Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-27 / 195. (4638.) szám

1938 augusztus 27, szombat. ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LÖKŐ GÉZA felel Hegjelent a Nemzeti Bank pénztári jegyeinek kibocsátására vonatkozó hirdetmény A jegyzés azonnal megkezdhető - A pénztárjegyek bármikor visszaválthatók PRÁGA. ■—■ A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A hivatalos lap holnapi száma közli a Csehszlovák Nemzeti Banknak a pénztári utalványok kiadására vonatkozó föltételeit, amint azt a Nemzeti Bank bank­tanácsa legutóbbi ülésén elhatározta. A hir­detmény legfontosabb pontjai a következők: A pénztári utalványok (jegyek) előmu- tatóra szólnak, 5000, 10.000 és 100.000 ko­ronás címletekben adatnak ki, illetve a százezer koronás címletek néhányszoros kumulatív darabjaiban. A lejárati határidő a pénztári utalványt jegyző kívánsága sze­rint három-, hat- vagy tizenkéthónapos. A háromhónaposak kamatlába 2.5 százalék, a hathónaposaké 31/8 százalék, a tizenkéthó- naposaké 33/s' százalék. A kamatot az egész lejárati időre előre fizetik ki. A pénztári utalványok bélyeg- és illetékmentesek, de hozamuk járadékadó alá esik. A pénztári utalványokat a Csehszlovák Nemzeti Bank prágai (Bredovská 5 alatti) főintézete, va­lamint a köztársaságban levő 34 fiókinté­zete is kiállítja. A pénztári utalványokat azok tulajdonosai a Csehszlovák Nemzeti Bankhoz vagy annak fiókjaihoz a lejárat előtt is bármikor benyújthatják visszavál­tás céljából. Ebben az esetben a lejárati idő hátralevő részére 3.5 százalék kamatot von­nak le pro rata temporis. Az utalványok jegyzése azonnal megkezdhető. Kétséges a pénztezautálás elleni intézkedés eredménye PRÁGA. — A sajtó ma is hosszabban foglal­kozik a Csehszlovák Nemzeti Bank ama intéz­kedésével, miszerint kamatozó állampénztári j utalványokra (jegyekre) betéteket fog elfogad-1 ni. Mint jelentettük, 5, 10 és 100 ezer koronás címletek kerülnek kibocsátásra, 3, 6 és 12 havi lejárattal. A háromhónapos dinietek kamata 2.5, a hathónaposaké 3 egynyolcad, a tizenkéthóaapo- saké 3 háromnyolcad százalék lesz. E pénztári utalványok — mint ismeretes — bármikor, te­hát tekintet nélkül a lejárat határidejére bevált­hatók. A „Die Zeit” úgy véli, hogy a Nemzeti Banknak a tezaurálás ellen irányuló eme intéz­kedésének eredménye kétséges, mert azoknak az embereknek, akik a vásárlóerőt halmozzák készpénzben, ama céllal, hogy azt a legközdeb- bi alkalommal felhasználják, teljesen közömbös, hogy ez bankjegyek, vagy bármikor bankjegyek­re becserélhető pénztári utalványok (jegyek) formájában történik, A helyzet csak akkor len­ne más, ha a Nemzeti Bank a pénztári utalvá­nyokat vonakodna lejáratuk előtt bankjegyre becserélni, úgyhogy a piac kisebb vagy nagyobb ázsióval, esetleg diszázsióval alakulhatna. A szociáldemokrata „Právo Lidu“ utal azokra a kétségekre, amelyeket a Nemzeti Bank intézke­désének motiváriója kelt, hogy az intézkedés ugyanis a pénz tezaurálása ellen irányul. A lap azt írja, hogy amíg a gazdasági alakulatok fö­lösleges pénztartalékokat tartanak, addig a Nemzeti Bank intézkedéseivel, tehát a pénztári utalványok eszközével e jelenség ellen ered­ményesen veheti fel a küzdelmet. Amennyiben a pénz tezaurálása mgánosoknál történik, az in­tézkedésnek csak osztó jelentősége lehet. A lap azt írja, hogy a szabad piaci operáció a Nem­zeti Bank eme intézkedése után sem vesztett ak­tualitásából és ez a cshszlovák pénz- és hitel- [ politika jövő feladata is. Vásárpalota: 1938. szept. 2.-11. ig. A kiállítás szeptember 4-töl nyitva. Nagymértékben csökkent Csehszlovákia textilipari kivitele PRÁGA. — A textilipari kivitel az év első felében 34.221 tonnát tett ki 1.246.967.000 Ke értékben, tehát 7.877 tonnával (18.7 százalék), illetve 150.11 (10.7 százalék) millió koronával kevesebbet, mint a múlt év azonos szakában. Ha az 1929. évi textilkiviteli adatokat vesszük tekintetbe, úgy azzal szemben a textilipari kivitel mennyiség szempontjából 52.5 szá­zalékkal, ár szempontjából pedig 61.6 százalékkal csökkent. Ha az idei textilipar kivitel adatait az 1933. válságév adataihoz hasonlítjuk, úgy az idei ki­vitel a legmélyebb válságév kivitelét mennyiségben csak 15 százalékkal, összegben pedig 55 százalékkal múlja felül. Emellett azonban tekintetbe kell venni a csehszlovák koronának időközben történt kétszeri de­valvációját. Az idén huszonhat ezer vagon gabonát hoztak be /PRÁGA. —- Az állami statisztikai hivatal tegnap közzétett kimutatása szerint juliius hó­napban Csehszlovákia 2734 (tavaly 716) vagon búzát, 3063 (tavaly 4) vagon rozsot és 614 (1162) vagon kukoricát importált. A malomi termékek behozatala majdnem azonos volt a multévivel, amennyiben 12.5 vagont tett ki. A legtöbb búza Romániából került behozatalra, 2548 vagon, a legtöbb rozs pedig Oroszország­ból, 2716 vagon. A kukorica túlnyomórészt Ju­goszláviából került behozatalra. A január-júliusi időszakban a buzabehozatal 10.065 vagont tett ki a tavalyi 851 vagonnal szemben, a rozsbe­hozatal 12.941 vagon volt a tavalyi 34 vagon­nal szemben, a kukoricabehozatal pedig 2787 vagon, a múlt évi 4267 vagonnal szemben. Igen érdekes, hogy mig a múlt év júliusában a búza- és rozskivitel 1377 vagont tett ki, az idén júliusban mindössze egyharmad vagont. A malomi termékek kivitele júliusban a tavalyi 183 vagonnal szemben 504 vagont tett ki. Ebből a takarmánylisztkivitel 257 vagon volt s legna­gyobb része Németországba és Ausztriába ke­rült. Az első hét hónapban a buzakivitel több mint kilencszer kisebb volt a tavalyinál és mind­össze 2182 vagont tett ki. A malomi termékek kivitele 3552 vagon volt, azaz 3110 vagonnal kevesebb, mint a tavaly. Uj Javaslatot dolgozott ki a földművelésügyi minisztérium a mezőgazdasági segélyalapra vonatkozóan Elmarad a telepítési javaslat ■■ Illuzórikus a fedezetterv Azujuttörvénytervezette! Szlovákia követeléseinek csak elenyésző hányada nyer megoldást PRÁGA. — Szlovákia az uj úttörvénnyel kapcsolatban egyik fő követelésként állította fel a nem állami utaknak az állam által való át­vételének kérdését. Az úttörvény jelnlegí vég­leges javaslata állami, országos, járási, községi és érdekközösségi utakat különböztet meg, A javaslat szerint a közmunkaügyi, pénzügyi é3 nemzetvédelmi, valamint a többi érdekelt mi­nisztériumok közös megállapodása alapján ai nem állami utak vagy azoknak egyes szakaszai állami kezelésbe, fenntartásba, illetve esetleg állami tulajdonba vehetők át, ha a kérdéses utak vagy útszakaszok nagy fontossággal bírnak az állam szempontjából az úthálózat célszerű el­rendezése érdekében. Arról, hogy uj állami ut épitendő-e, avagy a régi javítandó ki, a javaslat szerint a közmunkaügyi minisztérium feg dön­teni a többi érdekelt minisztériumokkal együtt* A fentiekből tehát megállapítható, hogy Szlo­vákia követeléseinek csak igen kis hányada nyerne pozitív elintézést az uj úttörvény kere­tein belül és marad egész sereg kielégítetlen kö­vetelés, amelynek terhe az országrészt, illetve más önkormányzati testületeket fog terhelni. (—) Tovább emelkedik Csehszlovákia aktí­vuma a jugoszláv kliringben. Augusztus 15-én Csehszlovákia aktívuma a jugoszláv kliringben 163 millió koronát tett ki. A klirin gkövetel és egy hét alatt 4.93 millió koronával emelkedett. (—) Csehszlovákia követelése az olasz kli- ring generálszámláján augusztus 19-én 49.4 (a múlt héten 49.5) millió lírát tett ki. (—) Csokoládékartell a láthatáron. Még an­nak idején, Najman kereskedelemügyi miniszter életében néhány csokoládégyár a csökoládékar- tell, illetve szindikátus megalakítására töreke­dett. Ez az ügy most újból feléledt. A csokolá­dégyárak munkássága 15 százalékos béremelést kér. Az érdekelt körök azon a nézeten vannak, hogy ha a munkásság kívánságának eleget tesz­nek, úgy a másik oldalon magukat csak a cso­koládékartell létrehozásával kompenzálhatják. A kartell kontingentálná a kakaóbabot, amely — mint ismeretes —■. a csokoládégyártásnál a fő nyersanyag. PRÁGA. - A mezőgazdasági segélyalap létesítésével kapcsolatos hírek különösen a tavaly nyáron tartották erősen magukat, amikor azt tervezték, hogy rövidesen kiír­ják a községi választásokat. Annakidején rámutattunk arra, hogy a javaslatnak a pénzügyi oldalától is elte­kintve annyi nehézsége van, hogy abból belátható időn belül aligha lesz valami. Később ismét fölmerültek bizonyos hírek a mezőgazdasági segélyalappal kapcsolatban. Most a miniszterelnökhöz közelálló „Slo- vensky Hlas“ azt Írja, hogy a földművelésügyi minisztérium átdol­gozta, illetve uj javaslatot dolgozott ki a mezőgazdasági segélyalapra vonatkozóan, ez alkalommal azonban már kihagyták belőle a nemzetiségek előtt el­ső pillanattól kezdve nem szimpatikus te­lepítési javaslatot, ami tulajdonképpen a földreform ismert szellemben történt lebonyolításának más formában történő folytatása lett volna. Mint ismeretes, annakidején az Egyesült Párt élesen tiltakozott a me­zőgazdasági segélyalapnak a telepítési ja­vaslattal való kapcsolatbahozása ellen. Az újonnan átdolgozott javaslat lényegét nincs módunkban ismertetni, csupán annyit, hogy a fedezet tekintetében az előbbi ja­vaslattal szemben annyi a változás, hogy mig az 15 éven keresztül évente 50 mil­lió koronás állami dotációval számolt, az uj javaslat szerint a fedezetet úgy te­remtenék elő, hogy a műtrágya után bevezetendő 5 százalé­kos illetékből 15 milliót fordítanának erre a célra, továbbá a Gabonatársaság 10 millió koronával járulna hozzá a takar­mányeladás jövedelméből, a szeszértéke- sitö társaság 15 milliót nyújtana, a föld­reformalap 15 milliót, az állami erdők és nagybirtokok igazgatósága pedig 10 mil­liót: összesen tehát 65 millió koronát teremtenének elő ilyen módon. E fedezeti terv nem igazol egyebet, mint azt, amit egy évvel ezelőtt megirtunk, hogy az államnak a mező gazdasági segélyalap­ra, tehát a mezőgazdaság megsegítésére egyelőre nincs saját pénzeszköze. Szerény nézetünk szerint a fenti fedezeti terv inkább kegyes óhajtásnak tekinthető, mint realizálható valóságnak, hiszen nem egykönnyen tudjuk elképzelni, hogy a Gabonatársaság vállalna ezen a cí­men 10 milliót, továbbá kérdés, hogy mi­lyen álláspontra helyezkedik a tervvel szemben a szeszértékesitő társaság, a mü- trágyipar és az állami erdők és nagybirto­kok igazgatósága. Nem járunk messze a valóságtól, ha azt Írjuk, hogy a földműve­lésügyi minisztérium az újonnan átdolgo­zott javaslattal, amelynek egyelőre egyet­len kézzelfogható pozitívuma a telepítési javaslat kihagyása, nagyobb sikert érne el, mint az előbbivel. (—) Kinevezések a mezőgazdasági technikai szol­gálatban. A kormány Szlovákiában a politikai ható­ságoknál a mezőgazdasági technikai szolgálatban mű­ködő hivatalnokok közül Oravsky János mérnököt és Ruttkay József mérnököt az 5. fizetési osztályba „me­zőgazdasági főbiztos" cimmel nevezte ki. (—) Már szeptember 2-án megnyílik a prágai őszi vásár. (PVV.) A prágai őszi vásár a minta­vásári palotában már szeptember 2-án, pénteken megnyílik, 4-én pedig a vásár többi részei is megnyílnak a nagyközönség számára. (—) A gyáriparosok központi szövetsége fel­újította ama régi követelését ,hogy a nagy ipari vállalatok számára lehetővé váljon — épugy, mint Németországban és Magyarországon — sa­ját obligádók kiadása. Erről a tervről hivatalos körök a nyári hónapokban tárgyaltak. A terme­lési körök azt hangoztatják, hogy ezzel a fog­lalkoztatottságot akarják emelni és a verseny- képességet fokozni. E követelés teljesítése ter­mészetesen maga után vonná az adósságlevelek kibocsátását szabályozó törvény módosítását. Meg kell jegyeznünk, hogy jelen esetben olyan ? indítványról van szó, amely már igen sokszor 2 került ad acta, (—) A pénzintézetek jóakartától függ a jö­vőben a szociálisan gyöngéknek nyújtandó ked­vezmény. A pénzügyi tanácsadó testület elnök­sége, tekintettel arra, hogy a 77/1936. számú kormányrendelet, amely az iparosoknak és mun­kanélkülieknek a végrehajtási és csődeljárás so­rán nyújtandó kedvezményeket szabályozza, hatályát vesztette, felhívta a pénzintézeteket, hogy a kedvezményeket a jövőben is nyújtsák azokban az esetekben, amelyekben olyan adó­sokról van szó, akik a kedvezménnyel eddig is él­tek és egzisztenciájuk veszélyeztetése nélkül nem képesek adósságukat fizetni. (—) Az „Anker“ eladja csehszlovákiai bizto­sítási állományát. Gazdasági kérdésekben jól informált szaklapok azt Írják, hogy a bécsi An- ker-biztositó, amely részvényeinek nagyrésze svájd kezekben van, a mintegy 548 millió cseh­szlovák koronát kitevő csehszlovákiai biztosí­tási állományát eladja. A jelentések arról is beszámolnak, hogy a legnagyobb valószínűség szerint a Starral, mint vevővel, folytatott tár­gyalások. eredményes befejezésére van a leg­több kilátás. • t-< I (—) Megrövidül a kézbesítési batáridő a vas- úti szállítási forgalomban. Az október elejéit érvénybelépő uj vasúti szállítási rendszabályzat előírásai szerint úgy a gyorsára, mint a teher- áru kézbesítési határideje megrövidül. A gyors­ára kézbesítési határidejét az eddigi 24 óráról 12 órára szállították le, a teherára kézbesítési idejét pedig 24 órában állapították meg. A szál­lítási határidő 150 tarifakilométerig 24 órát tesz ki. A gyorsára szállítási ideje, valamint a na­gyobb távolságra eszközlendő teheráruszállitáa határideje nem változik. ■ i |­(—) Felemelik a szeszkonintgenst. Annak el­lenére, hogy a szeszkampány szeptember 1-én kezdetét veszi, a szeszgazdálkodás kérdése máig sincs rendezve. Úgy látszik, továbbra is a vég- nélküli provizóriummal kell számítani. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a szeszkontingenst 125.000 hektoliterrel emelik s azt a jelenlegi kulcs szerint osztják fel. Az elmúlt kampányban a szesztermelés cca 1 millió hl-t tett ki. (—) Rozslisztkonvenció. A „Prager Börsen- Courier" úgy tudja, hogy a rozsmalmok között tárgyalások folynak egy önkéntes kontin­gensegyezmény megkötése érdekében. Ezzel egyidejűleg egy áregyezmény megvalósításáról is folynak a tanácskozások s az említett lap úgy tudja, hogy az egyezmény megkötésének lé­nyegesen kevesebb akadálya van, mint a ma­lomszakma más ágában kötendő egyezménynek, (—) Jelentősen csökkent Csehszlovákia nyers- selyemtermelése. Csehszlovákia 1938. évi nyers- selyemtermelésének csökkenése az első félév­ben nagyon jelentős, amennyiben a becslések szerint a tavalyi termelés felét sem teszi ki. Még nagyobb csökkenést mutat fel a nyers- selyembehozatal. Az 1937. év első felében á nyersselyembelhozatal 2.08 millió kilót tett ki majdnem 58 millió korona értékben, az idén vi­szont az év első felében a behozatal mindössze 0.93 millió kilót tesz ki, 30 millió korona érték­ben. (—) 904 szálli tószekrényt rendelt az állam- vasút. A vasutügyi minisztérium szállitószekré- nyekre pályázatot irt ki. Ezek fából készült szekrények, amelyeket az államvasut az érde­kelteknek kikölcsönöz s az árut abba rakják bele minden további csomagolás nélkül. A meg­rakott szekrényt a vasút kézbesíti a címzettnek s áz üreset visszaveszi. Eddig mintegy 80 da­rab van próbára forgalomban s decemberig szá­mukat 904-re emelik. A megrendelést a vasut­ügyi minisztérium 10 cseh és német cégnek ad­ta ki 2,499.579 korona értékben. (—) Az erdélyi magyarság képviselethez jut a ro­mániai szövetkezetek irányitó hatóságánál. Bukarest­ből jelentik: Constantinescu nemzetgazdasági minisz­ter kinevezte Bethlen László grófot, a magyar gazda­sági és hitelszövetkezeti központ vezérigazgatóját a román nemzeti szövetkezeti intézet mellett működő gyakorlati tanács tagjává. Bethlen László gróf kine­vezése révén az erdélyi magyarság szövetkezete kép­viselethez jut a romániai szövetkezetek legfőbb irá- Inyitó hatóságánál. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom