Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-13 / 184. (4627.) Második kiadás

4 i Domkaippelnlben a magyar iskoláiba. • Nézzünk hát a szemébe ennék a csehszlovák • közvéleményt és a hivatalos köröket megtévesz- , teni akaró hazug propagandának és állapítsuk • meg az igazságot • A pozsonyi vasúti gzagatóságnél az 1937/58-ik 1 iskolai érvben a téli hónapokban körülbelül 125 domkappelni magyar iskolás gyermek részére állítottak ki havi bérletjegyet, amelyekből 110- < .et a SzMKE vásárok meg, a többit pedig azon gyermekek szülei fizették, akiknek nem adták meg a kedvezményt. Ezenkívül a dornkappelmi csehszlováknyelvü, úgynevezett Stur-iskolába 110 magyar nemzetiségű gyermek járt az elmúlt iskolai érvben. Ez összesen 235, amihez hozzá kell venni a csehszlováknyelvü polgári iskoláik- i ba járó és a jelentkezésből kimaradt magyar i gyermekeket l Meg kell még jegyezni hogy májusban egy > vasárnapi próh-összeirásnál rövid néhány óra • alatt 190 domkappelni magyar gyermek szülei i írták alá a magyar iskolát kérő beadványt. Ezt a jegyzéket is mellékeltük a kérvényhez, s eb- : bői irtuk Id azt a 61 gyermeket, akiknek a ré­szére kértük a párhuzamos magyar osztály meg- I nyitását, amelynek dologi kiadásait azóta Po­zsony város képviselőtestülete megszavazta. * i ■ 1938 augusztus 13, szombat. i A magyar történetem titkaiból Nagy postarablás Vágujhelyen — 1ŐŐ7 októberében Hogyan tudta meg a csejtei várur, mit üzen Rótta! János gróf az erdélyi uraknak? ■ A Wesselényi-féle összeesküvési pör egyik ismeretlen epizódja Egyik család a másik után határozta ei hogy magyar iskolába küldik a gyermekeiket. Persze ezt csak a jobbmóduak tehették, mert magyar iskola csak Pozsonyban van, s ez 6 kilométer távolságra fekszik DomkappelntőL Ehhez télen cipő, ruha kell, vagy vasúti bérletjegy. S mert a domkappelni magyarok legtöbbje földhözra­gadt, szegény ember, — csak kevés gyermek jutott el a pozsonyi magyar iskolákig. A leg­többje ott maradt a szomszédságban levő cseh­szlovák iskolában. A magyar nemzeti-, később az egységes ma­gyar párt .valamint a pozsonyi SzMKE magu­kévá tették a domkappelni magyar gyermekek- ügyét, s négy év előtt megindították a mozgal­mat a helybeli magyar iskola engedélyezése ér­dekében. Mintegy 285 gyermek szülői Írták alá a kérvényt, amely azóta már néhányszor végig­járta az illetékes iskolai hatóságokat abulról- tfelfelé és vissza. A hivatalos körök talán be is látták a dom- ikappelni magyarok iskolakérelmének a jogossá­gát, amelynek minden törvényes előfeltétele megvolt. Jelentkezett azonban a Slovemska Li­ga, amely tiltakozást jelentett be az ellen, hogy Domkappelnben magyar iskola nyíljon meg. Természetesen a Slovenska Liga tiltakozásának nagyobb súlya volt, mint a szegény dornkappel- ni magyarok jogos kérelmiének és az iskola inindezideig nem is nyílt meg. A pozsonyi SzMKE csoport áldozatkészsége fez utolsó két iskolai éven lehetővé tette, hogy először 96, most pedig 110 gyermek bejárhatott Domkappelnből a pozsonyi magyar iskolába, amennyiben megvette részükre a kedvezményes fvasuti jegyet. Ez év júniusában a SzMKE pozsonyi vezető­sége a domkappelni szülők megbízásából újabb kérvényt adott be az iskolaügyi referátushoz, amelyben csupán annyit kért, hogy a jövő isko­lai évben a helybeli csehszlovák iskola mellett nyíljon meg egy párhuzamos magyar osztály az I. és II. osztályú magyar nemzetiségű gyerme­kek részére. A kérvényezők a jelentkező gyer­mekekből csupán 61 gyermeket Írtak össze, akiknek neveit a kérvénnyel együtt terjesztették be az iskolaügyi referátushoz. a csehszlovák sajtó, — amelynek elfogultsá­gát a magyar kívánságokkal szemben ismerjük, — megfujta a harci riadót, s csúnyán visszaélt fe magyarok ezen nemes gesztusával és szerény kérelmével, amennyiben elferdítve, rosszhisze­műen állította be az egész ügyet, csalóknak ne­vezte azokat, akik 285 domkappelni magyar gyermekről beszéltek, mert ime kisült, hogy Összesen 61 gyermek jelentkezett összesen, PRAGA. - A történelemben vajmi keveset, vagy éppen semmit sem tanultunk Róttál János grófról, aki pedig a maga idejében igen hatalmas ur volt. Leopold császárnak, aki grófi rangra emelte, egyik leghűsége­sebb embere, aranygyapjas vitéz, a morvaországi Napa je dl, Holeschau és Quassitz uradalmak örökös ura, Stiriának örökös fő ezüsttárnoka. Magyar in- digenátust is nyert ez a Lusatiából az osztrák örökös tartományokba szakadt család és Róttál János grófnak édesapja, aki bárói rangot viselt, a XVII. század első esztendeiben szendrei kapitány volt Róttál Jánosnak magyar vér is folyt ereiben, anyja Tüurzó Mária, Thurzó Szaniszló nádor húga volt és ő maga nyelv­ben és szokásban magyarnak nevelkedett Hűbb osztrák azonban nem volt nála. Talán eszesebb sem a maga idejében és kevés nála nagyravágyóbb. Titkon nádorságra pályázott és mert szemben találta magát Nádasdy Ferenccel, halálos ellensége volt az egykori országbírónak, akit később a Wesselényi-féle össze­esküvésben való részvétele miatt ki is végeztek. Ebben Róttál János grófnak nem csekély része volt A Wesselényi-megmozdulás háttere Abban az időben, amikor az elmondandó történet kezdődik, a vasvári békekötés után forrongott és elé­gedetlenkedett az egész magyar nemesség. Elégedetlen­kedtek a tökéletes szentgotthárdi győzelem ellenére megkötött vasvári békével, mert a győzelmet nem ak­názta ki a törökkel szemben, hanem sokkal inkább a magyarokkal szemben. Wesselényi Ferenc nádor állt az elégületlenek élén, vele együtt tanácskoztak a Zrí­nyiek, Miklós, a költő és Péter, a későbbi bán, nem­különben Lippay György esztergomi érsek és ezek a tanácskozások voltak a magva annak a Wesselényi-féle megmozdulásnak, amelynek véres titkait évszázadokon át őrizte a bécsi levéltár és amelyről bizony nagyon szűkszavúan emlékezik meg a magyar történelem, 1667-ben még csak tanácskoztak ex elégedetlenek és Apaffy Mihály erdélyi fejedelem utján a törökkel igye­keztek szövetséget kötni az osztrák elnyomás ellen. Próbálkoztak Franciaországgal is érintkezést keresni, Lajos király követe, Gremonville lovag azonban csak ígéretekkel tartotta őket Apaffy komolyan vette a törők szövetség dolgát és kezére járt az elégedetlenek­nek, akik Baló Lászlót menesztették a portára szóbeli üzenettel. Sajnos, Baló László kénytelen volt Konstan­tinápolyban Panajotü portai főtolmács segítségét igénybevenni, aki egyik leghűségesebb embere volt a bécsi udvarnak. Wesselényi ezt mondja róla: „Panajotü az osztrák kormány neveltje és ez a ra­vasz görög azon fajból való, amely rabszolgai állapo­tában is kormányozni tudja urait esze ravaszságával." Egy este a csejtei várban Tudta ezt a ravasz görögről Nádasdy Ferenc is, éppen ezért fölöttébb érdekelte őt, amikor arról ér- tetiik, hogy Horváth Ferenc erdélyi követ Bécsben Rottalnál is járt és visszamenőben Róttál saját titkárát adta kísérőnek, hogy ez Apaffyhoz üzenetet vigyen. Nádasdy jól sejtette, hogy Panajotti már árulkodott a magyar urakra Bécsben és hogy Róttál valószínű­leg azért küldi titkárát Apaffyhoz, hogy a fejedel­met a magyar urak támogatásáról lebeszélje. Ezek a történelmi előzményei a vágujhelyi posta- rablásnak, Nádasdy Ferenc 1667 október 6-án oda­haza, Csejte várában tartózkodott számos vendégével, többek között vejével, Draskovich Miklóssal és a ka­landos életű Balassa Imre gróffal, aki akkor nemrég szabadult meg perújítás segítségével Pozsony börtöné­ből. Ott volt a vendégek között Nagy Ferenc, a volt itélőmester is, Nádasdynak egyik bizalmasa és a Weeselényi-féle összeesküvésnek egyik későbbi részese. Amikor a várur kiváncsi Amint a vendégek az asztalnál ültek, a postakocsi sípja hallatszott be az ebédlőbe. Horváth Ferenc, Apaffy követe és Róttál titkára érkeztek Csejte alá, amely mellett akkor az ut Liptónak és Így tovább Er­délynek vezetett. A titkár és a követ megszállottak Csejte várában. Nádasdynak azonnal eszébe jutott, hogy jó volna megtudni, mit Ír Róttál a fejedelemnek Bekérette tehát apródját, Baranyay Mihályt s igy szólt hozzá: — Vendégeljétek meg Horváthot és Róttál titkárát, te pedig a titkárt itasd le és szedd el tőle a leveleket, amiket visz. Baranyay megcsóválta a fejét. — Nem iszik az uram! Ismerem Róttál embereit, azok mind bornemisszák. Nagy Ferenc is közbeszólt Nem tetszett neki a terv. Ha a leveleket Csejtén lopják el, mindjárt Nádasdy lesz gyanu3 Bécsben, ami veszélyes dolog. — Hanem lopássá el kigyelmed útközben. Vala­mely kőbor latrok kepében rontson rá néhány em­ber az utasokra és fossza meg őket a levelektől. Nádasdy nevetett Nagy Ferenc ötletén és nem is késett azt végrehajtani. Bossányi Gábort Roznay Györgyöt Baranyay Mihályt és Tulok György kapi­tányt bízta meg a postarablás végrehajtásával. A postarablás Az álrablók titoktartást esküdtek, azután Tulok vezérlete alatt Vágujhelyen túl egy mélyutban lesbeállottak és mi­kor Horváth Ferenc és a titkár kocsin éjjel arra mentek, megrohanták és kifosztották őket. Csak egy hibát követtek eL Valamelyikük rárivallt Róttál titkárára: Hol a levelek?! A rablás azonban annak rendje és módja szerint végrehajtódott, a két kárvallott leugrott a kocsiról, a szomszéd erdőbe menekültek és csak másnap szedte fel őket kocsijára Nagy Ferenc, amikor Csejtéröl haza­ment Csoholra. A volt itélőmester nagykegyesen fel­karolta a kárvallottakat, Horváth Ferencet elszállitatta Árvába Thökölyhez, Róttál titkárát pedig a trencséni postán hazaküldte Bécsbe. Hogyan derüli ki a titok? Róttál hálásan meg is köszönte Nagy Ferenc szí­vességét és felkérte, hogy „nyomozódjék a környéken a rablók után". Ez a nyomozás természetesen semmi eredménnyel nem járt, Bécsben azonban gyanút fog­tak, hogy a postarablás talán nem is közönséges rablóknak müve: —- ,miért Magyarországon a közönséges utonállók világos nappal szokták űzni mesterségüket és nem is levelek, hanem másféle préda után kapkodnak". Erdélyben viszont az udvar kezét voltak hajlandók látni a dologban és azt mesélték, hogy azért raboltat- tak ki Horváthot, hogy megtudják, nincsenek-* nála magyar uraktól bizalmas levelek. Ez az 1667 októberében történt vágujhelyi rablás története, kulisszatitkai csak a nagy összeeskü­vési perben derültek ki és pedig éppen Nagy Ferenc­nek 1670 október 16-án és Baranyay Mihálynak 1671 március 20-án tett vallomásaiból. Mindkét vallomást a titkos levéltár őrizte hosszú esztendőkig, a tényt magát azonban Nádasdy Ferencnek halálos Ítélete is megemliti indokolásában, mint sulyosbitó körülményt Vidáman táboroznak Szklenófürdön a pozsonyi cserkászleányok SZKLENóFtXRDÖ. — A pozsonyi ma­gyar leánycserkészek az idén éppen úgy, mint két éve, Szklenófürdő közelében tábo­roznak. Körülbelül 24 cserkészleány ütötte föl sátrát szép, erdővel övezett réten dr. Triebeisz Gyuláné csapatvezető felügyelete alatt. A bekeritett sátorfalu, a virággal dí­szített feszület, a harang, a parancstábla, a mohával díszesen körülvett zászlórúd mind kedvező benyomást tesz a látogatóra. Az idő a táborozásnak eléggé megfelel. Egy kis helyi zivatart kivéve, jó idejük van, úgy­hogy pontosan betarthatják a cserkészszel­lemnek megfelelő napirendet. így a reggeli torna, a délelőtti tábori munka, a délutáni pihenés, olvasás, fürdés, játék és séta mind arra szolgálnak, hogy a kisleányok mege.d- ződjenek, ügyesedjenek és több Önállóságra tegyenek szert. Különösen közkedveltté váltak az esti tá­bortüzek, nemcsak a cserkészek, de a fürdő­ben nyaraló vendégek körében is. A tábor­tűz világitó fénye mellett meghitt együttes­ben ülnek a vendégek és cserkészleányok egyaránt és néhány kis müsorszám után megzendül az egész tábor ajkán a magyar nóta; együtt dalol vendég és cserkész. Fe- lejthetetlenek ezek a tábortüzek. A tábort számos vendég látogatja. így különösen a fürdőző falusiak fogadták me­leg szeretetükbe a cserkészleányokat és hal­mozzák el ajándékaikkal. Hálából a cser­készleányok magyar szentmisét eszközöltek ki az esperes-plébánostól. A tábori életet megszakítják nagyobb ki­rándulások is. így meglátogatják Vihnyét, Selmecbányát, Lévát és Garamszentbenedto- két s igy a kellemes kirándulás mellett újabb ismeretekre tesznek szert. A csapat tír tagjó részt vett a komáromi nyaralótelepen tartott vezetői táborozáson ia. A leányok itt a tábori életet nagyon élve­zik és nehéz szívvel gondolnak arra az idő­re, amikor már véget ér ez a kellemes nya­ralás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom