Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-06 / 178. (4621.) szám

A forróégövi betegségek kezelésében, kii Ionosén napszurásnál, bélhurutnál és vér- hasnál, valamint olyan gyomor-, máj- és lépbajoknál, amelyek malária kíséretében lépnek fel, a természetes „Ferenc József" keserüviz szerfölött értékes hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát. iB —ihitiwimmun ír■!!———mwb—mohmm—o————ü——p vadászaton. A niekolsburgi látogatásnak nem lesz politikai háttere és a lord valóban pihenésnek kí­vánja szentelni a kies fekvésű Nickoteburg kas­télyban a hét végét. A kastély parkján keresztül folyik a Tája folyó, amely pisztráng-halászatra nagyon alkalmas. A Henleinnel való találkozás a jövő hétre marad és Prágában fog megtörténni. Autonómiára Runciman lord nem fog beszélni E cim alatt ismerteti a Národni Politika a „Daily Telegraph and Morning Post” prágai tudósitójának jelentését. Az angol laptudósitó nyilatkozatot szerzett Runciman lordtól prágai tartózkodása első napján. Az interjú ismertetéséhez a cseh lap ezeket fűzi: —' A csehszlovák köztársaság kormánya a szudétanémeteknek a legmesszebbmenő engedményeket hajlandó megadni. De egy pontban megtagad minden diskussziót és ezt megtagadná minden más kormány is, mert az egyenesen az állam létét érinti. Ez pedig Henlem autonómiakövetelése. A csehszlo­vák nép elsöpörné az oly kormányt, amely ilyen irányban eleget akarna tenni a kisebb­ségi követelésnek. A területi autonómia annak a lehetőségét és valószínűségét jelentené, hogy a szu- déíar érnetek elválnának a csehszlovák államtól* A szudétanémet terület elvesz­tése a köztársaságra gazdasági és katonai okokból az önállóság elvesztését jelen­tené. Meg vagyunk győződve, hogy ezt az elvet Runciman lord nyomban a tárgyalások kez­detén elismeri. „A népszavazás és Csehszlovákia*4 A <5eská Vyzva cimü hetilap ma megje­lent számában Sousedík Stanislav cikket irt a fentközölt cim alatt. A cikk ezeket tartal­mazza: „A Daily Expres írja — s jelentését na­gyon megbízhatónak mondja —, hogy Hitler nem fogadja el a szudétanémet probléma semmiféle megoldását, amíg Csehszlovákia nem adja föl defenzív szer­ződését Franciaországgal és Oroszország­gal, vagyis amíg külpolitikai irányunkat nem változtatjuk meg. Abban az esetben, ha ez nem történnék meg, Hitler követelni fogja a népszavazást Csehszlovákiában.” A vezércikk folytatását az ügyészség végesvégig elkobozta. Dühöng a népfront Ugyanez a lap Runciman lord küldetése kapcsán ezeket irja: „Chamberlain minisz­terelnök bizonyára más megoldást is talál­hatott volna, de az nem lett volna előnyö­sebb —< az angol gyarmatokra. Angolország mindenesetre a béke fönntartásán fárado­zik s ezért a népfrontcsoportok dühös táma­dásainak céltáblája. fis ez oldalról fenyeget az igazi világégés közvetlen veszedelme és ebből a szem­szögből nézve egészen más világításban látjuk Runciman lord küldetését is, mint azt a baloldal akarja föltüntetni.” meg. Nem tartjuk kizártnak, hogy a „ma­gyarság kulturális és egyházi tényezői'-bői akarná majd összeválogatni a miniszterel­nökség pozsonyi titkársága a „szakértő­ket." így legalább meglesz a Paris-szálló- •beli konver.tikulum értelme. A stievák néppárt memoranduma A Polední List megbízható forrásra hi­vatkozással közli, hogy a szlovák néppárt végleges elhatározása, hogy Runciman lordnak memorandumban tárja föl a szlo­vák nemzet kívánságait, különösen ami a nyelvjogi sérelmeket és az autonómiát il­leti. A Polední List bizonyos rezignációval emlékszik meg arról, hogy most már biz­tosra vehető, hogy a köztársaság valameny- nyi nemzete Runciman lordhoz fordul a lengyel nemzetiség kivételével, amely eddig nem jelentette be memorandum-átnyujtási szándékát. A csshS’Jovált nenreü tanács A csehszlovák nemzeti tanács dr. Kapras elnök, egyetemi tanár elnöklésével ülést tar-'^ tott. Az ülésen dr. Kapras elnök részletes^ jelentést tett a kormánynak a nemzetiségi statútum tárgyában folytatott tárgyalásai­ról Az értekezleten összeállították a köz­társaság húszéves fennállása jubileumi ün-' népségeinek végleges programját. A nem-i zeti tanács végül elhatározta, hogy nyomatékosan felhívja a kormány figyel-j mát arra, bogy végül fizesse ki már a má;us 21-én bevonultatott tartalékosok' családtagjai ellátási járulékait* Bródv ruszin képviselő • . ez énről lordnál Nemrégiben közöltük, hogy Bródy Andrej ruszin képviselő, a ruszin autonóm földműves- szövetség elnöke ut’evelet váltott Amerikába, hogy a Kárpátalján járt amerikai ruszin dele­gáció meghívásának e’eget tegyen s ősszel ■ részt vegyen az amerikai ruszinok kongresszu-! sán, ame’yen az amerikai delegátusok be fognak számolni kárpátaljai látogatásuk eredményéről Bródy néhány nappal ezelőtt elutazott Ungvár- ról s az a hír terjedt el, hogy már Amerikába utazott. Ungvári szerkesztőségünk megállapítot­ta, hogy Bródy képviselő csak Fázisba ment av égből, hogy összeköttetései révén fölhívja az illetékes nemzetközi kötök figyel­mét a kárpátaljai kérdésre, mert nézete sze- I rint a szudétanémet kérdés rendezése előtt a saiiifcgennaini szerződésnek a Kárpátalja terü­leti autonómiájáról szóló rendelkezéseit kell előbb megvalósítani* E szerződés a „Kárpátok déli részén e’teríilő orosz terület" részére a legszéLesebbkörü autó- j nómiát biztosította. Bródy akciója közvetlenül megelőzte Rund- man lord prágai kezdeményezését, Bródy rö­videsen visszatér Prágába a érintkezést fog keresni a Runcitnan-delegádóval is, hogy az angol delegációt tájékoztassa a kárpát­aljai ruszin kérdés állásáról A ruszin autonóm földmüvesszövetség valószínűleg nem tesz ebben elszigetelt lépést, hanem a ruszin nemzeti ta­nácsokkal és a többi orosz nemzeti pártokkal egyetértésben fog föllépni. J Csehelienes blokkra ir a Telegraf A Telegraf „Menteinek csehelienes blokkolj szerveznek" címen a következőket jelenti: — Hir szerint még Runciman lord prágai tar­tózkodása alatt sor kerül egy csehelienes blokk megalakítására, amelyben Hcnleinék vinnék a szót a maguk követeléseivel Ebben a szlovák néppárt statisztá’na neki a szlovák nép képvise­letében, továbbá az ellenzéki magyarok, lengye­lek és egyes ruszinok. A blokk a statútum és a többi két javaslat tárgyalása során együttesen lépne föL Hcnleinék elsősorban azt a propaganda célt szolgálják, hogy a világ előtt azt hiresztel­hessék, hogy 7 millió cseh 3 milliónyi többi elégedetlen nemzetet nyom el* További terveik igen átlátszóak. A szlovákok­nak asszisztá’niok kellene Csehszlovákia bom- lasztásában. A szlovák néppárt egyelőre rezer- váltan viselkedik ezekhez az akciókhoz, azonban a szlovák néppártiak egyes megnyilatkozásai arra mutatnak, hogy ezt a blokkot a legmegfe­lelőbb útnak tartják. A demokrata közvéle­ménynek nagyobb figyelemmel kellene kisérnie ezeket a jelenségeket — fejezi be közlését a Telegraf. Moszkvának nem tetszik Runcfmsn A kommunista párt csehszlovákiai köz­pontja a kommunista lapokban ma nyilat­kozatot közöl, amelyből az tűnik ki, hogy Moszkva hő kívánsága Runciman lord prá­gai küldetésének meghiúsítása. A nyilatko­zat rejtett támadásokat tartalmaz a nyugati nagyhatalmak ellen s egyebek között eze­ket mondja: — Csehszlovákia népét ezekben a napok­ban nyugtalanítják a nagyhatalmaknak Csehszlovákia belügyeibe való avatkozásá­ra irányuló törekvései s azok az intézkedé­sek, amelyek a köztársaság szuverénitását és sértetlenségét súlyosan érinthetik* Cseh­szlovákia független állam és csak a cseh­szlovák népnek van joga dönteni saját ál­lamának sorsáról* Ez a nép pedig nem veti alá magát sem a támadó nyomásának, sem a megalázó tanácsoknak, bárkitől is jöjje­nek azok. Köszönettel nyugtázzuk Litvi- nov külügyi népbiztos szavait, amelyek azt mutatják, hegy Csehszlovákia legnagyobb és leghatalmasabb szövetségese nem kiván belügyeinkbe avatkozni és nem kiván ta­nácsokat osztogatni. Csehszlovákia nem gyarmat, de nem is domínium és a közve­títő kiküldése, aki a nenleinista hazaárulók­kal egyenrangú felekként tárgyal, csök­kenti a kormány tekintélyét s megerősíti az irredenta elemek engesztelhetetlenségét és makacsságát* A komán* további tárgyalásai Runciman lord első napjáról kiadott hi­vatalos jelentések mellett megemlékezés tör­ténik arról is a lapokban, hogy a kormány és egyes kollégiuma tovább folytatják a tárgyalásokat. így a politikai miniszterek választmánya tegnap még mindig az önkor­mányzati testületek novelláján dolgozott s tegnap éppen a járási önkormányzatok kér­dését tárgyalta meg. Ellenzéki szakértük a huszas bizottságba' A kormány a külföldi újságírók tájékoz­tatására kiadott közleményeiben bejelenti, hogy a miniszterek politikai kollégiuma a nemzetiségekkel való tárgyalásokat Runci~ man lord tárgyalásaitól függetlenül is foly­tatni * fogja, sőt az eddigi kereteket annyi­ban bővíti, hogy rövidesen meghívja a nem­zeti kisebbségek szakértőit is a koalíciós szakértők konferenciáira. — E félhivatalos híreszteléssel kapcsolatban meg kell állapí­tani, hogy az Egyesült Magyar Párt szak­értőit ilyen értekezletre eddig nem hívták Pénz és szerelem Irta: Szitnyai Zoltán Amikor végre megismertem, a boldogságtól és gyönyörtől a nevemet is elfelejtettem, csak egy szót tudtam eldadogni, mindjárt első szavammal azt, hogy szeretem. Melléje telepedtem, rajongás­sal teli hűséggel néztem rá, mint kutya a gazdá­jára és egyre azt ismételtem, hogy szeretem. — Ezt már hallottam — mosolygott ő. — Mondjon valami újabbat. — Hát jó, valami újabbat mondok: szeretem. Ha egyedül voltam (mindig egyedül voltam, ha nem voltam vele), verseket kellett írnom. Soha addig nem írtam verset, még csak nem is szeret­tem a verseket. Nekem egyik vers olyan volt ad­dig, mint a másik « most mégis megindult bon­nem valami szavakkal, rímekkel, ritmussal nyüzsgő á.adás. Verseket Írtam aktáim hátára a hivatalban, számolócédulákra a kávéb.ázban és magányos padokra az erdőben, ahol pacsirták, fü- lemilék, rigók pengették fülembe a dallamot és valamennyien az ő nevét fecsegték a lombok kö­zött. Sőt már úgy éreztem, mintlha én ittam volna a világ minden szerelmes versét Petrarcától Pe­tőfiig, hogy az én szerelmes dalaimat muzsikálják cigányhurokon, operában, hangversenytermekben, hogy én vagyok Lavotta szerelmének szerzője, én komponáltam a Traviatát, az én vérem szerelmes lüktetése hozta létre a IX. szimfóniát. Mindezt én alkottam, az ő dicsőségére. Minden, amit emberi érzés teremtett a szerelem dicsőítésére, a.z mind az én müvem. Én faragtam a szobrokat, én fes­tettem a képeket, amikkel tele vannak a Louvre, az Uffizi, a Vatikán és a Pinakotheka termen De ez mind nem elég ilyen asszonyért nem elég élni! és alkotni, akit igy lehet szeretni, azért legalábbis meghal az ember. Alighanem ő is eyre gondolt, amikor egyszer igy szólt hozzám: — Ba egy férfi igazán szeret egy nőt, arról tettekkel tegyen bizonyságot. Egyedül voltunk a félhomályba burkolt sza­lonban s a szomszéd szobában valaki Mondschein- szonáta cimü remekművemet játszotta éppen. Gyorsan a zsebembe nyúltam és kivettem vékony- péngójü, soíingeni késemet. Hirtelen felrántottam kabátom ujját és bárom gyors vonással az ő ne­vének kezdőbetűjét véstem a karomba. Egy pilla­natra felrajzolódtak bőrömön a betű vékony vo­nalai, aztán sőtétvörös folttá folytak össze, amint kibuggyant a vér. ő feleikoltott: — Mit tett, maga őrült? — Csak azt tettem, hogy tettem. Szomorúan elmosolyodott és a fejét rázta szót­lanul. Napok muíva, amikor a sebhely már halvány- vörös vonallá szűkült a karomon, mintha vörös cérnával valóban egy betűt hímeztek volna oda, felvilágosított arról, hogy ő nem igy értette. Amit, én tettem, az gyerekes oktalanság volt és egészen más a tett. Nem magyarázhatja meg bővebben, de (ha igazán szeretem, magamtól is ki fogom találni. Vártam az alkalomra, amikor bebizonyítom előtte, hogy nemcsak gyerekes oktalanságra va­gyok hajlandó érte, hanem akár a halálra is. Be­láttam, hogy életem kockáztatása lehet az egyet­len, amivel meggyőzhetem őt határtalan szerel­memről. Az alkalom nem is váratott sokáig ma­gára. Egy kiránduláson, amikor kékenesiílogó kövirózsát pillantott meg a sziklameredek meg- közelithetetlennek látszó mélységében, a sóvárgás mozdulatával mutatóit feléjei — Ó, milyen szép! A következő pillanatban leereszkedtem a kő- szirt pereméről. Laza gyökerek és szikiarések bi­zonytalan lépcsőfokain tapogatóztam mind lejebb a világ felé. Megtettem a 1-ehctétlent. Kissé sá­padtan és percekre elnémultan attól a közelségtől, ahonnan. már a halál lehetősége nézett felém, nyújtottam át a felhozott kövirózsát; Vonakodva, szinte haragos mozdulattal vette azt át. Ingerülten mondta: — Mire volt ez jó? Miért tesz ilyeneket? Én nem vagyok Dulcinea és remélem, maga nem Don Quijote? ügy viselkedik egészen, mint egy hóbor­tos lovag a középkorban. — Azt akartam bebizonyítani — és keserűség fojtogatta a torkomat —, hogy mennyire szeretem magát. — Ezzel nem bizonyít semmit — De hát mondja meg, mit kell tennem? — Gondolkodjék kissé. — Gondolkodtam. Vállát rándította. Neki nagyon kellemetlen arról beszélni, ha nem tudom magamtól kitalálni. Pedig azt a legtöbb férfi tudja, ha igazán szeret egy asszonyt — Talán a pénz? — kérdeztem hirtelen tá­madt gyanúval, aminek helyességében még ma­gam se akartam hinni. Elmosolyodott. Felvillanó ezemén látszott hogy végre kitaláltam a gondolatát. Kedvesen né­zett rám: — De miért használ mindjárt ilyen rosszízű szót? Hát persze, végeredményben pénznek is le­het mondani, de tulajdonképpen örömokozáet meg gondoskodást jelent. A nő gyöngébb a férfinál és ezért a férfira bízza az életét. Ért már engem? Értettem. Bármennyire fájt, de végre mégis megértettem. Amit ő kiváu, sokkal könnyebb, Í dísztelenebb és hétköznapibb is annál, amit én akartam adni, de ha neki csak ez kell, teljesíteni fogom a kívánságát. Mindössze-egy-két év fcürel- \ met kérek. Megcsókoltam a kezét és elköszöntem. I Aztán eltelt néhány esztendő, én gazdag em­berré lettem ée már magam is rájöttem arra, hogy neki volt igaza. Amit én akartam adni: vers zene, festészet, élet és halál, az mind badarság. A férfi pénzt ad a nőnek, akit megszeret és a nő pénzt vár a férfitól, akinek odaajándékozza magát. Ak­kor is pénzt, ha annak otthon a neve, ahová oltá­ron keresztül vezet az ut. Beültem hosszú, nesz­telenül mozgó kocsimba és elmentem hozzá. A biz­tos siker tudatával mentem, hiszen gazdag vol­tam, már oly gazdag, hogy szinte ón magam vol­tam a pénz. Meghallgatott, majd szomorúan nézett rám: — Maga igazán nagyon kedves, hogy még mindig úgy érez, mint régen, de mivel akarja ezt bebizonyítani, mivel győz meg erről? Gyöngéden megszorítottam a kezét: — Gazdag vagyok, gazdagabb mint gondolná és minden, amim van, a magáé. — Ée azt hiszi, ez elég? — De hiszen maga mondta, hogy a tett az, amikor a férfi adni tud, hogy a tett a pénz. Lehajtotta a fejét: — Nem emlékszem. De ha mondtam is ilyet, hát tévedtem, ö, hogyan is hihette TÓlain, hogy pénzzel hódíthat meg? Ilyennek ismert? Látja, ha azt mondta volna, legalább azt, amit az utolsó kis diák is elmond ilyenkor, hogy meg- tudna halni értem... Miért nem mondta ezt? Ha nem is hiszi, akkor is miért nem mondta legalább? Hát nem érzi, hogy nekünk, asszonyoknak csak ez kell, csak Í az a (hit, hogy értünk akár meghalni is tudna az, aki szeret minket? 2 1938 augusztus 6, szombat. Községi Jnség-adöf vszeS be Beregszász városa BEREGSZÁSZ. — A város képviselőtestü’e- :e egyhangúlag hozott határozatával „községi ínségadó" bevezetését határozta el. Az uj adót a szociális terhek fedezésére fordítják. A rendes költségvetés keretei közt ugyanis nem s;került az egyre jobban szaporodó ínségesek ellátását biztosítani, annak dacára, hogy a város költ­ségvetése a törvényben megengedett legmaga­sabb pótadóval sújtja a lakosságot. A város a téli hónapok alatt több mint ezer személynek ad naponta ingyen ebédet, a szegény gyerme­keket tejjel, ruházattal és könyvekkel látja eL Az ünnepekre fát és burgonyát oszt ki az el­látatlanok közt és mindezeken kívül pénzse­gélyt is nyújt a szegényemek. Az idei költség- vetésben a szegények támogatására nem jutott e'cgendő összeg és azért vezeti be a város az inségadót Az inségadót elsősorban a szórakozóhelyek­re való belépésre jogosító jegyek után vetik ki. Inségadóval terhelik meg a fényűzés! cikkeket is. Ezeknek az árát kát százalékkal drágítja az uj adó. A kártya, dominó, sakk szintén in- ségadó alá esik. Megadóztatják az ákoholtar- talmu italokat is, olyképpen, hogy az este tiz óra után fogasztclt szeszesital után öt százalék inségadó fizetendő. Inségadóval sújtják az ál­landó alkalmazottakat tartó munkaadókat is, akik az alkalmazottaik után fizetendő betegsegélyzői járulék öt százalékát fizetik az uj adó címén. A munkaadóktól a betegbiztositó pénztár szedi be ez inségadót Az inségadó szedésére vonatkozó szabályren­delet még nem jogerős és igy annak alkalmazá­sa a szabályrendelet jóváhagyása után tör­ténik csak meg*

Next

/
Oldalképek
Tartalom