Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-14 / 185. (4628.) szám

t-apipj b jaj qpjjBSojupzs ‘^pra zb iq qpj -jojxi inqjpu spjopuoSSaui qoso zy qaAiasa -uiq jazspuuaj b jsEp03pppzB:89iqBA sp jspj -zoqp) iraijaiauiiq b :jpunq qiaso 9lBj§ojuoq qBTBql X9TOB ZB JSOUI §901 qipaAU0Z8 X3j •qoSpsBj-zsnd uaijaqpuuaj mn ^Ejjojiuipzs pzoq iBxpj -Spl9 qqaXuaqpuuajáaf sp qqBStEpzE§§ai §p[iA b xoqimBiBA qaXjain ‘qaqppiA s puuapajaq -aABírzsuq jjaj jouijej 000’022 st Síppá xpiu ziavb sp upqxo zy ‘aqipqo 1941x010 b Bfqppzs sp l9qqoSBSBpzBS OAqaj uaqpXiijoq b (a joq -bj jopiojouixej xajpuiqoq pppuiXSpu ajuaAp jnppjpd iddississipi y *japiQj| b ja Bfpxoq jpzs b qBSouiou 0Q qa qBuposoSBjEAis qajapuoj qqBfn 99 qqBfn jozisiXuuBpuiui s qaSajaSxaj -qonioq b qaza qaupgjjaiusiSaui uojpXu uap -nini íia§§pss9Aaq qqoXSEu-qqaspi *BJ9zy •jBqiA B Bjxpzsajxazs ‘MRd -aqa ‘naqpuiiajxp soxozs 9ZS b ‘pjoj y 'bzs -zsia jpbjbxu íbibj soSbjbais ‘saAoq ‘zsBdnso upXjaq pjojouixaj saqpjxp ‘upqxo zb jpipupa UBoaoqB ‘Sipad jjo ’BRPJízsaiaj st jeqpqozs jjpzaq b §901 s jjajpAjaizqajpi b Bxpurpzs jspp S9 xaquia ajjaj puuapajaqai *jBqBzpq b ‘jB3jpaan zb jBAJod aq bjuoa uoSbjsba jXu -fin Xiaure ‘ejb jjo§oqnz csajod UBiJBpBqBzs sp jpEuípj EqBzsfp (Bddeu saXupj ‘jaipjiuajsi zb jjoSnzSiSpA ajxauiB üBqqosoxpA ‘uBqqBA -jbj b s jocIbu b qg^aqpjosp 8x49x9 408010 -ojjod ajaqaj jjbabü aqgSaAaj y 'UBqqoni -Buy JinsaXSg zb 4Ejjpi uiau Saul J911108 -Bq zaqiui ‘uBqpuioXu b jpsuipj JBqTAqoin -oq ubXjo s pj jtadpi XjpzsB 9jijzsnd ‘nfaxa uaijaxauisi Sippeja uaqazsax ijbStiau Spzsjo zb upxBXu fC6l •UBqqouiEUY JlRsaXSg zb XnpAaAof jx?a aÁSajjax bj9 ££61 J?Xu V •SpsXiodi ‘jiSxei\[ Xufoxjzs - • •rapqiPl • ! T-§B|\[ ppx 09 juiui ‘jiXhub qBSD qqpjBSag ‘uipax jsqos uoXSbu ipfjopuoS sí Sippy •oaqoAof jazoq b §iSB)ppnozsiA sbaizs y ‘aq9Jdsa naÁ§9i ppBq ‘p^Sa qöpjnq sí ug •ui0q9iuia ^í§» pap^ aouaj iBjpíSa § ‘nad9q^o9j qqpiBSaj XSrí ‘sí niao uaqpp bh •ooiBuapniui paSaj jupi qapupjazg ‘uioxba ppatl9qAo9| qEsa Spoi aJopX§g JlHBqip] v-Sbi\[ saApaq ‘a; juiui ‘spin niao Sipad zy ^opj ajmoupjBq siq X§a qojpA pam ‘p9zy ^aApaui] b ;uiui ubssbj ‘SouruiBO uo3pg íwo •jjaqa JBuiBq oa§i papi ÁSoq ‘pojj ;zy •psBiiopzsso pqunu ‘aSajaui qaoquiiAizs ‘zsoEddo^aq xoqiuuBq ‘qníjpz BqoioxBq* y •paqau iuzooozsia uiopoqxEdi U9 jjjv ‘zspxazs P9qpou;pjBq ’sx aj X3oq ‘jjasa J9f •uBiJBjBqpoouiiq £;uizs ‘niajiqjo XSn {q9í«J ‘niBjdBqSaui nappaq S9X0 pajaAaj saApa^I ^íÍBba X§oq pa[o; uiapJ9q upfjn qrnidBl si>i ‘íSba qopSBAjo siq nq sí aj ‘saApaq jaAiw •XVNVMiaOVW MYSDNVX ZSVTYA 'praizg ‘-j -o ttTA ‘b^subiv sixbh ipqos aafig xío 9JIUBJ X§oh :upql?B Aipjzso zs93a óba zy 'daoonmoxQ zb óba bői jxajv ‘qaoixaA§ oapojj\[ jsooi §ia Ji9zy •qojpi joaxB §ia qsso ‘UBqAipjzso zb qaz9ujnxoq bh ‘3opioq qaoij0iCS oapoii\[ OBfdBoaAao xn 9jiobx •vayrdYNAgN na pxinvx •pjpSisZ ‘-j -o 'HA soxbaph •qauuam 9J3jbzbH ‘aA9japq BqxESOq y ‘jpÁioqi zb qipazg naqopxa zb qoiopaq •jpxBSns íjaA ob§ja XB§nsdBii b axAjaory ^[oqi zb BfSnpiH J9f9qsaafaj 9iaj zsbabx •aqapxa zb ‘oiopnx ‘loiBspjfBd qajoaoi ?aoh ‘jaqü loojiipzsöapv ‘9jajiq iC3aoi Aoppiq J9H VAioai zv •ppjQoiQiA ‘eilltupni xaniW“|eAV •§9soajsi jjoppmi ‘X§ba aj oipXjB ve s ‘§asuapu;ui qoxo ASbo b oiax9Ajsax •qaAizs sojBopq b ojiax9Ajsax ‘qai9I 9fpj uapoioi oiax9Ajsaj inaqaH *q9§uoxoq opjaio ‘qaqpi nxoinozs *319X18 qojX§BA oiiax9Asjax •qpSxasaq ‘qpzaAaooji SjBsna ‘qppaAoazs ‘qojASBA uiiaxgAjsax •qojBinSoBq pqpzsBzssiA Bqjinm y ‘qojB^ooqiB sopoq qojXSeÁ ioiax9Ajsax •qoSoBq laoaz ASpj 9HP28 OBSng ‘qo§DBXBq 9Snq ‘qoj.^BA 0119x9asj»x •qaia§§aa 3apiq ‘soXpiooq ‘spsg *3193x94 spjqizs ‘qppxa ‘qojXSBA iuiax9AjsaX •spSaipj 9HBZ8 tqaA§aq siq pqazs ‘qajazs soáSubi ‘^ojASba oiiax9Ajsax •MOXAOVA WI3H3AXS3X ’P99oymsi2 ‘sqa^ oi ‘Bqoon bubh •BjfBx jpxa qaozsaA niao jndBq joqod b s *Bzpq oajsj zb ‘sjonoioidoiaj Jto y •qaqXpq jjas9A BqjBj b qpfjBjnoi jzg *319894X194 b 3J9JJ0Í ‘qajuaoqa X3oq §HV *pi°qi9j XSa S9 Sbiijso X3g ‘ooXoxoj b jjo s| bio 411x90113 •304OXOJ ® 49JP49ZS xoqX§9 joh ‘JJOZO4 3[BJBJ 139X89 Z9 9f XlIJtt 3jbjb bXjos inoi9 40PBZBZSA9 zy *JBJ04BA b xpui 4qoxpq I9xibibj •9J>9S9S9S3ip oajsj *4omuoidai9j B ny 9A9Ainxp4 í9J4oquxoi ‘oBqxpjBq b duhaj •MNHWOldWSX IW V •BqBpz ‘S8A9 z\ ‘*409x1 Sjaj *4nfxpA JBpOZSBJpA S ‘4OHI049S0 sí Sippy ‘4unipu i9U9Jioj|9 jodBD 89019494* xpj •BJpqBJBZ I* ffof dBOXpSBA 4lX|9DrBlBA JBspjÍBqp sozoq qauqoojjaqpóioi paijv •japaxop b Sara pxt qqajazoqiaj pfÉui XSoj-j *japa§9J xdb4J{Sxbj([ sap9 404x94 Bxxy •BJIOSO]-poBj jxpfporta — *jP4Ji8jbj\[ Sara 3rníAIH *bJ8bajo jaanaoxo ‘jjazsjajSaai sí 149^ •J98J9A jxj b4ji§xbw ‘raBjjopaoro ‘zz9uapi *z9qiaax9AOQ uiajjiA ‘jodoj B urajjaAjaj •jjazsjaj ooXSbo 1034*0 roioiiBAaq ofjopzsp ‘pasxaA b io94jj8xbi\[ ‘mBjSBAiop jxpfpoipí *o9Aan jiSxBfl Xutoxjzs raauiazs b jpB4B§9H *09 0I9JZ90 jptdBg 40xXbSbj\[ sih ® dBuxpsBA •ZOHTHXIOHVW ANfOHXZS IVSVai MOH VAD VH SIN — 292 — — 258 — Találkozás az Erdei Szellemmel Béiamerikai mese Volt egyszer egy szegény indián, aki el­indult az erdőbe vadászni. De alig ért be a sűrűségbe, az Erdei Szellemmel találkozott .— Hát te mit csinálsz itt? — kérdezte a Szellem. — Vadászatra indultam — felelte az in­dián. — No, tudod mit, majd én segítek neked — biztatta a Szellem —, de előbb eredj és hozz nekem néíhány rákot. Ráállt az indián, el is ment, egész kosárra való rákot hozott, de a Szellem kinevette. — Nem ilyet gondoltam — mondta ka­cagva —, hiszen az csak pók; hanem gyere velem. — Azzal elvitte az indiánt egy ha­talmas gödörhöz, abba belenyúlt s kihúzott valami óriási csuszó-mászó állatot. — Ez kell nekem — mutatta az indiánnak —, ezt megesszük reggelire. Hanem tudod rrjit, amig én hazaviszem, hozz addig tűzifát, ■hadd főzzük meg, lakjunk jól vele. Megy az indián, gyűjt egy ölrevaló fát, haza is viszi, hát a Szellem hangos hahotára fakad. — Nem tűzifa ez, te — nevetett, hogy a könnyéi is kicsordultak —, csak forgács madárfészeképité&hez. — Azzal kimegy a sűrűbe, keres egy kihalt fát s úgy megrázza, hogy a fa egyszeriben kidől. — Úgy ni! — mondja a Széliem és vál­lára veszi a fát, aztán hazaindul és tüzet rak. No, meg is főzték az állatot, az in­diánnak volt is étvágya, meg nem is. Éhes volt, mert egész reggel kint kószált az er­dőben, de ha ránézett a. Szellemre, menten elmúlt az éhség. Alig csipegetett hát vala­mit s inkább csak a maradékot rágcsálta, nem úgy, mint a Szellem. — Lám — mondta elégedetten, mikor megette az egész ennivalót —, ezért vagy­tok ti, indiánok, olyan soványak. Nézz csak rám, én az egészet megettem, amennyit csak láttam. Evés után a függőágyba feküdtek pi­henni, később meg vadászni indultak. Amit lőttek, abból este vacsoráztak, a maradékot pedig megfüstölték. — Én most alszom egyet — dőlt végig a Szellem a függőágyon —, te meg maradj ébren s ha jaguárt látsz, költs fel. Azzal nyugodtan elaludt, az ember meg virrasztott az éjszakában. Ahogy ül és me­reszti a szemét, hegyezi a fülét a sötétben, hallja ám, hogy jön a jaguár. Szólítja a Szellemet, hogy itt van a jaguá-r egészen közel Felkönyököl a Szellem a fekvőhelyén. Meregeti ő is egy kicsit a szemét, aztán elkacágja. magát, csak úgy harsog az erdő: — Ez jaguár!? — neveti az indiánt. — Patkánynak hívjuk mi az ilyet! — és nyu­godtan tovább alszik. De már erre végkép elfogyott az indián bátorsága. — No hiszen — mondta magá­ban —, csak nem várom be azt, amit ők hívnak jaguárnak! — Azzal elszaladt és a Szellemet otthagyta a függőágyban. Talán még most is ott van. A léghuzal — Csukjátok be az ablakokat, mert huzat vari! — hallottátok már sokszor ezt a fi­gyelmeztetést, ugy-e? Nohát éu most olyan furcsa dolgot árulok el nektek, amit az első pillanatban talán nem is akartok elhinni. Vegyétek tudomásul, hogy a léghuzat Dem idéz elő semmiféle betegséget, hanem úgy van, aki azt mondja, hogy a léghuzattól megbetegedett, az már beteg volt azelőtt is. Nem én állapítottam meg, hanem tudós or­vosok, akik mielőtt ilyen határozottan ki­jelentették, bizonyára hosszú kutatást vé­geztek, tehát elhihető. Aki tehát egészséges, az ne féljen a léghuzattól. Azt mondják, hogy Amerikában egyáltalán nem félnek a léghuzattól s ezért az ajtók alatt nagy nyí­lásokat hagynak, hogy a levegő szabadon mozoghasson. Európában pedig azért ártal­mas a léghnzat, mert nem vagyunk hozzá­szokva, nem edzettük hozzá testünket. Ugyanúgy van a léghuzattal is, mint a hi­deggel. Aki állandóan kerüli a hideget, az a legkisebb hidegben is fázik, mert a szokat­lan test sokkal érzékenyebb. A sportember az más! Elhiszitek-e, hogy télen, a legna­gyobb hidegben Budapesten a margitszigeti fedett uszoda uj nyitott medencéjéből kiug­ráltak a fiirdőzők és vidáman hólabdáztak? Ti, akik még fiatalok vagytok, könnyen segíthettek azon, hogy felnőtt korotokban ne féljetek a léghuzattól. Sportoljatok, dör­zsöljétek a testeteket mindig hidegebb víz­zel, ne titkoljátok el, ha rossz a fogatok, hogy azt szüléitek rendbehozathassák és ha minderre ügyeltek, akkor soha nem kell fél­netek a léghuzattól, ami semmi más, mint a levegőnek áramlása. Meleg szobában ne húzzatok fel reggel és este papucsot s később a hidegben is kibírjátok cipő nél­kül. Elkerülitek ezáltal a hiilést és a huzat­tól sem kell félnetek soha, mert ismétlem, hogy az egészséges szervezetre nem ártal- toa«. — 263 ­Kismagyarok aranykönyve Gimnáziumi és psigári iskolai tanulék: ARANYGARDA: Simon Gábor, polg. isk. I. 0. tanuló. Tor­naija. BRONZGÁRDA: Pénzes Johákim, polg. isk. IV. 0. tanuló, Somorja. Elemi iskolai tanulék: GYÉMÁNTGARDA: Mikula Magdus, el. isk. I. 0. t., Gömörpa- nyit; Antal Ákos, el. Isk. H. o. t., Oroszka; Pető Irénke, el. iák. VH. 0. t., Zala-ba; Hof- mann Zsuzsika, el. isk. III. 0. t., Prága; Jakubecz Aladár, el. isk. H. 0. t., Felső­szeli; Linner Ilonka, el. isk. IV. 0. t., Mun­kács; Molnár Ida, el. isk. III. 0. t.., Pozsóny; Bosnyák Péter, el. isk. IV. 0. t.., Tótme- gyer; Kováts Károly, el. isk. IV. 0. t., Trencsén. EZÜSTGÁRDA: Pénzes Danika, elemi isk. VH. 0. tanuló, Bácsfa, Furcsaságok a dolgozatban A Budapesten megjelenő Magyar Női Szemle cknü folyóiratnak van egy rovata, a Vidám Sarok. E rovatban a budapesti diáklányok dolgozatából közöl néhány de­rűs részletet. Évek folyamán ilyen furcsa­ságokat Írtak le különböző budapesti leány­iskolákban a leánytanulók a különböző is­kolai és házi feladatokban: A szemünk közepéin nyilás van és az fe­kete, mert a fejünk belül sötét. A pézismatulok basán illatszertár van. Toldi megírásánál Arany János több kút­főből merített, de legtöbbet a saját kút­fejéből. A mandolin nem más, mint magas rangú kínai hivatalnok. iSok kőzetben még láthatók az őskori ha­lak lábnyomai. A nebézkedés, melyet Newton talált fel, leginkább ősszel észlelhető, mikor az alma lehull a fáról. A Nap nyugaton nyugszik le, majd alul átsiet keletre, hogy másnap idejében fel­kelhessen. Hóditó Vilmos felszerelt egy pár hajót, aztán nekivágott a kontinensnek. Őseink nem éltek haláluk napjáig, mert csatában rendszerint már előbb elestek. Az esővizet cisztercitákba gyűjtik öeuo. A pókcsipés, amely táncra perdit Valóságos legendák fűződnek a Földközi- tenger vidékén, igy a délolaszországi Ta- rento-tenger környékén élő tarantula-pók csípésének következményeihez. Ennek a póknak a marása daganatot és égő fájdal­mat okoz, de halálos eset még alig fordult elő. A XVÍ. és XVH. században az a hit terjedt el, hogy ennek a póknak a csípése életveszélyes aluszékonyságot okoz, amiből legfeljebb eleven tánezéne ébreszti fel a megmart embereket s — táncra kénysze­ríti őket. A zene és*á tánc ilyenkor egyre őrjöngőbbé válik, mig végül a beteg elalélva összerogy s a beálló erős izzadás a szerve­zetből a méreganyagot eltávolítja. A XVIII. század elején — állítólag — megkísérelték a puskalövedékek megmérge zését olyan olajjal, amelyben pókokat öltek meg. A dél­afrikai busmanok a mérges pókok váladé­kát az Amarylis-hágyma nedvével keverve nyilméregnek használták. NEGFEJTÉSEK A 31. sz. rejtvényeinek helyes megfejtése: K«fesztrejtvény: Maradék, ur, va, ziva­tar, akó, indítok, ke, gá, alkotás. — Mu­zsika, Ari, alakitó, Éva, karikás, vad, tót, nel, ogá. — Benkő Pali rejtvénye: Eperjes. — Klucsjk Tildus rejtvénye: Álmos, Rezső, veréb, Ágota, csiga, sásk:;, kigyó, Artúr, árvácska. — Koleszár György rejtvénye: Körmenet. — Kerekes Péter rejtvénye: Fu­tó. — Thüringer Márta rejtvénye: Rág, gól, lóg, geh, hír, rím, más. — Nagy Ró­bert rejtvénye: Gézengúz. — Koleszár De­zső rejtvénye: Kova, róka. volt, verő, soha, kardvívás. — Tóth Jenő rejtvénye: Szám­la. — Török Gábor rejtvénye: őserdő. A rejtvényeket helyesen fejtette meg: Aldor István, Alagi József, :: Biró István, Benc.ze Károly, :: Csapó Lajos, Csapó Zsuzsana, :: Darvas Szilárd, Dobos László, :: Egres Gábor, :: Fekésházy Éva, Fekés- házy Adél, Forgách Ildikó, Forgách Klá­rika, Fekete János, :: Gánóczy Sándor, Gaál Katus, Gergely Ferenc, :: Halas Káz- mér, Horvát Ferenc, Halász István, :: Jel­űnek Olika, :: Kenessey Ildikó, Kenessey Csaba., Kern Mária, Kovács Péter, Kole­szár György, Koleszár Dezső, Kis Ferenc, :: Linner Ilonka, Láng Ede, László Dé­nes, :: Molnár Teréz, Martos Béla, :; Risz- ner Karcsi, Riszner Jenő, Róth Bözsi, :: Sós Sándor, Szelei Miklós, :: Tóth Jen5| Török István, ;; Virágh Yila», *jja7aqx9 uaq *9Í*P! 8901 *4Tzsj9f X8n ‘§9sjt3as y qpxxBqiA -401004 Atouxoq S9ju»i3f jjazaqx9 uras uenuoq -99 Síppá ap ‘qunipu xpqB ‘ífuoqnp jaApfaxa safjaj s>i UBqqomeiiy JínsaXSg zb xpui U9piza Binqjippq y •j9S9iuxajBU9zs psj9 EjzoqSaui xpm p[oj jjozpX§Bxj 89 jjozojuo zb s qppzBS ixoqX39 zb qajx9jBzissiA ‘oq qojzopuox jb4«§ -p8BpZBS'BlUTUI BJífn U9J9]nJ9J JJOpOSoSBJBA-isjo 408 :4BUBjiS9pnj ioxqaXu9uip9J9 XSbu supui qo89Juaiof qqBfn§af y -japjoj b 3fij -oqSoui Bxfn s napa 19ZS b pfBUi qeúiB3|ozs InIEÍPP?A S9J9ZS9UIX9J UBSOXBUIBq *48000 UB8-joAS 4Bj y ’jaqppu b qijisopxaBxfn uBq§BS -nzs«oq xojpmoiiq 0002 X3ba U919ZS §9sXSáq-SpiqlZg B JUOZSTA lOlOJSpNI •J9§9SS9Ap9U pjdjjp zb qoupjoj b ezssiA 3tBrpe jaqqaAnui -ozojuo sp 9xq9j9[nuej soSbjbais b qijazoA -px j9zia 4EU!9Áiojq9naui 89 unőssjjvf ® 2*1“ iddississipí b I9A939sji39s qoÁiatn’-qonojido JB4BJB8 59 jojBZ9ipqBuxojBso sbuijbjbh 'bJ b Saui *zia b lUBq&ppoqsBtA juBddoa b naqqa jadaxiazsoj b BzsiBjpf xaAÁSaj J9H 'uBqpSps -XSbu safjaj 14 4jzo4Bjuoq jsoiu qsso ap ‘jjop -opzaqi® jjojázja iaq49A9 x/bui axBq y *jj.°jjj ■«8nd uaqajainxoj tXnSpzsxo uazsiq ‘uapajaq -pznqai pAoxa ixaqxua fBq b ‘jjozsjbi XSfj •uoXSba tjazuxau b qipaqsaAaq jBqqpiin111 wopuojzsa-ioxopuajzsa S9 411191B jndaxja — pjoj b X§oq ‘qBiBqixauiB zb axz89 49jjaA uajuaqqop 4B80 xazsXSa Sruiy ’jba -BspjqopiBq pjojouixaj e jjopoxoj uras iquas Siapi nzssoH ‘EjjBírzoSnijq osa zb ‘BjjBq -pxoqja inuBiBjXippEqB 19ZS b ‘jpBixodja aj -ajniajouixaj ‘jpBSfqizsrq ubuibX[OJ qopBzyzs b pjoj jjojzsojSatu i9jpf9XB4BjXu9Aou 9p9A y üÍejej Jinxaunq b uo-íeSn qpjXSBq s jaq ueqfinjsuttf j?üu e ua*||H-9JÍ4P ibio-Sbuioíozs y moppui Xp mEjipBoja qBupnj jbíejo npuaxosp xajp 9ppuiXSa juiro qqoj juiquaAg ’qauafi^spJd jbFbio ipqqBASBUi -ojozs B X3oq ‘qBJinqBiB qamazn SBupBjBq aaqaq9piAOiozs ibuÍbx b ‘qjjuajaf jpqzuiepi j&oxu juip[ ‘BÍpiij juBjisojziq jBSBjppa bSbui -uo lajpioXjauiB ‘jBqoSBXuB-jpd b JeqozB |sax -04 UBSBZPI ‘S0J0X9UBSJ JUIUI ‘SBZSXOJ0UI9Í4 •inuBiJBpsouzsBq Pbxbtu tu0S azs9x uaj -jaX§9 o;ozs b jpqaj XSj *400x0X0 jBAssoqxoq 3tpad i9qf9qoigzs b ^ipiaq 40uajizs94 jXubui -XB4BJ npnaxosja sp qtxo; pjxod jb4baSbiu -ppjzs jjojzsojSctn |9J4nru[BjxBjfBio zy -aípj -aq 4BUBjpipzs jaqajajaj X§bu sí 0jpjopn3j apui X§oq ‘uba azt samaqaq ubXio sa fujo -SBUiqoj XSba -pSxojBJdBU b juiui ‘qqof Sbi OJOZS 9 Q[ 9JU9PUIUÜ !UI b bajpj np S0A0ZJJ y *bij Bjsiraaia qipojo nAau Xjpqp^ soqojxiqpioj impq jBjuy X3bN JJ0p03JZp JXBJ UpfjXBd 4BJEd y ‘JJ0Z0JJPJ4 jxpSpsjiSas ‘jjopnj uiau iuzsu XSoqjup^ •jFbibj b jjbjb Bqpi ajjajzsaAja 4BS0 axxazs -X§0 sa ajxsuisi uiau jaSpsXjpui zia y *xaq -UI0JBJBIJ s0A3zsnq jaszpp tAuaqzg jjqpxnj uaqoXuadxaH n uaqpiazoq Xjaqjeqmozs •zoqppoxijauiqBq b pj ajjajzsafxaj exspjajunjpj jxasajuauijap jnpsiq b ozXSaf -xoq inrpq XpapH jauipyj *|ojnarajai9 S14 xojpq B qpizanafiaSaui uasaqjai sp 4bj -jojnjBpo UBqos uaqzoyi *jJ0qui0iBjBij 9SA0J uaqxuaiapazsoA sojpjBq b Biuznq Bxjxud sí jjnxaqis upjn uiappznq nzssoq sp jjoxSn eqziA b pjqipu spzoquq ‘jaSpsnaupsouaxazs 9S^^U9UÜP|3 S9IS01] Q>JSDnjJ S9A9ZJ] Abg — 6S Z —

Next

/
Oldalképek
Tartalom