Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-24 / 192. (4635.) szám
4 ^RX<xAlMACfe\RHIRLai? 1938 augusztus 24, szerda* Mii imák a topák? A Národni Politika „Távoli cclok" címmel a következőket Írja vezércikkében: — A ma síkjáról nehéz találgatni, hogy a mi politikai helyzetünk fejlődése örvendetes, vagy kevésbbé örvendetes lesz-e. Egyelőre bizonytalanság lápjában járunk, amely sokkal kellemetlenebb, mint valamely kellemetlen helyzet bizonyossága. És mégis állandóan föl kell tenni a kérdést, hogy sokáig megállunk-e a helyünkön a jövőre való számításainkkal, amelyek a bizonytalanságra támaszkodnak. —• Mindenekelőtt tudnuk kell, mit akar Berlin. Egyes kiemelkedő emberek azt vélik, hogy állandóan tájékozatlanok vagyunk Berlin szándékai felől. Ez azonban túlzásnak látszik. Németország mindenekelőtt magához akarja csatolni azokat a németekét, akik nagyobb számú csoportokban Csehszlovákiában élnek, azután politikai és gazdasági befolyásával úrrá akar lenni Közép-Európán. Göring marsall konkrétebben beszél, mint Hitler kancellár. És az őszinte marsall angol bizalmasával Ward Pricevel való beszélgetésében körülbelül ezeket mondotta: Az ausztriai és csehszlovákiai németek elcsatolása életszükséglete a Birodalomnak: vájjon Anglia nem hasonlóképpen járna-e el, ha Anglia határain kívül idegen uralom alatt élnének angolok. A fajilag rokon két ország, Anglia és Németország föloszthatja egymás között a világfölötti uralmat; Anglia lesz a tengerek ura, Németország pedig az európai kontinensen fog uralkodni. — Ezt mondotta Göring. Ha egy más német tényező azt mondja, hogy Németország nem akar ennyit, akkor vagy elfelejtik hozzátenni ezt a szót: „egyelő- re“, vagy pedig taktikából csak a közelebbi célokat árulja el és elhallgatja a távolabbi célokat. És igy előttünk fekszik az asztalon a németek programja. Ugyanolyan konzekvensen kell azonban nekünk is S mérlegelnünk a védekezést. Mivel nagy felelősség | van rajtunk, óva intünk az olyan hiedelmektől, hogy B mi magunk elegendők vagyunk a német veszéllyel s szemben. Az ilyen föltevés vétek volna önmagunkkal | szemben. Hatalmas szövetségesek nélkül a dolog nem | megy. S ezeknek keresésében ugyancsak a bizonyosság éspedig a lehető legnagyobb követelményével kell eljárnunk. Magától érthetődően számításba ez jön: vagy a Nyugat, vagy a Nyugat és Kelet együtt, vagy Kelet. Helyénvaló volna tőlük világosabb politikát folytatni és azzal a nagyhatalommal menni, amely kész számunkra mennél nagyobb biztonságról kezeskedni. Meg kell mondani nekik, hogy az egész mostani prágai tárgyalások nagyon fölöslegesek, bár megerőltetők, mert akármilyen nagyszámú német járási főnök és postamester lesz is,, ez nem fogja befolyásolni Berlin akaratát, hogyha az rosszakarat. A helyzet Súlypontja a külpolitikában van: ha Németország látni fogja, hogy gondolnia sem lehet támadásra, akkor nyugalom lesz. De Páris és London lagymatag politikája mellett a német irányadó körök állandóan meg vannak győződve afelől, hogy Franciaország komoly esetben csak immel-ámmal állna ki Csehszlovákia mellé, Anglia pedig egyáltalában semmit sem csinálna. Nem tagadható, hogy Franciaországban és Angliában bizonyos jelenségek kiváltják ezt a veszedelmes nézetet Ily esetben jó volna rámutatni a keleti irányzatra. A legrosszabb politika a színtelen, se-ilyen, se-olyan politika, mert ezzel az ember két szék közt a pad alá kerülhet. Valamennyi habozó szövetségesünknek és barátunknak meg kell értenie, hogy minden kockán forog: Németország Európa fölötti hegemóniára tör és gyarmatokat akar. Nekünk gyarmataink nincsenek, s a kisebbségi kérdések csaknem valamennyi európai államot kikezdenék. Ha Csehszlovákiának engedményeket kell tennie, akkor közvetve előidéztük a kisebbségek és nemzetiségek kérdésének a felgöngyölítését. Ki jön majd sorra? Franciaország Elzásszal, Románia a magyarokkal, Jugoszlávia a horvátokkal, Svájc a németekkel, Lengyelország az ukránokkal s a németekkel, stb. ? <— Fontos föladat lesz átnevelni ifjú nemzedékünket, s Franciaország és Németország példájából meg tanítani arra, hogy uj győzelemre készüljön föl. Franciaország 1871-ben elvesztette Elzász Lotarin- giát és 5 milliárd frank kártérítést fizetett. S eljött 1918. Németország 1918-ban a földön feküdt, megle- tősen mélyre zuhant. De a vereség pillanata óta harcát a szigorú békeföltételek eltakarítására összpontosította. Németország politikája nem volt válogatós: infláció, sztrájkok, a bolsevizmussal való fenyegetőzés. S hol vannak a békeszerződések? Sárgulnak az irattárakban. Csehszlovákiának megletős engedményeket kell tennie, de ez nem jelenti azt, hogy lemondjunk a végleges célról. Figyelmeztetni fogjuk Franciaországot és Angliát, hogy nem szabad csak Németország lármája szerint igazodniok. A csehszlovák nemzet is tud kétségbeesett lenni, és kész fölhasználni minden eszközt, hogy megőrizze nemzeti létét. Több mint ezer éve élnek a csehszlovákok életterükön és nehezen elégednének meg azzal, hogy a nap csak egy napra, 1918. október 28-ára sütött ki rájuk. Ha az angol lordok félnek a német nemzetet a kétség- beesésbe kergetni, pedig a németséget semmi veszély nem fenyegeti, hanem csupán elégedetlen, mert nincsenek gyarmatai, akkor nem helyénvaló dolog segíteniük a káoszt Közép-Európában, ahol az igyekvő, békés csehszlovák nemzet állandóan a német tulhata- lom veszélyében forog. A védekezés a nemzetet uj lendületre sarkalja. Engedményekkel fizetünk, ezeket önként adjuk és kikerüljük az incidenseket, mert a mi célunk távolabbi: mindent újból és jobban kezdeni. Akit az bánt, hogy nálunk idegenek döntőbíróként szerepelnek, ne felejtse el, hogy a Rajnamentét Franciaország fekete katonái megszállva tartották, s hogyan fest most? Az engedmények keresztutjának is vége lesz egyszer —• fejezi be vezércikkét a Národni Politika* A magyar nyelv tisztaságáért szállnak harcba a magyar középiskolások Rendkívül gazdag eredményekkel végződött a középiskolai Önképzőkörök kiküldötteinek háromnapos komáromi kongresszusa ■ Egységes alapszabállyal fognak működni az önképző körök ■ A politizálás ellen KOMÁROM. — Nagy érdeklődés mellett folyt le a csehszlovákiai magyar középiskolák önképzőköreinek első tanácskozása a komáromi cserkészeknek Selmecbánya erdejében elterülő táborában. Ilyennemü. megbeszélés első volt ez ezúttal Szlovákiában s a résztvevők nagy száma — hatvan közép- iskolás ifjú — mutatta, hogy az önképzőkörök kongresszusa oiyan kezdeményezés volt, amilyet a magyar középiskolások régen kívántak már: iránytszabó s összefogást, együttműködést hirdető. A tanácskozás megnyitó beszédét Mihály Bálint tanárjelölt, a kongresszusnak a „Tábortűz” hasábjain egyik kezdeményezője és szervezője mondotta. Kifejtette a szlovákiai magyar önképzőkörök célját, huszesztendős történetét s hangsúlyozta, hogy milyen hasznos lenne egy önképzőköri szövetség megalakítása. Köszönetét mondott a „Tábortűz” szerkesztőségének, Biró Lucián és Kocsis Károly komáromi tanárnak azért, hogy a kongresszust megrendezni segített. Majd a kiküldöttek üdvözölték a kongresz- j szust: tizenegy magyar középiskolás önképzőkör képviseltette magát a magyar diákság szine-javával. A pozsonyi gimnázium, tanítóképző, kereskedelmi akadémia, az érsekujvári, komáromi, losonci, rimaszombati, ipolysági, kassai és beregszászi gimnázium s a munkácsi kereskedelmi akadémia önképzőkörének kiküldöttei szólották. A Csehszlovákiai Magyar Tanárok Egyesülete nevében Mrenna József elnök, tanár, a Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesülete nevében Janson Jenő, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége nevében Zombory György, a Testnevelő Szövetség nevében Bárczy Oszkár üdvözölte-a kongresszust, majd fölolvasták a táviratilag és levélben küldött üdvözleteket. Az üdvözlések után a kiküldöttek számoltak be az önképzőkörök ezévi munkásságáról, a beszámolókat élénk vita követte. Egységes alapszabálytervezet A közösvonalu önképzőköri működés első föltétele az egységes szervezet s igy az egységes alapszabály. Elhatározták, hogy egységes alapszabálytervezeíet dolgoznak ki, amelyet majd a tanügyi főhatóság hagy jóvá. Az egyes önképzőkörök viszont helyi ügyrendet fogadnak el. Majd az önképzőköri ülések munkamenetét beszélték meg, a pályázatokról szólották s elhatározták, hogy az idén egy-egy ülést Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly emlékének szánnak. Az önképzőköri ülésen politikai kérdéseket tárgyalni nem szabad, világnézeti kérdéseket pedig elsősorban etikai és mindenképen tudományos alapon. Megállapították az egyes, földolgozandó tárgyBESZTERCEBÁNYA* — Több mint ezer munkás dolgozik két esztendeje azon a hatalmas alaguton, amelyet az újonnan létesülő Besztercebánya—divéki vasútvonalon építenek. A Nagy-Fátra egyik óriási sziklatömbjének belsejében a napokban törik keresztül az öt kilométer hosszúságú alagút utolsó válaszfalát. A fúrási munkálatokat ugyanis két oldalról kezdték és a két furóosztag most bukkan egymásra. Az alagutat a legkorszerűbb szempontok szerint építik és az nemcsak a köztársaság leghosszabb, hanem egyben Európa egyik legmodernebb alagutja lesz. Az ásatási és fúrási munkánál mindkét oldalon rendkívüli nehézségeket kellett körök csoportját: irodalmi, tudományos, művészet, testnevelési kérdéseket fognak tárgyalni az önképzőkörök. A középiskolás leányok kívánságára nőnevelési tárgykörből is tartanak előadásokat. A magyar nyelvtisztaság védelme Az irodalmi kérdéseket a résztvevők Do- bossy László tanár előadása nyomán beszélték meg. Kimondották, hogy az önképzőkörök egyik főföladatául a magyar nyelv tisztaságának őrzését tartják s ezért az önképzőkörök nyelvi bizottságokat fognak fölállítani, ezek a bizottságok ellenőrzik nemcsak az önképzőköri előadások nyelvi helyességét, hanem a helyi sajtót, a film- föliratokat, a színházat, a hirdetéseket is magyarosság s nyelvhelyesség szempontjából. Ez a bizottság azonkívül ügyel a magyar vidék nyelvi sajátosságaira, azokat összegyűjti. Az irodalom terén az önképzőkörök föladata: megkeresni a kapcsolatot s átmenetet a régi s az uj irodalom között, Igen fontosnak tartják a csehszlovákiai magyar irodalom ismeretét. Ajánlatosnak tartják egyes, még kiadatlan, magyar irodalmi ritkaság kiadását is. Ápolni kívánják az igazi magyar dalt, száműzik a bosszantó magyarságu „slágereket”. Végeredményben: az önképzőkör az irodalmi kérdések fölvetésével a magyar népi, nemzeti öntudat elmélyítésére törekedjék. Majd Narancsik Imrének a kongresz- szushoz eljuttatott előadását olvasták föl az önképzőkörök tudományos kérdésekkel való ellátásáról. A néprajz, neveléstan, társadalomtudomány és történelem ismerete elsősorban szükséges. Mihály Bálint művészeti, Farkas Márta nőnevelési kérdésekről tartott előadást. Az előadások s a hozzászólások megegyeztek abban, hogy magyar értékeink megismerése az önképzőkörök egyik főföladata. Biró Lucián tanár ismertette a szlovákiai magyar ifjúsági sajtó történetét s jelenlegi helyzetét. A jelenlévők, megfelelő vita után, hivatalos lapul fogadták el a „Tábortűziét. A sajtóvitát Mihály Bálint beszéde fejezte be: a középiskolás diákság minden megnyilatkozásában s igy a sajtóban is az egyetemes keresztény magyar népi és nemzeti gondolat mellett tör lándzsát s ennek az eszmének szellemében kíván fáradozni a boldogabb magyar jövő előkészítésén. A SzMKE, SzKIE s a JKT A kongresszus harmadik napján —• amely egyúttal befejező nap is volt — Varga Imleküzdeni s a munkások számos veszélyes kalandot éltek át. A sziklatömb belsejében ugyanis több helyen belvizet találtak és ezeket gondosan el kellett vezetni. A legerősebb belvíz másodpercenkint 500 liter vizet ontott* A munkásoknak ezért órák hosszat kellett térdigérő jéghideg vizben dolgozniok. A számtalan robbantás folyamán többizben előfordult, hogy a robbantópatronok valamely oknál fogva csütörtököt mondtak és nem robbantak. Ezért külön őrségeket kellett szervezni, amelyek állandóan ilyen föl nem robbant patronokat kutattak, nehogy végzetes szerencsétlenség történjék. Ülőfoglalkozásu egyének, akik idült székrekedésben és aranyeres bántalmakban szenvednek, vegyék a természetes „Ferenc József'* keserüvizet egy pohárnyi napi adagokban, esetleg kissé felmelegitve, de mindig reggel éhgyomorra. Kérdezze meg orvosát. re, a SzMKE lévai körzeti titkára tartott előadást a SzMKE, SzKIE s a JKT célkitűzéseiről, helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a SzMKE s a SzKIE egymással soha nem versenyezhet, hanem ki kell, hogy egészítse egymást. Kifejtette azt is, hogy a JKT nem kulturegyesület, hanem a kul- turegyesületeknek segítő, hivatalos testületé. Majd elhatározták, hogy rendszeresiI tik az önképzőköri találkozókat a szomszédos városok között s kívánatosnak tartják a szakiskoláknak a középiskolákkal való együttműködését. E célból három csoportra osztják föl az iskolákat: I. csoport: Pozsony, Érsekújvár, Komárom, II. csoport: Ipolyság, Losonc, Rimaszombat, III. csoport: Kassa, Beregszász, Munkács. A jólsikerült önképzőköri előadásokat sokszorosítani fogják. Szellemi verseny, torna- verseny Elhatározták, hogy minden évben megrendezik a középiskolások szellemi versenyét s ezek győztesei egy Léván rendezendő kulturest keretében lépnek föl. Kitűznek országos pályadijakat is, kapcsolatokat keresnek a Szülők Szövetségével. A vezetőképzést a cserkészek Erdei Iskolájá-, nak mintájára jövőre megkezdik. Beluch Sándor a köz’épiskolások sportéle-, tűnek megszervezéséről tartott előadást. Az előadáshoz a jelenlévő Bárczy Oszkár is hozzászólt. Elhatározták, hogy megszervezik minden középiskolában a testnevelési köröket s a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség egyik alosztályaként országosan tömörülnek. Évenkint megrendezik a magyar közép- iskolások tornaversenyét s a lehetőséghez képest 2—2 szomszédos város középiskolásai is összemérik erejüket. A szövetség / alakuló közgyűlése A harmadik kongresszusi nap délutánján, hatósági kiküldött jelenlétében, alakult meg az önképzőkörök Szövetsége. Mihály Bálint ismertette az alapszabálytervezetet. A szövetség a tanügyi főhatóság védelme alatt kíván működni, ügyeit országos választmány intézi, amelynek tagjai csak középiskolások lehetnek, azonban a szövetség ellenőrző bizottságot is választ, ez a bizottság a tanügyi főhatóság kiküldöttéből, két tanárból s két tanárjelöltből áll* A szövetség székhelye Komárom. Pásztor Mihály losonci tanár, korelnök vezetésével megtörtént a tisztikar választása. Elnök Öllős Gusztáv (Komárom), al- elnökök: Moravetz Károly (Munkács), Hudra Lajos (Beregszász), titkár Berta László (Pozsony), pénztáros Danyi Dezső (Losonc), jegyzők: Peck Huqó (Pozsony) és Péter István (Kassa), kulturreferensek: Bújna Vilmos (Érsekújvár), Rásky Sándor (Kassa), sportelőadó és könyvtáros Beluch Sándor (Pozsony), ellenőrök: Szabó Dezső (Rimaszombat) és Szabó Lajos (Ipolyság), Az ellenőrző bizottságba az iskolai főhatóság kiküldöttéül Mrenna Józsefet jelölték, majd megválasztották az ellenőrző bizottság két tanártagját Krammer Jenő és Dobossy László személyében, a két tanárjelölt tagot Estár Ottilia és Mihály Bálint személyében. * * * A háromnapos .kongresszus kitünően síkerült: a magyar diákok életrevalóságát* nemzeti érzéseihez való hűségét bizonyítja s reményt nyújt arra, hogy a középiskolás diákság a magyar életben is jól meg fogja állanl majd a helyét. A tanácskozásokat színessé, feledhetetlenné tették a pompás esti tábortüzek. Befejezéséhez közeledik a köztársaság leghosszabb alagutjának építése Az öihtlométeres besztercebánya-divéki vasúti alagút fúrásának nehézségei ■ ■
