Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-14 / 185. (4628.) szám

2 1938 augusztus 14, vasárnap. sportkocsi, viaszvászonnal bevonva, szürke, krém, ko- balt-vagy borsózöld. Hang* * tálán kerekek 16m/m gumi­val Ké 233*­6 részletre: 5 részlet á Kő 33*50 6-ik hónap Kő 27*50 Legnagyobb áruház BRATISLAV A-POZSONY, Köztársaság tőr 34. nép elképzeléseihez, mint Wotan vagy Sieg- fried a németekéhez. Képzeletünknek ma is élő alakjai, lélekformálók, s odafüznek ah­hoz az érzelemhez és alapélményhez, amit életünk indulásakor a magyarsággal kap­csolatban egyszersmindenkorra megkap­tunk. Ó, ez a Kukorica János varázsolni tud, magyarrá varázsolni. S a varázslat tökéle­tessé válik, ha Kacsóh Pongrác zenéje kiséri. * Nyáron Milánóban a Viscontik és a Sforzák pazar várának udvarán rendezett Teatro dei Ventimila egyik rendezőjével be­széltem, aki kifejtette a szabadtéri színpadok kulturális jelentőségét. Rámutatott a belát­hatatlan tömegre, amely a magasra tornyo­sodó tribünöket megtöltötte (a tömegben a leghátsó sorokban nem egyszer a duce is megjelent rangrejtve) s beszélt tapasztala­tairól. — Olyan emberek járnak ide, akik egyéb­ként sohasem jutnak színházba, vagy rosz- szul érzik magukat a zárt környezetben, fél­szegek, szégyenlősek. Itt lelkesen hallgatják a Scala művészéit. A szabadban elhangzott szónak, az itt lefolyt játéknak sokkal köz­vetlenebb hatása van a tömegre, mint a színházi ágálásnak. A viszony a színész és a néző között töretlenebb. A rendezés, a mű­vészi beállítás tökéletesebb lehet, s a leg- álomszerübb jelenetek is életesebben jönnek ki, mint a színházban. A négy fal közötti színjátszás artisztikusabb, itt kint jobban tu­dunk hatni. A természet nagyon segít, a fák, a szabad tér, a tiszta levegő mintha támo­gatnák a rendezőt: a néző itt mindent job­ban elhisz. Lassan-lassan talán egészen visz- szatérünk a középkori szinjátszáshoz, a templomok előtt eljátszott misztériumok stí­lusához. Az egyház papjai kitűnő pszicholó­gusok voltak, amikor kint rendezték meg a látványosságot. így tényleg „látványosság” lett játékuk, nevelő erejű dolog, a katarzis, a hatás tökéletes. Egyszóval a szabadtéri színjátszás közelebb hozza az embert a mű­vészethez, s ma nálunk a nemzeti nevelés szinte elképzelhetetlen nélküle. E szavakra gondoltam, amikor most a lé­vai játékokról irok. A nemzeti nevelés szinte elképzelhetetlen nélküle. S milyen szerencse, hogy a mi szabadtéri előadásainkat olyanok rendezték meg, akiknek érzékük van az igazi művészethez, s nem engedték, hogy a lévai játék dilettantizmussá váljék. A leg­jobb magyar szakemberekkel készítették elő a tervet, a legnagyobb magyar rendezők el­lenőrizték a készülődést és elismert, kitűnő színészek játsszák a főszerepeket. így bizto­sítva van a hatás. A kapcsolat a néző és az előadó között megszülethetett, sőt, a játék példa maradhat, finomítja az ízlést és az igazi művészi érzéket. Elvégzi >a legigazabb, a legszebb nemzeti nevelést. Mennyire szük­ségünk vdn rá a húszéves elhagyatottság után! * Amikor pedig mindezt leirom és megha- tottan gondolok a lévai eredményre, a ku­lisszák, a nézőtér, a boldog tömeg, a Lévára kivánkozó cseléd, a város, a szlovákiai ma­gyarság mögött megjelenik egy ember alakja. Egy nagy, erős, tettdus emberé, mindnyájan ismerjük. A kétméteres óriás férfi széles vállán örökké mosolygó fej ül. A domború homlok alatt, a lelkes száj fölött, két okos, vidám kis szem, amelynek nézése és jókedve annyi örömet okozott már sokunknak. Jól­esik erre az óriásra gondolni, józanságára és lelkesedésére, s az eredményekre, amiket a két ellentétesnek látszó tulajdonság szeren­csés keveredése benne szlovenszkói magyar életünkben már elért. A lévai játékok meg­szervezéséért is őt illeti a főérdem, őt, a mi pompás Schubert Tódorunkat! Az Egyesült Párt országos vezetőségének gyűlése Léván TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLD.AJLON úgy ismét hangsúlyozom, hogy a 81 pontba foglalt jővátételi jellegű kö­veteléseink teljesítése mintegy előföltétele annak, hogy szélesebb politikai sikon jö­hessen létre megegyezés a kormány és a magyarság között. Gyüléstilalom és választás — Április első napjaiban a kormány hir­telen általános gyüléstilalmat rendelt el, mely közel másfél hónapig tartott. Április hónap elején egy parlamenti gyűlés alkal­mával mindkét házban ismertettük 12 pont­ba foglalva a magyarság politikai Követe­léséit, melyek nem hagytak kétséget az­iránt, hogy a magyarság ragaszkodik egyenjogúságához és a saját ügyében ön­maga kívánja kezébe venni sorsának inté­zését. —' Rendkívül izgatott légkörben, szinte példátlan külpolitikai viszonyok között irta ki a kormány május és junius egyes vasár­napjaira a már tavaly esedékes községi vá­lasztásokat. Közben május 21-én korosztá­lyokat hívtak be, szinte hadi állapotba ke­rültünk, az izgalom tetőfokra hágott, a köz­ségi választásokat pedig hatalmas százalék- aránnyal megnyertük. Felmorzsolódott a cseh pártok árnyékában meghúzódó akti­vista szervezkedés, teket, különösen a közigazgatás reform­ját. Kilátásba helyezte, hogy a törvényterveze­teket a napokban meg fogjuk kapni, de azok nem véglegesek, mert a végleges szöveget a parlamenti bizottságra kívánja bizni. Rá­mutattunk a törvények mellett, melyekre csak akkor lesz módunk reflektálni, ha kéz­be kapjuk, a jóvátétel szükségességére, va­lamint az egyes állandóan megismétlődő sé­relmekre, melyek különösen a határmentén lakó magyarságot sújtják. —■ Azóta megkaptuk a törvénytervezete­ket. Parlamenti klubunk feldolgozta az első két javaslatot, észrevételeinket Írásban nyújtottuk be a miniszterelnökségen, híven a miniszterelnök kívánságához. A nyilvá­nosság ismeri szakvéleményünket. A la­pokban közreadtuk, hogy a széles magyar nyilvánosság tájékozódhassák. A közigaz­gatási reformról szóló javaslatot csak a na­pokban tudtuk kézhez venni, az erről szóló szakkritikát, mihelyt klubunk kidolgozza, szintén ismertetni fogjuk. A magyarság és a kormányjavaslatok — Ma már nyilvánvaló, hogy a nemzetiségi statútumról, a nyelvtörvény reformjáról szóló törvénytervezet nem Isidé leánypemió Prlevldsa-Soiníce Általános műveltség. Idegen nyelvek, zene, könyvvitel, gyorsírás, háztartási iskola. Elem! Iskola, leánypolgári, gimnázium. — Szünidei üdülő nyelvkurzussal egybekötve. — Kitűnő ellátás. — Elsőrendű referenciák. — Kimerítő prospektusok. Iskolaévben! 45 0.-Ki havonta a magyar községekben és városokban meghódítottunk minden pozíciót. A magyar nemzet fiai megérezték a vérség lüktető erejét, meghallották a hivó szót, egységbe álltak történelmi feladatra készen s ekkor mondta Eckhardt Tibor a magyar parlamentben-, hogy ezt az egységet'példá­nak elfogadhatja az egész -magyarság. A községi választások megerősítettek bennünket eddig is vallott ama felfogá­sunkban, hogy a csehszlovákiai magyarság képviseleté­re egyedül! nekünk adott felhatalmazást a magyar nép. Közben a köztársaság körül lázas diplomá­ciai munka indult el. London, Páris, Berlin, Róma akcióba lépett. A kiélesedett német­csehszlovák viszály világpolitikai horizon­tot súrolt. Az angol és francia diplomácia tanácsa a belső pacifikáció volt. Teljes belső békét teremteni, megadni a nemzeteknek mindazt, amit jogosan kíván­nak. E tanácsra a kormány törvényeket helyezett kilátásba- Ekkor kapott polgárjo­got nálunk egy helytelenül használt termi­nus technikus: a nemzetiségi statútum fo­galma. — A kormány tárgyalt tovább: külföld­del, belfölddel, nagyhatalmakkal és kisálla­mokkal, kormánykoaliciós pártok megbí­zottjaival és az ellenzék képviselőivel. Mi­nél jobban telt az idő, minél többen fejtet­ték ki véleményüket a Kolowrat-palotában. annál nagyobb lett a fogalomzavar s annál nehezebbnek látszott a kibontakozás lehe­tősége. Újabb megbeszélések a kormányelnfikkel Junius 29-én másodszor jelentünk meg a miniszterelnöknél. Egyórás megbeszélés ke­retében érdeklődött a miniszterelnök egyes kérdésekben vallott felfogásunkról. Őszin­tén, hiven pártunk programjához tájékoz­tattuk őt. Elmondotta, hogy olyan törvé­nyeket kíván a Ház elé terjeszteni, melyek jogainkat kiterjesztik. Kilátásba helyezte, hogy a törvények szövegét legközelebb át­adja nekünk. Julius 20-án újból alkalmunk volt a Kolowrat-palotában megjelenni. A miniszterelnök hosszabb előadásban ismertette előttünk az uj törvény tér veze­elégitheti ki a nemzetcsoportokat, ismerve a közigazgatási reformról szóló tör­vényt, hozzáfűzhetem anélkül, hogy preju- dikálni óhajtanék a kiküldött szakbizottság ság véleményének, valamint' a parlamenti klubnak, hogy ez a törvény, amely a legtöbb újítást ve­zeti ugyan be, szintén távol esik azon alapelviektől, melyeket egyedül tartunk alkalmasaknak a kérdések megoldására. Runciman lord — Ilyen légkörben toppant be hozzánk Runciman lord, hogy heiyzetanalizis után tanácsot adjon egyrészt a kormánynak, másrészt nekünk egy békés kibontakozás érdekében. A nemes lord ma még csak a vizsgálódásnál tart, hisz óriási anyagot kell áttanulmányoznia, nagy a felelősség, melyet vállalt. A mi felfogásunk az, hogy olyan nemes törekvést, mint amely a lordot ve­zeti, mindenki nyugodtan támogathat. Kö­telességünk nekünk vele szemben, de a vál­lalt feladatával szemben is csak az igazat s kizárólag az igazat tudomására hozni, mert meg vagyunk róla győződve, hogy őt is az igazságkeresés vezérli elsősorban. Az eddigi tájékoztató tárgyalások — Viszont kétségtelen, hogy lord Runcf* mán jelenlétével uj helyzet következett be. A kormány törekvése eddig az volt, hogy bizonyos tájékozódás után olyan törvénye­ket nyújtson a Ház asztalára, melyek kifelé a nagy jogkiterjesztés látszatát viselték ma­gukon, de a lényegen alig változtattak valamit. —- A csehszlovák kormánypártok gör­csösen* ragaszkodtak a „nase republika” gondolatához és a látszatjogkiterjesztés mel­lett kitartottak az egész vonalon a régi el­vek gyakorlatánál. Meg kell itt is állapíta­nunk, hogy ........ sz orosan vett tárgyalások a kormány és a nemzetcsoportok között nem folytak eddig, csak tájékoztató megbeszélések történtek, melyek kifelé a tárgyalás'szí­nezetét adták, befelé pedig legfeljebb bi­zonyos irányelvekhez vezethettek* A köz- T- vetlen jövőben ez aligha folybatik igy to­vább, valódi kívánságok és állásfoglalá­sok fognak egymással' szembén állani, melyek vagy kiegyenlíthetők, vagy nem. A helyzet tehát tisztázódni fog kétségte­lenül. Alkotminytörvéityfi a magyar élettér biztosítására! — A mi álláspontunk ma sem változott, mint ahogy változatlan szinte húsz év óta. — Az itteni magyar élettér húsz év óta ki van téve a csehszlovák nemzet gazda­sági, politikai és kulturális terjeszkedésé­nek. Mi leszegényedtünk, de nem adtuk fel jussunkat a magyar élet­térhez. Ez a juss vezeti most is politikai elhatáro­zásunkat és cselekvésünket. Egyenrangúak akarunk lenni, mert nem ismerünk erkölcsi törvényt, mely egy nemzettől vagy nemzet­csoporttól ezt megtagadhatná. Nemzeti ön­kormányzatot akarunk, mert csak ez a köz- igazgatási életforma biztosíthatja egyenran­gúságunkat a gyakorlatban. — A köztársaság problémakomplexuma ez: 1. hajlandó-e elismerni, hogy az állam­hoz tartozó terület nemcsak csehszlovák élettér? 2. hajlandó-e minden ittlakó nem­zetnek a saját életterét rendelkezésére bo­csátani, hogy ott nemzeti önkormányzat lé­tesülhessen? 3. hailandó-e a köztársaság po­litikáját egy uj alkotmánytörvény alkotásá­val megalapozni? 4. hajlandó-e az államot uj külpolitika bevezetésével az európai vi­harzónából kiszakítva semlegesíteni? A dunavölgyi problémák békésen megoldhatók —■ Állítjuk, hogy ezek nem megvalósítha­tatlan feladatok. Természetes, hogy uj jó­zanságra van szükség a csehszlovák politi­kai felfogásban, egészséges heiyzetanalizis, valóságlátás jussanak diadalra. Le kell számolni azzal a ma terjesztett hely­telen pszichózissal, mely a háború kikerül- hetetlenségének hiedelmét gyökerezted meg. Mi sem vagyunk elvi pacifisták, mert tud­juk, hogy a katonai védekezés és néha tá­madás férfierényére minden egészséges nemzeti organizmusnak szüksége lehet, de helytelennek és oktalannak tartunk minden olyan könnyelmű kísérletet, mely más nem­zetek életjogát a saját nemzeti életjoggal csak úgy tudná összeegyeztetni, hogy azon­nal a fegyveres ultima rációhoz volna haj­landó nyúlni. — Állítjuk, hogy a köztársaság és vele együtt a Duna-medence problémái nem megoldhatatlan komplexum, csak ki kell vonni őket olyan nagyhatalom érdekvona­lából, melynek a Duna-medencében nincs keresnivalója. A köztársaság semmiesetre sem lehet továbbra világnézeti ütközőtér, erre sem népi összetétele, sem földrajzi fekvése nem predesztinálja. Az Egyesült Párt célja — A magyarság pártja: az Egyesült Párt a legutóbbi félévben hatalmasan tört előre, úgy politikailag, mint szervezetileg. Nincs időnk a megállásra, tovább kell Eiennünk, népünk jogait ki kell vívnunk. A célt kitűztük: becsületes, szabad nem­zeti életet akarunk, hogy minden ittlakó magyarnak jobb, értékesebb otthona és biztosabb kenyere lehessen. Kérem a pártvezetőség minden tagját, hogy ezt az egységet és nemzeti fegyelmet hir­desse és valósítsa meg mindenki a maga körében. Bízunk fanatikusan a magyar nemzet elhivatottságában most és mig ma­gyar él e földön, mindörökké! Jaross nagy lelkesedéssel és ovációval fogadott beszéde után Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt ügyvezető elnöke mondotta el beszámolóját. ^ Minősée, SS.Kfmánüi Keserűin! Páratlan győgyérták rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próba-klsilveg Is

Next

/
Oldalképek
Tartalom