Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-05 / 177. (4620.) szám

I 1938 angnaxttia 5, péntek. ^mcm-AYwAarhtuiap Háromszoros esküvői komédiát rögtönzött mit sem sejtő „vőlegé­nyével“ egy agyafúrt szélhámosnő öt felvirágzott pozsonyi bérautó lakodalmas menete Pozsonyból Szakolcára és Szaholcáról Pozsonyba ■ ■ Amikor egyik plébánián sem tudnak az esküvőről Kétévi fegyházra ítélte a bíróság a „gazdag“ szélhámosnőt POZSONY. ■ Még 1936 októberében Ligetfaluba jött lakni a Koczián-családhoz, mint albérlő Buri Ludmilla felsőesztergályi 28 éves, többszörösen büntetett előéletű szélhámosnő. A Koczián-családnak fogal­ma sem volt arról, hogy milyen veszedelmes szélhámosnő telepedett meg náluk és a nő­nek sikerült elhitetnie azt, hogy Szakokén nagykiterjedésü földje és háza van. A Koczián-családban úgy bántak Buri Lud­millával, mint gazdag nővel, s elhitték neki azt is, hogy rossz fogait jött megcsináltatni Pozsonyba, s ezért vett ki néhány hétig albérletben szo­bát Ligetfalun. Közben a Koczián-család egyik-fiatal tagja, Koczián Ferenc közelebb­ről kezdett érdeklődni Buri Ludmilla iránt, akinek megtetszett a fiatalember, s csakhamar házassági terveket szövöget­tek az albérleti lakásban. Buri Ludmilla vállalta a házasság gyakor­lati kivitelét. Megbeszélték, hogy előbb autótaxikkal Szakolcára fognak utazni, ahol várni fogja őket a rokonsága, s innen azután a Nagyszombat melletti Ciffér köz­ségbe utaznak, -ahol azután a templomban megesketik őket. Kocziánéknak kissé gya­nús volt az, hogy miként lehet az esküvőt megtartani, ha előzőleg a templomban nem hirdetik ki a házasulandók szándékát, de Buri Ludmilla eloszlatta a kételyeket az­zal, hogy egy gazdag szakolcai ismerőse kijárta néki, hogy a házasságot előzetesen ne kelljen kihirdetni, s ez nagy időmeg­takarítást jelent Az esküvő napja Rövidesen közeledett az esküvő napja: november 8-a, amely vasárnapra esett. Előző este Buri Ludmilla a szakolcai, majd a cifferi útra megrendelt három pozsonyi bérautót, s meghagyta a sofőröknek: Né­meth Józsefnek, Klimon Sándornak és Met- zel Kristófnak,, hogy a bérautókat szépen virágozzák föl. Vasárnap reggel a három fölvirágozott bér­autó csakugyan megjelent Kocziánék liget­falusi lakása előtt, s Kocziánék rokonsága ünnepi ruhába öltözve, Koczián Ferenccel, aki még ekkor sem tudta, hogy menyasszo­nya közveszélyes szélhámosnő, boldogan beszálltak az autóba, a nagy la­kodalmi cécó reményében. A három autó szerencsésen megérkezett Szakolcára, ahol már várta őket Buri Lud­milla ünnepi ruhákba öltözött rokonsága, amely éppen annyit tett ki, hogy Szakolcán újabb két autót kellett rendelni és igy Cifferre összesen öt autóval ment a lakodalmas társaság. Cifferre érkezve a plébánia-templom előtt álltak meg, de az előhívott plébános — főleg a sofőrök meg­lepetésére, de a Koczián-rokonság meglepe­tésére is — kijelentette, hogy ő nem tud semmit arról, hogy a cifferi templomban esküvőt kellene tartania és Buri Ludmilláról sohasem hallott. Amikor Buri Ludmilla ragaszkodott ahhoz, hogy eskesse őt meg Kocziánnal, a cifferi plébános, aki azt hitte, hogy rossz tréfát űz­nek vele, rövidesen kidobatta az egész es­küvői társaságot a plébániájáról. Buri Ludmilla ezután azt javasolta a tár­saságnak, hogy a Nagyszombat melletti Fehértemplomba menjenek s ott megtarthat­ják az esküvőt. Az öt fölvirágozott autó né­hány perc múlva meg is érkezett a lakodal­mas társasággal, de természetesen a pap itt sem tudott semmit arról, hogy Buri Ludmilla és Koczián Ferenc a közel jövőben házasságot készülnek kötni, s ő sem eskethette meg az ifjú párt. A sofő­röknek, de most már a vőlegény és annak rokonsága előtt is kínosan gyanús lett az egész esküvői rendezés, amelynek intézője, Buri Ludmilla most azt az utasítást adta a sofőröknek, hogy utazzanak vissza Pozsonyba, ahol a vi­rágvölgyi templomban megesketik őket. Kitör a botrány Itt még egy utolsó kísérletet tettek, persze eredménytelenül, mire kitört a botrány, a sofőrök követelték az utiszámla kifizetését, ami egyenként hét­száz koronát tett ki, s amikor azt nem kapták meg, büntető föl­jelentést tettek. Koczián ellen többrendbeli csalás miatt indult meg az eljárás, bírósági tárgyalásra is került sor, aminek során azonban fölmentették a „vőlegényt”, mert kide­rült, hogy maga is csalásnak esett áldo­zatul, s a bérautókat Buri Ludmilla rendelte meg, aki csakhamar eltűnt Pozsonyból, amikor J CéqfteW&sz a MARGIT CRÉM'-U kiderült a házassági szélhámossága. Ko­czián Ferenc fölmentése után az eljárás folytatódott. Most már Buri Ludmilla ellen indult meg eljárás, akit közben sikerült a rózsahegyi fogház lakói között kikutatni. Most tartották meg a többszörösen bünte­tett előéletű szélhámosnő ügyében a főtár­gyalást a pozsonyi kerületi bíróság Babos­tanácsa előtt. A főtárgyaláson, amelyen a vádhatóságot May államügyész képviselte, Koczián Ferenc, a volt „vőlegény” mint ta­nú szerepelt, s kiderült, hogy Buri Ludmillának sem földje, sem háza nincs Szakolcán, s az egész esküvői autózást ő rendezte meg, anélkül, hogy „vőlegényével” megbeszélte volna. A bíróság kétévi fegyházra ítélte a szél­hámos nőt, aki öt sofőrt utaztatott meg ilyen bosszantó módon „esküvőjén”. Az Ítélet jogerős. _ VILLÁMSUJTOTT REFORMÁTUS TEMP­LOM. Az Ugocsában fekvő Gyulai műemlék-temp­lom székely tornyát villámcsapás érte és pedig olyan súlyosan, hogy a fatorony megrongáltsá- gára tekintettel a hatóság a templomot a nyilvá­nos használatra veszélyesnek nyilvánította és be­záratta. A temiplom nélkül maradt hivek a mű­emlékvédő bizottságtól kérnek gyors segélyt a torony kijavíttatására. — ADÓBEHAJTÁS TÉCSÖN. Técsőn az adó­behajtás nagy erővel folyik, ami nem lenne baj, mert a téesőiek rendes adófizető alanyok. A ne­hézség ott van, hogy az elmúlt évben hatalmas almatermés volt s ez után meg kellett fizetni úgy a forgalmi-, mint a jövedelemadót. Ez évben sem­mi alma nem termett, mégis az adóhivatal, illetve az adóigazgatóság a múlt év arányában követelik az évi adórészleteket. Ez azt jelenti, hogy a- gyü­mölcstermelő nem létező jövedelem után fizessen. A téesőiek az ellenzéki magyar pártot kérték közbelépésre a súlyos anyagi kérdésben. SzmHÁzKönWKabTaRA Fölcsendült a Magyar Zsoltár a szegedi székesegyház előtt ■ Külföldi vendégek a szegedi ünnepi játékokon ■ Kodály Zoltán a budapesti filharmonikusok élén SZEGED. — Kodály Zoltán, a nagy magyar zeneköltő a szegedi ünnepi játékok kedvéért, — amint már jelentettük — meg­szakította betegszabadságát és napok óta a tiszaparti városban tartózkodik. A világhírű zeneszerző a budapesti fil- harmónikusok szabadtéri hangversenyén három szerzeményét vezényelte példátlan sikerrel. A Magyar Zsoltár (Psal­mus Hungáricus), a Te Deum és a Jézus és a kufárok gyönyörű zenéje magával ra­gadta a nagyszámú hallgatóságot, amely­nek poraiban számos külföldit is láthattunk. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a szegedi szabadtéri játékok során ezúttal olyan pro­dukciót kaptunk, amely tökéletesen beleil­leszkedett a templomtér hangulatába és stí­lusába. Nem voltak kulisszák, a boszorkányos fények varázslója pihent ezen az estén, nem tobzódtak a színen kápráztató tömegjelenetek: a hallgatag Dóm előtt a Kodály-hangverseny ihletett zene- és énekkari együttese a nemes, tiszta művészetnek hódolt. Valami különös szimbólum volt abban, amint az enyhe nyári estén, a csillagok alatt felcsendültek az ősi magyar panasz szó­lamai. A magyar zsoltárok lélekbemarkoló hang­jai szinte a szabad, magas égboltozatig csaptak fel a Térbe, amelyhez valami köz­vetlen kapcsolatot teremtett az ég felé mu­tató Dóm és a szabad tér csillagos kupo­lája. Az ünnepi hangversenynek különös fényt kölcsönzött Kodály személyes vezénylése. A kivételes eseményt érezte minden egyes szereplő. Régen hallottunk ilyen tökélete­sen együtthangzó s árnyalati finomságokra beállított ének- és zenekari együttest. A szabad térben sajátságos átlátszóságot kapott az ének és zene, de nem veszett kárba egyetlen pianiMímo sem, a fokozások pedig dinamikus erővel sikerültek. A szólisták közül Gina Cigna tündöklő orgánumával ragyogó teljesít­ményt nyújtott, fölényes könnyedséggel győzve a szólam nehézségeit. Laurisin La­jos kitűnő diszpozícióban az oratórium éne­ket minden kiváló adottságával énekelte. Budanovits Mária és ' kely Mihály stílu­sosan helyezkedtek bele a kitűnő művész­együttesbe. A Filiharmóniikusok zenekara most is feladata magaslatán állott, úgyszin­tén az Opera-ház teljes létszámú énekkara. Az iróí szándék: kiégetni a lélek salakját, emel­kedett érzésekre hangolni a hétköznap durva har­cában elfáradt embert, Just Béla könyvében a leg­nemesebb eszközökkel megvalósul. Ezért emeljük ki fokozottabb hangsúllyal az uj magyar könyvek sokáé ágából. EGRI VIKTOR. (*) Bajor Gizi a postyéni színházban* Tudósítónk írja: Bajor Gizi, a magyar szín­pad egyik büszkesége, aki jelenleg édes­anyjával Pöstyén-fürdőn nyaral, résztvett a német társulat megnyitó élő-adásán. A szín­ház vezetősége ez alkalomra Bajor Gizi pá­holyát feldiszitette. j (*) Magyar tárgyú darab Londonban, Londonból jelentik: Londonban a temesvári származású Barbara Bory, aki eddig Becs­ben készülő hangosfilmekhez készített ze­nét, most mint színésznő is fellép. A His Majestys színházban „Paprika” címen nagy operett-revüt játszanak és ebben a magyar tárgyú darabban lép fel a fiatal zeneszerző- nő. Az operettben nemcsak énekelni, ha­nem hegedülni is fog. (*) Huszonötször a „Szenfivánéji álom'** Budapestről írják: A nyár színházi évadjá­nak kimagasló eseménye az uj Margitszi­geti Színpad, amelynek 3600 személyt be­fogadó nézőterén immár huszonötödik elő­adását éri meg Shakespeare Szentivánéji álom-ja. A méltán nagysikerű szabadtéri produkciót — jóllehet az magyar nyelven, folyik — a Budapesten nyaraló idegenek is nagyszámmal keresik fel. A szlovákiai magyarság páratlan szépségű kulturünnepe lesz Léván augusztus 13.-án és 14.-én a „János vitái" szabadtári előadása 7 Just Béla: HAJNALI KETTŐ Révai-kiadáiS, Budapest, 1938. Tiszteletreméltó a Révai kiadónak az a törekvé­se, hogy ebben a'szellemnek nem túlságosan ked­vező világban olyan hangulatot teremtsen, mint amilyen a múlt század negyvenes éveiben uralko- kodott az irodalombarát Európában. Az erdélyi irók munkáinak kiadása mellett az ujhumanista és katolikus irodalom propagálása valósul meg eb­ben az üzleti érdekektől dicséretesen mentes tö­rekvésben ... Havasi tiszta levegő árad Just Béla szerkezeti­leg fogyatékos, főhősében megoldatlan, de minden technikai hibájával is nagyon rokonszenves köny­véből. Tanúéban, a Montblanc lábánál fekvő trap­pista kolostorban és a francia tengerparton játszó­dik le ez a kevés külső cselekménytől tarkított, valójában eseménytelen regény, melynek haogsu- lyózottabb célja: a neokatolikus irodalom újszerű lélekelemző módszerével behatolni a francia élet rejtelmeibe. Érdekes, hogy magyar író próbálja megértetni velünk egy idegen nép lelkiéletének legbensőbb világát. Ahol a szerző énformában, naplót Írva, a havasok közt örök némaságban élő trappisták misztikus világáról vall, ott mindvégig lebilincsel mondanivalója újszerűségével, gondolatainak emel­kedettségével és finomárnyalahu intellektuális nyelvezete tökélyével. A kolostor áhitatos csend­be merült istenkereső és munkás világa valóban gazdagon megiihlette az Írót és érdeklődéssel kö­vetjük látomásokkal teli utján. A szerzetesek közt kimarkol néhány érdekes arcot, melyek felejthe­tetlenül belevésődnek az olvasó emlékezetébe. A Hajnali kettő befejező része már a hiány ér­zését kelti, bár ezekben a fejezetekben is megkí­sérli az iró, hogy a francia élet mélyebb problémái­ról adjon helyzetképet. Itt a regény kompozíciójá­nak fogyatékossága már jobban zavar; a kitűnő részek nagy érdeklődést keltettek bennünk az iró — a rnü főhőse — iránt és szívesen vettük volna, ha a vallomás nem marad csonka, ha a talán szán­dékolt ködösségből jobban és élesebben lép elénk az iró, életének nemcsak jelenjével, hanem a múltjával és azokkal a szálakkal, melyek a való­ságos világhoz kötik. Just Béla munkája ezzel ha vészit is érdekességéből és regényszerüségéből, bőven kárpótol lírája finomságaival, melyek közt ilyen példák megszámlálhatatlanul akadnak: „Vannak bizonyos érzések és élmények az em­ber életében, melyek a lélek hűvös homályában gazdagon virágzanak, de mihelyt napfényre Kerül­nek, elsápadnak és összefonnyadva minden illatu­kat elvesztik.*1 AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Augusztus 5—6—7: Szöktetés Moszkvából. Augusztus 8—9: Az ördög bibliája. Augusztus 10—11: A cirkusz. Augusztus 12—13—14—15: A lovagias ügy, RÁDIÓ MOZI Augusztus 5—6—7: Mistr Moto. Augusztus 8—9: Erkölcs és szerelem. Augusztus 10—11: Garcia futárja. Augusztus 12—13—14: A villamosszék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom