Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-05 / 177. (4620.) szám
2 _______________ Te ljes nyelvjogi egyenrangúságot követel a magyarság számára az Egyesült Párt emlékirata A párt véleményei észrevétele a kormány által javasolt nyelvtSrvénynovelláról Számos női bajnál gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerei reggel éhgyomorra egy félpöhárnyi természetes „Ferenc József“ keserüyiz azáltal, hogy a belek tartalmát gyorsan félhigitja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül pedig az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. Kérdezze meg orvosát. i» bál. Például tüzzük magunk elé egy városnak, mondjuk a hétszázéves Nagyszombatnak nemzetiségi viszonyait tanulmányozás céljából. Azt fogjuk találni, hogy a tizenhatodik század derekán ez a város jófésíben magyar lakosságú és magyar külturájü, a német kultúra háttérbe kezd szorulni és szláv kultúra még nincs benne! Ez csak égy kiragadott példa. De az ilyen munkássággal törődnünk kell, mert helyesen mondja Má- lyusz Elemér: „Ha mi nem törődünk annak bemutatásával, hogy városainkban mekkora volt a magyar származású lakosság, akkor természetesen tovább fog élni az a hiedelem, hogy azok németek — esetleg németek és szlovákok voltak. S ez esetben nem is csodálkozhatunk, ha a városokban folyt kultur- munka végzői közül a magyarok teljesen kihagyatván, Divald könyvének (Magyarország művészeti emlékei) ismertetője — Lahm Frigyes a Karpathenlandban — azt állapítja meg, hogy a tárgyalt emlékeknek legnagyobb része a kárpáti németeknek köszönheti létezését. Ha a tárgyilagos történetírás nem is akar a magyarságnak tényleges szerepénél nagyobb jelentőséget tulajdonítani, de meg kell állapítania, hogy a német többségű városokban nem lehetett számszerűleg sem jelentéktelen, S há a békés polgári munkában aránylag tálén kevés szerepe is lett volna a magyarságnak, bizo- inyáía n^em árt hangoztatnunk, hogy az ő ,rt omlása biztosította a kárpáti németekig és a kárpáti szlovákoknak nyugodt életéi: is.” Az ifjúság szellemi munkájának irányításában tehát gondosan megállapított és következetesen végrehajtott tervnek kell érvényesülnie, hogy ez a munka gyümölcsöző legyen a magyar népiségtudát fejlődése szempontjából. Magyarok világkongresszusa Budapesten BUDAPEST. — A magyarok étidéi világkongresszusára az amerikai magyarok első csoportja ma érkezett meg. Kétszáz amerikai magyar jött ezzel az első csoporttal, A kongresz- szus rendezősége és a magyar főváros nagy ünnepélyességgel fogadta az amerikai testvéreket. Silviu kolozsvári egyetemi tanár a romániai kisebbségi kormánybiztos BUKAREST. — Ismereites, hogy a román kormány a kisebbségi ügyek intézésére kisebbségi kormánybiztoeságot szervezett, A kormány most a kisebbségi ügyek legfőbb irányításával Dragomir Silviu kolozsvári egyetemi tanárt, A Goga-kormány volt kisebbségi miniszterét biZtA meg kormánybiztosi rangban. Csak Smimsait! Irta: Fred Prince — Az elnök ur várija — mondta az ajtónálló és bevezette az elegáns vendéget a nagyhatalmú ur szentélyébe. Az elnök a látogatóját megszokott, semmitmondó mosolyával fogadta és az Íróasztala melletti karosszékre mutatott. — Parancsoljon helyét foglalni. Minek köszönhetem a látogatását? — Ha nem veszi rossz néven — felelte az elegáns ur — szives tájékoztatást kérnék öntől. De ne haragudjék, ha hozzáteszem, hogy őszinte tájékoztatást kérek, természetesen „csak bizalmasan”. Amint a látogató ezt a bevezető mondatot befejezte, némi megdöbbenéssel vette észre, hogy a kiváló bankelnök arcán nagy meglepetés tükröződik vissza. Sőt az volt a benyomása, mintha a kérése kissé nyugtalanítaná. Sietett is hozzátenni a következőket: — Arról a pénztáros kisasszonyról völnéik bátor bizalmas tájékoztatást kérni, aki nemrég., mintegy két hónap előtt távozott az intézetből, ahol, ha jól tudom, elnök ur közvetlen kömyezé- zetében az elnökség házipénztárát kezelte. — Igen, igen... emlékszem... Stanford kisaszszony, akit körülbelül két hónap előtt bocsátottam el. i j,i Az elegáns ur bólintott és igy folytait*! — Igen, Stanford kisasszonyról van szó; A miniszterelnök ur szerint a nyelvtörvényjavaslat nem lévén végleges, fenntartjuk azon jogunkat, hogy a végleges szöveg közlése ütán jelen észrevételeinkben lefektetett kifogásainkat és elveket megfelelően kiegészítsük. A javaslat lényegében fenntartja az 1920. évi 122. számú nyelvtörvény és annak végrehajtására kiadott 1926. évi 17. számú kormányrendelet alapelveit. Némely stiláris módosítás, vagy a nyelv- rendelet némely rendelkezésének az uj javaslatba való egyszerű átvitele csupán a laikusok megtévesztésére alkalmas. 15 százalékos arányszám Lényegesebb különbség csak az, hogy a< nemzetiségek nyelvhasználatának joga tekintetében az eddigi járási . 20 százalékos nemzeti arányt 15 százalékra szállítja le. A magyar nyelv használatának 15 Százalékos arányszámhoz való kötése a köztársaságban élő csaknem 1 millió magyar azon egynegyed részét, körülbelül 20Ó~- 250 ezer magyart fosztaná meg nyelvének hatóságok előtti használati lehetőségétől, mely Szlovákia és Kárpátalja csaknem 400 kilométer hosszú területén oly járásokban él, melyekben a 15 százalékos arányszám a legutóbbi népszámlálás adatai szerint nincs meg. , Az említett 1920. évi 122. számú alkotmánytörvény jellegével bíró nyelvtörvény a legutolsó és nem a mindenkórt népszámlálás Szerinti 20 százalékos arányszámot állapítja meg a nemzetiségi nyelvjogok alapjául. A kormányzat az alkotmánytörvény üzen impefativ rendelkezéseit kijátszotta ázzál hogy egyes járások községeit más járásokhoz csatolta i ezzel az egyes járások nyelvi arányszámát a nemzetiségek kárára a nyelvtörvény kihirdetése előtti íegutóbbi népszámlálástól lényegesen eltérően váí- tömi meg. A nyelvtörvény kihirdetése titán kiadott és a járások területét szabályozó 1921. évi 456. és 1926. évi 51. számú kormányrendeletekkel a pozsonyi, kassai, nyitral, gálszécsi, rimaszombati, munkácsi járások területe olyként lett megváltoztatva, hogy azokban a magyar nemzetiség arányszáma a 20 százalék alá csökkent. A kormányzat ilyirányu cébatos intézkedése minden arányszámot illuzóriussá tesz. A népszámlálás Az arányszám a népszámlálás adatai alapján állapíttatott meg. A népszámlálásról szóló 1927. évi 47. Számú törvény és az 1930. évi 86. számú kormányrendelet szerint Szlovákiában és Kárpátalján a népszámlálást a kormány által kinevezett biz* tosok végzik, kik az általuk irónnal kiállított számlálólapot a megszámlált polgárral aláíratni nem kötelesek és a megszámlált polgár által bemondott adatokat kifogásolni jogosítottak, mely kifogások alapján megállapított nemzetiség mindaddig hatályos marad, mig az esetleg beadott fellebbezés folytán a fölöt- tes hatóság az összeíró biztos véleményét meg' nem változtatja. Ily sérelmes törvényes rendelkezések alapján eszközölt népszámlálás bizonytalan adataira nemzetiségek sarkalatos jogait- igazságosan felépíteni nem lehet. Az idézett nyelvtörvény és rendelet szerint is voltak lehetőségek arra, hógy a kormányzat az egyes nemzetiségek nyelvi jogait elismertesse. A kormányzat ezt mégsem tette, sőt a Gyakorlatban a hatóságok még az ott lefektetett, elveket sem valósították meg. Ezért kifogásolnunk kell a javaslat azon számtalan intézkedését, melyek lényeges nyelvi jogok biztosítását a kibocsátandó kormányrendeleteknek tártja fenti* Kifogásoljuk a javaslat mindazon rendelkezését, mely a nemzetiségek nyelvhasználatának csupán kondipionáUs lehetőségét Írja elő. Minden nyelvi jog szabatosán, kategorikusán, kötelező módon és olyként állapítandó meg, hogy annak magyarázata és a gyakorlatban való alkalmazása ne függhessen a. hatóságok vagy. közegeinek kényekedvétől. .'V.. KifoGásolnunk tcéu, Hogy a Javaslat az állami intézetek, válláratok és égi’fb, intézményekre Vonatkozóan, nem ír elő kőtelező rendelkezéseket, J., ........................ cs ak megengedhetőnek tartja más nyelvek használatát, főleg szak- és kereskedelmi vonatkozásban. Nyelvjogi egyenrangúságot A csehszlovák államot a népek önrendelkezési jogára való hivatkozással hozták létre. A népek önrendelkezési jogából következik a nemzetek teljes egyenjogúsága. A nyelvtörvényjavaslat nem felel meg a nemzetek egyenjogúságának és az eddigi igazságtalanságokat továbbra is fenntartja. A nemzetek egyenjogúsága egyébként az állandóan hangoztatott demokráciából is folyik. Minthogy a kormányzat a nemzetek egyenjogúságát eddigi rendelkezéseivel nemcsak hogy el nem ismerte, hanem a nyelvtörvény végrehajtási utasításában oly korlátozásokat irt elő, melyek a kisebbségi szerződés, sőt a nyelvtörvény általános elveivel is ellenkeznek, szükséges, hogy a végrehajtási rendeletben foglalt némely intézkedést a kiadandó nyelvtörvény az egyenjogúság és demokratikus elvek szerint intézményesen szabályozza. Ha a kormány a nemzetek nyelvi jogait komolyan kívánja biztosítani, a nemzetek egyenjogúsága és az állam demokratikus berendezése megköveteli, hógy á nyelvi jogok igazságos szabályozásánál a következő elvek érvényesüljenek: 1. Az állam hivatalos nyelve az államot alkotó valamennyi nemzet cseh, szlovák, német, magyar, orosz és a lengyel nemzet nyelve lehet s ezeken a nyelveken kell az állami és bankjegyek, valamint az okmány* és postabélyegek szövegét, úgyszintén az összes állampapír szövegét is fogalmazni* Megjegyezzük, hógy csehszlovák nyelv a valóságban nincs. A haderőnél az egyes csapatrészek ugyanazon nemzet tagjaiból álljanak és a katonák nemzeti hovatartozása állapítsa meg az egyes csapategységek vezényleti és szolgálati nyelvét. A különféle közbiztonsági szérvek, csendőrség, rendőrség stb* vezényleti és szolgálati nyelve azonos legyen az egyes egységek hatásköri területén levő önkormányzati testületek tárgyalási nyelvével A különféle körbiztonsági szervek egységeinek tagjai a szolgálati nyelvei szóban és írásban tökéletesen bírni kötelesek. — r -v • * X A köztársaság minden blrőáága, hatósága és minden közege az 1. pont alatt feltüntetett nemzetekhez tartozóktól tekintet nélkül azok lakóhelyére, az illetők hydvén Írt mindén beadván^ elfogadni, azt a beadvány nyelvén tárgyalni ég az elintézést is ugyanazon nyelven kiadni kötelesek. Az emlékirat a továbbiakban szakszerű részletességgel precizirozza a nyelvhasználat egyes föltételeit a bírósági eljárásban, a nyilvánkönyvek vezetésénél, az anya-! könyveknél, a pénzügyigazgatás ügykezelésében, a különféle vizsgáknál, a közjegyzők, a tolmácsok működésénél, az ügyvédeknél, továbbá az önkormányzati hatóság gök és köztestületek életében, az iskolaügy terén. Külön szakaszokban tárgyalja azokat a szankciókat, amelyekkel a nyelvjogi rendelkezésekét megsértő és átlépő közhivatal- nokökat sujtanáK. „ j Az emlékirat kilenc sűrűn gépelt oldal terjedelmű. r i mitási hibákat, amikért erélyesen megróttam, de magam is ezeket csak hanyagságnak tuljado-ni- tottam. Ezek a számítási hibák azonban egyre nagyobb tételek körül merültek fel és mire megállapítottam, hogy rendszeres lopással állok szemben, mát több ezer síliftig hiányzott Az elegáns ur mereven bámult á levegőbe. Az elnök is hallgatott egy ideig, azután igy folytatta: — Még nem fs mondtam el mindent. A pénz- táfósilÓim közt régebben is akadt egyik-másik, aki kissé kacér volt. De éz a nő olyan felelőtlenül kacérkodott mindenkivel, hogy már a vállalat érdekében Is szégyelni kezdtem a dolgot. Higyj*. el nekem uram, ez a nő a vállalatom szégyenfoltja volt. A látogató arcáról most mér félreismerhetetlenül lé lehetett olvasni, hogy a hallottak mód felett felizgatták. Ezt az elnök Is észrevette és igy azót: . • *— Kedves uram, bocsásson meg, hogy Ilyen őszintéin beszéltem, de erre ön kért meg engem a legkifejezettebben. Ha megengedi,... csak bizalmasan... adwéfk önnek egy tanácsot. Bocsássa el ezt, a pénrtá fosnőt. De bocsássa el azonnal. Inkább adjon neki végkielégítést, de ne tartsa egy percig se. Az elegáns ur felállt, nagyot nyelt és azután igy szólt:' i j *— Elnök ur engem néhány perc előtt megakadályozott abban, hogy a megkezdett mondatot befejezzem. így csak most mondhatom meg, hogy az a pé4ztárosnő, akit ön ele sáp ott, tegnap óta.a feleségen*. Az elnök összeráncolta a homlokát. Nem lehetett egyelőre megállapítani, hogy valamin S ondolkodiik-e csupán, vagy a kérdés valamiyen szempontból feszélyezi-e? Mielőtt felelt Volna, a látogatója még ezt a megjegyzést fűzte előbbi szavaihoz: — A dolog érdekel, mert éppen tegnap... — Értem... értem — vágott közbe az elnök — mivel pedig ön tőlem azt kérte, hogy egészen őszintén feléljek, bizalmasán megmondom önnek a teljes igazságot. — Úgy... hát annyira súlyos a teljes igazság? —» kérdezte az elegáns ur a meglepetéstől hosz- szura nyúlt áhrázattal. *— Éppen eléggé súlyos felelte az elnök — ez a lány valóságos veszedelem. Nem vágyók lovagiatlan ember, még a magánéletben sem, annál kevésbé a hivatalban és igy nagyon kínos érzés, ha nőről vagyok kénytelen kedvezőtlenül nyilatkozni. Sőt talán meg is kérem önt, mentsen fel a részletes tájékoztatás alól és érje be ezzel az általános észrevételemmel. —• Ne vegye rossz néven elnök ur, de ellenkezőleg éppen arra kell kémem önt, hogy nekem részletesen pontosan szíveskedjék mindent elmondani amit tud. Az elnök széttárta két karját és lehajtotta a fejét, mintha azt akarta volna kifejezni, hogy mossa a kezeit. Azután igy szólt: — Erről a leányról, sajnos, csak a legrosszabb bakat közölhetem önnel. Amikor az előbb azt mondtam Önnek, hogy elbocsátottam, nagyon enyhén fejeztem ki magam. Az igazság az, hogy eksaptarm Úgy látszott, hogy ez a kijelentés valósággal fejbekólintotta az elegáns urat, mert elővette zsebkendőjét és nagy izzadségcseppeket törölt le a homlokáról. Az elnök érdeklődéssel Egyelte szavai hatását. A ceruzájával Halkan dobolni kezdett az Íróasztala lapján. — Meglepett, amit mondani tetszett jegyezte meg a látogatója — hát nem azért bocsátottá el Stanford lüsassjíöflyt,. ffleft a tisztviselők létszámát csökkentették? Az elnök hangosan elhevetté magát és Így Szólt: ' ’h " — Semmi okom sincs arra, hogy a tisztviselők létszámát csökkentsem. Ezt á nőt nagyon súlyos természetű okok miatt csaptam el. — Ha már ennyit volt szives velem közölni, lekötelezne az okok pontos meg jelölésével. Az elnök egy percig gondolkozott, azután igy szólt: i ■ — Nagyon szívesen. Mindenek előtt azt kell megemlítenem, hogy ennek a lánynak förtelmes a jelleme. Teljességgel elviselhetetlen nő. E'bd* rakodott, udvariatlan, hazug és annyira kétszínű. hogy már szinte mesébe illő. De ez még nem minden. Vannak súlyosabb okok is. ' — Még súlyosabb okok? — Igen. Lopott. A látogató halkan füttyentett egyet, töröli- gette az izzadságot a homlokáról, majd igy szólt: •. • ’ • j — Hát ez bizony nagyon súlyos dolog. — Mint már mondtam, lopott — ismételte az elnök — még szerencse, hogy idejekorán észrevettem. mielőtt az egész bankot ellopta volna. Példátlan vakmerőséggel lopott meg engem. Kezdetben kisebb tételeknél -fedeztem, fel SZá-,
