Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-19 / 188. (4631.) szám
XVII. évf. 188 (4631) szám ■ Péntek ■ 1938 augusztus 19 Előfizetési éc: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. szlovákiai és kárpátaljai mavuarsáp félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. pöUtlkdl Tldpildpjd Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet. • • TELEFON: 303-1 1. • <0 SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHA. Van-e legfőbb kegyúri jog Szlovákiában és Kárpátalján? SZLOVÁKIA. — Ezt a kérdést akarjuk tisztázni: van-e nálunk Szlovákiában és Kárpátalján legfőbb kegyúri jog vagy nincs, van-e legfőbb kegyura Szlovákia és Kárpátalja katolikusainak, vagy nincs? Oly sokszor történik erre hivatkozás bizonyos vonatkozásokban, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, mikor a modus vivendi tárgyalásai folynak, már néhány év óta. A magyar királyok, akiknek jogara alá tartozott Szlovákia az államfordulatig, magukat apostoli királyoknak nevezték. A Szentszék ezt a címzést elfogadta, válaszirataiban használta. Az apostoli címzés azonban csak címzés: nem forrása a legfelsőbb kegyúri jognak. Hasonlóan ahhoz, hogy rex christianissimus, legkeresztényibb tkirály volt a spanyol király cime, másé, leghűségesebb király, hitnek védője: több hasonló eset van a történelemben. A címzésiből csak kivételesen próbálták magyarázni a legfőbb kegyúri jognak alapját. Tény az, hogy II. Szilveszter pápának állítólagos bullája egyszerűen sikerültebb hamisítvány, melynek csak az udvari- jogászok őrültek egyideig. A csehszlovák jogtörténeti irodalom ezt igy értékeli s tovább vele nem is foglalkozik. A legfőbb kegyúri jog terjedelméről itt nem szólunk. Csak azt az egy szempontot tárgyaljuk, hogy ki a tulajdonosa ennek a legfőbb kegyúri jognak Szlovákiában: az államhatalom-e, vagy pedig az államfő személye? Azt kell tartanunk, hogy a legfőbb kegyúri jog nem járuléka, sem nem következménye, sem nem szükségszerű kiegészítő része az államfenségnek. Hanem a legfőbb kegyúri jog az államfőnek az államfenségen kívül álló személyes joga, ha bizonyos egyház, jogi feltételek teljesülnek. Ezt a jogi tételt kell egyedül helyesnek tartanunk a következő igen egyszerű magyar történelmi meggondolás miatt s azért azt kell mondanunk, hogy Szlovákiában nincs legfőbb kegyuraság. A legfőbb kegyúri jog a magyar apostoli királyság idejében sem a felelős mmisztérium, sem a törvényhozás kezében nem volt. A kultuszminiszter függetlenül minisztertársaitól, függetlenül a törvényhozástól egyedül és közvetlenül a legfőbb kegyur megbízásából intézkedett. Ez történelmi tény. Ebből kitűnik, hogy a legfőbb kegyúri jog és az alkotmány között éles különbség volt mindig és van most is. A legfőbb kegyúri jog az alkotmányon kívülálló személyes jog. Az alkotmányos elv: a király uralkodik, de a minisztérium kormányoz, itt nem érvényesült. Ez az uralkodó személyes jogának maradt meg. Még erőteljesebb bizonyítékot nyújt az a tény, hogy a legfőbb jog hazájában, Magyarországon ma nincsen legfőbb kegyúri jog. Ott a legfőbb kegyúri jog ma szünetel. Ennek oka az, hogy Magyarországnak nincs királya, aki ezzel a joggal fel lenne ruházva. A legfőbb kegyúri jog személyes joga az államfőnek, ha bizonyos egyházjogi feltételek fennforognak. Ezt a tételt XV. Benedek pápa a világháború befejezése után világosan kijelentette: aki akarja a legfőbb kegyúri jogot, az kérje. Vagyis más szóval a legfőbb kánoni tekintély, a pápa értelmezése A tárgyalások legdrámaibb szakasza Lord Rundman Hohenlohe herceg kastélyában találkozott Henleln Konráddal Pesszimizmus és szkepszis Németországban ■ Kundt elutasító nyilatkozatának hatása Prágában és Londonban ■ „Veszedelmes pillanatok" t Anglia szerint elérkezett Lord Runciman órája PRÁGA. — Lord Runciman és munkatársai csütörtök délelőtt meglepetésszerűen a Görkau melletti Rothenhaus kastélyba utaztak Hohenlohe Max Egon herceghez. Lord Runciman elutazását Prágából szigorúan titokban tartották és a rothenhausi kastélyban a kastély igazgatósága sem adott semmiféle tájékoztatást a látogatásról és annak céljairól. Ezzel szemben a német hivatalos hirszolgálati iroda délben háromnegyed egykor már a következőket jelentette: Lord Runciman reggel automobilon elhagyta Prágát és Rothenhausba utazott, ahol délben tizenkét órakor találkozott Henlein Konráddal* Hohenlohe Miksa Egon herceg német állampolgár. Negyven éves és felesége a spanyol Piedad de Iturbe de Delvis de las Navas Mária spanyol márkinő. Bátyja, Hohenlohe Rudolf herceg, a csehszlovákiai német teniszszövetség elnöke. Anglia nyugodt marad LONDON. — Az angol sajtó részletesen foglalkozik a csehszlovákiai eseményekkel és különösen a szudétanémet párt szerda délutáni állásfoglalásával a prágai kormány javaslataival szemben. Angliában a szudé- taném'et párt visszautasító nyilatkozata nem keltett nyugtalanságot. Valamennyi lap azt Írja, hogy Anglia tudta, hogy igy fog történni. Elérkezett az a pillanat, amikor lord Runciman kénytelen lesz közvetitőként közbelépni, irja a Daily Mail és a News Chronicle. Lord Runciman közvetítési szerepe most súlyos próba előtt áll. Az angol lord most kénytelen lesz minden erővel arra törekedni, hogy a két pártot megnyerje a kompromisszum számára. Az előjelek nem kedvezőek. Lehet, hogy csak véletlen, hogy a a német hadsereget most a csehszlovák ha- g tár mentén összpontosították és bizonyos j mértékig háborús erőre egészítették ki. | Mégis ez a tény nem alkalmas a feszült vi- | szony enyhítésére, vagy a szudétanémetek I álláspontja megváltoztatására. Az eljövendő két hét ilyen körülmények között rendkívül kritikus lesz. Helyénvaló volna, hogy az angol kormány ismét hivatalosan leszögezze Anglia álláspontját. Ha Anglia határozottan kijelentené, hogy a konfliktus esetén melyik oldalon áll, akkor talán megszűnne a veszedelmes va banque játék. A Daily Express szerint nem szabad csodálkozni és nem szabad nyugtalankodni, hogy a szudétanémetek visszautasítják a Kormány feltételeit, Anglia várta ezt. A tulajdonképpeni vitás pont nem a két fél javaslatai körül merült föl. A vita alapja Csehszlovákia külpolitikája. Ha a csehszlovákok nem teljesítik azt, amit a szudétanémetek kívánnak, akkor a német invázió állandó fenyegetéseit kell elviselniük. Ha teljesítik a kívánságokat, akkor szakitaniok kell szövetségeseikkel, amely szövetségek az invázió elleni védelmet jelentik. A csehek természetesen ezt nem fogják megtenni. Ilyen körülmények között a helyzet valóban megoldhatatlannak látszik. Van egyáltalán remény a javulásra? Most jött el lord szerint a legfőbb kegyúri jog az államhatalommal nem szállott át az államfenség uj tulajdonosaira, sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon, sem másutt hasonló körülmények között. Ha akarja az államfő ezt, akkor kérnie kell, hogy mint személyes kiváltságot megkapja és gyakorolja. A legfőbb kegyúri jog valóban személyi joga volt a magyar apostoli királynak, amelyet elődeitől nem örökölt, hanem önmaga szerzett meg. Hogyan és mikor: ezt a kérdést kell eldönteni. A legfőbb kegyúri jog egyházi vonatkozású jog, tehát az államfőnek az egyházhoz való kapcsolataiból kell keresnünk a feleletet. És pedig egyenesen a koronázási szertartás egyházi részében. Minden magyar király megkoronáztatása előtt köteles volt a koronázást végző Főpap, esztergomi érsek kezébe az evangéliumra esküt tenni. Az eskü szövege a következő: Én, N. Isten kegyelméből leendő király kijelentem és ígérem Isten és az őangvalai előtt, hogy Isten Egyházának és a rám bízott népnek tehetségem és tudomásom szerint törvényt, igazságot és békét biztosítok és megőrzők, mindenkor tekintettel Isten szent irgalmára, amint híveim tanácsára azt jobbnak fogom látni. Isten Egyháza főpapjainak méltó törvényes tiszteletet biztositok: mindazt, amit elődeim az Egyháznak adó* mányoztak vagy visszaadtak, sértetlenül megóvom. Az apátoknak, hűbéreseknek, mágnásoknak híveim tanácsa szerint illő tiszteletet adok. Isten engem úgy segéljen és az ő szent evangéliuma. Amint a törvényhozás a koronázási hitlevelet kívánta a megkoronázandó királytól, ennek szövege felett sokszor hosszas viták folytak, mert ezzel alkotmányát akarta körülbástyázni az ország: úgy az egyház a saját jogainak védelmére a királynak esküjét kívánta a koronázás vérehajtása előtt, minden vita nélkül az államfő elé adta az esküt. Hogy ez igy volt a magyar apostoli királyoknál, erre jellemző II. Józsefnek, a kalapos királynak ismeretes esete. Nem koronáztatta meg magát soha. Életében oly össze-vissza rendelkezett az egyházi kérdésekben, hogy kortársa, Nagy Frigyes sekrestyésnek csúfolta. Egyedül azért nem koronáztatta meg magát, hogy a fenti eskü őt az egyházzal szemben ne kösse. Ha 'letette volna a koronázási esküt, akkor sokban nem teljesíthette volna egyházellenes szándékait. A legfőbb kegyúri jognak forrását, személyi jellegét ez az eskü és az előbb említett tények világosan magyarázzák. Az alkotmányra letett eskü vagy fogadalom még nem jelenti azt, hogy az államhatalom a legfőbb kegyúri jog bírásának feltételeit teljesítette. Az alkotmány lehet egyházellenes is, mint Szovjetoroszországban, Mexikóban stb. A magyar apostoli király mint áK lamfő is letette az alkotmányra az esküt, amely alkotmány pedig az egyházi intézményeket védelembe vette az általános polgárjog szempontjából. És mégis külön tett esküt az államfő, hogy a legfőbb kegyúri jogok-, nak valóban tulajdonosa lehessen. Az alkotmányra tett fogadalom vagy eskü még nem biztosítja az egyház jogvédelmét oly értelemben, ahogy azt a legfelsőbb kegyúri jog tartalmazza. Nálunk, a csehszlovák köztársaságban ez a legfőbb kegyúri jog nincs meg, mert mint ismeretes, nálunk az államfő az alkotmányra tett fogadalmon kívül külön nem vállalt felelősséget az egyházvédelemre. Sőt Masa- ryk elnök egyik mondása szálló igévé lett: a katolikusoknak annyi joguk lesz, amennyit maguknak kivívnak. Á mi államfőink a legfőbb kegyúri jogot nem kérelmezték maguknak a Szentszéktől. Nem tudjuk még azt sem, hogy a modus vivendi tárgyalásai aU kalmával felmerült-e egyáltalában. Ezért köztársaságunkban a valóság az: a legfőbb kegyuraság Szlovákiában és Kárpátalján mint intézmény nem létezik sem jogilag, sem tényleg.
