Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-14 / 185. (4628.) szám
t-apipj b jaj qpjjBSojupzs ‘^pra zb iq qpj -jojxi inqjpu spjopuoSSaui qoso zy qaAiasa -uiq jazspuuaj b jsEp03pppzB:89iqBA sp jspj -zoqp) iraijaiauiiq b :jpunq qiaso 9lBj§ojuoq qBTBql X9TOB ZB JSOUI §901 qipaAU0Z8 X3j •qoSpsBj-zsnd uaijaqpuuaj mn ^Ejjojiuipzs pzoq iBxpj -Spl9 qqaXuaqpuuajáaf sp qqBStEpzE§§ai §p[iA b xoqimBiBA qaXjain ‘qaqppiA s puuapajaq -aABírzsuq jjaj jouijej 000’022 st Síppá xpiu ziavb sp upqxo zy ‘aqipqo 1941x010 b Bfqppzs sp l9qqoSBSBpzBS OAqaj uaqpXiijoq b (a joq -bj jopiojouixej xajpuiqoq pppuiXSpu ajuaAp jnppjpd iddississipi y *japiQj| b ja Bfpxoq jpzs b qBSouiou 0Q qa qBuposoSBjEAis qajapuoj qqBfn 99 qqBfn jozisiXuuBpuiui s qaSajaSxaj -qonioq b qaza qaupgjjaiusiSaui uojpXu uap -nini íia§§pss9Aaq qqoXSEu-qqaspi *BJ9zy •jBqiA B Bjxpzsajxazs ‘MRd -aqa ‘naqpuiiajxp soxozs 9ZS b ‘pjoj y 'bzs -zsia jpbjbxu íbibj soSbjbais ‘saAoq ‘zsBdnso upXjaq pjojouixaj saqpjxp ‘upqxo zb jpipupa UBoaoqB ‘Sipad jjo ’BRPJízsaiaj st jeqpqozs jjpzaq b §901 s jjajpAjaizqajpi b Bxpurpzs jspp S9 xaquia ajjaj puuapajaqai *jBqBzpq b ‘jB3jpaan zb jBAJod aq bjuoa uoSbjsba jXu -fin Xiaure ‘ejb jjo§oqnz csajod UBiJBpBqBzs sp jpEuípj EqBzsfp (Bddeu saXupj ‘jaipjiuajsi zb jjoSnzSiSpA ajxauiB üBqqosoxpA ‘uBqqBA -jbj b s jocIbu b qg^aqpjosp 8x49x9 408010 -ojjod ajaqaj jjbabü aqgSaAaj y 'UBqqoni -Buy JinsaXSg zb 4Ejjpi uiau Saul J911108 -Bq zaqiui ‘uBqpuioXu b jpsuipj JBqTAqoin -oq ubXjo s pj jtadpi XjpzsB 9jijzsnd ‘nfaxa uaijaxauisi Sippeja uaqazsax ijbStiau Spzsjo zb upxBXu fC6l •UBqqouiEUY JlRsaXSg zb XnpAaAof jx?a aÁSajjax bj9 ££61 J?Xu V •SpsXiodi ‘jiSxei\[ Xufoxjzs - • •rapqiPl • ! T-§B|\[ ppx 09 juiui ‘jiXhub qBSD qqpjBSag ‘uipax jsqos uoXSbu ipfjopuoS sí Sippy •oaqoAof jazoq b §iSB)ppnozsiA sbaizs y ‘aq9Jdsa naÁ§9i ppBq ‘p^Sa qöpjnq sí ug •ui0q9iuia ^í§» pap^ aouaj iBjpíSa § ‘nad9q^o9j qqpiBSaj XSrí ‘sí niao uaqpp bh •ooiBuapniui paSaj jupi qapupjazg ‘uioxba ppatl9qAo9| qEsa Spoi aJopX§g JlHBqip] v-Sbi\[ saApaq ‘a; juiui ‘spin niao Sipad zy ^opj ajmoupjBq siq X§a qojpA pam ‘p9zy ^aApaui] b ;uiui ubssbj ‘SouruiBO uo3pg íwo •jjaqa JBuiBq oa§i papi ÁSoq ‘pojj ;zy •psBiiopzsso pqunu ‘aSajaui qaoquiiAizs ‘zsoEddo^aq xoqiuuBq ‘qníjpz BqoioxBq* y •paqau iuzooozsia uiopoqxEdi U9 jjjv ‘zspxazs P9qpou;pjBq ’sx aj X3oq ‘jjasa J9f •uBiJBjBqpoouiiq £;uizs ‘niajiqjo XSn {q9í«J ‘niBjdBqSaui nappaq S9X0 pajaAaj saApa^I ^íÍBba X§oq pa[o; uiapJ9q upfjn qrnidBl si>i ‘íSba qopSBAjo siq nq sí aj ‘saApaq jaAiw •XVNVMiaOVW MYSDNVX ZSVTYA 'praizg ‘-j -o ttTA ‘b^subiv sixbh ipqos aafig xío 9JIUBJ X§oh :upql?B Aipjzso zs93a óba zy 'daoonmoxQ zb óba bői jxajv ‘qaoixaA§ oapojj\[ jsooi §ia Ji9zy •qojpi joaxB §ia qsso ‘UBqAipjzso zb qaz9ujnxoq bh ‘3opioq qaoij0iCS oapoii\[ OBfdBoaAao xn 9jiobx •vayrdYNAgN na pxinvx •pjpSisZ ‘-j -o 'HA soxbaph •qauuam 9J3jbzbH ‘aA9japq BqxESOq y ‘jpÁioqi zb qipazg naqopxa zb qoiopaq •jpxBSns íjaA ob§ja XB§nsdBii b axAjaory ^[oqi zb BfSnpiH J9f9qsaafaj 9iaj zsbabx •aqapxa zb ‘oiopnx ‘loiBspjfBd qajoaoi ?aoh ‘jaqü loojiipzsöapv ‘9jajiq iC3aoi Aoppiq J9H VAioai zv •ppjQoiQiA ‘eilltupni xaniW“|eAV •§9soajsi jjoppmi ‘X§ba aj oipXjB ve s ‘§asuapu;ui qoxo ASbo b oiax9Ajsax •qaAizs sojBopq b ojiax9Ajsax ‘qai9I 9fpj uapoioi oiax9Ajsaj inaqaH *q9§uoxoq opjaio ‘qaqpi nxoinozs *319X18 qojX§BA oiiax9Asjax •qpSxasaq ‘qpzaAaooji SjBsna ‘qppaAoazs ‘qojASBA uiiaxgAjsax •qojBinSoBq pqpzsBzssiA Bqjinm y ‘qojB^ooqiB sopoq qojXSeÁ ioiax9Ajsax •qoSoBq laoaz ASpj 9HP28 OBSng ‘qo§DBXBq 9Snq ‘qoj.^BA 0119x9asj»x •qaia§§aa 3apiq ‘soXpiooq ‘spsg *3193x94 spjqizs ‘qppxa ‘qojXSBA iuiax9AjsaX •spSaipj 9HBZ8 tqaA§aq siq pqazs ‘qajazs soáSubi ‘^ojASba oiiax9Ajsax •MOXAOVA WI3H3AXS3X ’P99oymsi2 ‘sqa^ oi ‘Bqoon bubh •BjfBx jpxa qaozsaA niao jndBq joqod b s *Bzpq oajsj zb ‘sjonoioidoiaj Jto y •qaqXpq jjas9A BqjBj b qpfjBjnoi jzg *319894X194 b 3J9JJ0Í ‘qajuaoqa X3oq §HV *pi°qi9j XSa S9 Sbiijso X3g ‘ooXoxoj b jjo s| bio 411x90113 •304OXOJ ® 49JP49ZS xoqX§9 joh ‘JJOZO4 3[BJBJ 139X89 Z9 9f XlIJtt 3jbjb bXjos inoi9 40PBZBZSA9 zy *JBJ04BA b xpui 4qoxpq I9xibibj •9J>9S9S9S3ip oajsj *4omuoidai9j B ny 9A9Ainxp4 í9J4oquxoi ‘oBqxpjBq b duhaj •MNHWOldWSX IW V •BqBpz ‘S8A9 z\ ‘*409x1 Sjaj *4nfxpA JBpOZSBJpA S ‘4OHI049S0 sí Sippy ‘4unipu i9U9Jioj|9 jodBD 89019494* xpj •BJpqBJBZ I* ffof dBOXpSBA 4lX|9DrBlBA JBspjÍBqp sozoq qauqoojjaqpóioi paijv •japaxop b Sara pxt qqajazoqiaj pfÉui XSoj-j *japa§9J xdb4J{Sxbj([ sap9 404x94 Bxxy •BJIOSO]-poBj jxpfporta — *jP4Ji8jbj\[ Sara 3rníAIH *bJ8bajo jaanaoxo ‘jjazsjajSaai sí 149^ •J98J9A jxj b4ji§xbw ‘raBjjopaoro ‘zz9uapi *z9qiaax9AOQ uiajjiA ‘jodoj B urajjaAjaj •jjazsjaj ooXSbo 1034*0 roioiiBAaq ofjopzsp ‘pasxaA b io94jj8xbi\[ ‘mBjSBAiop jxpfpoipí *o9Aan jiSxBfl Xutoxjzs raauiazs b jpB4B§9H *09 0I9JZ90 jptdBg 40xXbSbj\[ sih ® dBuxpsBA •ZOHTHXIOHVW ANfOHXZS IVSVai MOH VAD VH SIN — 292 — — 258 — Találkozás az Erdei Szellemmel Béiamerikai mese Volt egyszer egy szegény indián, aki elindult az erdőbe vadászni. De alig ért be a sűrűségbe, az Erdei Szellemmel találkozott .— Hát te mit csinálsz itt? — kérdezte a Szellem. — Vadászatra indultam — felelte az indián. — No, tudod mit, majd én segítek neked — biztatta a Szellem —, de előbb eredj és hozz nekem néíhány rákot. Ráállt az indián, el is ment, egész kosárra való rákot hozott, de a Szellem kinevette. — Nem ilyet gondoltam — mondta kacagva —, hiszen az csak pók; hanem gyere velem. — Azzal elvitte az indiánt egy hatalmas gödörhöz, abba belenyúlt s kihúzott valami óriási csuszó-mászó állatot. — Ez kell nekem — mutatta az indiánnak —, ezt megesszük reggelire. Hanem tudod rrjit, amig én hazaviszem, hozz addig tűzifát, ■hadd főzzük meg, lakjunk jól vele. Megy az indián, gyűjt egy ölrevaló fát, haza is viszi, hát a Szellem hangos hahotára fakad. — Nem tűzifa ez, te — nevetett, hogy a könnyéi is kicsordultak —, csak forgács madárfészeképité&hez. — Azzal kimegy a sűrűbe, keres egy kihalt fát s úgy megrázza, hogy a fa egyszeriben kidől. — Úgy ni! — mondja a Széliem és vállára veszi a fát, aztán hazaindul és tüzet rak. No, meg is főzték az állatot, az indiánnak volt is étvágya, meg nem is. Éhes volt, mert egész reggel kint kószált az erdőben, de ha ránézett a. Szellemre, menten elmúlt az éhség. Alig csipegetett hát valamit s inkább csak a maradékot rágcsálta, nem úgy, mint a Szellem. — Lám — mondta elégedetten, mikor megette az egész ennivalót —, ezért vagytok ti, indiánok, olyan soványak. Nézz csak rám, én az egészet megettem, amennyit csak láttam. Evés után a függőágyba feküdtek pihenni, később meg vadászni indultak. Amit lőttek, abból este vacsoráztak, a maradékot pedig megfüstölték. — Én most alszom egyet — dőlt végig a Szellem a függőágyon —, te meg maradj ébren s ha jaguárt látsz, költs fel. Azzal nyugodtan elaludt, az ember meg virrasztott az éjszakában. Ahogy ül és mereszti a szemét, hegyezi a fülét a sötétben, hallja ám, hogy jön a jaguár. Szólítja a Szellemet, hogy itt van a jaguá-r egészen közel Felkönyököl a Szellem a fekvőhelyén. Meregeti ő is egy kicsit a szemét, aztán elkacágja. magát, csak úgy harsog az erdő: — Ez jaguár!? — neveti az indiánt. — Patkánynak hívjuk mi az ilyet! — és nyugodtan tovább alszik. De már erre végkép elfogyott az indián bátorsága. — No hiszen — mondta magában —, csak nem várom be azt, amit ők hívnak jaguárnak! — Azzal elszaladt és a Szellemet otthagyta a függőágyban. Talán még most is ott van. A léghuzal — Csukjátok be az ablakokat, mert huzat vari! — hallottátok már sokszor ezt a figyelmeztetést, ugy-e? Nohát éu most olyan furcsa dolgot árulok el nektek, amit az első pillanatban talán nem is akartok elhinni. Vegyétek tudomásul, hogy a léghuzat Dem idéz elő semmiféle betegséget, hanem úgy van, aki azt mondja, hogy a léghuzattól megbetegedett, az már beteg volt azelőtt is. Nem én állapítottam meg, hanem tudós orvosok, akik mielőtt ilyen határozottan kijelentették, bizonyára hosszú kutatást végeztek, tehát elhihető. Aki tehát egészséges, az ne féljen a léghuzattól. Azt mondják, hogy Amerikában egyáltalán nem félnek a léghuzattól s ezért az ajtók alatt nagy nyílásokat hagynak, hogy a levegő szabadon mozoghasson. Európában pedig azért ártalmas a léghnzat, mert nem vagyunk hozzászokva, nem edzettük hozzá testünket. Ugyanúgy van a léghuzattal is, mint a hideggel. Aki állandóan kerüli a hideget, az a legkisebb hidegben is fázik, mert a szokatlan test sokkal érzékenyebb. A sportember az más! Elhiszitek-e, hogy télen, a legnagyobb hidegben Budapesten a margitszigeti fedett uszoda uj nyitott medencéjéből kiugráltak a fiirdőzők és vidáman hólabdáztak? Ti, akik még fiatalok vagytok, könnyen segíthettek azon, hogy felnőtt korotokban ne féljetek a léghuzattól. Sportoljatok, dörzsöljétek a testeteket mindig hidegebb vízzel, ne titkoljátok el, ha rossz a fogatok, hogy azt szüléitek rendbehozathassák és ha minderre ügyeltek, akkor soha nem kell félnetek a léghuzattól, ami semmi más, mint a levegőnek áramlása. Meleg szobában ne húzzatok fel reggel és este papucsot s később a hidegben is kibírjátok cipő nélkül. Elkerülitek ezáltal a hiilést és a huzattól sem kell félnetek soha, mert ismétlem, hogy az egészséges szervezetre nem ártal- toa«. — 263 Kismagyarok aranykönyve Gimnáziumi és psigári iskolai tanulék: ARANYGARDA: Simon Gábor, polg. isk. I. 0. tanuló. Tornaija. BRONZGÁRDA: Pénzes Johákim, polg. isk. IV. 0. tanuló, Somorja. Elemi iskolai tanulék: GYÉMÁNTGARDA: Mikula Magdus, el. isk. I. 0. t., Gömörpa- nyit; Antal Ákos, el. Isk. H. o. t., Oroszka; Pető Irénke, el. iák. VH. 0. t., Zala-ba; Hof- mann Zsuzsika, el. isk. III. 0. t., Prága; Jakubecz Aladár, el. isk. H. 0. t., Felsőszeli; Linner Ilonka, el. isk. IV. 0. t., Munkács; Molnár Ida, el. isk. III. 0. t.., Pozsóny; Bosnyák Péter, el. isk. IV. 0. t.., Tótme- gyer; Kováts Károly, el. isk. IV. 0. t., Trencsén. EZÜSTGÁRDA: Pénzes Danika, elemi isk. VH. 0. tanuló, Bácsfa, Furcsaságok a dolgozatban A Budapesten megjelenő Magyar Női Szemle cknü folyóiratnak van egy rovata, a Vidám Sarok. E rovatban a budapesti diáklányok dolgozatából közöl néhány derűs részletet. Évek folyamán ilyen furcsaságokat Írtak le különböző budapesti leányiskolákban a leánytanulók a különböző iskolai és házi feladatokban: A szemünk közepéin nyilás van és az fekete, mert a fejünk belül sötét. A pézismatulok basán illatszertár van. Toldi megírásánál Arany János több kútfőből merített, de legtöbbet a saját kútfejéből. A mandolin nem más, mint magas rangú kínai hivatalnok. iSok kőzetben még láthatók az őskori halak lábnyomai. A nebézkedés, melyet Newton talált fel, leginkább ősszel észlelhető, mikor az alma lehull a fáról. A Nap nyugaton nyugszik le, majd alul átsiet keletre, hogy másnap idejében felkelhessen. Hóditó Vilmos felszerelt egy pár hajót, aztán nekivágott a kontinensnek. Őseink nem éltek haláluk napjáig, mert csatában rendszerint már előbb elestek. Az esővizet cisztercitákba gyűjtik öeuo. A pókcsipés, amely táncra perdit Valóságos legendák fűződnek a Földközi- tenger vidékén, igy a délolaszországi Ta- rento-tenger környékén élő tarantula-pók csípésének következményeihez. Ennek a póknak a marása daganatot és égő fájdalmat okoz, de halálos eset még alig fordult elő. A XVÍ. és XVH. században az a hit terjedt el, hogy ennek a póknak a csípése életveszélyes aluszékonyságot okoz, amiből legfeljebb eleven tánezéne ébreszti fel a megmart embereket s — táncra kényszeríti őket. A zene és*á tánc ilyenkor egyre őrjöngőbbé válik, mig végül a beteg elalélva összerogy s a beálló erős izzadás a szervezetből a méreganyagot eltávolítja. A XVIII. század elején — állítólag — megkísérelték a puskalövedékek megmérge zését olyan olajjal, amelyben pókokat öltek meg. A délafrikai busmanok a mérges pókok váladékát az Amarylis-hágyma nedvével keverve nyilméregnek használták. NEGFEJTÉSEK A 31. sz. rejtvényeinek helyes megfejtése: K«fesztrejtvény: Maradék, ur, va, zivatar, akó, indítok, ke, gá, alkotás. — Muzsika, Ari, alakitó, Éva, karikás, vad, tót, nel, ogá. — Benkő Pali rejtvénye: Eperjes. — Klucsjk Tildus rejtvénye: Álmos, Rezső, veréb, Ágota, csiga, sásk:;, kigyó, Artúr, árvácska. — Koleszár György rejtvénye: Körmenet. — Kerekes Péter rejtvénye: Futó. — Thüringer Márta rejtvénye: Rág, gól, lóg, geh, hír, rím, más. — Nagy Róbert rejtvénye: Gézengúz. — Koleszár Dezső rejtvénye: Kova, róka. volt, verő, soha, kardvívás. — Tóth Jenő rejtvénye: Számla. — Török Gábor rejtvénye: őserdő. A rejtvényeket helyesen fejtette meg: Aldor István, Alagi József, :: Biró István, Benc.ze Károly, :: Csapó Lajos, Csapó Zsuzsana, :: Darvas Szilárd, Dobos László, :: Egres Gábor, :: Fekésházy Éva, Fekés- házy Adél, Forgách Ildikó, Forgách Klárika, Fekete János, :: Gánóczy Sándor, Gaál Katus, Gergely Ferenc, :: Halas Káz- mér, Horvát Ferenc, Halász István, :: Jelűnek Olika, :: Kenessey Ildikó, Kenessey Csaba., Kern Mária, Kovács Péter, Koleszár György, Koleszár Dezső, Kis Ferenc, :: Linner Ilonka, Láng Ede, László Dénes, :: Molnár Teréz, Martos Béla, :; Risz- ner Karcsi, Riszner Jenő, Róth Bözsi, :: Sós Sándor, Szelei Miklós, :: Tóth Jen5| Török István, ;; Virágh Yila», *jja7aqx9 uaq *9Í*P! 8901 *4Tzsj9f X8n ‘§9sjt3as y qpxxBqiA -401004 Atouxoq S9ju»i3f jjazaqx9 uras uenuoq -99 Síppá ap ‘qunipu xpqB ‘ífuoqnp jaApfaxa safjaj s>i UBqqomeiiy JínsaXSg zb xpui U9piza Binqjippq y •j9S9iuxajBU9zs psj9 EjzoqSaui xpm p[oj jjozpX§Bxj 89 jjozojuo zb s qppzBS ixoqX39 zb qajx9jBzissiA ‘oq qojzopuox jb4«§ -p8BpZBS'BlUTUI BJífn U9J9]nJ9J JJOpOSoSBJBA-isjo 408 :4BUBjiS9pnj ioxqaXu9uip9J9 XSbu supui qo89Juaiof qqBfn§af y -japjoj b 3fij -oqSoui Bxfn s napa 19ZS b pfBUi qeúiB3|ozs InIEÍPP?A S9J9ZS9UIX9J UBSOXBUIBq *48000 UB8-joAS 4Bj y ’jaqppu b qijisopxaBxfn uBq§BS -nzs«oq xojpmoiiq 0002 X3ba U919ZS §9sXSáq-SpiqlZg B JUOZSTA lOlOJSpNI •J9§9SS9Ap9U pjdjjp zb qoupjoj b ezssiA 3tBrpe jaqqaAnui -ozojuo sp 9xq9j9[nuej soSbjbais b qijazoA -px j9zia 4EU!9Áiojq9naui 89 unőssjjvf ® 2*1“ iddississipí b I9A939sji39s qoÁiatn’-qonojido JB4BJB8 59 jojBZ9ipqBuxojBso sbuijbjbh 'bJ b Saui *zia b lUBq&ppoqsBtA juBddoa b naqqa jadaxiazsoj b BzsiBjpf xaAÁSaj J9H 'uBqpSps -XSbu safjaj 14 4jzo4Bjuoq jsoiu qsso ap ‘jjop -opzaqi® jjojázja iaq49A9 x/bui axBq y *jj.°jjj ■«8nd uaqajainxoj tXnSpzsxo uazsiq ‘uapajaq -pznqai pAoxa ixaqxua fBq b ‘jjozsjbi XSfj •uoXSba tjazuxau b qipaqsaAaq jBqqpiin111 wopuojzsa-ioxopuajzsa S9 411191B jndaxja — pjoj b X§oq ‘qBiBqixauiB zb axz89 49jjaA uajuaqqop 4B80 xazsXSa Sruiy ’jba -BspjqopiBq pjojouixaj e jjopoxoj uras iquas Siapi nzssoH ‘EjjBírzoSnijq osa zb ‘BjjBq -pxoqja inuBiBjXippEqB 19ZS b ‘jpBixodja aj -ajniajouixaj ‘jpBSfqizsrq ubuibX[OJ qopBzyzs b pjoj jjojzsojSatu i9jpf9XB4BjXu9Aou 9p9A y üÍejej Jinxaunq b uo-íeSn qpjXSBq s jaq ueqfinjsuttf j?üu e ua*||H-9JÍ4P ibio-Sbuioíozs y moppui Xp mEjipBoja qBupnj jbíejo npuaxosp xajp 9ppuiXSa juiro qqoj juiquaAg ’qauafi^spJd jbFbio ipqqBASBUi -ojozs B X3oq ‘qBJinqBiB qamazn SBupBjBq aaqaq9piAOiozs ibuÍbx b ‘qjjuajaf jpqzuiepi j&oxu juip[ ‘BÍpiij juBjisojziq jBSBjppa bSbui -uo lajpioXjauiB ‘jBqoSBXuB-jpd b JeqozB |sax -04 UBSBZPI ‘S0J0X9UBSJ JUIUI ‘SBZSXOJ0UI9Í4 •inuBiJBpsouzsBq Pbxbtu tu0S azs9x uaj -jaX§9 o;ozs b jpqaj XSj *400x0X0 jBAssoqxoq 3tpad i9qf9qoigzs b ^ipiaq 40uajizs94 jXubui -XB4BJ npnaxosja sp qtxo; pjxod jb4baSbiu -ppjzs jjojzsojSctn |9J4nru[BjxBjfBio zy -aípj -aq 4BUBjpipzs jaqajajaj X§bu sí 0jpjopn3j apui X§oq ‘uba azt samaqaq ubXio sa fujo -SBUiqoj XSba -pSxojBJdBU b juiui ‘qqof Sbi OJOZS 9 Q[ 9JU9PUIUÜ !UI b bajpj np S0A0ZJJ y *bij Bjsiraaia qipojo nAau Xjpqp^ soqojxiqpioj impq jBjuy X3bN JJ0p03JZp JXBJ UpfjXBd 4BJEd y ‘JJ0Z0JJPJ4 jxpSpsjiSas ‘jjopnj uiau iuzsu XSoqjup^ •jFbibj b jjbjb Bqpi ajjajzsaAja 4BS0 axxazs -X§0 sa ajxsuisi uiau jaSpsXjpui zia y *xaq -UI0JBJBIJ s0A3zsnq jaszpp tAuaqzg jjqpxnj uaqoXuadxaH n uaqpiazoq Xjaqjeqmozs •zoqppoxijauiqBq b pj ajjajzsafxaj exspjajunjpj jxasajuauijap jnpsiq b ozXSaf -xoq inrpq XpapH jauipyj *|ojnarajai9 S14 xojpq B qpizanafiaSaui uasaqjai sp 4bj -jojnjBpo UBqos uaqzoyi *jJ0qui0iBjBij 9SA0J uaqxuaiapazsoA sojpjBq b Biuznq Bxjxud sí jjnxaqis upjn uiappznq nzssoq sp jjoxSn eqziA b pjqipu spzoquq ‘jaSpsnaupsouaxazs 9S^^U9UÜP|3 S9IS01] Q>JSDnjJ S9A9ZJ] Abg — 6S Z —