Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-27 / 195. (4638.) szám
nő koncessziókat tett, de a szudétanémetek egyáltalán semmiféle engedményt nem tét' tek. Az érvek, amiket a két fél fölsorol, teljesen összeegyeztethetetlenek. Nagy engedmények szükségesek mindkét részről Londonban tudják, hogy a probléma megoldhatatlan, ha a csehszlovák kormány nem tesz az eddigieknél sokkal nagyobb engedményeket. De szudétanémet részről is ugyanilyen nagyarányú koncessziókat kell tenni. Londonban tudják, hogy a holt pont nem tarthat soká, mert különben baj lesz. A döntés Hitler kezében van és az ő szava az egyetlen felelet a háború, vagy a béke kérdésére. Németországnak értésére kell adni — írják az angol lapok —, hogy a konfliktusba való erőszakos beavatkozás a birodalmat a legszörnyübb veszedelembe sodorhatja. Éppen ezért bizonyos körök úgy vélik Londonban, hogy a holtponton csak úgy lehet tovább jutni és a megoldást úgy lehet megtalálni, ha a birodalmat figyelmeztetik azokra a következményekre, amikkel a tárgyalások egyoldalú megszakitása járhat. Angol hivatalos jelentés a helyzetről LONDON. — A hivatalos rádióhirszolgálat jelenti: „A sajtóban nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak az prágai jelentéseknek, amelyek szerint a csehszlovák kormány uj alapot dolgozott ki a sziidétanémetekhez való közeledésre. Jólér- tesült körökben ezt a körülményt olyasvalaminek látiák, ami bebizonyítja, hogy a csehszlovák kormány őszintén törekszik a megegyezésre. Londonban az uj javaslatokat még nem ismerik, de fontosnak tartják, hogy szudétanémet részről ugyanolyan békülékeny szellemet mutassanak, mint a kormány részéről. A tárgyalások mai állapotában minden érdekelt tényező kötelessége, hogy tartózkodjék olyan akcióktól, amelyek a légkör újabb megzavarását eredményezhetnék. I magyar iskolaügy Irta: Kováts Miklós A lelkesedés igaz örömével állapíthatjuk meg1, hogy a nemzetiségi nagy, komoly összefogás kedvező eredményeket hozott az iskoláztatás terén is. A magyar szülők nemcsak azt értették meg végre, hogy mily páratlanul nagy, életre kiható jelentősége és fontossága van annak, hogy a gyermek az anyanyelvén tanuljon, — de megértették a magyar gyermek magyar iskolába való járatásának még talán ennél is fontosabb nemzetmentő jelentőségét.' : A nem-magyar iskolába íratott gyermek — nem üres állitás ez — elv ész a fajtája, a nemzete számára. Nemcsak nem hallja ott édes magyar anyanyelve egész életén kisérő muzsikáját, de — és ez a legsúlyosabb — nem érzi ott a magyar szellemet! ; A nem-magyar iskolába járó gyermeknek, — a szellemi téren nagyon komoly elmaradása mellett, — még a gondolat- és érzelemvilága is más, mint annak a gyermeknek, aki szülői gerincessége, öntudata révén a magyar iskolába kerül. A gyermek faji szempontból megbizhatóbb, gerincesebb, a küzdelmes életben bátrabb, biztosabb léptekkel haladó — ha az anyanyelvén tanulhatja meg az élet iskolanyujtotta alaptudományát. * Az 1938/39-es tanévre a múlt évhez képest az első osztályokba itt-ott 40 százalékkal több magyar gyermeket Írattak be. S ez a szám, most, az iskolaév eleji beiratásoknál, még emelkedni fog és még újabb 20—40 százalékkal emelkedne tovább, ha a magyarság kellő számban kaphatná meg azokat az iskolákat, amelyre szüksége és joga is van. Az az aktivista ijesztgetés, miszerint hátrányt jelent az, ha nem cseh iskolába Íratjuk a magyar anyanyelvű gyermekeket is — ma már ide- jétmulta kortesfogás! Már nem félnek ettől . . . Ma már a statútum-tárgyalásoknál tart a nemzetiségi kérdés, amelyet lehet esetleg lassan vinni, több-kevesebb hétre elodázni, de amelynek életre- hivása ma már elkerülhetetlen! Úgy látjuk: ma már nemcsak a kisebbséghez tartozóknak lett hitvallása a béke érdekében, hogy a nemzetiségek minden egyes egyedének áldáshoz, kenyérhez kell jutnia, ezt parancsolja az élet, ezt. írja elő a demokrácia szelleme. De ezt követelik a béke-, a kisebbségi- s a másfajta szerződések, de ezt írja elő az alkotmánytörvény is! Az életlehetőséget megtagadni — káros következmények nélkül — egyetlen nemzetiségtől sem lehet és — nem is szabad, mert általa a nagy ösz- szességgel szemben történne nagy, esetleg helyrehozhatatlan mulasztás, vétek. Igenis: magyar iskolába minden magyar gyermeket, hogy a fajtájának s az emberi nagyközösségnek hasznos, értékes tagjává fejlődhessen, akire számítani, akire építeni lehet, mert nem nevelték karakternélküli, akaratnélküli asszimi- lánsnak. Komoly jogállam nem nemzetleniti el a nemzetiségeit. Legelsősorban is a törvény erejével, szigorával kell lehetetlenné tenni, hogy például magyar gyermek más nemzetiségű iskolába kerülhessen a nem presszionált szülői akaraton kívül. Ezért elegendő magyar iskola kell, annak minden válfajából: a legalsóbbtól a legfelsőbbig! De 1938 augusztus 27, szombat. Optimista állásfoglalás Hodza nyilatkozni az ni „tárgyalási alapról*1 — A miniszterelnök nagyjelentőségű bejelentései az európai sajtóban — A „formai** és a „tartalmi** megegyezés - A középeurópai népek uj közössége LONDON. —«■ Paula Lecler amerikai ujságirónő beszélgetést folytatott Hodza Milán miniszterelnökkel. A nyilatkozat a Daily Telegraphban jelent meg, számos amerikai lapban és a Paris Soirban. Hodza Milán többek között a következőket mondja: — Remélem, hogy hamarosan uj, harmadik alapelvet találunk a tárgyalások számára. Az eseményeknek olyan stádiumába érkeztünk, amikor a megoldás nem halasztható el többé. Éppen ezért megkísérlem, hogy megegyezzünk nemcsak formális téren, azaz a tárgyalások folytatásával, hanem más értelemben is, azaz az uj tárgyalási alap segítségével. Hodza kifejezte azt a reményét, hogy ezt a kompromisszumot néhány nap alatt sikerül megtalálni. Arra a kérdésre, vájjon Csehszlovákiát megyékre, illetve a svájci kantonoknak megfelelő részekre osztják-e, a mi- | niszterelnök a következőket válaszolta: — Erre a kérdésre most még nem felelhetek. Mindenesetre tárgyalni fogunk minden észszerű kompromisszumos alapról, akár lord Runcimantól, akár másvalakitől kapunk javaslatot. Az önkormányzat Az autonómiáról Hodza igy nyilatkozott: — Az autonómia kétértelmű kifejezés. Nem nevekről1 és szavakról, hanem konkrét gondolatokról kell vitatkozni. Minden probSzftllő Géza a stockholmi kisebbségi kongresszuson beszédet mondott a nenzillsiiek súlyosbodó helyzetéről STOCKHOLM. - Az európai nemzeti kisebbségek konferenciája ezidei nagygyűlését — mint azt már jelentettük — Stockholmban tartotta meg. A nagygyűlés megnyitása csütörtökön történt. Wilfan, a kongresszus elnöke üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét a népi eszme gyűjtötte egybe és az a természetes törekvés, amely az egyes népcsoportokat a nemzeti kultúra és a nemzeti gazdasági javak megtartására vezeti. Dr. Szüllő Géza, a konferencia egyik társelnöke, aki már évek óta képviseli a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget ezen a konferencián, lendületes beszédet mondott s abban ismertette a nemzeti kisebbségek helyzetét. Megállapította, hogy a nemzeti kisebbségek lehetőségei az utóbbi időben minden téren ijesztően csökkentek. Dr. Besedniak szlovén előadó jelentésében felállította a háboruutáni idők nemzetiségi politikájának mérlegét. Kihangsúlyozta, hogy a genfi liga, amelyre a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi szerződések végrehajtásának ellenőrzését bízták, e védelem legerősebb ellenfelének bizonyult. Kitűnik ez már abból a tényből is, — mondotta, hogy az 1929. és 1935. évek között eléje terjesztett 852 apansz közül mindössze öt került eldöntésre. Báró Jósika János, az erdélyi magyarok képviselője beszédében kidomborította, hogy a nemzeti kisebbségi problémát Európában nem engedményekkel és szerződésekkel, hanem a népi jogok kiterjesztésével és azok tiszteletbeníartásával lehet csak kielégítő módon megoldani. A nagygyűlés bizottságokban folytatja tanácskozásait. A gyűlésen, az európai nemzeti kisebbségeknek harminc képviselője vesz részt. Két és félezer szlovákiai rádióelőfizető mondott ie rádiójáról; mert a fentartására nincs pénze Szomorú statisztika ■ 179 esetben vonták meg hivatalból a koncessziót POZSONY. — A postaigazgatóság Szlovákiában vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy miért mondják le utóbbi időben oly sokan rádiókoncesszióju'kat. A vizsgálatot 9130 esetben ejtették meg, ezek közül 2395 esetben nemleges volt az eredmény. A rádióelőfizetők 1701 esetben amiatt mondták le a rádió hallgatásáról, mert nem volt pénzük elavult készülékük javíttatására és uj lámpák beszerzésére. A rádióelőfizetéshez szükséges pénz hiánya miatt 656-an mondtak le a koncesszióról és 115 esetben elvették a készülékeket a részletek nemfizetése miatt. A villamosáram feszültségének megváltoztatása miatt 748 koncessziót mondtak le. Elhalálozás következtében GG5 rádióelöfizetés szűnt meg. A rádió élvezetéhez szükséges idő hiánya miatt 334-en mondták le az előfizetést. A más nyári és téli lakás miatt 66-an, állandó vételi zavar miatt 21-en és ugyancsak 21-en mondtak le a a rádió élvezetéről azzal az indokolással, hogy rossz a mÜ6or. Hivatalból 179 engedélyt vontak be és különböző más okokból 1933 személy szüntette be a rádiókoncessziót. azután ezeknek a magyar iskoláknak az élére magyar igazgatók, osztályaikba magyar tanárok kerüljenek és még csak véletlenül sem olyanok, akik csak magyarul is tudnak! Minden legkisebb faluban legyen magyar iskola; ugyanannyi magyar szülő kérhessen és kapjon magyar iskolát, ahány cseh szülő cseh iskolát kap, ha kér! A magyar iskolának is ugyanaz a fórum legyen a fenntartója, mint a cseh iskoláknak, de ezekért feltételek ki nem köthetők! Ma az a helyzet, hogy igen sok magyar iskola élén csak magyarul is tudó igazgató áll és tantermeiben csak magyarul is tudó tanár, tanító tanít: Kaszony, Som, Vári, Nagydobrony, Bátyú, stb., pedig ezek magyar többségű községek. Ezért állhat elő azután az az abszurditás, hogy például Beregujfaluban, ahol az 1512 lélekből 1359 magyar van, télen az egyik jótékonysági egyesület csizmaadományából egyetlen magyar gyermek sem kapott! Vannak szinmagyar községek magyar iskola nélkül, például: Karácsfalva, ahol 447-ből 305 a magyar, Mátyfalva, ahol 771-ből 406 a magyar, és igy tovább! A lehetetlenséggel határos emez állapotokat a statútumnak radikálisan orvosolni kell, — de emelkedjenek öntudatuk magaslatára a magyar szülők is: gyermekeiket, kivétel nélkül, magyar iskolába Írassák be, mert csak ennek teljessége esetén lehet teljes a mi magyar „kisebbségi** iskoláztatásunk is. lámának két aszpektuma van: a tartalom és a forma. A tartalom tekintetében a kormány olyan javaslatokat tehetett a szudéta- néiueíeknek, amely javaslatok nem sokban, különböznek a szudétanémet követelésektől,, Ezen a téren a megegyezés előtt állunk. Ami azonban a formát illeti, úgy a szudétanémet javaslat összeegyezheíeílen Csehszlovákia oszthatatlan egységével, integritásával, a nyilvános élet gyakorlati viszonyaival és a mi parlemeníünkkel. E látszólagos ellentét dacára mégis azt mondhatjuk: a megegyezés lehetséges, mert csak a torma az, amelyben még nem találtunk megoldást. Szívós munka a megegyezésért Hodza ezután a kormány és a szudétanémet párt tárgyalásairól nyilatkozott s kijelentette, hogy a megegyezés csak rendkívül nagy türelemmel érhető el. Csoda nem létezik, amelynek segítségével a megegyezés hirtelen megszülethetik s lassú, szívós munkára van szükség s a nép együttműködésére. — Megmondtam népemnek, hogy kezét nem teheti ölbe és nem tekinthet tétlenül egy ideális biztonságra. Hodza angol beszédét hirtelen németre fordította s Goeíhe-idézettel illüsztrálía álláspontját: „Amit apáidtól örököltél, napnap után szerezd meg újra, hogy birtokodba vehesd azt.** Hodza szerint a probléma könnyen megoldható volna, ha csak belügyi kérdés volna. Csehszlovákia azonban tudja, hogy problémája részlete a világbékének s a kérdés nemzetközi fontosságára való tekintettel Prágának rendkívül óvatosan kell eljárnia. Ilyen körülmények között lojálisán meghallgatta azokat a tanácsokat, amiket Francaiország, Anglia és más barátok adtak és igyekezett a csehszlovák kü- lönérdekeket összeegyeztetni Európának érdekeivel és békevágyával. Ezért hajlandó a legmesszebbmenő kompromisszumig elmenni. De a második s az általános békének megfelelő felelősséget sem háríthatja el magáról Csehszlovákia s ezért ki kell tartania egysége, integritása és ereje mellett. Csak igy válhat az európai egyensúly szilárd elemévé.-— Nem hiszem azonban, hogy ez a két lényeges felelősség ellentmond egymásnak, —. folytatta a miniszterelnök, — Az általános európai helyzeten belül Németországgal sem kerülnek ellentétbe. A dunai térben és Csehszlovákiában senki sem kivan konfliktust és féltékeny- kedést. Minden ország biztosítani akarja függetlenségét, de egyébként hajlandó az együttműködésre, Amikor ezt mondom, különösen a kisan- fcantra, Magyarországra és Bulgáriára gondolok, Középesiri^ai egység — Ha a csehszlovák problémával konstruktív módon foglalkozna Európa, akkor rájöhetne, hogy vannak kis népek, amelyek érdekei azonosak, vagy csaknem azonosak s kívánságuk egyedül az, hogy függetlenségüket egyedül megőrizzék a benemavatkozás alapján és az együttműködés elvének segítségével. Azt szeretném mondani, hogy megszületett a középeurópai népek „common wcalih“-jének lehetősége és légköre, A dunai népek érdekei összeegyeztethetők Németország érdekeivel s a csehszlovák problémát csak a teremtő és konstruktív európai politika oldhatja meg. Az ujságirónő azt kérdezte, vájjon igazak-e azok a hírek, amelyele szerint Hodza inkább hajlandó a kompromisszumra, mint a kormány tarjai. — Az én utamat az a tisztelet írja elő, amelyet a néptől rám ruházott feladatokkal szemben érzek. Nem törődöm kívülállók véleményével és kommentáraival. Kötelességem, hogy a pártok és a csoportok nézeteit összhangba hozzam és soha sem szünök meg teljesíteni egy demokratikus állam miniszterelnökének feladatait. Lord Runciman missziójáról a következőket mondotta Hodza: — Nagyon megnyugtatónak tartom, hegy lord Runciman itt van. Mert jelenléte gyako lati bizonyítéka a brit közvélemény érdeklődé' ' r.ck. A magam részéről örömmel állapítottam meg, hogy a lord hatalmas alkotó energiával rendelkezik.
