Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-21 / 190. (4633.) szám

1938 augusztus 21, vasárnap. •TOKGAlíMAfifeARHlRLaé 17 Magyar paloták és kunyhók Szent István korában Milyen volt Szent István esztergomi palotája ? ■ Kolostorok, ispánlakok, nemzetségfők házai, falusi kunyhók és sátrak az állandó megtelepülésre áttért magyarok földjén BUDAPEST, augusztus. — (Budapesti szer­kesztőségünktől.) A Szent István-hét ragyogó ünnepségekkel vette kezdetét Magyarországon. Nagy boldogasszony napiján Esztergomban, azon a helyen, ahol a magyar királyság meg­született, Magyarország kormányzója fel­avatta a négyévi megfeszített munkával fel­színre hozott és restaurált királyi palotát, az Árpádok büszke székhelyét, ahonnan a leg­nagyobb magyar királyok messze földre ki­ható kormányzói tevékenységüket fejtették ki. Ezen a helyen állott Géza fejedelem háza, itt vette fel Vajk a szent ke reszt séget, itt érett férfivá, lett fejedelemmé, innen indult had­ba Koppány, Gyula, Simon cár és Konrád német király ellen, itt vette Asztrilc ke­zéből a pápa koronáját, bencés papjaival itt dolgozta ki a magyar egyház szervezetét, itt tartott tanácsot, hozott törvényeket, itt nevelte fiát, a magyar trón első elhervadt reménységét. Kétszáz éven át ez a királyi palota volt a ma­gyar élet 'központja, tűzhelye. A magyar királyság innen kormányozva nőtt meg, birodalmi rangra. Szent István egykori hajléka 1184-ben tűzvész martalékává lett. Helyén III. Béla, a középkori magyar nagyhatalom megalapítója francia és angol mesterekkel pompás- uj palotát építtetett. Ez volt Magyarország első románstilü épülete. Amikor IV. Béla felép ittette budai palotáját, az esztergomi székházat a prímásnak adta. Vi­téz János prímás a magyar reneszánsz' egyik szellemi központjává -: tette. Halála után még más'félszázadon volt ez a palota a magyar prí­mások székhaza, amikor a török időben a vá­rát védő császári kapitány lebontatta, földdel temette be, hogy a helyén a törőknek büszkén ellenálló bástyát építsen. A palotát 300 éven át kőhalom borította és . . • , .»• ..... \ > .. .. csak őt évvel ezelőtt bukkantak nyomára a nagyérdemű kutatók, kiásták és helyreállítot­ták, A magyar múltnak egyik legdicsőbb za­rándokhelyét varázsolták oda a Magyar Siocra, Méltóbb megnyitása nem is lehetett volna a Szent István jubiláris ünnepségeknek, mint az Árpád-kori uralkodók • egykori székházénak fel­avatása. Az ősmagyarok letelepülése Az Árpádok királyi palotájának felavatása al­kalmából aligha lehetne aktuálisabb és érdeke­sebb témát választani annál a kérdésnél, hogy a keresztény művelődés kezdetekor hogyan él­tek a magyarok, milyen volt a mindennapi éle­tük, hogyan laktak, ruházkodtak, mik voltak a szórakozásaik, hogyan gazdálkodtak, milyenek voltak a társadalmi viszonyok? A PMH már többizben számolt be arról, hogy a jubiláris év méltó megünneplésére a Magyar Tudományos Akadémia dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás szerkeszté­sében gyönyörű háromkötetes díszmunkát je­lentetett meg. A magyar történetírás igazán remekművet alko­tott, a -legkitűnőbb tudósok dolgozták fel Szent István korának minden jelentős kérdését. La­punknak alkalma volt arra, hogy a magyar saj­tóban először számoljon be a nagyszabású ki­adványról és ismertesse a tanulmányok egyikét- másikát így részletesen foglalkoztunk Serédi bibomok bevezető tanulmányával, amely István király egyéniségét éles rajzban állítja elénk, is­mertettük dr. Kniezsa István értékes tanulmá­nyát a magyarság István-korabeli település- területéről és behatóan foglalkoztunk dr. Fet- tich Nándornak feltűnést keltő régészeti tanul­mányával, amely a prágai Vit-templom kincs­tárában őrzött Szent István-kardról mutatta ki annak eredeti mivoltát. Most Balogh Albin ér­tékes tanulmánya alapján . ismertetjük a Szent István-korabeli magyarok telepeit, lakásviszo- nyaiti. A honfoglaló magyarság nem volt alacso- nyabbrendü műveltséggel felszerelt, mint Euró­pa akkori népei, sőt a modem kutatás megálla­pítása szerint kultúrája sok vonatkozásban jóval magasab­ban állott, mint a környező európai népek mü vtlíaége* Ezt a tényt nem árt unos-untalan hangsúlyoz­nunk. Tipikus nomád, pusztai kul-tura volt a magyar, tehát merőben más, mint a germán és a szláv kultúra, de színes és gazdag. A honfoglaló magyarság törzsek szerint he­lyezkedett el. A törzsi elhelyezkedésben a víz a legfontosabb települési elem. Tudjuk, hogy a fejedelem törzse központilag, a Duna két part­ján és a Balaton északi meg déli partja menten telepedett le. A folyóviz nemcsak az ivás és fő­zés szempontjából volt fontos, hanem szükséges volt a két .ősfoglalkozáshoz,' a halászathoz és az állattenyésztéshez. A település helyének' meg­választásában fontos volt, hogy mentes legyen az árvíztől, viszont a mocsaras árterületek szol­gáljanak védelmére. A megszálló törzs úgy telepedett le, hogy a vezér sátorát magasabb helyre, rendszerint ha­lomra Verték. Innen áttekinthette a vidéket, de azért a sátor nem volt olyan meredek dombon, hogy lovon meg ne lehetett volna közelíteni. Víz, védelem, megközelíthetőség, ezek vala­mennyi őskori megtelepülésnél irányító szem­pontok voltak és igy a magyarok telepei is régi települések- fölé vagy mellé helyezkedtek el, mint azt Esztergom, Óbuda, Sopron, Pécs esetében látjuk. , Bár István az állandó lakhelyet szorgalmazta, a sátorban való lakás szokása sokáig fönn­maradt Nagyobb arányú intézmények felépítéséhez, mint a királyi udvar épületei, kolostori, kápta­lani épületek, Pannóniában ott voltak a római romok, mint azt Zalavár, Győr, Pécs, Óbuda, Esztergom .esetében látjuk. A várak számára meg fennmaradtak az alföldi grádok: Csongrád, Szabolcs; Bihar,’ Szolnok, Kalocsa, Bodrog. A királyi palota Esztergomban épült Abban a korban még az egyházi épületek, a templomok sem épültek egészében kőből, csak az alapokat rakták terméskőből, inig a falaik fából épültek, István király esztergomi palotája, is nagyobb­részt fából épült, ezért is esett az 1184. évi tűz­vész martalékául, csupán alapjai maradtak meg, úgyhogy III. Béla ezeken az alapokon építtette fel az uj királyi palotát. Fából voltak tehát a falak s a szent király a falak repedésein át éj­szakánként megfigyelhette fiának, Imre herceg­nek buzgó ájtatoskedását. A palota mindössze negyven méter magas várhegyen épült, majdnem a Duna mellett. A, többi településiek távolabb voltak, az udvar népei például központi udvarházukkal, a Zenye palotájának nevezett épületcsoporttal a későbbi szabad királyi város területén helyezkedtek el még távolabb laktak a királyi pénzverők (Ko­vácsi), villájuk ott volt valahol a mostani vas­úti állomás helyén. éjszakai irodalmi munkásságát gyertya lángjá­nál végezte. Más alkalmakkor fáklyát, illetve kandelábert használtak. Mécsesek nem kerül­tek elő. A bútorzat persze nem volt sok és az is na­gyon egyszerű. Fekvőhelyük — ha az ágy váza fából meg is volt — csupán állatok prémje. Földre hintett szalma, széna, falevél puhává te­hette a fekvőhelyet. Fej alatti támasznak sokan a nyerget használták. Igazi fabútoruk az asztal és a szék volt. A famivesek nem magyarok, ha­nem szlávok, az asztalos-mesterség neve is szláv eredetű. Szöknék, padnak, lócának sok­féle formája van és díszítik is. Palotákban dí­szesebb a bútor, ülőpárnát is használnak. A tró­nus hatalmas alkotmány, boltozatos. A szekrény helyett a láda az igazi magyar 'bútordarab, ame­lyet fekvőhelynek is. lehet hsználmi és a sátor­ban is megfelelő bútor. I lgy írja le a Szent István-korabeli palotát és egyszerű kunyhót a kevés írásos és íárgybeli emlék alapján a késő utókor' történetírása. A királyi palota beosztása Nem sokat tudunk a királyi palota beosztá­sáról. V . A fogadó- és ebédtótermen kivüi külön háló­szobája veit « királyaik, a hercegnek, 1®h lakosztálya a királynőnek a női cselédséggel és külön a vendégeknek, akik sáriin fo<rdultak meg a vendégszerető királyi házban. A női lakosztályhoz tartozott a konyha és ka­mara is. Az udvarnokoknak s egyéb szolgálat- tevőknek, meg a testőröknek külön hely kel­lett. Ha a várhegy méreteit tekintetbe vesszük, csak a bazilikától délre fekvő területet vehetjük számiba, úgyhogy mindegyik csoportnak eléggé szerény helyiséget, inkább tömegszállásokat kell feltételeznünk. Nem volt azonban különb a hely­zet a németországi császári palotákban sem, mint például Quedlinburgban. ■ Szent István palotája valószínűleg emeletes volt azokban a részekben, amelyek a királyi család közvetlen használatára szolgáltak. Bizonyosan tudjuk ezt arról a kis épületről, amely a Széni' István vértanú tiszteletére emelt templom mellett állott és amelyet a hagyomány a középkor folyamán István király szülőhelyé­nek ismert és tisztelt, de ma már egészen eltűnt. Valószínű, hogy a III. Béla-korabeli építkezések alapjában megtartották a palota régi beosztá­sát, amely szerint az egyes helyiségek kifelé szé­lesedő udvar körül U-alakban helyeződtek el. Régi kolostorok és nemzetségfők házai * István korában természetesen csak 'bencés ko­lostorokról lehet szó. Ezek a kolostorok s a kanonokok klaiusztrumai, a hozzájuk csatlakozó apáti, illetve püspöki lakással együtt százados tapasztalatok, illetve előírások sze­rint épültek. Nélkülözhetetlen volt a kapitulum, az a hely, amelyben a közös gyűléseket és a kar-imát tar-' tották, azután a refektórium, vagyis közös ét­kező és a dormitórium, a közös hálóterem. Nem feledkeztek meg a beteg és szegény utasok el­helyezéséről és kiemelkedő része a kolostornak az előkelő vendégek, különösképpen a király el­helyezésére szolgáló épület, amelyet palotának nevezték. Az ispánok lakásai, a nemzetségfők lakásai nagyjából az esztergomi palota mintájára épül­■ tek. i Ilyen lehetett Esztergom mai szentgyörgymezei határában az Ákos-palota, vagy Aba vára. A kicsiny falusi telepek A falusi telepek az Árpádok korában általá­ban aprók, mert az egyes telepekből állandóan Rovatvezető: Cs. Z. 39. SZÁMÚ SAKKFELADVÁNY A. C. White (C. A. 1929 pour originalité, I. dij) Sötét: Ke5; Vd3; Fbl és cl; Hf5; gy fó; (6) újabb és újabb télepek válnak ki. A házak inkább kunyhók. 4—8 négyzetméter területtel s rendszerint négy- S?9S$ flaprájzzaí. Brdős vidéken fából, agya­gos területen sárból épültek. Az' épületek föld­szintesek,'"a lakóhelyiség alacsony. Padlózatuk döngölt föld, a palotákban a templomok mód­jára kő. .. •. Istálló, pince; kamara idegen szó, a régi ma­gyar falusi telepeken nincs. Az állatok a. szabadban kipányvázva, vagy ka-j rámba összeterelve töltik az éjszakát. Csak az értékes paripákat tartják istállóban Ajtonynál. Az élelmiszer eltartására szolgál a verem. Nem csoda, ha sokan ilyen kezdetleges lakóhely mellett in­kább a sátrat választják, amelyet szőnyegekkel osztanak fülkékre. A nyá­ri melegben még az előkelőbbek is a szellős sá­torba menekülnek. A ház ajtaját, a királyi palotában s a várak­nál a kaput éjszakára akkoriban is bezárták. La­katokat,-zárakat István korából nem ismerünk, a későbbi Árpád-korból annál furfangosabbak. De az ajtót éjszakára elreteszelték, az ajtó előtt keresztbe tett' rúddal, gerendával eltorlaszolták. A kapu mellett éjjel-nappal őrség állott, a ko­lostorban' a regula szerint portás teljesített szol­gálatot. A családi tűzhely A lakás legfontosabb része a tűzhely. Ez egy­szeri!, nyitott; legfeljebb kövekkel rakták körül. Tüze adja a lakás téli fűtését is. A sütést, fő­zést nyaranként a nyári tűzhelyen végezték, de a tűz mindenképpen nagyon fontos, ezért az isten­tisztelet alól is fel voltak mentve a tüzhelyőr- zők. A nagyobb épületekben, ahol a lakószo­bák el voltak különítve a konyhától, kandalló- szerű alkotmánnyal, vagy búbos kemencével fü­töttek. Az egyszobás kunyhók természetes világítá­sát az ajtón, illetve a füstnyiláson át kapta. A sátor tehát a világítás tekintetében is több ké­nyelmet adott. A kőépületek ablaka a fal vas­tagsága miatt kis nyílás volt, a faépületekben pedig azért volt kicsiny az ablaknyilás, mert nem volt megfelelő zárófelület. Áttetsző, még inkább átlátszó, anyag kevés voLt, kis felületek­ben és nagyon drága. Üveget csak fuvás utján tudtak előállítani, nagy lapos felületekről csak ügy tudtak gondoskodni, hogy az apró szeme­ket ólommal egybekapcsolták. A legtöbb he­lyen az ablaknyilásra bőrhártyát rakták, ekkor azonban a szellőztetéssel volt baj. Mesterséges világításul a gyertya szolgált. Imre szobájában — rangjához mérten — két láng égett. Gellert Világos: Kh3; Vf3. Bel és £8; Fa2 és d2; Hc5r és h4; gy c3 és e2; (10) MATT KÉT LÉPÉSBEN 38. számú feladványunk megfejtésé: 1, Hh2—U« Az alábbi játszmát az ez évi lodzi mesterver­senyen bonyolították le: Appel — Dr. Seitz (Vezércsel) 1. d4, d5; 2. c4, e6; 3. Hf3, Hf6; 4. Hc3, Fe7? 5. e3, c5; 6. a3, Hc6; (Mindkét fél elő­írásosan kezelte eddig a megnyitást, úgyhogy a hadállás mindkét részről kiegyensúlyozott.) 7. dXc5, FXc5; 8. b4, Fd6; 9. Fb2, 0—0*, 10. Vc2, Fd7; (Meggondolandó volt e helyen a c-vonalra helyezni a súlyt a következőképpen: 10....dXc4; 11. FXc4, Vc7!) 11. Bdl, Bc8; (Sötét utolsó gyengébb lépései következtében hátrányos helyzetbe került. A szöveglépés is a gyalogvesztés elkerülése végett történt. Számí­tásba jött ll....Ve7! és a gyalogvesztést a sö­tétfigurák élénk játéka kompenzálná.) 12. Hg5I* (Fenyeget: 13. cXd5, eXd5; 14. HXd5! és a hu­szár nem üthető matt miatt.) 12.... He5; 13. c5» Fb8; 14. Fe2, (Egyedüli fejlődési mód a futár részére. Célja f4 után megakadályozni, hogy a sötét huszár elfoglalja a g4 mezőt.) 14.... Ve7; 15. f4, Hg6; 16. h4, Bfd8; 17. h5, Hf8; 18. h6, g6; (Végképp meggyengiti a királyszárnyat. Az előrenyomult gyalog ellen nehéz volna jobb foly­tatást találni.) 19. Hf3!, d4; (Sötét nem várja meg, mig minden figuráját hátraszoritják, hanem kétesértékü gyalogáldozattal akar ellentámadás­ba jönni.) 20. BXd4I, e5; 21. fXe5, FXé5; 22. HXe5, VXe5; 23. B£4!, (Meglepő fordu­lat, mellyel sötét nem számolt. Fenyeget: FXf6!, VXf6, majd Hd5! nyeréssel. A befejezés nem okoz gondot világosnak.) 23.... Ff5; 24. Vei, Ve7; 25. e4, He6; (Nem volt lehetséges: 25. ... HXe4; 26. HXe4, FXe4; 27. Vc3! miatt.) 26. eXf5, HXf4; 27. VXf4, Be8; 28. 0—0, Bc6; 29. Fb5 és sötét feladta. SAKKHIREK £ SAKK 1 Az angol bajnoksági versenyt Bringhtonban bonyolítják le. Érdekessége, hogy azon a női világbajnok Mensik-Stevenson Vera is résztvesz. A verseny befejeztével az angolok Plymouthban szándékoznak kisebbszerü mesterversenyt rendez­ni, melyen dr. Aljechin világbajnokon kívül Mén- sik Vera is indul. Oyenhausenben rendezett német bajnoksági versenyt Eliskases nyerte meg nagy fölénnyel, megelőzve a múlt évi bajnok Kieningert, ki Mi" chellel lett holtversenyben II.—Ill-ik. A kombi- nativ erejű Engels lett a IV-ik, mig az V.—VH-ik helyeket Becker tanár, Richter és Koch foglalták el. A további sorrend: Herzmann, Reinhardt, Eisinger, Kranki, Schmidt, Nowarra ésdr.Weil.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom