Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-24 / 192. (4635.) szám

1938 augusztusi, szerda.

(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA)

den megegyezés nélkül fegyverkezni kéz dett. Magyarország nem tette ezt, pedig megtehette volna, senki nem gátolhatta vol na meg. De Magyarország a kölcsönös megegyezés útját választotta s ezzel bébi zonyitotta, hogy a magyar állam nem akarja az illegális akciók módszerét választani jogai érvényesítésénél s bármily elszántan, szívósan és erélyesen követeli is jussát, soha nem tér le a jog és a törvény útjáról. E törvény- és szerződéstisztelet terén egyedül állt Európában s ez olyan tény, amivel a jövőben is számolni lehet. Magyarországnak sok követelnivalója van, de amit mond, készpénznek vehető s ha leszögezi, hogy csak legális utón kíván eljutni igazságához, akkor mindenki elhiheti, hogy igy lesz. Eddigi magatartásával bebizonyította.

A bledi konferencián ezenkívül annak is tanujelét adta Magyarország, hogy nincse nek hátsó gondolatai. Hajlandó becsületesen megegyezni s ha megkapja azt, amit a magyarság létfenntartása szempontjából okvetlenül szükségesnek tart s aminek jogosságát lassan-lassan az egész világ belátja, akkor baráti kezet ad volt ellenségeinek és kész közreműködni a dunai tér gazdasági és politikai újraépítésénél. Vannak nemzetek, amelyek tárgyalnak, tárgyalnak, de a tárgyalásokat tulajdonképpen csak ürügynek használják föl s azért folytatják, nehogy őket érje a vád a békebontásért, de a valóságban eszükágában sincs, hogy észszerű megegyezéshez jussanak és ellenlábasaikkal elfogadható alapon kiegyezzenek, mert mást akarnak, többet és rontóbbat, olyat, ami túl van erkölcsön és igazságon s hátsó gondolatuk imperialista és soviniszta uralmuk kiterjesztését vagy megszilárdítását vágyja. Nagy- és kishatalmak vannak, amelyek egyaránt igy cselekszenek.

A bledi konferencián Magyarország bebizonyította, hogy nem igy gondolkozik. Igenis azért tárgyal, hogy megegyezzék. Kész örömmel nyújt kezet, ha megkapja azt, ami népe fönntartásához okvetlenül szükséges. A kisantant láthatta, hogy a Magyar- országgal való tárgyalások nem meddők, s amint a kisantant (Jugoszlávia baráti kezdeményezésére) legalább kis mértékben eleget tesz a minimális magyar követeléseknek, Budapest örömmel ragadja meg az alkalmat s a maga részéről mindent elkövet, hogy a kisantant kívánságait is teljesítse, mint például most, amikor kijelenti, hogy a vitáknál kerülni fogja a dunai térben az erőszakos megoldásokat.

A légkör a jelen pillanatban tehát jó Magyarország és a kisantant között. Az utóbbi közeledett, s az előbbi rögtön kedvezően reagált a közeledésre. De ismét csak hangsúlyozzuk: Bled csak kezdet lehet. A megnemtámadási szerződés csak akkor válik pozitívummá, ha a kisantant első koncessziója (a fegyverkezési egyenjogúság megadása) mellett, másik Ígéretét is teljesiti: belátható időn belül külön-külön megköti Magyarországgal a nemzetiségi megegyezéseket, azaz rendezi kisebbségeinek sorsát. Erre pozitív ígéretet kapott Magyarország, az ezirányu tárgyalások is aránylag jól állnak, remény van tehát arra, hogy a dunai békemü tényleg befejeződik. A bledi megegyezés valahogy hasonlít az angol—olasz megegyezéshez, amely életbelépésének előföltétele, mint ismeretes, a spanyol önkénteskérdés likvidálása. A bledi megegyezés hathatóssá tételének előföltétele a folyamatnan lévő nemzetiségi tárgyalások sikeres befejezése. Ha ez nem történik meg, nem lehet komoly közeledésről szó, a megegyezés sohasem válik hathatóssá, s ha Magyarország vissza is nyerte fegyverkezési egyenjogúságát, nem tekinthető még a dunai blokk tagjának, igy a kisantanttal közös politikát folytató hatalomnak. Belső értéket, tartósságot, pozitív erőt a megegyezés csak akkor kap, ha a kisantant beváltja ígéretét és teljesiti az eddig nem realizált, de kilátásba helyezett magyar föltételt, s megegyezik a magyar népcsoportokkal. Ha a kisantant elszabotálná ezt az Ígéretét (amit egyébként nem hiszünk), akkor marad minden a régiben, s az egyetlen változás csak az lesz, hogy Magyarország legálisan fegyverkezhet.

Sokak előtt talán érthetetlennek látszik, hogy ugyanakkor, amikor Magyarország kormányzója Németországban van, és az egész német birodalom ünnepli, sőt a magyar és a német sajtó egyaránt leszögezi Magyarország és Németország törhetetlen jóbarátságát, Bledben Magyarország közeledést mutat a kisantant felé. De ebben semmi érthetetlen nincsen, s inkább csak újabb jele Magyarország igazi és általános békepolitikájának. Akkor, amikor Magyarország valakivel kiegyezik, nem úgy teszi ezt, hogy a kiegyezés automatikusan maga után vonja

A nyugtalan ország

Franciaország újabb kritikus napok előtt áll

Daladier harca a nyegyvenőrás munkahét ellen — — León Sium fenyegetései

PARIS. — Annak ellenére, hogy Dal'a-j dier azonnal uj minisztereket nevezett ki a lemondott miniszterek helyébe, a francia] kormánykrizis még nem ért véget. A szociális köztársasági unió szerdára ülést hi-j vott össze s nem lehetetlen, hogy a párt helyeselni fogja a két miniszter lemondását és utódaikat is lemondásra fogja kény-: szcriteni. A szociális köztársasági unió min- j denesetre feltételeket állít Daladier elé,] amelyeket a a miniszterelnök nem fog tel-1

jesithetni s igy elveszti a párt támogatását.

A miniszterelnök tegnap tájékoztatta a sajtót és kijelentette, hogy nem akarja a Szociális eredményeket lebontani, de a nemzeti termelést okvetlenül emelni kell. A mai helyzet lehetetlen, mert a francia cégek a negyvenórás munkahét miatt kénytelenek minden külföldi rendelést visszautasítani.

Az általános francia szakszervezeti szövetség hétfőn nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy Daladier ugyan tagadja, hogy a negyvenórás munkahetet meg akarja szüntetni, de a valóságban

máris megkezdte a harcot e szociális bérén-, dezés ellen. Ezáltal a szociális helyzet kiéleződött. A nyilatkozat a krízist a közgazdaságból a politikai légkörbe viszi át és kijelenti, hogy megkezdődött a reakció általános rohama a népfrontkormány eredményei ellen. Daladier engedett a nyomásnak s ezzel meggyöngitette Franciaország nemzetközi helyzetét. León Blum a Populaire- ben kijelenti, hogy ha Daladier a reakció | támogatását keresi és antiszociális elvek szerint kormányoz, akkor nem számíthat I többé a szocialista pártra.

Pmmy ítelyett Zsolna, liliom, Tiiíócszentsnárton vagy Besztercebánya legyen Szlovákia ni fővárosa?

A SlovensW Kiás újból fölveti a tartományi közigazgatási központ elhelyezésének régen vitatott kérdését

PRÁGA. — A Slovensky Hlas mai száma a következőket írja:

— A készülő közigazgatási reform nagy mértékben [kiterjeszti a szlovákiai országos hivatal hatáskörét. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy honnan intézzék egész Szlovákia adminisztrálását. Ezt maguknak a szlovákoknak kell eldönteniök. v

— Pozsony közvetlenül a határ mentén, tehát központi irányításra kedvezőtlenül fekszik.

Ép ezért meg kell fontolni, hogy az országos hivatal készülő építkezését valóban Pozsonyban kezdjék-e meg és

nem. célravezetőbb-e, ha az országos hivatalt és a szlovák országgyűlést Szlovákia közepére helyezzük.

Pozsony mellett most már csak az szól, hogy ez- idŐszerint Szlovákia legnagyobb városa. De ez az érv is elhomályosul, ha meggondoljuk, hogy az amerikai kongresszus sem a hétmilliós New- yorkban, hanem az alig egymillió lakosságú Washingtonban székel.

— Meg kdl gondolnunk, hogy Pozsony mint a szlovákiai közigazgatás gócpontja ma sokkal veszélyeztetettebb helyen fekszik, semmint egy félévvel ezelőtt.

Hiba volna, ha a mostani kedvezőtlen helyzetből nem okulnánk és a jövőben nem eszerint rendezkednénk be.

— Ezzel az időszerű gondolattal nem kívánunk egyetlen egy középszlováikai várost sem előtérbe tolni, noha tudjuk, hogy

számításba vehetők: Zsolna, Zólyom, Turóc- s zen talár tón és nem utolsósorban Besztercebánya, amely utóbbi példás rendezettségével és tervszerű kiépítésével egyenesen hivatott arra, hogy Szlovákország reprezentatív városává váljék.

— A döntés annak a városnak e favára kell, hogy essék, amelynek megfelelően kiépített közlekedési utjai vannak, vagy legalábbis erre az előfeltételei megvannak.

— Pozsony és jövő fejlődése ezzel nem károsodna, mert jelentősége és igy jövője is a duna- menti kereskedelemben rejlik.

— Amikor a közigazgatás központosítása és középréhelyezése mellett kardoskodunk, azt tartjuk szem előtt, hogy Szlovákia polgárainak, különösen a távolabbi keleti vidékek polgárságának sürgős és személyes eljárás esetén ne kelljen Szlovákia legnyugatibb csücskébe, a mai Pozsonyba utazni, mert ez érzékenyen fokozná a költségeket.

Jókai Mór ötlete megmentette a marosvásárhelyi magyar rajztanár

özvegyének nyugdiját

MAROSVÁSÁRHELY. — Özvegy Báthory Sándorné, a világháborúban elesett Báthory Sándor marosvásárhelyi rajztanár özvegye nemrégiben ismét férjhez ment és ezért nyugdiját megvonták tőle, annak ellenére, hogy Idrályi dekrétumban biztosították arról, hogy nyugdiját férj- hezmenetele után is folyósítani fogják. Az asz- szony a határozatot megfellebbezte és az ügy a semmitőszéket is megjárta, de ott is elutasították az asszony keresetét. Ekkor az asszonynak eszébe jutott Jókai Mórnak „Az élet komédiása" című müve, amelyben egy furfangos ember, miután sehol sem adtak neki igazat, képekben rajzolta meg az eseményeket és a rajzokat felküldte Buda várába.

Az asszony tizennyolc éves fiával, aki apja

a más hatalmakkal való szakítást. Magyar- ország — hogy úgy mondjuk ■— a jugoszláv politikai vonalat követi, fölismervén annak középeurópai és európai célszerűségét: keresi az észszerű és igazságos dunai együttműködés útját, de ugyanakkor jó, sőt szívélyes viszonyt tart fönn Németországgal is.

rajztehetségét örökölte, megrajzoltatta tehát

nyugdijának történetét.

A rajzok kitünően sikerültek, az első kép a mozgósítást ábrázolja, a második kép pedig Báthory Sándor hősi halálát. A harmadik képen pánzesle- vélhordó folyósítja az özvegy nyugdíjéit, a további képek a királyi dekrétumot, majd a bírósági eljárásokat ábrázolják.

Az utolsó kép mérleget ábrázol, amelynek egyik tányérjában az ügy iratai, a másik tányérban pedig a királyi dekrétum van elhelyezve. Az asszony a rajzokat beküldte a minisztériumba és néhány nap múlva értesítették, hogy kérelmét kedvezően intézték el: nyugdiját továbbra is kapni fogja.

Főcélja tehát az, hogy mindenkivel kiegyensúlyozott viszonyban éljen s az egyik barátság ne vonja maga után a másik politikai viszony rosszabbodását. A mai körülmények között ez az egyetlen helyes középeurópai békepolitika.

Éles Daitzig-ellenes hangulat ÉszahieugyelerszÉgfeaE!

VARSÓ. — Az északi tartományok lengyel lakosságának hangulata egyre németehencsebbé válik. Különösen Gdingea közelében kristályosodik a hangulat Danzig ellen. A lakosság bojkottálja a danzigi német sajtót és egy bizottságot alakított, amely azt akarja elérni, hogy a kormány tiltsa be a danzigi lapokat. Beavatott körök szerint a kormány nem teljesítheti ezt a kívánságot. Több ésizaklengyel városban tüntetések voltak az elmúlt napokban és sok helyen nyűt uccán elégették a danzigi újságokat. A kávéháziak és a vendéglők kijelentették, hogy danzigi újságot többé nem rendelnek meg.

„Pázmányfalva"

A kassai Pázmány cserkészek táborozása

KASSA. — A napokban fejezte be a kassai Pázmány Péter cserkészcsapat hathetes táborozását A hat hét alatt 90 cserkészfiu és 60 cserkészlány tartózkodott az egymástól nem messze fekvő táborban. A csapat alig egy éves intézmény, a tábornak azonban hagyománya van már. Jellegében ugyanaz, mint a több éven át megismételt legényegyleti tábor, melyeknek épp úgy mint a mostaniaknak irányítója és lelke Bartha Béla volt Hatalmas alakjával ott őrködött a hat héten keresztül a két tábor felett vezette és irányította az egyre szaporodó és váltakozó fiatal hadat Sátorára a cserkészhumor deszkára odaírta: „Pázmányfalva, plébánia."

A tábor maga berendezkedésével, szellemével, életével külön jelenség, mondhatnánk egyedülálló cserkészéletünkben. A szabadság és a fegyelem szerencsés összhangja lehetővé tette, hogy cserkészfiuk, cserkészlányok nyugodtan éltek egymástól nem messze a két táborban, a közös tábortüzeknél becsülni tanulták egymást. Az állami elemi iskola, az Orso- lyarendi elemi növendékei, az állami polgári iskolai tanulók, Rover iparos cserkészek stb. békésen éltek együtt Még szlovák és cseh cserkészeket is láttak vendégül néhány napon keresztül.

A tábor nagy költséggel és apparátussal készült és működött Nem kevesebb, mint tizenötezer koronás kiadással bonyolították le. Kassa katolikus iparos társadalmának köszönhető, hogy a nagy kiadás mellett nem volt ráfizetés. Nagyon sokat segítettek a husipa- rosok. Naponta 40 kg. hús fogyott el, tehát a hat hét alatt tizenhét mázsa. Ugyancsak elfogyasztottak 17 mázsa kenyeret, 15 hektoliter tejet és két mázsa cukrot, Naponta ötszöri étkezés mellett egy táborozó 5 koronát fizetett. Természetesen néhány szegényebb fiút és leányt ingyen vitt táborozni a csapat. Sajnos nem sikerült megtudni, hány mázsa méz fogyott el, pedig érdekes lett volna megtudni, mert igen gyakran lehetett látni, hogy a tábor malomkerék' nagyságú mézeskenyérrel issza uzsonnáját, tízóraiját. A főzés nehéz mesterségét Bucsalláné, cserkészmama, a tábor közkedvelt „Miska nénije" látta el.

Kirándulásokra nem igen maradt idő, mert a társaságot lekötötték a különböző atlétikai versenyek, wolley-ball mérkőzések. A tábor programját kiegészítették és tarkábbá tették meg az ének cs zenekari próbák és produkciók, melyeket a legényegylet karmestere, Gőbel bácsi vezetett Vasárnap istentiszteletben, prédikációban volt részük a cserkészeknek. A lelki gondozást kiegészítették a különböző lelki olvasmányok és megbeszélések. A tábortüzek programja állandóan számos érdeklődőt vonzott Kassáról. A tábort megtekintette Tost László alpolgármester is. A Katolikus Akció és a Legényegylet társadalmát megmozgatta és a cserkészcsapat mellé állította a tábor. Érthető tehát, hogy jövőre nagyobb tábort és faházat terveznek a szépen fejlődő fiatal csapat vezetői...

2