Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-07 / 179. (4622.) szám

1938 augusztus 7, vasárnap. íifoms a Böktek kfoM - 19}&-fan Keszthely, 1938. augusztus De másik ép utazott Eötvös Károly ugyanezen Balaton körül — 1888-ban! Nem volt miég autó, sem autóbusz, sőt moto­ros csónak sem, — hát még repülőgép! Egy-két vitorlás ha röpködött, öreg hálászbárka őrkö­dött a füredi parton, szolgabiró urarnék könnyű csézán utaztak, a Bogyayak, Barczák, Békás- syaik, a Deák, Tarányi és Mestenházy rokonság férj he zadó leányait nyitott hintón, négylovas határon szállították a julius végék Anna-B áljai­ra.- Radics Béla húzta a talpaié valót s a szupé- csárdásnak csak a hajnali harangstzó vetett kény­IZEPLÍKET RÁNCOKAT MITESSZEREKET így tünteti el a MARY krém ára 10 Ké víz „ 6 Ké Szállítja; MARY Laboratórium Dr. Pollak éa társa Bratislava, Mlehalská 8 télén véget... Szebb volt, jobb volt? — Ki volna megmondhatója? Opélos Balatont, — ha végig- reszkeí raj'ta az ezüstös holdsugár, s mint fehér­be öltözött menyasszony, szárnyaló vitorlás le­begi körül a keszthelyi mólót, — gyönyörűnek, csodásnak, szerelmesszépnek látom 1938-ban is. — Nizza. Cannes, Biarritz? — Várnáig se restekéin ■utánaszaladni a nyárnak, világszert kutatni a szépet, gyönyörűt, — holott a leggyö­nyörűbbet, legszebbet régtőlfogva itt rejtegetik a zalai és somogyi partok. Mea culpa, mioa cullpa, — most kellett hát fel­fedeznem, most szerettem bele deresedé fővel vi­haros magyar tengerünk, bolondos, rejtelmes Balatonunk eddig ismeretlen szépségeibe. * A virmenti szállodák körül aiutók serege strá- zsá!,'p6ros, szürke autóbuszcsodák páros tuca- tonkint szállítják tnesszeföldről a bábeli idegent, júliusi nyár perzselő hétvégért kétszer hét, ti­zennégy nemzet ija-fia pezsgőzik a Hullám ter- raszán, öblögeti a Halászcsárdában „kéknyelű" borral torkát, hallgatja a keszthelyi parton Rá­diós .BéJia unokájának nótáját, várja be a zsup- fedelés hercegi mulatóban a pirkadó hajnalt... Fehér' formaruhás keszthelyi huszárok, zaila- hajlápi repülőtisztek diszlenek a strandon, — a pécsi, egyetem idevarázsalt otthonában félszáz jókedvű diák üdül, — mint levél a baradkfán, ■annyi a táncos, — szive repes sok keszthelyi lánynak, ám a környék szépeinek is minden uj­jara fél tucat akad, — múlt kedden volt a jacht-klubban az Ismerkedési Est, rá egy hétre az Anna-Bál, s a homályos park sóhaj-alléjában soha még annyi szerelmes sóhaj nem szállt csil­lagos égbe, mint ennek a viharos 1938. évnek hársfaillatos, holdfényes, ábrándos balatoni nyarán. Ha pontos krónikát vezetnék, meg kellene Ír­nom, hány urlovas angol futott be e héten, *— lengyel, olasz, román, svéd, dán, belga, ameri­kaiaknak se szeri se száma, s ha el is maradt idén a sok osztrák atyafi, helyükbe annál több francia, jugoszláv és egyéb akad, s az éttermek poliglótt Burának ugyancsak váltogatnia kell nyelvtudását, hogy minden vendég saját nyel­vére fordíthassa a „Süllő roston", „Fogas vaj- JáT’, s „Keszthelyi halászlé" nemzetköziilleg-nép­szerűsített különlegességeit. Meisszeföldről rohannak Keszthely felé a leg­különfélébb áramvonalas gépek, hogy balatoni fogasunkat jónéhány pohár Badacsonyiival leöb­lögetvén, cigáhymuzsika búcsúztatása mellett röpüljenek tovább távoli tájak felé. * A Balatont látogató külföldiek útprogramjá­ba automatikusan illesztik be legújabban a pé­csi kirándulást is. Székesegyház, pezsgő- és porcellángyár ugyan másutt Is lelhető, de olyan kilátás, mint a Pécs városára néző Mecsek hegy legmeredekebb pontjára biggyesztett Hotel Kikelet messzenéző erkélyeiből, legfeljebb Svájc hegycsúcsai között akad. A mélyen alattunk elterülő város esténként kigyulladó fényei, mint csillagos égbolt tenger tükréből kivil’lanó szikrái ragyognak völgyek sötétjéből. S a magasba vezető utak mentén sü­völtő gépkocsik sugárzó lámpái, mint égi üstö­kösök fénycsóvái seprik az éles kanyarokat. * Nem mindennapi élmény: három világhires­fégg'el, háromfelé sportnem bajnokával kerültem idén a Balaton partján össze. Csík Ferenc uszó- bajnokunkkal folytatott, $ már megírt háziintex- jumat követő héten régi kedves ismerőssel, az 1929-diki nizzai ünneplések idejéből ismert Miss Európával, Simon Böskével hozott össze a keszt­helyi parton a véletlen. — Emlékszik? — Hogy emlékszem-e? — ujitgatfuk fel ki­lenc és fél év előtti nizzai emlékeinket, emleget­tem azt a határtalan fényes ünneplést, melyben Európa magyar származású szépségkirálynőjé­nek a francia Riviéra mentén akkoron része volt. — Ugye .megöregedtem? Megcsufultam? — In- gerkedett bókért halászva a szép asszony. — Szebb, mint valaha! Akár rögtön egy má­sodik szépségversenyre is benevezhetne még. Imrédy Magda korcsolyabajnoknő, a minisz­terelnök húga a harmadik sporthiresség, akivel Keszthelyen összekerültem. Klára nővére és Hedry Sándorék társaságában töltöttem vele egy kedve-s, hangulatos, cigányos estét. És hogy egy tizsoros interjúra is teljék: — Gimnáziumot, egyetemet végző, minden európai nyelvet tökéletesen megtanult fiatal le­ány létére mikor téllett ideje, hogy korcsolya- bajnolknővé is fejlődhessék? — Londonban. Angol nyelv és egyéb tanul­mányaim mellett az egész éven át nyitva lévő londoni műjégpályán treníroztam hónapokon keresztül. Elsőrangú trénerek, s versenypartne- rek álltak rendelkezésemre. Gyermekkorom óta szerettem, önfegyelem és tréning dolga, hogy elég tökélyre vihettem ezt a sportot is. Az idei telet azonban a jégitelen délen, — Fi­renze, Nápoly és Rómában, — irodalmi és egyéb tanulmányai folytatásával töltötte Im­rédy Magda. Arra az utóbbi időben gyakran Hangoztatott vádra, hogy a sportok és a tudomány kizárják, hátráltatják egymást, — Imrédy Magda a leg­fényesebb cáfolat. * Mint tükörlapra freccsent, vérfoltok, vörös vi­zi rózsák izzanak a világ egyik,. 1 egcsodál atosabb gyógyhelyének, a Balaton tőszomszédságának ősrengetegében megbújt, meleg iszappal ágya­zott hévizi tónak csillanó víztükrén. A lótuszlevelekkel terített tó tűzpiros virágai között vadkacsák úszkálnak s teszik még vad- regényesebbé ezt a hangulatosan csendes, lan­gyosan gőzölgő nagy Vizet. Szomorú fűz lehajtó ágai alá búvik, tűnik el árnyékában egy piros gumisapkás vizirózsa, — mosolygós női fej, — halk óvatosan követi, úszik utána egy villogószemü, barnaképü ká- csér, — fehérsapkás férfifej, — védőn terjeszti eléjük szárnyait, áll közelükben őrt, az örök kí­sértő, a legnépszerűbb gardedám, a nyilvesz- szős, hamiskás, szerelmes Ámor. * A kénszag.u tó áldásos iszapjába nyakig me­rültem Hévíz évenként visszatérő vendégével, egy angol kapitánnyal tereferélünk, tárgyaljuk meg délelőttönként a nagyvilág és itthoni kisvi- lágunk, balatoni életünk nevezetesebb esemé­nyeit, birálgatjuk, méltányolgatjuk a mindket­tőnket legközelebbről érdeklő iszapcsodát, a hévizi gyógytavait. — Ha ez a mi kezünkben volna! — sóhajt angolunk, •— idecsőditenők Londontól-New- Yotkig a világot, a Spitzbergáktól a Fokföldig Hévíz csodáját zengené mindenki! — Pedig, — világositom fel iszappartneremet, — jó negyven év el'őtt alkalmuk lett volna ke­zelésükbe venni a dolgot. Fesztetich Tasznlo, — akkor még nem herceg, de gróffal, — tárgyalást folytatott egy tőkeerős angol társaság, ötven évre akarták bérbe venni a hévízi tavat és kör­nyező parkot. Úgy az angoloknak, mint Feszte­tich grófnak egy-egy kikötésük volt azonban, s mert ezt a ma már nevetségesen jelentéktelen feltűnő kikötést, kölcsönösen elfogadlhaitatlannak jelentették ki, a nagyszabásúnak. Ígérkező terv­ből semmi sem lett, s Hévíz, — becsületes more patrio, — a külföld részére tovább is aqua in- cogtnta maradt. S mais ugyanazok a negyven év .előtti ..egyszerű fabódék, a kabinok mellett vizvéseltékn^killi W-: C.-k '' állanák','^ " csak lég­Megszűnik a „Nemzet" és a „Magyar Hírlap" Helyettük „Magyar Nemzet" elmen uj napilap indul meg Pethő Sándor szerkesztésében ■ ■ BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A Kis Újság jelentése szerint a közel jövőben megszűnik két budapesti el­lenzéki lap és helyettük később egy újabb lap fog megjelenni. Az egyik lap, amely be­szünteti megjelenését, a dr, Berényi Sándor szerkesztése alatt álló Nemzet, amely ma je­lent meg utoljára. A másik lap nevét a Kis Újság nem közli s csak annyit jegyez meg, hogy vasárnap reggel jelenik meg az utolsó S2áma annak a nagymultu s magasszinvona­lu ellenzéki reggeli lapnak, amelynek várat­lan megszűnését mélyen fogják fájlalni a li­berális körök. A Pester Lloyd szerint nyil­ván a Magyar Hirlapról van szó, amely a jövő esztendőben érte volna el fönnállásá­nak félszázados jubileumát. A két lap meg­szűnése után augusztus végén Magyar Nem­zet cimen uj lap fog megindulni a magyar fővárosban. Ennek az uj lapnak a Magyar­ságból kivált Petho Sándor és Hegedűs Gyula lesz a szerkesztője. Két tanító és két csendőr verbuválta a homoki kism agyarokat az ottani csehnyelvü iskolába Mit szólnak a hatóságok a furcsa beiratási agitációhoz? PRÁGA. -— Ma. amikor Prága legfőbb gondja a nemzetiségekkel való sürgős kiegyezés útját egyen­getni —■ a távoli Kárpátalján vígan folyik a. lelek- halászás. A szinmagyar lakosságú Homok községben (ungvári járás) néhány éve cseh iskolát Szerveztek. Eddig is sippal-dobbal csalogatták Homokon a magyar gyer­mekeket a cseh iskolába, de a tanító, úgy látszik, nem volt az eredménnyel megelégedve. Erre enged legalább is következtetni az az egyedülálló uj módszer, amit a helybeli cseh tanító a nemes cél érdekében a folyó évi iskolai behatásoknál alkalmazott. Sebetka József cseh tanifő, egy másik kollegája, valamint két ottani cseh csendőr és egy nyugdíjas katonaőrmester társaságéban házról-házra járt a községben, hogy rábírják a magyar szülőket arra, hogy gyermekeiket a cseh iskolába írassák be. 'Talán emliterti sem kell, hogy a beiratásnak ez az érdekes módja igen szép eredménnyel járt: a csendőri segédlet megtette a maga hátasát. Egyet azonban csodálkozással látunk: a kirívó eset nem szúrt szemet a hatóságnak. Amikor a magyar tanítóegyesület, a magyar kulturegyesületekkel karöltve hivatalosan cenzúrázott hirdetményeket terjesztett a magyar iskoláztatás érdekében, akkor a csendőr­ség, illetve a járási főnök a plakátokat elkoboztatta, mert szerinte ez az „agitáció" törvényellenes volt. Kérdjük, hogy az állami szolgálatban álló csend­őrök szóbeli agitációja a magyar gyermekeknek csak iskolába való íratása érdekében milyen elbírálás alá tartozik? Nyomatékosan felhívjuk a tanügyi hatóság figyelmét erre a tényre annál is inkább, mert amint értesültünk, a homoki eset nem. egyedül álló. A magyar közvélemény a homoki iskolai behatás ügyében szigorú vizsgálatot kíván, NYARALÁSOK KEDVEZMÉNYES ÁRAKBAN Jugoszláviai tengerparton tíz napi tartózkodással, komplett Ke 620.­Olasz tengerparton vagy a Dolomi­tokban tizennégy napi tartózkodás komplett Ivó. 1050.­Párls-London tíz napos utazás komplett Kö. 12.50.- tői. Kombinált utazások Paris—London, Páris—francia Riviéra, Paris—Nizza—Montecarlo, Páris—Ostende, Páris—Trouville, stb. Vizűm nélkUI Budapestre 50 százalékos vasúti kedvezmény. Igazol­ványok kaphatók Ké. 37.—ért vidékre utánvéttel. Mariazell károm nap K( 100.— VIA UTAZÁSI IRODA POZSONY, Hviezdoslav tér (SAVOY) Tel. 3106 ujiabban épült a tó környékén néhány komforto- ' siaibb száilfoda. Pedig a Tar zan-filmek felvételére is beillő ősrengeteg közepén a világ legértéke­sebb patikája, csodás hatású iszappal megrakott kénszagu tó rejtőzködik. Tovább magyarázom: — Az angol társaság Keszthelytől Hévízig vasutat akart építeni. — Azt már nem, — jelentette ki büszkén Tasziló gróf, — békés nyugalmamat pöfögő masinák­kal megzavartatni nem engedem, ez ellen eleve tiltakozom,-. — ezt a kikötést az angolok utasí­tották cl, — Am, ha valami előre nem látható oknál fog­va kiapadna a tó vize, szerződési kötelezettsé­günk természetesen megszűnik, — diktálták a szerződéstervezetbe az angolok, — ezt meg a gróf nem fogadta el. így esett vízbe a nagyjö- vőjü hévizi terv. — A mostani bérlők szerződése két év múlva lejár, negyven év előtti ajánlatukat, — figyel- - meztetem az angolt, — ha ma is jónak tartják, — megismételhetik. Hátha György herceg könnyeb­ben kezelhető üzlettárs lesz, mint volt negyven év előtt Tasziló gróf. Uzsonnakávé idején a hévizi korzó térzenéjét hallgatja sokszáznyi reumás és reumamentes vendég. Sárósi ismerőst és sárosi vonatkozást persze mindenfelé lelhet az ember. Régi szép idők em­lékeztetője, a gödöllői Vidák ma már híressé vált pesti cigánybandájának barnaképü prímása mosolyog felém. Görgey István, Szepesházy Ber­talan, Semsey József, Ghillányi Sándor tették egykoron híressé, ök fedezték fel s hozták fel Gödöllőről Pestre, muzsikáltatták vele az akko­ron legnépszerűbb pesti mulatságokat, a sárosi piknikeket, — Isten is megáldja azokat a régi jó urakat, — fohászkodott nagyot sóhajtva Vidák, — olyan mulatós gavallérok mint a Görgey Isti, Szepes­házy Bendzsó, Ghillányi Sanyi és Semsey Jóska (sic!) azóta sem termettek Pesten. Görgey kép­viselő úrral összejövünk, el-elmulatunk néha, de a többi sárosi urat már nem látom sehol. —• Tessen csak fel-alá sétálgatni, — biztat jó Vidák, — egy-két szép odavalósi nótát szeret-- nék emlékbe huzni, S felcsendül a hévizi korzó tarka tömege, zöldrefestett karosszékei között a „Pomali ovecs- ki hőre rubanyami ♦. ." szép sárosi nóta jólismert dallama. S a folytatás is ott sir, ott zeng tovább gödöllői Vidák hegedűjének húrján: » ..* bo ja sztari bacsa, nye vladam za vami." És hogy teljes legyen illúzióm, Sáros földjéről rég elköltözött két kedves alak közeledik felénk, hallgatja aztán velem együtt a tovatűnt idők da­lát. Hedry Sándor és Bánó Iván. A nyolcvankétéves Bánó Iván alkalomkint még csárdást táncol s fia birtokán ötösfogatofc vezet. Sárosi tölgy keményfájából faragták őt is. xx A természetben eltöltött csendes esték a modern ember lelki jólétére kellemesen hatnak. Ezeket könnyen elérhetjük: kellemes táborozó helyet keresünk, ahol sátrunkat felállítjuk, min­den szükséges holmit beszerzőnk és mindenek ellőtt jó cipőt vásárolunk. Olyan cipőt, amely jókedvünket biztosítja, Bat’ánál kaphatunk. Gaz­dag nyári választékot hozott piacra erős sport­cipőkben, bőr sarokkal és dupla varrással. Irtat HVNGARICVS VIA TOR 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom