Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-13 / 184. (4627.) Második kiadás
4 i Domkaippelnlben a magyar iskoláiba. • Nézzünk hát a szemébe ennék a csehszlovák • közvéleményt és a hivatalos köröket megtévesz- , teni akaró hazug propagandának és állapítsuk • meg az igazságot • A pozsonyi vasúti gzagatóságnél az 1937/58-ik 1 iskolai érvben a téli hónapokban körülbelül 125 domkappelni magyar iskolás gyermek részére állítottak ki havi bérletjegyet, amelyekből 110- < .et a SzMKE vásárok meg, a többit pedig azon gyermekek szülei fizették, akiknek nem adták meg a kedvezményt. Ezenkívül a dornkappelmi csehszlováknyelvü, úgynevezett Stur-iskolába 110 magyar nemzetiségű gyermek járt az elmúlt iskolai érvben. Ez összesen 235, amihez hozzá kell venni a csehszlováknyelvü polgári iskoláik- i ba járó és a jelentkezésből kimaradt magyar i gyermekeket l Meg kell még jegyezni hogy májusban egy > vasárnapi próh-összeirásnál rövid néhány óra • alatt 190 domkappelni magyar gyermek szülei i írták alá a magyar iskolát kérő beadványt. Ezt a jegyzéket is mellékeltük a kérvényhez, s eb- : bői irtuk Id azt a 61 gyermeket, akiknek a részére kértük a párhuzamos magyar osztály meg- I nyitását, amelynek dologi kiadásait azóta Pozsony város képviselőtestülete megszavazta. * i ■ 1938 augusztus 13, szombat. i A magyar történetem titkaiból Nagy postarablás Vágujhelyen — 1ŐŐ7 októberében Hogyan tudta meg a csejtei várur, mit üzen Rótta! János gróf az erdélyi uraknak? ■ A Wesselényi-féle összeesküvési pör egyik ismeretlen epizódja Egyik család a másik után határozta ei hogy magyar iskolába küldik a gyermekeiket. Persze ezt csak a jobbmóduak tehették, mert magyar iskola csak Pozsonyban van, s ez 6 kilométer távolságra fekszik DomkappelntőL Ehhez télen cipő, ruha kell, vagy vasúti bérletjegy. S mert a domkappelni magyarok legtöbbje földhözragadt, szegény ember, — csak kevés gyermek jutott el a pozsonyi magyar iskolákig. A legtöbbje ott maradt a szomszédságban levő csehszlovák iskolában. A magyar nemzeti-, később az egységes magyar párt .valamint a pozsonyi SzMKE magukévá tették a domkappelni magyar gyermekek- ügyét, s négy év előtt megindították a mozgalmat a helybeli magyar iskola engedélyezése érdekében. Mintegy 285 gyermek szülői Írták alá a kérvényt, amely azóta már néhányszor végigjárta az illetékes iskolai hatóságokat abulról- tfelfelé és vissza. A hivatalos körök talán be is látták a dom- ikappelni magyarok iskolakérelmének a jogosságát, amelynek minden törvényes előfeltétele megvolt. Jelentkezett azonban a Slovemska Liga, amely tiltakozást jelentett be az ellen, hogy Domkappelnben magyar iskola nyíljon meg. Természetesen a Slovenska Liga tiltakozásának nagyobb súlya volt, mint a szegény dornkappel- ni magyarok jogos kérelmiének és az iskola inindezideig nem is nyílt meg. A pozsonyi SzMKE csoport áldozatkészsége fez utolsó két iskolai éven lehetővé tette, hogy először 96, most pedig 110 gyermek bejárhatott Domkappelnből a pozsonyi magyar iskolába, amennyiben megvette részükre a kedvezményes fvasuti jegyet. Ez év júniusában a SzMKE pozsonyi vezetősége a domkappelni szülők megbízásából újabb kérvényt adott be az iskolaügyi referátushoz, amelyben csupán annyit kért, hogy a jövő iskolai évben a helybeli csehszlovák iskola mellett nyíljon meg egy párhuzamos magyar osztály az I. és II. osztályú magyar nemzetiségű gyermekek részére. A kérvényezők a jelentkező gyermekekből csupán 61 gyermeket Írtak össze, akiknek neveit a kérvénnyel együtt terjesztették be az iskolaügyi referátushoz. a csehszlovák sajtó, — amelynek elfogultságát a magyar kívánságokkal szemben ismerjük, — megfujta a harci riadót, s csúnyán visszaélt fe magyarok ezen nemes gesztusával és szerény kérelmével, amennyiben elferdítve, rosszhiszeműen állította be az egész ügyet, csalóknak nevezte azokat, akik 285 domkappelni magyar gyermekről beszéltek, mert ime kisült, hogy Összesen 61 gyermek jelentkezett összesen, PRAGA. - A történelemben vajmi keveset, vagy éppen semmit sem tanultunk Róttál János grófról, aki pedig a maga idejében igen hatalmas ur volt. Leopold császárnak, aki grófi rangra emelte, egyik leghűségesebb embere, aranygyapjas vitéz, a morvaországi Napa je dl, Holeschau és Quassitz uradalmak örökös ura, Stiriának örökös fő ezüsttárnoka. Magyar in- digenátust is nyert ez a Lusatiából az osztrák örökös tartományokba szakadt család és Róttál János grófnak édesapja, aki bárói rangot viselt, a XVII. század első esztendeiben szendrei kapitány volt Róttál Jánosnak magyar vér is folyt ereiben, anyja Tüurzó Mária, Thurzó Szaniszló nádor húga volt és ő maga nyelvben és szokásban magyarnak nevelkedett Hűbb osztrák azonban nem volt nála. Talán eszesebb sem a maga idejében és kevés nála nagyravágyóbb. Titkon nádorságra pályázott és mert szemben találta magát Nádasdy Ferenccel, halálos ellensége volt az egykori országbírónak, akit később a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt ki is végeztek. Ebben Róttál János grófnak nem csekély része volt A Wesselényi-megmozdulás háttere Abban az időben, amikor az elmondandó történet kezdődik, a vasvári békekötés után forrongott és elégedetlenkedett az egész magyar nemesség. Elégedetlenkedtek a tökéletes szentgotthárdi győzelem ellenére megkötött vasvári békével, mert a győzelmet nem aknázta ki a törökkel szemben, hanem sokkal inkább a magyarokkal szemben. Wesselényi Ferenc nádor állt az elégületlenek élén, vele együtt tanácskoztak a Zrínyiek, Miklós, a költő és Péter, a későbbi bán, nemkülönben Lippay György esztergomi érsek és ezek a tanácskozások voltak a magva annak a Wesselényi-féle megmozdulásnak, amelynek véres titkait évszázadokon át őrizte a bécsi levéltár és amelyről bizony nagyon szűkszavúan emlékezik meg a magyar történelem, 1667-ben még csak tanácskoztak ex elégedetlenek és Apaffy Mihály erdélyi fejedelem utján a törökkel igyekeztek szövetséget kötni az osztrák elnyomás ellen. Próbálkoztak Franciaországgal is érintkezést keresni, Lajos király követe, Gremonville lovag azonban csak ígéretekkel tartotta őket Apaffy komolyan vette a törők szövetség dolgát és kezére járt az elégedetleneknek, akik Baló Lászlót menesztették a portára szóbeli üzenettel. Sajnos, Baló László kénytelen volt Konstantinápolyban Panajotü portai főtolmács segítségét igénybevenni, aki egyik leghűségesebb embere volt a bécsi udvarnak. Wesselényi ezt mondja róla: „Panajotü az osztrák kormány neveltje és ez a ravasz görög azon fajból való, amely rabszolgai állapotában is kormányozni tudja urait esze ravaszságával." Egy este a csejtei várban Tudta ezt a ravasz görögről Nádasdy Ferenc is, éppen ezért fölöttébb érdekelte őt, amikor arról ér- tetiik, hogy Horváth Ferenc erdélyi követ Bécsben Rottalnál is járt és visszamenőben Róttál saját titkárát adta kísérőnek, hogy ez Apaffyhoz üzenetet vigyen. Nádasdy jól sejtette, hogy Panajotti már árulkodott a magyar urakra Bécsben és hogy Róttál valószínűleg azért küldi titkárát Apaffyhoz, hogy a fejedelmet a magyar urak támogatásáról lebeszélje. Ezek a történelmi előzményei a vágujhelyi posta- rablásnak, Nádasdy Ferenc 1667 október 6-án odahaza, Csejte várában tartózkodott számos vendégével, többek között vejével, Draskovich Miklóssal és a kalandos életű Balassa Imre gróffal, aki akkor nemrég szabadult meg perújítás segítségével Pozsony börtönéből. Ott volt a vendégek között Nagy Ferenc, a volt itélőmester is, Nádasdynak egyik bizalmasa és a Weeselényi-féle összeesküvésnek egyik későbbi részese. Amikor a várur kiváncsi Amint a vendégek az asztalnál ültek, a postakocsi sípja hallatszott be az ebédlőbe. Horváth Ferenc, Apaffy követe és Róttál titkára érkeztek Csejte alá, amely mellett akkor az ut Liptónak és Így tovább Erdélynek vezetett. A titkár és a követ megszállottak Csejte várában. Nádasdynak azonnal eszébe jutott, hogy jó volna megtudni, mit Ír Róttál a fejedelemnek Bekérette tehát apródját, Baranyay Mihályt s igy szólt hozzá: — Vendégeljétek meg Horváthot és Róttál titkárát, te pedig a titkárt itasd le és szedd el tőle a leveleket, amiket visz. Baranyay megcsóválta a fejét. — Nem iszik az uram! Ismerem Róttál embereit, azok mind bornemisszák. Nagy Ferenc is közbeszólt Nem tetszett neki a terv. Ha a leveleket Csejtén lopják el, mindjárt Nádasdy lesz gyanu3 Bécsben, ami veszélyes dolog. — Hanem lopássá el kigyelmed útközben. Valamely kőbor latrok kepében rontson rá néhány ember az utasokra és fossza meg őket a levelektől. Nádasdy nevetett Nagy Ferenc ötletén és nem is késett azt végrehajtani. Bossányi Gábort Roznay Györgyöt Baranyay Mihályt és Tulok György kapitányt bízta meg a postarablás végrehajtásával. A postarablás Az álrablók titoktartást esküdtek, azután Tulok vezérlete alatt Vágujhelyen túl egy mélyutban lesbeállottak és mikor Horváth Ferenc és a titkár kocsin éjjel arra mentek, megrohanták és kifosztották őket. Csak egy hibát követtek eL Valamelyikük rárivallt Róttál titkárára: Hol a levelek?! A rablás azonban annak rendje és módja szerint végrehajtódott, a két kárvallott leugrott a kocsiról, a szomszéd erdőbe menekültek és csak másnap szedte fel őket kocsijára Nagy Ferenc, amikor Csejtéröl hazament Csoholra. A volt itélőmester nagykegyesen felkarolta a kárvallottakat, Horváth Ferencet elszállitatta Árvába Thökölyhez, Róttál titkárát pedig a trencséni postán hazaküldte Bécsbe. Hogyan derüli ki a titok? Róttál hálásan meg is köszönte Nagy Ferenc szívességét és felkérte, hogy „nyomozódjék a környéken a rablók után". Ez a nyomozás természetesen semmi eredménnyel nem járt, Bécsben azonban gyanút fogtak, hogy a postarablás talán nem is közönséges rablóknak müve: —- ,miért Magyarországon a közönséges utonállók világos nappal szokták űzni mesterségüket és nem is levelek, hanem másféle préda után kapkodnak". Erdélyben viszont az udvar kezét voltak hajlandók látni a dologban és azt mesélték, hogy azért raboltat- tak ki Horváthot, hogy megtudják, nincsenek-* nála magyar uraktól bizalmas levelek. Ez az 1667 októberében történt vágujhelyi rablás története, kulisszatitkai csak a nagy összeesküvési perben derültek ki és pedig éppen Nagy Ferencnek 1670 október 16-án és Baranyay Mihálynak 1671 március 20-án tett vallomásaiból. Mindkét vallomást a titkos levéltár őrizte hosszú esztendőkig, a tényt magát azonban Nádasdy Ferencnek halálos Ítélete is megemliti indokolásában, mint sulyosbitó körülményt Vidáman táboroznak Szklenófürdön a pozsonyi cserkászleányok SZKLENóFtXRDÖ. — A pozsonyi magyar leánycserkészek az idén éppen úgy, mint két éve, Szklenófürdő közelében táboroznak. Körülbelül 24 cserkészleány ütötte föl sátrát szép, erdővel övezett réten dr. Triebeisz Gyuláné csapatvezető felügyelete alatt. A bekeritett sátorfalu, a virággal díszített feszület, a harang, a parancstábla, a mohával díszesen körülvett zászlórúd mind kedvező benyomást tesz a látogatóra. Az idő a táborozásnak eléggé megfelel. Egy kis helyi zivatart kivéve, jó idejük van, úgyhogy pontosan betarthatják a cserkészszellemnek megfelelő napirendet. így a reggeli torna, a délelőtti tábori munka, a délutáni pihenés, olvasás, fürdés, játék és séta mind arra szolgálnak, hogy a kisleányok mege.d- ződjenek, ügyesedjenek és több Önállóságra tegyenek szert. Különösen közkedveltté váltak az esti tábortüzek, nemcsak a cserkészek, de a fürdőben nyaraló vendégek körében is. A tábortűz világitó fénye mellett meghitt együttesben ülnek a vendégek és cserkészleányok egyaránt és néhány kis müsorszám után megzendül az egész tábor ajkán a magyar nóta; együtt dalol vendég és cserkész. Fe- lejthetetlenek ezek a tábortüzek. A tábort számos vendég látogatja. így különösen a fürdőző falusiak fogadták meleg szeretetükbe a cserkészleányokat és halmozzák el ajándékaikkal. Hálából a cserkészleányok magyar szentmisét eszközöltek ki az esperes-plébánostól. A tábori életet megszakítják nagyobb kirándulások is. így meglátogatják Vihnyét, Selmecbányát, Lévát és Garamszentbenedto- két s igy a kellemes kirándulás mellett újabb ismeretekre tesznek szert. A csapat tír tagjó részt vett a komáromi nyaralótelepen tartott vezetői táborozáson ia. A leányok itt a tábori életet nagyon élvezik és nehéz szívvel gondolnak arra az időre, amikor már véget ér ez a kellemes nyaralás,
