Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-04 / 176. (4619.) szám

8 1938 augusztus 4. csütörtök. ^nxmiMAGÍARffirai^ Budapesti SzinHÁzKötT^KoLiimA (Aa.) Az elmúlt vasárnap érdekes sportese­mények zajlottak le a magyar fővárosban. A szó szoros értelmében „zajlottak'* ezek az események, amint az alábbiakból látni fogjuk. A vizisport híveit a Margitsziget melletti evezősregatta és a III. kér. TVE uszóversenye kötötte le. Az eve­zősversenynek negatív eredménye az oxfordi evezősök szempontjából az volt, hogy azok mind a három magyar nyolcastól vereséget szenved­tek. Az uszóversenyen három kitűnő eredmény adódott. A londoni EB előtt nagyon reményt éb­resztő Csik Ferenc 58.6-os eredménye. Bár a wembley-i stadionban úszta volna ki ezt az időt, a százas bajnokság kérdését máris elintézte vol­na! Nagyon imponáló Engel-nek, a magyar uszó- sport egyik Benjáminjának (a másik kettő a ti­zenhatéves Emler, kétszázas úszó és az egri Er­délyi, a kitűnő hátuszó) nagyszerű 2:50-es ered­ménye a kétszázas mellen. Bár a japán és német melluszók eredményeit tekintve, világviszonylat­ban ezzel még mindig nem lehetne túlsókat ke­resni, de bizhatunk a további fejlődésben. A ma­gyar uszósport fokozatos fejlődését mutatja, hogy ma már két kétszázas melluszója van, akik mé­lyen a 3 perces határ alatt úsznak, mig az évti­zed elején, amikor még Hild és Mezey képviselte a magyar mellúszást, erről még álmodni is tulszép lett volna. Körösi 2:18.2-es kétszázas eredménye is elég jó s a staféta szempontjából kelt remény­ségeket. Bizzunk benne, hogy Londonban a leg­jobb formájukat érik el a magyar úszók. A főattrakció természetesen a Fradi—Juventus összecsapás volt. Ritkán tapasztalt arányokban nyilatkozott meg az érdeklődés, valóságos nép- vándorlás indult meg az Üllői-uti pálya felé. Szin­te szerencse, hogy a pályát feloldották a tilalom alól, mert ennyi embert a Hungária pályája nem tudott volna nagyobb rendbontás nélkül fölvenni. A rendre pedig igen nagy szükség volt, mert az előzmények, a Bindea-ügy ismeretes hullámai ala­posan felzavarták úgy a játékosoknak, mint a Fradi-drukkereknek az idegeit. Az Üllői-uti pá­lya is az utolsó zugig megtelt és a meccsről ha­zatérőben nagyon sok állóhelyes panaszkodott, hogy bizony a legakrobatikusabb nyakforgatás­sal sem tudott összefüggő részleteket élvezni a mérkőzésről. 32.000 néző volt künn, hogy a Fra­dit a győzelem kiverekedésében megsegítse. Ez a szám magáért beszél és hatalmas argumentum amellett, hogy végre igazán gondolni kellene egy világvároshoz méltó modern sporttelep létesíté­sére! Egy olyan országban, amelynek sportolói nemzetközi tekintetben annyira kiválóak, érthe­tetlen, hogy ezt a kérdést mindmáig nem oldot­ták meg kielégítően. A pesti pályák csupán a há­ború előtti igényeknek felelnek meg! Az érdeklődés messze tulcsapott a Ferencvá­rosnak, a magyar fővárosnak, sőt az egész ma­gyar vidéknek határain. Messze földről érkeztek nézők, hogy a nagyszerűnek ígérkező küzdelem szemtanúi legyenek. A korzópáholyok tömött soraiban örömmel ismertünk fel egy szigetet: nyu­gatszlovákiai magyar sportemberek voltak, Ko­máromnak, Érsekújvárnak, Ipolyságnak, Lévá­nak, Losoncnak és kisebb sporthelyeknek futball­rajongói. A pálya előtti autótáborban nagyon sok szlovákiai rendszámú autóbuszt és autót lát­tunk és tudjuk, hogy sokan rándultak fel Közép- szlovákiából és keletről, Kassa és Ungvár, Mun­kács sportolói közül. Várakozásukban nem is csalódtak. Ha nem is gyönyörködhettek a futball minden szépségében, küzdelmet azonban láttak, szinte túlzott mértékben és izgalomban annyi ré­szük volt, amennyire alig számíthattak. Szóval: ez a mérkőzés sem múlt el botrány nél­kül és a KK botránykrónikájának eseményeire visszagondolva, szinte igazat kell adnunk azok­nak, akik a dijmérkőzésnek ettől a fajtájától ma­gát a sportot és a sportban rejlő eszmei érzéke­ket féltik. Mert mi a sport célja, a testi erő és ügyesség, egészség, jellemképzés, szóval a spor­tolóra vonatkozó „kalokagathia" (szépen és de­rekasan élni) eszményén felül? A küzdőtársnak, az ellenfélnek a megbecsülése, aki a siker érde­kében éppen olyan erőfeszítésre vállalkozik, mint mi. Ez a megbecsülés egymáshoz közel hozza a küzdő feleket, barátokká teszi őket és igy a sport legnagyobb értéke, hogy végső fokon egyengeti az embernek emberhez, nemzetnek nemzethez való útját. Ha pedig a sport elfajul, mint ahogy a középeurópai kupa-küzdelmekben egyre inkább érvényesülnek ezek a jelenségek, akkor felmerül a kérdés: nem volna-e észszerűbb a mérkőzéseknek ezzel a fajtájával szakítani még akkor is, ha ily módon jelentős anyagi eredmé­nyekről kell lemondani? Mert annak, hogy sport­emberek a küzdelem után keserűséggel a szivük­ben váljanak el egymástól, hogy megtorlásra gon­doljanak, hogy a küzdelem a tömegben is káros szenvedélyeket váltson ki, annajf- nincs semmi értelme. Akkor a sport éppen az ellentétes, a destruktív célok szolgálatába lép s amit politi­kusok, államférfiak, irók, tudósok és művészek nagy fáradsággal érnek el, hogy a nemzetek kö­zeledésének utján egyengessék, azt a sportese­mények alkalmával felcsapó tüzek a tömeglélek- ben megsemmisítik. Ha a budapesti elődöntőnek botránykrónikája akadt, abban nem is annyira a nagy tétért küzdő játékosok, mint inkább a biró a felelős. Már a múlt alkalommal, az áldatlan Bindea-ügy kom­mentárjaiban mondottuk, hogy abban, ami egy futballmérkőzés körül történik, mindenki felelős. Nemcsak a huszonkét játékos, de az egész kö­zönség is. És felelős elsősorban a bíró, akinek hivatását annyira kifejezően foglalja magában a, bíráskodás fogalma. Elsősorban objektivitást, szakismeretet, nyugalmat, erélyt, bátorságot és magasbab sportetikát követel meg a bíráskodás tiszte és megköveteli ezeket az erényeket annál fokozottabb mértékben, minél fontosabb a sport- esemény, amelynek vezetésére valaki vállalko­zik. Ha egy mérkőzés elfajul, abban elsősorban a játékvezető a felelős, mert a szabályok szigorú, de igazságos alkalmazásával elejét vehette volna a szenvedélyek kártékony kirobbanásának. Vogl csehszlovákiai bírónak működése azonban olyan' volt, hogy a legélesebb megbélyegző Ítélet is jo­gosult a „bíráskodásnak" ezzel a módszerével szemben. Érthető volt a közönség felháboro­dása Vogllel szemben és érthető az a szokatlanul éles és szigorú kritika is, amellyel a magyar sportszakértők és a sajtó fogadta a bíráskodás­nak ezt a módját. Ha a jóhiszeműség mérlegén vizsgálgatjuk Vogl budapesti szereplését, igazán nem tudjuk, hogy mit mondjunk, mert hiszen al­kalmunk volt Voglt csehszlovákiai pályán is lát­ni és tudjuk azt, hogy „odahaza" nem igy szokott bíráskodni. Éppen ezért szinte önkénytelenül arra gondol az ember, hogy nem szándékosság volt-e a részéről a gyeplőnek kezéből való ki­dobása, bizonyos rejtett célzatokból? Ha pedig ezt a gyanút elhessegetjük, akkor nem tudjuk, hogy tudatlanságát, rossz látását, teljes erélyte- lenségét hibáztassuk inkább? Ahogy elnézte azt, hogy emberek nyílt verekedést kezdjenek a pá­lyán, hogy védők kézzel ütögessenek labdát a tizenhatos területen belül, hogy gólhelyzetben hátulról elkaszálják a kapura törő csatárt, annak a minősítését nehezen tudjuk megadni. De a csehszlovákiai sport szempontjából, elsősorban a csehszlovákiai bírói kar szempontjából fölme­rül bennünk a kérdés, hogy nem jobb lenne az ilyen bírót megakadályozni a nemzetközi szerep­lésben, semhogy botránykőül szolgáljon? És kér­dezzük, hogy ha a játékost a botrányért szigo­rúan büntetik, miért nem büntetik hasonló szi­gorúsággal a bírót is, akiről kétségtelenül be­bizonyosodik, hogy tisztét könnyelműséggel, ha­nyagsággal és végzetes tudatlansággal, esetleg rosszhiszeműséggel látta el? Mindenért, ami a vasárnapi mérkőzésen történt, elsősorban és leg­főképpen Vogl bíráskodása a felelős és ezt kü­lönösképpen hangsúlyozzuk ki lapunk hasábjain, mert igy talán az illetékesek figyelme is ráirá­nyul Vogl bíróra, aki ilyen dísztelen szereplés emlékével távozott Pestről, egy héttel Bízik ki­tűnő turini szereplése után. Az MLSz feljelentéssel él Vogl biró ellen a KK-nál BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelen- tése.j Az MLSz elnökségi ülése tegnap este elhatá­rozta, hogy a vasárnap Budapesten a Ferencvá­ros—Slavia mérkőzésen bíráskodott prágai Vogl biró ellen a KK-bizott,Ságnál feljelentéssel él. Az MLSz a játékvezetőt okolja a pályán történt vere­kedésekért. SPORTHÍREK )( Genf kéri az 1944, évi olimpiát. Mint ismeretes, Japán a XII. Olimpiáról való le­mondásakor elsőbbségi jogot jelentett be az 1944. évi versenyekre. Mőst Genf jelent­kezett az 1944. évi játékok megrendezésére és hajlandó 6 millió svájci frankot arra fel­áldozni. )( A Ferencváros játékosai 15 napos szabadságot kaptak. Dr. Sár ősi és öccse betegállományba ke- rüit, Sároei György bokája megdagadt, mig Sárosi IIL-nak a jövő héten veszik ki a manduláját. A Ferencváros augusztus 21-én a csepeli MOVE el­len játszik barátságos mérkőzést. )( A „Testnevelés", a budapesti OTT hivatalos közlönyének junius—júliusi kettős száma, rendkí­vül gazdag tartalommal jelent meg. A legnagyobb érdeklődést váltja ki Pluihár István beszámolója a párisi futballvilágbajnokságról. A kiváló magyar futbailszakértő cikkében őszinte véleményt mond a magyar labdarúgás (hibáiról és az olasz futball erényeiről. Érdekes cikket olvasunk az első ma­gyar sportlápról, a diákok sportneveléséről, a ma­gyar testnevelés újjászervezéséről és pontos be­számolót kapunk az 1940. évi olimpiai változások­ról. Misángyi Ottó angliai tanulmányutjáról szá­mol be Írásban és képekben. A lap portréját adja az utóbbi időben kitüntett magyar sportvezérek­nek. A „Sportorvos" mellékletben az első magyar sportkongresszusról és kiállításról olvashatunk beható tanulmányt. Hírek és gazdag irodalmi szemle fejezik be a 100 oldalas népszerű magyar sportfolyóiratot. (j.) )( A brünni és a zágrábi női labdarugócsapatok portyán vannak. A brünni nők Varasdinban l:0-ra győzték le a zágrábiakat, mig Banzsalukában 1:4 arányban kikaptak. ATLÉTIKA )( Az amerikai versenyzők egy csoportja Boras­ban szerepelt. A versenyen a svéd Bergh a suly- dobásban 15.90 méterrel uj országos rekordot ért el, azonban a súlyt az ellenőrzésnél könnyebbnek találták. Egyes eredmények: 1000 m: Hagáund (USA) és Borck (USA) 2:31 p. — 100 m: Johnson (USA) 10.5 mp. — Magasugrás: Oruter (USA) és Lundquist (svéd) 1.94 m. — Diszkosz: Bergh (eved) 47.11 m. — 110 m, gát: Wolcott (USA) 14.2 mp. — 400 m: Malott (USA) 50.3 mp. — Kalapács­vetés: Linné (svéd) 51.49 m. — Rúdugrás: Varoff (USA) 4.15 m. )( Dánia tizpróba-bajnoka Lairsen E. lett 6158 pontlal Grethlund 6088 pontjai előtt. )( Romániai teniszjátékosok vesznek részt a ma kezdődő kassai, majd a luhacsovici és a pöstyéni nemzetközi versenyen. Háromszor adják elő Léván a „János vitézt" A hatalmas érdeklődés miatt augusztus 15-én is tesz előadás LÉVA. — A lévai szabadtéri színjátékok rendezőbizottsága pénteken, augusztus 5-én nyitja meg jegyirodáját Léván, Köztársa­ság-tér 7. szám alatt (telefon 16, János vi­téz hívással). Ezt azért tartjuk szükséges­nek ismételten jelenteni, mert a rendezőség alig képes már meggyőzni a közönséget ar­ról, 'hogy a jegyek még nem kerültek el- árusitásra. Úgy látszik, hogy a közönség attól tart, hogy később nem juthat jegyhez. Mivel az érdeklődés országszerte mind- nagyobb és nagyobb mértékben emelkedik, a rend-zőbizottság szükségesnek látja a harmadik előadás megrendezését is. Ugya­nis az augusztus 13-i és 14-i előadások mel­lett a 15-i előadást csak feltételesen hirdet­ték, hogyha esetleg 13-án és 14-én kelle­metlen idő lenne. De ma már az a helyzet, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a 15-iki elő­adást meg kell rendezni. A rendezőség erőfeszitő munkát végez az előadások sikere érdekében. Hogy a János vitéz szabadtéri előadása milyen hatalmas munkát igényel, kitűnik abból, hogy a rendezési és szinpadépitési költségek mintegy 90—400 ezer koronára rúgnak. A szlovákiai magyarság életében példátla­nul álló nagy vállalkozás ez! Erőpróbája a kis Léva városának, de erőpróbája a szlo­vákiai magyarságnak is, amely ezt a káp­rázatosán szép és mindenütt magával ra­gadó vállalkozásit sikerre kell hogy emelje. A lévai szabadtéri játékokkal egyidőben kívánták megrendezni a budapesti Margit- szigeten épített szabadtéri színpadon ugyancsak a János vitéz előadását, a cím­szerepben Hámory Imrével, a magyar ki­rályi Operaház tagjával. De mivel Hámory Imre már lekötötte magát Lévára, igy a margitszigeti János vitéz előadását kénytelenek elhalasztani arra az időre, amidőn a lévai játékok be­fejezést nyernek. Egyébként Léva főterén már megkezdték a hatalmas méretű színpad építését Ladve- nicza János pozsonyi színházi építész és tervező tervei és Simái Miklós lévai városi mérnök vezetése alatt. Holota Zsuzsa és Benfcő László operettjével búcsúzott Pozsonytól a Földes-szintársulat POZSONY. — A Földes-szintársulat évzáró darabnak választotta Holota Zsuzsa és Benkő László „Tavasz a hetedikben" cimü operettjét. A Földes-társulat együttese kedvesen játszotta a diákszerzők vidám darabját és a szerzőket elhal­mozták virágokkal. A színház közönsége mele­gen ünnepelte őket. A társulat még a „Virág- vasárnap" cimü nagyon hatásos darabot mutatta be és ez egyúttal Mihályi Ernő jutalom játéka volt. Mihályi ebben a darabban olyan emberi fi­gurát alakított, hogy megrendítette a közönsé­get. Mellette Mihályi Lid, Megyery Ferenc, Far­kas József és Földes Éva tűntek ki. A közönség a Földes-társulatot melegen búcsúztatta és ezzel a pozsonyi magyar sziniévad véget ért. (*) A budapesti filharmonikusok szabadtéri hangversenye Szegeden. Szegedről jelentik: A Tu- randot szabadtéri előadása olyan szenzációs sikert hozott, amelyről a szabadtéri előadások rendező­sége álmodni sem mert volna. Jelen volt a ma­gyar társadalmi, politikai és művészi élet majd­nem minden kiválósága. Kedden a budaipesti fil­harmonikusokat vezényelte Kodály Zoltán a Dóm­téren. Kodály erre az alkalomra megszakította be­tegszabadságát és szombat óta Szegeden tartózko­dik. A világlhirü zeneszerző a Psalmus Huugari- cust, a Te Deumot és a Jézus és a kufárokat ve­zényelte. A Te Deum az idén Veronában is az ün­nepi játékok alatt kerül előadásra. Szegeden Gina Cigna, a világhírű olasz énekesnő énekelte a szop- ránszólót. A Kodály-hangverseny volt az első Dóm-téri szabadtéri hangverseny. Augusztus 10-én kerül 6or a Verdi Requiem előadására, amelynek szolóit Gina Cigna, Giovanni Breviario, Székely Mihály és Budanovits Mária éneklik. A Turandot ünnepi előadását aug. 8-án megismétlik. Szom­baton adják elő Ujlházy Györgynek uj történelmi játékát, amelyben a legjobb magyar művészek fcgialkoztatva vannak. (*) Shirley Temple nagybeteg. New- yorkból jelentik: Shirley Temple híveinek millióit aggasztja a kis filmcsillag beteg­sége. Szünidei' utazásának fáradalmaitól ágynak esett és magas láza van. Beteg­ágyánál két orvos váltja egymást. (*) A sixtusi kápolna énekkara Buda­pesten. Rómából jelentik: A sixtusi kápolna énekkara most szervezte meg az 1938/39-i idényre megtartandó európai körútját. A turné során Magyarországra is ellátogat a kórus és három hangversenyt rendez Bu­dapesten. (*) Táncosnő lett Roosevelt egyik ro­kona. Newyorkból jelentik: Sally Clark, Roosevelt elnök legifjabb fiának sógornője énekesnői és táncosnői pályára lépett. Most irta alá szerződését, amely szerint a new- yorki Plaza-szállóban fog énekelni és tán­colni. (*) A Metró-filmgyár elnöke mint földbirto­kos. Hollywoodiból Írják, hogy a Metró-film­gyár híres elnökigazgatója, Louis B. Mayer, az elmúlt héten egy hatalmas birtokot vásárolt, egymillió dollárért. Amikor csak ideje megen­gedi, ezentúl földbirtokán fog tartózkodni és ott pihend ki a filmgyár igazgatásával járó fáradal­makat. Két film között Budapesten tölti a weekendet Rökk Marika BUDAPEST. — Esztendők óta csak látoga­tóba járt haza a legnépszerűbb pesti operettprima­donna, Rökk Marika. Most újra Pestre jött és kedves nyilatkozatot adott érkezésekor. Remekül fest, karcsúbb mint valaha és minden szava csupa mosoly. Elmondja, hogy rövid szabadságra jött haza és ez a szabadság alig hosszabb valamivel, mint egy weekend. Most fejezte be legújabb filmjét, egy vidám, burleszkizü vígjátékot, amelynek cime „Egy májusi éjszaka". Ősszel lesz a film bemu­tatója, de Rökk Marika nemsokára partnerével már egy következő filmen dolgozik. Már megvan a film forgatókönyve is: bűnügyi vígjáték, amely­nek dme: „Halló, Janina!" — A színpadot nagyon szeretem, de a filmet is. A baj csak az, hogy nagyon kevés ideig ma­radhatok Budapesten és ezért nem léphetek fel. A villámat évekkel ezelőtt vettem, de csak most látom először nyári pompájában. Eddig mindig úgy alakult, hogy ha hazajöttem, ősz vagy tél volt. Szó volt arról, hogy a János vitézben eljátszom Iluska szerepét. Felajánlották ezt a szerepet nekem, de megállapodás egyelőre nem jött lét­re. Nagyon szeretném eljátszani Iluskát, mert már vágyom utána, hogy magyar filmben is fellépjek. A János vitéz felvételeit azonban összhangba kell hozni az Ufánál készülő filmjeimmel és ha ez megtörténik, nem lesz akadálya, hogy elját­szani a szerepet. Karácsonyig foglalt vagyok, ka­rácsony után azonban lehet, hogy fellépek végre budapesti színpadon is. Már egészen elfelejtet­tem, milyen érzés az, ha az ember pesti közön­ség előtt hajol meg. Tehát talán télen a viszont­látásra. (*) Hitler Bayreuthban. Bayreuthból Je­lentik: Hitler vezér és kancellár Göbbels birodalmi miniszter társaságában hétfőn résztvett az „Istenek alkonya'* előadásán. Ez az előadás befejező előadása volt a bayreuthi ünnepi játékok első ciklusának. (*) A milánói Scala igazgatósága Sze­gedre jön. Gina Cigna, a milánói Scala tagja annyira el volt ragadtatva a Turan­dot szegedi előadásától, hogy azonnal hosz- szu távirtot küldött a milánói Scala vezető­ségének, hogy jöjjenek el azonnal Szeged­re, mert ilyet még nem láttak. Megjött a válasz is és eszerint a Scala igazgatósága augusztus 12-én Szegedre érkezik, hogy ott megtekintse a szabadtéri játékokat. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Augusztus 4: A modern Alibaba. Augusztus 5—6—7: Szöktetés Moszkvából, Augusztus 8—9: Az ördög bibliája. Augusztus 10—11: A cirkusz. Augusztus 12—13—14—15: A lovagiam ügy; RÁDIÓ MOZI Augusztus 4: Az én lányom nem olyan. Augusztus 5—6—7: Mistr Motto. Augusztus 8—9: Erkölcs és szerelem. Augusztus 10—11: Garcia futárja. Augusztus 12—13—44: A villamg&azák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom