Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-04 / 176. (4619.) szám

'pragaiA^a&^arhtklap 1933 auguaztus 4, csütörtök. füed&i levél BÁRTFAFÜRDŐ, 1938 augusztus. A régi szép idők, kedélyes mulatságok, vidám napok elmúltak, — de a gyönyörű bártfai fény* veserdők, amelyeknek messze földön nincs pár­ja, — megmaradtak. Szeszélyes itt néha az időjárás, — akár a Salz- kammergutban — s ha egyszer beborul és a fel­hők beleveszik magukat a völgyekbe, akkor na­pokig el nem áll az eső. De amikor azután kiderül és a napsugár áttöri az évszázados fenyvesek koronáit, akkor kimond­hatatlanul szép vidék ez. A rétek illata, a feny­vesek zúgása és az ózondus levegő megnyugtat­ják és megerősítik a legelnyüttebb idegeket is, Bártfán ma nem lehet szórakozni s ez nem is a mulatozásra vágyó fiatalok fürdője. Ellenben pihenni — azt igazán lehet. És ma az élet apró, ezer gondjai, a létért való küzdelem hamar fel­morzsolják az idegeket, kimerítik az életerőt, úgyhogy a kenyérkereső embernek feltétlenül szüksége van pihenésre. Ezért keresik fel elősze­retettel az idősebbek Bártfát s aki egyszer ide­szokott, az vissza-visszatér ide a nyári hónapok­ban. Ahogy az állandó vendégek mondják: jú­niusban már valami ellenállhatatlan kényszer hajtja őket ide. Amikor beborul és esernyő alatt, kabátban kell sétálni a kedves fák között, akkor mindenki szid­ja Bártfát és fogadkozik, hogy többé nem jön ide. De amikor azután kiderül s jön a bucsuzás nap­ja, akkor az ős bártfai vendégek mégis csak ne­héz szívvel válnak el az erdőktől, a megszokott környezettől s könnyes szemmel búcsúznak el az öreg ismerősök egymástól, hogy vájjon jövőre yiszontláíják-e egymást Bártfán. Amióta megépítették a strandfürdőt, azóta a vigság mintha visszatért volna. A gyermekek hada már reggel ellepi a strandot és ott ugrán­doznak, hol a vízben, hola virágos réteken, hol pedig — különösen déli időben — a fenyőfák árnyékában. Valami kedves bohém szellem maradt itt még a régi világból, ami minduntalan eszünkbe juttat­ja, hogy Sárosban vagyunk, a kedves élmények, viccek, adomák hazájában. Határozottan megih­leti az embert ez a légkör. Egyik kedves kassai ügyvédbarátom például az esős periódusban egész epikus költeményt írt kényszer-szobafog­ságában, hamisítatlan sárosi szlovák dialektusban. Harsogó kacagással hallgattuk a csengő rímeket s megállapítottuk, hogy ha volna Sárosban tudo­mányos akadémia, akkor feltétlenül dijat nyerne vele. Sajnos, az éposz a barátom kabátjával együtt elveszett a visszautazásnál. Micsoda meséket hall az ember itt a régmúlt időkből. Aki nem tudja, hogy Sárosban van, bele­szédül. Mert fantáziája van itt az embereknek, A fürdő egykori életét dicséri itt mindenki. A szép asszonyokat, a százkoronás borravalókat osztogató nagy urakat még nem felejtették el ma sem, A háboruutáni időkben úgy látszott, hogy visz- szatér Bártfa fürdő aranykora. A fürdő minden nyáron megtelt, a kaszinóban hajnalig tartó nagy kártyacsaták folytak. Kiderült, hogy ez csak át­menet volt. Jött a gazdasági depresszió, a pénz- átutalási nehézségek, a határvizsgálat szigorú­sága és más egyéb akadályok. Az uj vendégek elmaradtak, a bérlők tönkrementek, a vigság megszűnt. A város újra saját kezelésébe vette a fürdőt s ismét divatba jöttek a háboruelőtti für­dővendégek, persze lehalkulva, megőszülve s mellettük az unokák, — a legújabb nemzedék. El kell ismerni, hogy Bártfa városa nagy áldo­zatokat hoz a fürdő karbantartásáért. E tekin­tetben nem is lehet panasz. A szállodák jók, a park, a sétányok szépek, lehet strandolni, a ka­szinóban táncolhatnak a fiatalok. Ebben a tün­dérszép környezetben a fürdő területe is kielégíti még a kényesebb igényüeket is. Ne feledkezzünk meg azután a viz gyógyhatásáról sem, amely va­lamikor boldogult Erzsébet királynét is idevon­zotta. Vérszegény embereknél a vastartalmú for­rásvizek csodálatos hatással vannak. Ma már a közlekedés is megjavult s Kassáról egész könnyen elérhető a fürdő. A posta még lassan működik s a városi ember nélkülözi a napilapokat. De csak kezdetben. Mert rájön hamarosan arra, hogy a pihenés egyik leg­fontosabb kelléke az olvasástól való tartózkodás. A fürdő vendégeinek túlnyomó része ma is ma­gyar. Senki sem panaszkodhatok azonban, hogy itt bárminemű sovinizmus érvényesülne. A veze­tőség, a személyzet mind beszél magyarul s a magyar fürdővendéget, — akár belföldi, akár külföldi, — szívesen fogadják és igazi sárosi ven­dégszeretettel kezelik. Nemcsak a gyönyörű környék, a napfény, a levegő és a viz bilincselik ide az embert, hanem az a páratlan kedvesség, amellyel találkozik az ember uton-utfélen. A nemzeti türelmetlenségnek nyoma sincs. A templomi misén magyarul is énekelünk, a málnát magyarul lehet kialkudni, a borravalót magyarul köszönik meg és a magyar múltról be­szélnek az öreg bártfaiak, amelynek emléke még ma is ott él az emberek lelkében. Azt irtam, hogy vége a kaszinói nagy kártya­csatáknak. No, nem egészen. Tegnap egész nap lázasan készültek öreg fürdővendégek egy ilyen csatára. Elmentem, mert kiváncsi voltam rá. Kellő ceremóniával ülték körül az asztalt, kitet­ték a koronákat és a játék végén a differencia két korona negyven fillér volt. Ez Sáros, amelyet csak szeretni lehet. Dr. F. Gy. Már 1176 polgári iskola alakult át körzeti polgárivá PRÁGA. — A kulturális bizottság ma délelőtt tartott ülésén a polgári iskolai tanitók fizetés­rendezési javaslatával foglalkozott. Az előadón kivül a javaslathoz felszólalt Otáhel cseh nép­párti, Illing szudétanémet, — ciki a javaslatot üd­vözölte s csak azt kifogásolja, hogy ez még min­dig nem tekinthető végleges rendezésnek s java­solja, hogy a polgári iskolai tanitók fizetéstöbblete 3600* korona legyen, mint azt eredetileg a cseh koa­líciós pártok Í6 javasolták. Ezen kivül beszélt Tumlifovó agrár, Domin cseh nemzeti egységpárti, Dlouhy szociáldemokrata, Kirpalová német szociáldemokrata és Sivák szlo­vák néppárti. — Devecka agrár helyesli az ellen­zék javítást célzó indítványait, de kijelenti, hogy az állam mai helyzetében többet nem adhat. Sta- sek cseh néppárti is arra utalt, hogy a köztár­saság nagyon nehéz évéről van szó. Jasa bizott­sági elnök megállapítja, hogy a kulturális bizott­ság határozati javaslatában nemrég maga is kö­vetelte a 3600 korona többletet,' ámde azóta szá­mmmm mos pszichológiai, politikai és pénzügyi föltétel is megváltozott. Dr. Slavik miniszteri tanácsos a miniszter kép­viseletében kijelentette, hogy nagyobb fedezetről nincs gondoskodás, ellenben a javasolt többlet biztosítva van. A körzeti polgári iskolákról szóló törvényt két etappban fogják végrehajtani. Az első etapp nemsokára befejeződik. Julius végéig 1176 polgári iskola alakult át körzeti polgári iskolává. Még mintegy a pol­gári iskolák egynegyedrésze alakítandó át kör­zeti polgári iskolává. Javarészt oly körzetekről van szó, amelyek nem képesek viselni a költségeket. A bizottság ezután a javaslatot eredeti alakjá­ban, módosítások nélkül, megszavazta. A bizottság által elfogadott határozati javaslat azt kívánja, hogy az összes körzeti polgári isko­lánál szervezzenek negyedik évfolyamot. Egy másik határozati javaslat a tanitók katonai szol­gálatának beszámítását sürgeti s a harmadik ja­vaslat a körzeti polgári iskolákról szóló törvény végrehajtását követeli. ................ Rá kóczi leszármazottai között 4 Irta: Hungaricus Victor A Piazzát körülölelő házak falát óriás betűkkel telemázolt fasiszta mondások ékesítik. Leggyakrabban, s legfeltűnőbben Mussolininek köz­ismert mondata kiált felénk: La pace riposa sulla nostra forze armate. (Fegy­veres erőinken nyugszik a béke.) A Duce legkategórikusabb parancsszava azonban: Credere, obedire, combattere! (Hinni, engedelmeskedni, harcolni!) Mert: Meglio vivere ua giorno de leone, che cento da pecora. (Jobb egy napig oroszlánként, mint százig bárányként élni.) A múltra és jövőre vonatkozólag az erősek önbizal­mával állapítja meg a Duce: La Vittória fu mutilitata uua volté. Non e detro, que possa essere mutilitata un’ altra volta. (A győzelmet egyszer megcsonkították, másodszor azonban nem lesz megcsonkítható.-) S végezetül — s ebben benne van az olaszok félistenének egész diplomáciai és katonai programja: I fattí parlano, ma piu ancora parlerano! (A tettek beszélnek, de még többet fognak beszélni.) Aláírva mindenütt: —• Mussolini. Mászkálok, nézdegélek, jegyezgetem e beszédes feliratokat. Boltíves kapubejárat előtt állok meg. Szürke már­ványoszlopok fölött kőkoszoruba foglalt cimerpajzs: balkarmával szárnyas küllőre támaszkodó lebegő sas­madár, jobbkarmában élesre fent kard. A Rákóczi címer? — Igen, a Rákócziak jólismert családi címere. Minden véletlenen múlik, ilyen véletlenből született, kerül útjára mai utiemlékezésem is. ★ Sorrento nemzetközi klubjában ismerkedtem meg a környék egyik ősi famíliájának tagjával, Falangola báróval. Magyarországról folyt a szó. Mintegy odavetőleg jegyezte meg a báró, hogy sógora Stragazzi Alfréd magyar családból, I. Rákóczi Ferenc fejedelemtől szár­mazik, s ha óhajtom, bemutat nővérének és sógorának. Stragazzi Alfréd hercegnek szőlője, narancs és citromültetvényei vannak Sorrentóban. Vino Sorrento néven forgalomba hozott borainak címkéjét zárt koro­nával borított Rákóczi címer disziti. Alatta: Azienda Agricola Alfredo dei Rákóczy Stragazzi. Sorrento. Szívesen fogadtam meghívásukat, tornyos kastélyuk narancskertjeikre néző terraszán beszéltük meg régi hazájuk, a közös magyar múlt emlékeit. A szemközti falról családi címerük sasmadara néz velünk farkasszemet. Egyetlen különbség a Rákóczi és a' Stragazzi cimer között, hogy utóbbinál a sas kar­mában tartott kerékküllők közzé a Stragazziak szárma­zását jelző S. és T. betűk vannak belerajzolva. I. Rákóczi Ferenc fejedelemnek Itáliába szakadt fia, Augelo — II. Rákóczi Ferenc fivére — politikai üldöz­tetése miatt nevét S. T. Ragozzi („Sáros et Transyl- vaniae Ragozzi") névre változtatta. Utódai Stragazzi dei Rákóczy néven szerepelnek az olaszok Góthai Almanachjában, a Llttáhan. Előkerülnek az eredeti címerek,. ősfa, régi családi okmányok, s egy öreg bőrkötésű könyv, amelyben a Stragazziaknak I. Rákóczi Ferenctöl való egyenes le­származása van történelmi adatok és okmányok alap­ján kimutatva. A Ragozziak későbbi utódai részben Nápoly és környékén, egyik águk S. Giorgio La Molara nevű családi birtokukon telepedett le. Származásuk hitelességét hivatalos magyar részről mindeddig nem igazolták, de nem is vonták kétségbe, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Rodostóból Kassára való szállítása alkalmából a Nápolyban megjelenő II Mattino 1906. évi karácsonyi száma a család Rákóczi eredetére vonatkozólag , hosszabb leírást közölt. Kérésemre Stragazzi Alfréd herceg dióhéjban ismer­tette a család történetét: A Rákóczi család hatalmának és gazdagságának megalapítója Rákóczi Zsigmond volt. 1544-ben szüle­tett, 1608-ban meghalt. 1588-ban mint Eger főkapitá­nya bárói rangot kapott. Bocskai halála után 1607- ben Erdély fejedelmévé választották, de már a követ­kező évben Báthory javára mondott le a trónról. Gerendy Annával kötött házasságából született fia, I. Rákóczi György (1591 — 1648) tizennyolc évig ült Erdély fejedelmi trónján. Felsőmagyarország leggaz­dagabb főura volt. Lőrántffy Zsuzsannával kötött há­zasságából született fia II. Rákóczi György (1621 — 1660) tizenkét éven át volt Erdély fejedelme. II. Rákóczi Györgynek Báthory Zsófiával kötött házasságából született 1645-ben I. Rákóczi Ferenc. Hétéves korában, még atyja életében Erdély feje­delmévé választották, de mivel apja halála után trón­ját el nem foglalhatta, magyarországi birtokaira költö­zött, s özveggyé lett anyja, Báthory Zsófia befolyásá­ra katolizált I. Rákóczi Ferenc 1664-ben grófi rangot és Sáros­vármegye örökös főispáni tisztségét kapta. („Supremo e perpetuo conte dl Sáros e Prindpe Sovrano della Transylvania.") 1666-ban nőül vette Zrínyi Ilonát („Elena Zrínyi, figlia dél conte Pietro Zrínyi, Bán di Croazia.") Házasságukból négy gyermek született: György, aki egyéves korában meghalt, Angelo, Francesco (a ké­sőbbi II. Rákóczi Ferenc) és Giuliana (Júlia), a ké­sőbbi Aspremont grófné. I. Rákóczi Ferenc és társai, a Wesaelényiek, Thökö- lyiek, Nádasdyak és Zrínyiek felkelést szítottak az osztrák császári ház ellen, s megszállották Munkács várát. Lipót császár hadai azonban leverték és halál­ra ítélték a felkelőket I. Rákóczi Ferenc 400.000 forintért váltotta meg életét, s Zborón telepedett le. Ezentúl főleg teológiai tanulmányokat folytatott és megírta a ,,L’ Officium Ragozianumot“. 1676-ban halt meg, özvegye. Zrínyi Ilona 1682-ben késmárki Thökölyi Imre grófhoz ment feleségül, miál­tal gyermekei, a Rákóczi család sorsát is a felkelő vezér sorsához kötötte. Másodszülött fiát, II. Rákóczi Ferencet (1676— 1735) testvéreitől és anyjától elszakították, s a cseh­országi jezsuita kollégiumban. Neuhausban nevelték fel. Egyetemi tanulmányait Prágában végezte. 1692- ben Lipót császár nagykorusitotta, s birtokai nagy­részét visszaadta. 1694-ben Sárosvármegy* főispánja lett. Ugyanekkor a császári hadseregbe lépett, s 1694 szeptember 25-én nőül vette Sarolta Amáliát, Károly hessenrheinfelsi uralkodó gróf leányát Barátja, Ber­csényi ösztönzésére azonban az osztrák császári ház ellen fellázadt magyarság élére állott, s végigharcolta a kurucháborut. E szabadságharcok történetét azonban már nem a mi szükreszabott okmánytárunk, hanem a világtörté­nelem meséli el részletesen. II. Rákóczi Ferenc fivérei az 1670-ben Eperjesen született Angelo az én fivéreim egyeneságu ősapja. Fivérétől eltérően a nyugodt vérmérsékletű Angelo a tudományok felé hajlott. Nővérével Júliával tanul­mányai folytatása végett Bécsbe, majd később Olasz­országba utazott Júlia 1691-ben Aspremont grófhoz ment feleségül, Angelo ősöm pedig az olasz Dúca di Benevento családból származó Zottonl gróf leányát vette feleségül. A fiatal házasok S. Giorgio La Molarában teleped­tek le, ahol a Zottoniaknak nagykiterjedésü birtokaik voltak. Miután azonban Ausztria császárja Nápoly királya is volt, az olaszföldön letelepedett Rákóczi ivadék sem számíthatott kiméletre. Angelo ősünk S. Giorgio he­gyei közzé rejtőzködve, a világ zajától távol élte le családjával életét. Került minden feltűnést, s óvatos­ság szempontjából családi nevét is S. T. Ragozzira („Ragozzi di Sáros e di Transylvania") változtatta. Lehetséges, hogy ezen névváltozás és teljes elvonult­ságuk okozta, hogy Rákóczi fejedelem eltűnt fivéréről a történelem nem tett említést Aranyérnél és béldugulásnál, valamint az ezekkel járó derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés! rohamok esetén reggelenként egy-egy pohár természete? ttFerenc Jórsef1 keserüviz csakhamar kel* lemes megkönnyebbülést eredményez. Kér* dezze meg orvosát. «• őseink később az egybevont Stragazzi nevet vették használatba. Angelo ősünk 1738-ban halt meg. Egyik fia, Geronimo Antonio építette Nápolyban 1722-bert a Dominikánusok templomában a Santa Lucia kápol­nát. A kápolna ajtaja fölött ugyanolyan Rákóczi cimer diszlik, mint amilyen az I. Rákóczi Ferenc hamvai fölött épitett kassal kápolna bejárata fölött látható. Angelo ősünk második gyermeke Jeromos Antal her­ceg (1690—1771) Dei Mar eh esi Campana Johannát vette feleségül. Erzsébet leányuk férje Landone dei Príndpi di Capua Angelo volt. Geronimo Antonio fia Tommaso Pietro. Pietro fia Francesko. Francesko fiai Girolamo és Napoleona Benedetto. Girolamo fiai: Francesko, Ferdinando és Angelo. ők képviselik a család S. Giorgioban letelepedett ágát. Napóleoné Benedettonak (az ón apámnak) há- rom fia van: Luigi, Artúr és Alfréd. Apánk Nápolyban halt meg, a „Confraternita dél Pelligrini" kápolnában temettük el. Sírkövének felirata: D. O. M. Benedictus Stragazzi olim Ragozzi e Transylvaniaá regibus sibi suisque fecit A R. S. MDCCCLXXV. — Ez családunk mai napig szóló rövid története — fejezte be előadását az őseitől messzeszakadt Rákóczi ivadék. öreg fakeretből komor sasmadár bámult rá és az idetévedt idegenre. ★ Utóirat. Sorrentóból hazatérőben az eperjesi Rakóczi-házat feltüntető képeslapot küldtem Stragazzi Alfréd herceg­nek. Levelemre következő válasz érkezett: „Nagy örömmel vettem levelét, s a II. Rákóczi Fe­renc házát ábrázoló képet. Fogadja hálás köszönete- met, családunk mindig nagy szeretettel emlékezett a múltra, gondolt őseink földjére. Minden örömet szerez, ami ősi hazámra emlékeztet Miután családunknak ma már nem kell üldöztetéstől tartania, leghöbb vágyán* volna, hogy őseink földjét meglátogassam, régi dicső* séges nevünket használhassam. Nagy messzeségből küldök üdvözletét Rákóczi Fe* renc fejedelem otthonának, Sárosnak. Fogadja- legszivélyesebb üdvözletemet és köszö* netemet Alfrédo Stragazzi dd Rákóczy, Sorrento, 1938. május 31.“ Budapesten a legilletésebb helyen, a magyar Idtv belügyminisztérium közjogi osztályban érdeklődtem, s folytattam a Stragazzi család Rákóczi eredetére vonatkozó további tanulmányaimat. A Turul 1903. évi XXI. évfolyamában Antonldes aláírással megjelent cikk említést tesz a Stragazzi csa­ládnak a Rákócziaktól való állítólagos származásáról, s többek között megemlíti, hogy az olaszok Nagy Ivánja a Litta vállalat a híres olasz családok történe­téről: „Famiglie edebri Italiane“ címmel kiadott köny­vében részletesen leírja a Stragazzi családnak I. Rá­kóczi Ferenctöl való származását. — Ámbár a Litta-féle összeállításban hiányzik a Stragazzi család történetírójának neve — ha esetleg nem is származnának a Stragazziak II. Rákóczi Ferenc fejedelem fivérétől — írja tovább a Turul — ajánlatos volna a család okmánytárát avégett is áttanulmányoz­ni, nincs e váljon más alapja a Litta-féle geneológiá- nak. Hiszen több Arpádházi hercegünk is elveszett külföldön, akikről pedig tudjuk, hogy léteztek, s vol­tak utódaik, de elkallódtak. A Pap Béla és Esze Tamás szerkesztésében meg­jelenő „Magyar Üt“ V. évfolyamában „Amit nem tud­nak a Rákőcziakről" dmü cikk is részletesen emlékszik meg a Stragazzi családról. Elmondja, hogy az olaszok Góthai Almanachja, a hires Litta 1900. évi Annuáriő- ja megállapította, hogy a Magyarországról, a Prindpe d) Rákóczy, dúca di Munkács e Makovica, conti di Sáros, erede di Báthory (— Báthory örököse —) fejedelemtől származó Stragazzi hercegi család ősfáját a Legfőbb Olasz Királyi Heraldikai Bíróság a beter­jesztett eredeti családi iratok alapján kétségtelennek, rendbenlévőnek találta, — engedélyezte és igazolta. — A Litta vállalatnak — Írja tovább a dkk —i nagy becse van a külföld tudósai szemében is. Stoko- vis és Grote az olasz uralkodóházak történetét csak­nem kizárólag a Litta adatai után közük. Ezen cikk szerint is feltűnő, hogy mig más csalá­doknál megmondja az illető tudós vagy levéltárnok nevét, a Stragazzi család leírásánál a Litta nem tesz a szerző nevéről említést — Mindenesetre kötelességünk volna megtudnunk, — Írja a Magyar Üt —, hogy a Rákócziak milyen vérségéről van szó. Elvégre a Stragazzi család már 2Ö0 esztendős, érdemes volna okmányaik mibenlétéről hiteles meggyőződést szereznünk. Miután tehát fontos történelmi és magyar leszárma­zási kérdésről van szó, s azonkiviil Stragazzi Alfréd azon óhajáról is, hogy fölkeresvén ősei földjét, esetleg ismét használatba vehesse a dicsőséges Rákóczi nevet, a magyar kir. belügyminisztérium máris megindította s teljes hitelességgel fogja a Stragazzi család leszárma­zási adatait megállapítani. Mert ha csakugyan létezik — pedig az őáltaluk he* mutatott és általam Sorrentóban személyesen átnézett családi okmánytáruk alapján szerény egyéni vélemé­nyem szerint tényleg létezik, él Sorrentóban I. Rákécsl Ferenc egyeneságu leszármazottja — az ősi Rákóczi név feléledését nemcsak történelmi érdekesség szem­pontjából, hanem a dicső név iránti kegyeletiből iij lehetővé kellene tenni. 1 néí r 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom