Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-24 / 192. (4635.) szám

1938 augusztusi, szerda. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) den megegyezés nélkül fegyverkezni kéz dett. Magyarország nem tette ezt, pedig megtehette volna, senki nem gátolhatta vol na meg. De Magyarország a kölcsönös megegyezés útját választotta s ezzel bébi zonyitotta, hogy a magyar állam nem akar­ja az illegális akciók módszerét választani jogai érvényesítésénél s bármily elszántan, szívósan és erélyesen követeli is jussát, so­ha nem tér le a jog és a törvény útjáról. E törvény- és szerződéstisztelet terén egyedül állt Európában s ez olyan tény, amivel a jövőben is számolni lehet. Magyarország­nak sok követelnivalója van, de amit mond, készpénznek vehető s ha leszögezi, hogy csak legális utón kíván eljutni igazságához, akkor mindenki elhiheti, hogy igy lesz. Ed­digi magatartásával bebizonyította. A bledi konferencián ezenkívül annak is tanujelét adta Magyarország, hogy nincse nek hátsó gondolatai. Hajlandó becsülete­sen megegyezni s ha megkapja azt, amit a magyarság létfenntartása szempontjából okvetlenül szükségesnek tart s aminek jo­gosságát lassan-lassan az egész világ be­látja, akkor baráti kezet ad volt ellenségei­nek és kész közreműködni a dunai tér gaz­dasági és politikai újraépítésénél. Vannak nemzetek, amelyek tárgyalnak, tárgyalnak, de a tárgyalásokat tulajdonképpen csak ürügynek használják föl s azért folytatják, nehogy őket érje a vád a békebontásért, de a valóságban eszükágában sincs, hogy ész­szerű megegyezéshez jussanak és ellenlá­basaikkal elfogadható alapon kiegyezzenek, mert mást akarnak, többet és rontóbbat, olyat, ami túl van erkölcsön és igazságon s hátsó gondolatuk imperialista és soviniszta uralmuk kiterjesztését vagy megszilárdítá­sát vágyja. Nagy- és kishatalmak vannak, amelyek egyaránt igy cselekszenek. A bledi konferencián Magyarország be­bizonyította, hogy nem igy gondolkozik. Igenis azért tárgyal, hogy megegyezzék. Kész örömmel nyújt kezet, ha megkapja azt, ami népe fönntartásához okvetlenül szüksé­ges. A kisantant láthatta, hogy a Magyar- országgal való tárgyalások nem meddők, s amint a kisantant (Jugoszlávia baráti kez­deményezésére) legalább kis mértékben ele­get tesz a minimális magyar követeléseknek, Budapest örömmel ragadja meg az alkalmat s a maga részéről mindent elkövet, hogy a kisantant kívánságait is teljesítse, mint pél­dául most, amikor kijelenti, hogy a vitáknál kerülni fogja a dunai térben az erőszakos megoldásokat. A légkör a jelen pillanatban tehát jó Ma­gyarország és a kisantant között. Az utóbbi közeledett, s az előbbi rögtön kedvezően reagált a közeledésre. De ismét csak hang­súlyozzuk: Bled csak kezdet lehet. A meg­nemtámadási szerződés csak akkor válik po­zitívummá, ha a kisantant első koncessziója (a fegyverkezési egyenjogúság megadása) mellett, másik Ígéretét is teljesiti: belátható időn belül külön-külön megköti Magyaror­szággal a nemzetiségi megegyezéseket, azaz rendezi kisebbségeinek sorsát. Erre pozitív ígéretet kapott Magyarország, az ezirányu tárgyalások is aránylag jól állnak, remény van tehát arra, hogy a dunai békemü tény­leg befejeződik. A bledi megegyezés vala­hogy hasonlít az angol—olasz megegyezés­hez, amely életbelépésének előföltétele, mint ismeretes, a spanyol önkénteskérdés likvi­dálása. A bledi megegyezés hathatóssá téte­lének előföltétele a folyamatnan lévő nem­zetiségi tárgyalások sikeres befejezése. Ha ez nem történik meg, nem lehet komoly kö­zeledésről szó, a megegyezés sohasem válik hathatóssá, s ha Magyarország vissza is nyerte fegyverkezési egyenjogúságát, nem tekinthető még a dunai blokk tagjának, igy a kisantanttal közös politikát folytató ha­talomnak. Belső értéket, tartósságot, pozitív erőt a megegyezés csak akkor kap, ha a kis­antant beváltja ígéretét és teljesiti az eddig nem realizált, de kilátásba helyezett magyar föltételt, s megegyezik a magyar népcsopor­tokkal. Ha a kisantant elszabotálná ezt az Ígéretét (amit egyébként nem hiszünk), ak­kor marad minden a régiben, s az egyetlen változás csak az lesz, hogy Magyarország legálisan fegyverkezhet. Sokak előtt talán érthetetlennek látszik, hogy ugyanakkor, amikor Magyarország kormányzója Németországban van, és az egész német birodalom ünnepli, sőt a ma­gyar és a német sajtó egyaránt leszögezi Magyarország és Németország törhetetlen jóbarátságát, Bledben Magyarország köze­ledést mutat a kisantant felé. De ebben sem­mi érthetetlen nincsen, s inkább csak újabb jele Magyarország igazi és általános béke­politikájának. Akkor, amikor Magyarország valakivel kiegyezik, nem úgy teszi ezt, hogy a kiegyezés automatikusan maga után vonja A nyugtalan ország Franciaország újabb kritikus napok előtt áll Daladier harca a nyegyvenőrás munkahét ellen — — León Sium fenyegetései PARIS. — Annak ellenére, hogy Dal'a-j dier azonnal uj minisztereket nevezett ki a lemondott miniszterek helyébe, a francia] kormánykrizis még nem ért véget. A szo­ciális köztársasági unió szerdára ülést hi-j vott össze s nem lehetetlen, hogy a párt helyeselni fogja a két miniszter lemondá­sát és utódaikat is lemondásra fogja kény-: szcriteni. A szociális köztársasági unió min- j denesetre feltételeket állít Daladier elé,] amelyeket a a miniszterelnök nem fog tel-1 jesithetni s igy elveszti a párt támogatását. A miniszterelnök tegnap tájékoztatta a sajtót és kijelentette, hogy nem akarja a Szociális eredményeket lebontani, de a nem­zeti termelést okvetlenül emelni kell. A mai helyzet lehetetlen, mert a francia cégek a negyvenórás munkahét miatt kénytelenek minden külföldi rendelést visszautasítani. Az általános francia szakszervezeti szö­vetség hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy Daladier ugyan tagadja, hogy a negyvenórás munkahetet meg akarja szüntetni, de a valóságban máris megkezdte a harcot e szociális bérén-, dezés ellen. Ezáltal a szociális helyzet ki­éleződött. A nyilatkozat a krízist a közgaz­daságból a politikai légkörbe viszi át és ki­jelenti, hogy megkezdődött a reakció álta­lános rohama a népfrontkormány eredmé­nyei ellen. Daladier engedett a nyomásnak s ezzel meggyöngitette Franciaország nem­zetközi helyzetét. León Blum a Populaire- ben kijelenti, hogy ha Daladier a reakció | támogatását keresi és antiszociális elvek szerint kormányoz, akkor nem számíthat I többé a szocialista pártra. Pmmy ítelyett Zsolna, liliom, Tiiíócszentsnárton vagy Besztercebánya legyen Szlovákia ni fővárosa? A SlovensW Kiás újból fölveti a tartományi közigazga­tási központ elhelyezésének régen vitatott kérdését PRÁGA. — A Slovensky Hlas mai száma a következőket írja: — A készülő közigazgatási reform nagy mér­tékben [kiterjeszti a szlovákiai országos hivatal hatáskörét. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy honnan intézzék egész Szlovákia adminisztrálását. Ezt maguknak a szlovákoknak kell eldönteniök. v — Pozsony közvetlenül a határ mentén, te­hát központi irányításra kedvezőtlenül fek­szik. Ép ezért meg kell fontolni, hogy az országos hi­vatal készülő építkezését valóban Pozsonyban kezdjék-e meg és nem. célravezetőbb-e, ha az országos hivatalt és a szlovák országgyűlést Szlovákia közepére helyezzük. Pozsony mellett most már csak az szól, hogy ez- idŐszerint Szlovákia legnagyobb városa. De ez az érv is elhomályosul, ha meggondoljuk, hogy az amerikai kongresszus sem a hétmilliós New- yorkban, hanem az alig egymillió lakosságú Washingtonban székel. — Meg kdl gondolnunk, hogy Pozsony mint a szlovákiai közigazgatás gócpontja ma sokkal veszélyeztetettebb helyen fekszik, sem­mint egy félévvel ezelőtt. Hiba volna, ha a mostani kedvezőtlen helyzet­ből nem okulnánk és a jövőben nem eszerint rendezkednénk be. — Ezzel az időszerű gondolattal nem kívá­nunk egyetlen egy középszlováikai várost sem előtérbe tolni, noha tudjuk, hogy számításba vehetők: Zsolna, Zólyom, Turóc- s zen talár tón és nem utolsósorban Besztercebá­nya, amely utóbbi példás rendezettségével és tervszerű kiépítésével egyenesen hivatott ar­ra, hogy Szlovákország reprezentatív városá­vá váljék. — A döntés annak a városnak e favára kell, hogy essék, amelynek megfelelően kiépített közlekedési utjai vannak, vagy legalábbis er­re az előfeltételei megvannak. — Pozsony és jövő fejlődése ezzel nem káro­sodna, mert jelentősége és igy jövője is a duna- menti kereskedelemben rejlik. — Amikor a közigazgatás központosítása és középréhelyezése mellett kardoskodunk, azt tart­juk szem előtt, hogy Szlovákia polgárainak, kü­lönösen a távolabbi keleti vidékek polgárságá­nak sürgős és személyes eljárás esetén ne kelljen Szlovákia legnyugatibb csücskébe, a mai Po­zsonyba utazni, mert ez érzékenyen fokozná a költségeket. Jókai Mór ötlete megmentette a marosvásárhelyi magyar rajztanár özvegyének nyugdiját MAROSVÁSÁRHELY. — Özvegy Báthory Sándorné, a világháborúban elesett Báthory Sándor marosvásárhelyi rajztanár özvegye nem­régiben ismét férjhez ment és ezért nyugdiját meg­vonták tőle, annak ellenére, hogy Idrályi dekré­tumban biztosították arról, hogy nyugdiját férj- hezmenetele után is folyósítani fogják. Az asz- szony a határozatot megfellebbezte és az ügy a semmitőszéket is megjárta, de ott is elutasították az asszony keresetét. Ekkor az asszonynak eszé­be jutott Jókai Mórnak „Az élet komédiása" cí­mű müve, amelyben egy furfangos ember, miután sehol sem adtak neki igazat, képekben rajzolta meg az eseményeket és a rajzokat felküldte Buda várába. Az asszony tizennyolc éves fiával, aki apja a más hatalmakkal való szakítást. Magyar- ország — hogy úgy mondjuk ■— a jugoszláv politikai vonalat követi, fölismervén annak középeurópai és európai célszerűségét: ke­resi az észszerű és igazságos dunai együtt­működés útját, de ugyanakkor jó, sőt szívé­lyes viszonyt tart fönn Németországgal is. rajztehetségét örökölte, megrajzoltatta tehát nyugdijának történetét. A rajzok kitünően sikerültek, az első kép a moz­gósítást ábrázolja, a második kép pedig Báthory Sándor hősi halálát. A harmadik képen pánzesle- vélhordó folyósítja az özvegy nyugdíjéit, a továb­bi képek a királyi dekrétumot, majd a bírósági eljárásokat ábrázolják. Az utolsó kép mérleget ábrázol, amelynek egyik tányérjában az ügy iratai, a másik tá­nyérban pedig a királyi dekrétum van elhe­lyezve. Az asszony a rajzokat beküldte a mi­nisztériumba és néhány nap múlva értesítet­ték, hogy kérelmét kedvezően intézték el: nyugdiját továbbra is kapni fogja. Főcélja tehát az, hogy mindenkivel kiegyen­súlyozott viszonyban éljen s az egyik barát­ság ne vonja maga után a másik politikai viszony rosszabbodását. A mai körülmények között ez az egyetlen helyes középeurópai békepolitika. Éles Daitzig-ellenes hangulat ÉszahieugyelerszÉgfeaE! VARSÓ. — Az északi tartományok lengyel lakosságának hangulata egyre németehencsebbé válik. Különösen Gdingea közelében kristályo­sodik a hangulat Danzig ellen. A lakosság boj­kottálja a danzigi német sajtót és egy bizottsá­got alakított, amely azt akarja elérni, hogy a kormány tiltsa be a danzigi lapokat. Beavatott körök szerint a kormány nem teljesítheti ezt a kí­vánságot. Több ésizaklengyel városban tünteté­sek voltak az elmúlt napokban és sok helyen nyűt uccán elégették a danzigi újságokat. A ká­véháziak és a vendéglők kijelentették, hogy danzigi újságot többé nem rendelnek meg. „Pázmányfalva" A kassai Pázmány cserkészek táborozása KASSA. — A napokban fejezte be a kassai Páz­mány Péter cserkészcsapat hathetes táborozását A hat hét alatt 90 cserkészfiu és 60 cserkészlány tartóz­kodott az egymástól nem messze fekvő táborban. A csapat alig egy éves intézmény, a tábornak azonban hagyománya van már. Jellegében ugyanaz, mint a több éven át megismételt legényegyleti tábor, me­lyeknek épp úgy mint a mostaniaknak irányítója és lelke Bartha Béla volt Hatalmas alakjával ott őrkö­dött a hat héten keresztül a két tábor felett vezette és irányította az egyre szaporodó és váltakozó fiatal hadat Sátorára a cserkészhumor deszkára odaírta: „Pázmányfalva, plébánia." A tábor maga berendezkedésével, szellemével, éle­tével külön jelenség, mondhatnánk egyedülálló cser­készéletünkben. A szabadság és a fegyelem szeren­csés összhangja lehetővé tette, hogy cserkészfiuk, cserkészlányok nyugodtan éltek egymástól nem messze a két táborban, a közös tábortüzeknél becsül­ni tanulták egymást. Az állami elemi iskola, az Orso- lyarendi elemi növendékei, az állami polgári iskolai tanulók, Rover iparos cserkészek stb. békésen éltek együtt Még szlovák és cseh cserkészeket is láttak vendégül néhány napon keresztül. A tábor nagy költséggel és apparátussal készült és működött Nem kevesebb, mint tizenötezer koronás kiadással bonyolították le. Kassa katolikus iparos tár­sadalmának köszönhető, hogy a nagy kiadás mellett nem volt ráfizetés. Nagyon sokat segítettek a husipa- rosok. Naponta 40 kg. hús fogyott el, tehát a hat hét alatt tizenhét mázsa. Ugyancsak elfogyasztottak 17 mázsa kenyeret, 15 hektoliter tejet és két mázsa cuk­rot, Naponta ötszöri étkezés mellett egy táborozó 5 koronát fizetett. Természetesen néhány szegényebb fiút és leányt ingyen vitt táborozni a csapat. Sajnos nem sikerült megtudni, hány mázsa méz fogyott el, pedig érdekes lett volna megtudni, mert igen gyakran lehetett látni, hogy a tábor malomkerék' nagyságú mézeskenyérrel issza uzsonnáját, tízóraiját. A főzés nehéz mesterségét Bucsalláné, cserkészmama, a tábor közkedvelt „Miska nénije" látta el. Kirándulásokra nem igen maradt idő, mert a társa­ságot lekötötték a különböző atlétikai versenyek, wolley-ball mérkőzések. A tábor programját kiegészí­tették és tarkábbá tették meg az ének cs zenekari próbák és produkciók, melyeket a legényegylet kar­mestere, Gőbel bácsi vezetett Vasárnap istentiszte­letben, prédikációban volt részük a cserkészeknek. A lelki gondozást kiegészítették a különböző lelki ol­vasmányok és megbeszélések. A tábortüzek program­ja állandóan számos érdeklődőt vonzott Kassáról. A tábort megtekintette Tost László alpolgármester is. A Katolikus Akció és a Legényegylet társadalmát megmozgatta és a cserkészcsapat mellé állította a tá­bor. Érthető tehát, hogy jövőre nagyobb tábort és faházat terveznek a szépen fejlődő fiatal csapat ve­zetői... 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom