Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-20 / 189. (4632.) szám
^RAK^MAG^ARHIJaiSEt 1938 augusztus 20, szombat kerületek, egyházmegyék és gyülekezetek, a lelkipásztorok és tanítók legfelső tanügyi ha- tósága legyen. Az egyházi alkotmány A püspök elmondja, hogy mint zsinati előadó milyen tevékeny részt vett az egyház alkotmány törvényeinek kidolgozásában és a kormánnyal folytatott tárgyalásokban. A kormány nagytermében kétszázötventeritékes ünnepi ebéd szakembereinek a lelkiismeretes és legaprólékosabb részletekig menő gondosságáért csak hálás lehet az egyház. Uj tisztében keresni fogja az okát és helyét annak, hogy miért és hol feneklett meg az alkotmánytörvény jóváhagyása. „Hitéletünket és nemzeíszeretetünhet aktívvá kell tenni“ Sörös ezután a magyar reformátusok nemze- B tület nevében Nemesik Béla egyházkerületi tatiségi problémáját elemezte, — Az összesség javát keresve mindenki éljen azzal a jogával, — úgymond, — amit az állam törvénye a számára biztosított. Állampolgári jogát minden alkalommal Isten előtti felelősséggel s hit- és nemzettársai iránti kötelességérzettel érvényesítse. Közéletünkben feltűnő a hiány református emberekben. Ma az egyén akkor támasztja alá a maga jogát, ha életrehivja a vele egy célra nézők kollek- tivumát. A lelkes támogató közönséget. Hit- testvéreimnek a „Református Összefogás“- hoz való csatlakozását bizodalmas hittel várom és kérem. Hitéletünket és nemzeíszere- tétünkét aktívvá kell tenni, — Ma, a világnézetek harcának idején különösen felelősek vagyunk egyéni, közéleti és egyházi tekintetben is minden állásfoglalásunkért. Minden elejtett szó görgeteget indíthat meg és minden parányi mag életet teremthet. A keresztény kollektivumoknak egymás mellett kell haladniok, egymás kezében meg kell becsülni az építés eszközét. Ha egymás ellen hadakozunk, kölcsönösen lázba boritjük az élő Krisztus testét. Az emberi társadalomnak akkor vagyunk a leger őt el ejese'bb szolgái, ha benne Krisztus, ügyét képviseljük és a Krisztus igazságát hirdetjük. Ha csak emberek kedvét keressük, nem lehetünk a Krisztusnak szolgái. A püspök viszonya a tanítósághoz A püspök szembeszáll aztán azzal a rosszakaratú híreszteléssel, hogy a tanítói karnak megnemértő ellensége volna. Magam is néptanító vagyok, — mondja, — oklevéllel bírok, az iskolában minden héten megfordulok, de nem azért, hogy a lelkiismeretes tanító munkájában turkáljak, hanem, hogy a növendékseregben minden alkalommal Isten igéjéből egy-egy áldást hagyjak. Meg tudom szeretni és becsülni a tanítás munkáját. Amikor a sokszor támadott losonci iskolát és annak tanítóját védeni kellett, a zsupanátus fegyelmi bírósága előtt magam vállaltam a védelmet s tanítónk nem kapott büntetést. Az egyház föladata Beszéde végén a püspök a hit és tudomány párhuzamos föladatára utalt. A mi mennyei Atyánk — mondotta — folytonosan teremt s a teremtés és világépités titkaiból az ezek után sóvárgó gyermekeinek mindig többet felfed. Ezeket mint a tudomány megkoronázott hőseit az Ő gondviselő munkájába avatja; éppen úgy, mint a bizodalmas hitü gyermekét az Ige teremtő titkaiba. A körülöttük lévő, mindig válságokat látó és érző világ pedig arra rendeltetett, hogy kérdezgesse őket. A tudomány is, a hittapasztalás is pedig arra a feladatra hivatott, hogy feleletet, gondíartást és irányítást adjon. Az anyaszentegyház akkor felel helyesen, rendeltetésszerűen, ha az Ige átvételét, átélését és neki való engedelmességét, benne az Isten országa reális voltát híven megmutatja. Krisztus hegyi beszédének a központjában ez az életet az eledel fölé emelő nagy igazság áll, ami a maga hatalma alá hajt s boldogan örvendezővé tesz minden híveket: Keressétek először az Istennek országát és érvényesítsétek annak igazságát, — akkor mindenek megadatnak nektek! A beszéd elhangzása után a Komáromi Ref. Első Énekkar Teleky Miklós karnagy vezetése mellett szép, vallásos karéneket adott elő. Küldöttségek, üdvözlések A püspök a különböző küldöttségek üdvözlését fogadta. Ennek során: dr. Polchy István a kárpátaljai református egyházkerület, dr. Tor- nallyay Zoltán a tiszáninneni ref. egyházkerület, Baltazár János ev. lelkész a Magyar Evangélikus Szövetség nevében köszöntötte a püspököt. A komáromi egyházközség nevében dr. Kállay Endre autonóm hitközségi elnök, a komáromi hitközség nevében dr. Waldmann Ernő főrabbi, az országos hivatal és az országos elnök nevében dr. Obrcián János kormánytanácsos, a komáromi járási hivatal nevében Soltész Pál közig, főbiztos, járási főnökhelyettes, Komárom városa nevében Nagy Jenő kormánybiztos, Losonc városa nevében dr. Hilmer Iván városbiró köszöntötte az uj püspököt. Az Egyesült Magyar Párt üdvözletét dr. Turchányi Imre szenátor tolmácsolta, a református teológia tanári kara nevében dr. Agya- gássy Sándor, a volt tanítványok nevében Varga Imre rimaszombati lelkész a református tanítóképző nevében Patay Károly ref. esperes, Igazgatótanácsi elnök l az egyházkerületi tanitótesnitó-képviselő üdvözölte Sörös Bélát. Kedves és megható volt a losonci presbitérium s ref. Nőegylet tisztelgése: a meleghangú üdvözlést Rcvy Árpád lelkész tolmácsolta. Végül a komáromi ref. presbitérium testületileg jelent meg az uj püspök előtt, akit az egyház nevében Galambos Zoltán üdvözölt meleghangú beszédben. Az uj püspök minden egyes küldöttségnek üdvözletére külön-külön beszédben válaszolt, a beszédek mindegyike igen tartalmas, gondolatokban gazdag s lelkeket megragadó hatással volt a templom nagy közönségére. A lélekemelő szép ünnepély a XXIII. zsoltár első versének eléneklésével ért véget. következett. Az ebéden resztvettek az egyházak kiküldöttei, a lelkészi és tanítói kar s a különböző egyházak presbiterei, valamint sok más komáromi vendég. A lelkes hangulatban lefolyt ebéden több szép felköszöntő hangzott el: Bertók Béla püspök nyitotta meg a felszólalások sorát, poharát Sörös Bélára s családjára ürítve. Sikerült pohárköszöntőket mondott dr. Turchányi Imre szenátor, dr. Korláth Endre képviselő, Baltazár János ev. lelkész, Holota János képviselő, Kiss Gyula lelkész, valamint mások. Az ebéd a késő délutáni órákba nyúlt bele. Sörös püspök ünneplése Losoncon LOSONC. —■ A losonci református egyháztanács legutóbb tartott összejövetelén úgy határozott, hogy Sörös Béla püspök-lelkészének tiszteletére Losoncon külön ünnepséget rendez. Az ünnepség időpontját szeptember 3-ban állapították meg. Az ünnepség két részből fog állani. Az első rész a református templomban este fél 7 órai kezdettel tartandó nagyszabású hangA templomi ünnepély után a Dózsa-'Vigadó | verseny lesz, amelyen közreműködik a MárAmíg igiiiltitiii népek ételi a viláigon, aÉSIi i fiái hű nyugodhat suti Eckhardt Tibor nagy hüipolitikai beszéde a kisgazda- párt aezetfiségének ütésén ■ Magyarországnak ki kell építenie a szolidaritást a rajnántnli Európával is ■ ■ BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A független kisgazdapárt országos nagyvál aszímánya pénteken tartotta ülését s azon. Eckhardt Tibor, a párt vezére nagy beszédet mondott. Beszéde elején az általános külpolitikai helyzetről emlékezett meg. — Ha a külpolitika a világon megint zsákuc- cába jut, — mondotta, — elkerülhetetlenné válik az újabb világháború, amelytől az Úristen mentse meg a világot Az utóbbi éveikben a világ az egyik válságból a másikba esett s mindez a gyötrő bizonytalanság az 1919—20-as évek tévedéseinek természetszerű, elkerülhetetlen következménye. Addig, amíg a világon kielégiteé- len népek ékek, a világ nem nyugodhat meg. Azt láthatjuk, hogy jelenleg az egyik oldalon egyre szorosabbá válik a nagyantant összefogása, a másik oldalon pedig kialakul bizonyos együttműködés az úgynevezett Róma—Berlin- tengely között. A két nagyhatalmi csoport azonban nem néz úgy farkasszemet egymással, mint még egy évtizeddel ezelőtt, mert egy bölcs angol miniszternek a vezetése mellett ma már a válságok rendszere átterelődött a tárgyalások fázisába. Azt a folyamatot, amely most megindult Csehszlovákiában és megy előre a nemzetközi igazság felé, természetes következménynek tekinthetjük. A magyar nemzeti igényeknek a kielégítésére csak addig van lehetőség, amíg a változásra való törekvés tart. Ha mi a magunk nemzeti követeléseit most nem tudjuk kiharcolni, ákkor lemaradunk a történelem szekeréről. Eckhardt ezután örömmel üdvözölte a magyar államfőt berlin útja alkalmából és megállapította, hogy bár Magyarország a legjobb baráti viszonyban van Közép-Európa három nagy államával, nem szabad elfeledkezni arról, hogy van rajnénfulá Európa is és ezzel is ki kell építeni az erkölcsi szolidaritást. Nem szabad — úgymond — szembeszállni azokkal az eszményekkel, amelyeknek a nyugati államok az őrzői. Harminc nemzet leánya — fia között Irta: Hungaricus Viator DEBRECEN. —- Németország megtagadta tudós nagy fiát s Einstein mester az uj világ hiperreális atmoszférájában, Amerika üzleties gondolkodású polgárai között kénytelen továbbszövögetni relativitás-elméletéről megálmodott, mindannyiunkba beleszuggerált fantasztikus álmait. És mégis mozog a föld... Az einstein- ellenesek minden érve, vágya, cáfolatai dacára mi szürke, tudatlan kis emberek naponta állapíthatjuk és állapitgatjuk is, hogy parányi életünk minden mozzanata, napon- tai megnyilvánulása, — szépség és borzalom, — okosság, butaság, — szerelem, barátság — lelkesedésünk és gyűlöletünk, — minden csak a körülmények, lelki közelgé- günk vagy távolodásunk, az idő, a helyzet, pillanatnyi hangulataink szemszögének beállítottságától függenek. Röviden: Einstein nagyhangú érveivel felállított, de az őszintén bevallók előtt máig érthetetlen elmélete nélkül, sőt dacára, érezzük, tudjuk, régtől kezdve vallottuk, s vallja minden tisztán látó emberi lény, hogy egész életünk egyetlen relativitás, — relatív itt e földön még az is, hogy voltunk, leszünk és tulajdonképp egyáltalán vagyunk és — legyünk-e még? * Fantasztikusan borzalmas és szép égihá- boru elől a hortobágyi csárda oszlopos karámja alá menekült harmincféle nemzet közel ezernyi gyermeke között cikáznak ezek az einsteini gondolatok augusztus első vasárnapjának korán ránkborult nyári alkonyatában gyönyörtől ittas lelki szemeink előtti S dörgött az ég, reszketve zengett a végtelen alföldi horizont, s mint meghasadt színpadi kárpit mögül villámok fénye ciká 2 harmincféle nemzet fiainak magyar bor erejétől, magyar zene mámorától, magyar lányok szépségétől gyönyörittassá vált testi szemei előtt. —' Ilyen szépet életünkben nem láttunk, —• lelkesedett köröttem holland, angol, francia, német... — Rettenetes, milyen kárt csinál ez a zivatar, —' nyögött a söntésben a csárdás, a cigány és csapos szerteszét. S a zsúfolt karám védett falai alatt kecskelábas asztalok teritetlen deszkái körül a világ legnemzetközibb ifjúsága, a debreceni Nyári Egyetem Hortobágyra rándult lány- és fiuserege lelkesedett, ujjongott, dalok, élvezte e gondtalan újszerű órák semmivel meg nem törhető boldogságát. Tőlük ugyan dézsából önthette köröttük könnyeit a hirtelen ránkszakadt nyári zivatar, hosszunyelü borosfiaskóval kezükben. zsúfolt asztalok szűk közén járták lányainkkal a legmagyarabb csárdást, énekelték a dalok szövegére reggeli tanórájukon gramofonzene mellett megtanult magyar nótáikat. Este hét óra, a megállapított és pontosan betartott hortobágyi program minden száma még napsugaras ég alatt pergett előttük le. Megbámulták, megtapsolták az eléjük kergetett komor bikát, bokrétás lányok és legények táncát, végigkacagták a szamárversenyt s a lobogó ingujjas csikósok lovasversenyét, megizlelték* megkedvelték a kus János elnök-karnagy vezetése alatt álló szimfonikus zenekar magasklasszisu zene-, kari számokkal, valamint a Losonci Magyar Dalegylet férfikara Riszner Zoltán karnagy vezényletével két klasszikus énekszámmal* A hangverseny színvonalát nagy mértékben fogják emelni az egyes szólóénekszámok,; melyeket Tanka Jenő bankigazgató, az országszerte ismert kiváló baritonista és Do- dók Jenőné, a kitünőhangu szólista fognak énekelni. A rendezőbizottság gondoskodni fog arról is, hogy a hangversenyt megafó- nok is közvetítsék a templomba nem férők részére. Ez a nagyszabású hangverseny, melynek teljes műsorát annakidején közölni fogjuk, Losonc város zenei életében jelentős eseménynek ígérkezik. Az ünnepség második része a fél 9 órakor kezdődő ünnepi társasvacsora lesz. A társasvacsorán részt vesz mind a köz-, mind a társadalmi élet minden tényezője. Úgy a hangversenyre, mint az azt követő társasvacsorára az egyháztanács Í 3 meghívja az egyházak, a hatóságok képviselőit, valamint gyüjtőiveket bocsájt ki a vacsorán részt venni szándékozók részére. csaida udvarán előttük sütött ízletes alföldi fánkot, a világot fogják elárasztani hortobágyi képeslapok tarka tízezreivel, belekiabálják a glóbusz minden eldugott sarkába, hogy ne bántsd, de szeresd a magyart. Nem tudom, de nem is kérdezem, kié volt az első gondolat, de áldja meg vala- mennyiüket a magyarok hatalmas Istene, akik ezt a gyönyörű s minden reményt százszorosán felülmulü sikerrel felépített intézményt kieszelték, a debreceni Nyári Egyetem nemzetközileg hatalmas tervét ily nagyszerű módon váltották valóra. Tizenhét év előtt mesélték, sorolták el először a felmerült ezernyi akadályt és fontoskodó hátráltatást s ime, mégis győzött az eszme, megszületett, fejlődött, óriási arányokban előttünk áll ma a megvalósult gondolat. 1926 nyarán még csak 25 diák, 1938 július 31 és augusztus 18 között 800 diáklány és ifjú, de igen sok hírneves tanár, orvos, idős idegen tódult harminc országból a magyar kultúra eme egyik legerősebb vára, Debrecen, a debreceni egyetem grandiózusán megépített márványfalai közé. Ezt a sikert most már senki el nem veheti, ezt a Magyarország iránti mámoros^ lelkesedést le nem tagadhatja többé senkiTS? sem, 800 lelkes apostol árad augusztus végén a világba szerteszét s hirdeti lelke melegével, dicséri legőszintébb szívvel a magyar föld, a magyar levegő, a magyar vendégszeretet pazar szépségeit. Látni és hallani kell, hogy a tágas tanterem minden talpalatnyi helyét elfoglalt diáksereg milyen lelkes szeretettel énekli kórusban a magyar dalok magyar szövegét s amit reggel komoly munkával szívott magába, este cigányszó, magyar bor, magyar ^ lányok társaságában mulatva adja a prak- szisban elő. S cigánymuzsika mellett gyakorolják a magyar nyelv reggel tanult sajátosságait si s eldicsekednek, milyen egyszerű és köny- nyü a magyar szubjektív és objektív igeragozás: — Sze-re-tem a magyar zenét. — Téged, szép magyar lány pedig csak egyszerűen, de igazán, nagyon sze-ret-lek. * Ez a cél, ez az eszme, a magyar nyelv hampipőke sorából való kiemelésével a gondolata lebeghetett a debreceni Nyári Egyetem megalapítónak, Milleker Rezső, Han- kiss János és Tankó Béla egyetemi tanárok lelki szemei előtt is és hogy magyarul tudni, magyarul beszélni, a magyar kultúrát ismerni a külföldön is divat, sőt szükségesség kezd immáron lenni, e lelkesszivü, igaz magyar érzésű tudós férfiak soha meg nem háláható, elvitathatatlan érdeme marad. Mert a debreceni Nyári Egyetem legszebb célja, legnagyobb sikere, hogy próbálkozásával elénie és bizonyítania sikerült, hogy egy kis nemzet ismeretlen nyelve iránt is lehet nemzetközi érdeklődést kelteni, ha a nyelv szépségeit annak <^sszes tartozékaival, költészetének, irodalmának, zenei kultúrájának szépségeivel hoz’zv.,.v. szoros összefüggésbe, fogjuk a külföld illetékes elitjének ízléses tálalásban elébe tárni. A magyar nyelv sokszáz rajongó szerelmese vásárolja most már nyakra-főre a magyar nyelv gyakorlására szükséges tankönyveket, irodalmi munkákat, fordításokat, zenemüveket és érzi, hiszi s fogja hirdetni világszerte, hogy a magyar nyelv birtokában ezernyi más szépség még közelebbi birtokába juthatunk.
