Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-26 / 194. (4637.) szám
s Közlekedési viszonyok Szlovákiában A világháború óta a legnagyobb német katonai díszszemle folyt le Berlinben Horthy tiszteletére Káprázatos disz és pompa a német fővárosban - Az ezeréves német-magyar barátság újabb megpecséfeiése - - Közös olasz-német vezérkar tervéről ir a francia sajtó (hl) SZLOVÁKIA. — Ha Prágából Szlovákia középső és keleti részei felé indulunk gyorsvonaton, minden utasnak szembetűnik, hogy Zsolnáig a kitünően felépített vaspályákon nyugateurópai sebességgel robog a vonat, Zsolna után aztán fokozatosan lassúbb az iram, a szlovákiai fővonalak végső szakaszain már lassú döcögés a gyorsvonat sorsa. Kicserélődnek a mozdonyok, de csak ezek, hogy a lassúbb tempót nyugodtan abszolválják. Füleknél aztán megint mozdonycsere van, majdnem kávédarálót akasztanak a szerelvények elé. De csaknem igy találunk valamennyi szlovákiai vasútvonalat, különösen azokat, melyek a magyar tájakat szelik át. A gyorsvontaknál csak a mozdonyok cserélődnek ki, a személyvonatoknál az egész szerelvények. A történelmi országrészekben vadonatúj szerelvények szállítják a közönséget, nálunk fővonalakon negyvensztendős régi magyar személykocsik bonyolítják le a nagy forgalmat, amelyek egyik-másika talán még az államfordulat óta nem látott javítóműhelyt. A kocsik szuette deszkaburkolata félelmetesen mozog, az utas alig várja, hogy leszállhasson. Ennyi volna az utazás, illetve a közlekedés körüli szubjektív érzésük. De nem szubjektív érzelmekről szoktunk a gazdaságpolitikában- beszélni, ha közlekedési viszonyainkat taglalni szoktuk. Tudjuk a köztársaság területi elhelyeződését, ismerjük a közlekedési utakat, hiszen csupán a köztársaság hosszan elnyúló térképére kell néznünk. Szlovákia, különösen a szlovákiai magyar terület távol esik az ipari telepektől és általában a nagyobb fogyasztópiacoktól. Mezőgazdasági terményeink szállítási költségei a szállítmány értékének 10— 20 százalékát teszik ki és igy történik meg az a tréfásnak látszó eset, hogy egy hízott sertés szállítási dija a kassai völgységből többe kerül, mint egy gyorsvonati harmadosztályú jegy. Középcsehországba egy mázsa búza szállitása 22 koronába kerül. A szlovákiai fa a lengyel vasutakon át kerül Németországba. A magyar táj nyersanyagai, termelvényei, állatai helyben még nagyobb százalékkal olcsóbbak, mint az értékesítés helyén. Nem csodálkozunk tehát dr. Brdlík neves cseh közgazda ama megállapításán, amely szerint Csehországban egy hektár hozama 1116 korona, Szlovákiában Csak 414 korona. Ugyanis mi sokkal olcsóbban értékesítünk, de ugyanakkor a mezőgazdasági üzemhez szükséges ipari cikkeket jóval drágábban vesszük meg, mint a csehországiak. A tarifális hátrányokat csak fokozza az a körülmény, hogy a vasúti szállításoknál nagy kerülőket, tehát nagy kilométertöbbletet jelent a vasútvonalak iránya, amely csekély változtatásokkal még az államfordulat előtti viszonyoknak megfelelően Budapest és nem Prága felé vezet. Például Léváról Losoncra az árunak vasúton egy- szerannyi utat kell megtennie, mint országúton, mert Zólyomot is érintenie kell. Egy szempillantás Csehszlovákia vasúti hálózatára és útviszonyaira jellemzi azt, hogy milyen különbség van a történelmi országok és Szlovákia között. De maguk a számok is beszélnek. Csehszlovákiában egy négyzetkilométerre 97 km vasút esik. Csehországban egy km2-re 131, Morvaországban és Sziléziában 107, Szlovákiában és a Kárpátalján már mélyen az országos átlag felatt) egy négyzetkilométerre csupán, 64 méBERLIN. —' Horthy Miklós magyar kormányzó csütörtökön délelőtt kíséretével együtt díszes ünnepség keretében koszorút helyezett el a birodalmi fővárosban a hősök emlékművére. A koszorú elhelyezése után a kormányzó és kísérete az emlékműtől visszahajtatott az elnöki palotába, ahol a magyar kormányzó berlini tartózkodása alatt lakik. A legnagyobb katona! szemle a világháború óta Délelőtt háromnegyed tiz órakor szemer- gő esőben kezdődött meg a hatalmas katonai díszszemle, amelyet a magyar államfő tiszteletére rendeztek. A szemlén a berlini és a főváros környéki helyőrségek csapatai vonultak fel, számszerűit kerek huszonhat- ezer ember. A háború óta ez volt a legnagyobb katonai díszszemle, amelyen a német haderő minden alakulata felvonult. Röviddel kilenc óra után érkeztek meg a díszszemle helyére a harmadik birodalom és a nemzeti szocialista párt vezető emberei* Hitler gépkocsin személyesen ment el a magyar államfőért s együtt érkezett vele gépkocsiján a díszszemlére. Tiz percig tartott, amig a gépkocsi a kivezényelt csapatok sorfala előtt elhaladt. A Hindenburg- téren a vezénylő tábornok jelentést tett a kancellárnak. A magyar kormányzó felesége Göring birodalmi miniszter feleségével és a diszkiséret tagjaival díszpáholyból nézte végig a csapatok felvonulását. A magyar miniszterek és a meghívott nagyszámú előkelőség ugyancsak páholyból tekintette végig a parádét. A másfél kilométernyi hosszúságban felállott csapatok megszemlélése után Horthy kormányzó és Hitler kanter. Az összes vasútvonalnak csupán 28.97 százaléka esik Szlovákiára és Kárpátaljára. További számok: Szlovákia területének 18 százaléka fekszik 10 kilométernél távolabb a vasúttól, Kárpátalja területének már 31 százaléka van távolabb 10 km-nél a vasútvonalaktól. Sok olyan szlovákiai magyar község van, ahova csak a nyári nagy szárazságban, vagy kemény téli napokon lehet eljutni. Az év legnagyobb részében csak gyalog lehet „közlekedni**. Szlovákia ma gazdasági központ nélkül áll. Pozsonyt vagy Kassát nem tekinthetjük központnak, különösen Pozsonyt nem, hiszen óriási távolságok választják el Szlovákia keleti, közép vagy nyugati részeit egymástól. De még távolabbi centrum gazdasági téren Prága, amely Kassától 719 kilométernyire fekszik, Beregszásztól pedig 867 kilométerre^ A nyugatcsehországi iparvidék^ cellár ugyancsak helyet foglalt a díszpáholyban és megkezdődött a csapatok felvonulása a két államfő előtt. A felvonulás két óra hosszat tartott. A katonai parádéSzerdán este kilenc órakor Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a kancellári palotába kisérte a magyar kormányzói párt. Hitleí kancellár diszebédet adott magyar vendégei tiszteletére. Ezen az ebéden hangzottak el a szokásos pohárköszöntők. Hitler kancellár pohárköszöntőjében üdvözölte a kormányzói párt, hangsúlyozva azt az évezredes barátságot, amely a magyar és a német nemzet között fönnáll Szent István király óta. — A szilárdan megalapozott és megingathatatlan közösségnek — mondotta — most, hogy végleges közös határainkat megtaláltuk, mindkét nép számára különös értéke lesz és nemcsak nekünk s a velünk baráti kapcsolatokban álló Olaszország érdekeinek szolgál, hanem záloga egy méltó és igazságos békének. Németország és kormánya őszinte rokonérzésekkel kiséri a magyar nemzeti újjáépítés munkáját és ahhoz szivünkből szerencsét kívánunk. Horthy kormányzó válaszában mindenekelőtt megköszönte azt a szívélyes és rendkívül meleg fogadtatást, amelyben német- országi utján része volt. — A német földön nem érezzük magunkat idegen földön, — mondotta azután. — Szent István király német hercegleányt tett meg Magyarország királynéjává. Azóta a kapcsolatok, a barátság és az érdekközösmég ennél is messzebb van tőlünk. Ha az allam földrajzi formája ilyen hosszú, akkor a-közlekedési, illetve tarifális politikát, továbbá a gazdaságpolitikát ennek a formának megfelelően kellett volna megoldani és továbbfejleszteni. Tarifa szempontjából & távolsági és nem a kilométertarifa (amint ez ma a legtöbb országban szokásos, kivéve a természetes gazdasági centrumokkal rendelkező államokat), gazdaságpolitika szempontjából pedig a decentralizáció volna a helyes. Mert azt senki sem állíthatja, hogy Prága „természetes** földrajzi és gazdasági központja a köztársaságnak. Csehszlovákia nem Franciaország, amelynek a párisi medence a szive, innét indulnak ki a francia köztársaság főűtöerei. A cseh medencét egyrészt nagy távolságok, másrészt pedig két eléggé hatalmas hegylánc választja el a délszlovákiai magyar tájaktól, de még innak egymillió nézője volt. A díszszemle befejezése után villásreggeli volt a magyar államfő tiszteletére az elnöki palotában. ség egyre erősbödött. Csodálattal és elismeréssel adózunk Hitler kancellárnak nagyszabású történelmi teljesítménye iránt. Népeink az igazságosságon és a kölcsönös jóakaraton alapuló béke nemes célját a jövőben is szoros együttműködésben és eredményesen követik. A diszebéd befejeztével Hitler kancellár a' fogadóterem ajtajáig kisérte el a magyar kormányzói párt. Horthy és felesége kíséretével együtt visszatért szállására. „A német-magyar kapcsolat nem diplomáciai titok** A német sajtó hosszú tudósításokban és képekben számol be a magyar kormányzói pár berlini tartózkodásának napjairól. A Deutsche AUgemeine Zeitung ezt írja: A csütörtöki nagy katonai díszszemlén a baráti magyar királyság államfője mély benyomást szerzett handsere- günkről és légi erőnkről s igy teljes lehet a fegyveres erőnkről alkotott kép, amelynek első mozzanatai a kiéli és a hdgolandi tengerészeti felvonulások voltak. Horthy Miklós vezetése alatt ma már Magyarország is újból fegyveres erővel rendelkező állam, amelynek fegyveres felelőssé- sége magától értetődik. Ha ma Berlinben mindenki talpon van és a berliniek arcáról öröm sugárzik, legyen ez a magas vendég számára bizonyítéka annak, hogy a német-magyar kapcsolat nem diplomáciai titok, hanem közös emkább Keletszlovákiától és a Kárpátaljától, amelyekkel csak egy-egy sínpárral rendelkező vasúti vonal köti össze. Csehszlovákia ebből a szempontból példát vehetne Nagy-, britanniától vagy Németországtól. Angliában London mellett ugyanolyan gazdasági góc Manchester, Glasgow, Németországban Berlin egyáltalában nem jelent gazdaságpolitikai szempontból birodalmi centrumot, mert Hamburg, Düsseldorf, Bresiau, Frankfurt és a többi vidéki város ugyanolyan központ, mint Berlin, sőt némely vonatkozásban nagyobb jelentőségű is. A szlovákiai magyarság uttalan utakon jár, nincsenek fogyasztópiacai, mezőgazdasági és egyéb termelvényeit csak hosszú utakon és olcsón tudja piacra szállítani, hiszen egy évezreden át a közlekedési főútvonalak a folyók és a völgyek irányában a Középduna-medence felé vonultak. Hitler és Horthy pohárköszöntője az ezeréves német-magyar barátságról | XVII. évf. 194 (4637) szám ■ Péntek ■ 1938 augusztus 26 Előfizetési in évente 300, félévre 150, negyed- , , Szerkesztőség: Prága !1„ Panská évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai magyarság uUcél2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • _ . Prága II., Panská ulice 11, Hl. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai Tiapitapia • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SÜRGŐN YC1M HIRLRP, PRflHfl.
