Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-03 / 175. (4618.) szám
Kitartó harc a magyar nemzeti követelések mellett Az Egyesült Párt állást foglalt a kormány ttatútumtervével szemben fi isárt rövidesen tájékoztatni fogja a közvéleményt ■ A klub még mindig nem kapta kézhez a közigazgatási reform tervét ■ A szlovák néppárt kitart auionomista programja mellett ■ jait képező valódi helyzetből logikusan folyik. A klub elhatározta, hogy a kormánytól követelni fogja a kötelező gázálarc elárusi- tására vonatkozó jogosítványok igazságos elosztását. Minden olyan járásban, ahol 50 százaléknál több a magyar lakosság száma, magyar nemzetiségű kereskedő vagy iparos kapja az árusítási jogosítványt. Magyar tanfolyamok rendeztessenek a magyar jo- gositványigénylők részére. A vagyontalanok részére biztosítandó ingyenes gázálarcok .kiosztása igazságosan történjék a magyar nemzetiségű lakosság sérelme nélkül* A klub tiltakozik az adóhivatali végrehajtók azon eljárása ellen, hogy az állami végrehajtók annak ellenére, hogy a gabonaárak még nincsenek megállapítva és a cséplés nem fejeződött be, mégis nagy mohósággal vetik rá magukat a gazdaközönségre az adók kíméletlen behajtása végett. Végül a klub elhatározta, hogy a leégett füleld zománcgyár munkanélkül maradt munkásai fdsegitésére megteszi a szükséges lépéseket és a klubtagok a maguk részéről is lehetőségeikhez képest hozzájárulnak a gyűjtéshez. A szlovák néppárt ünnepélyes autonomisfa nyilatkozatot tett mai klubülésén PRÁGA. — A szlovák néppárt parlamenti klubja dr. Tiso elnökletével ma délután 2 órakor Prágában ülést tartott, amelyen az elnöklő dr. Tiso fölolvasta Hlinka András levelét. Hlinka drámai hatású levélben fölszólítja pártjának törvényhozóit, hogy vívják meg az autonómiáért folytatott harc e végső csatáját. A klubülés elhatározta, hogy levélben válaszol Hlinkának, biztosítja hűségéről és arról a nem lankadó harcról, amit Szlovákia autonómiájáért folytat. Dr. Sokol Márton, a párt főtitkára ismertette ezután a három kormányjavaslatot. A klubülés elhatározta, hogy a kormány javaslatokat illetően akkor mondja ki az utolsó szót, amikor majd a javaslatok végső szövegezésükben feküsznek előtte. A szlovák néppárt Szlovákia teljes autonómiájának kivívásáért tovább harcol. Ami lord Runciman látogatását illeti, a klubülés elhatározta, hogy érintkezésbe lép a lorddal és ismerteti előtte a szlovákság kívánságait. Ezután Sidor fő- szerkesztő beszámolt Hletko elutazásának programjáról. Dr. Hletko tiszteletére augusztus 7-én a néppárt Rózsahegyen ünnepélyes manifesztá- ciót rendez, amelyen a párt mindkét klubja is képviselve lesz. Az ünnepség során üdvözölni fogják dr. Hletkot, az amerikai szlovákság követét, s megkérik őt, hogy a szlovákok küzdelmét továbbra is támogassa, amire dr. Hletko nagyszabású beszédben fog válaszolni. Dr. Hletko augusztus 8.-án utazik el Rózsahegyről,ahonnan egyenesen Gdiniába utazik, hogy ott hajóra szálljon. A szlovák néppárt több törvényhozója elkíséri a lengyel kikötőbe Amerika szlovák követét A polgári Iskolák megszervezése Irta; Mészáros Gyula A csehszlovákiai magyar kisebbség a polgári iskolák terén áll a leggyöngébben. Itt van aránylag a legtöbb jogigénye uj iskolákra, s — tegyük hozzá — a legtöbb tennivalója is. A polgári iskolák megszervezéséről három alapvető törvény intézkedik Csehszlovákiában éspedig a 189/1919. sz. — amelyet azonban Szlovákiára és Kárpátaljára nem terjesztettek ki—■ , a 226/1922. sz., úgynevezett kisiskolatörvény, s legújabban a 223/1935. sz. körzeti polgári iskolákról szóló törvény. E legutóbbinak jelentősége abban áll, hogy az iskola fönntartási költségeit megosztja a körzetbe tartozó községek, a politikai járás és az ország között, s a polgári iskolák létesítését ezáltal megkönnyíti, másrészt kiterjeszti a polgári iskolai oktatás lehetőségét oly községekre —- illetve azok iskolaköteles gyermekeire —, amelyek a maguk erejéből képtelenek lennének polgári iskolát fönntartani. Tudjuk, hogy a Szlovákiában és Kárpátalján még ma is érvényes 1868. évi XXXVIII. sz. népiskoláztatásról szóló törvény elsősorban a politikai községre hárítja a népiskola létesítésének és fölállításának a kötelezettségét, amelyhez segély kérhető. Az állam nem köteles népiskolákat építeni, csupán joga van erre és saját elhatározásától függ, él-e ezen jogával és hol. A népiskolai oktatás nyolc évre való ki- terjesztése, amelyet az 1922. évi 226. számú törvény mondott ki, nagy anyagi megter- heltetést jelentett a politikai községekre és hitfelekezetekre, mert a tanulók számának megnövekedésével uj tantermekre, iskola- épületekre, uj tanerőkre lett szükség, s a községek és iskolaszékek nem tudták máról- holnapra az ezekhez szükséges pénzt előteremteni. Az iskolafejlesztés különben is gyönge oldala volt a falusi lakosságnak és a múltban is szívesen vette, ha az ezzel járó terheket át tudta ruházni másra, például az államra. Különösen a vegyes nyelvterületeken állottak elő nagy nehézségek, ahol a magyar iskolák mellett szlovák iskolák léte- litését is szorgalmazták a hatóságok és szlovák nacionalista egyesületek. Most a körzeti polgári iskolákról szóló törvény — különösen a magyar nyelvterületeken — uj helyzetet teremtett. Tudjuk, hogy a múltból csupán a városokban maradtak magyar polgári iskolák, s a határmenti magyar centrumokban a csehszlovák kormány tervszerű iskolapolitikája eredmé- nyeképen mindenütt csehszlováknyelvü polgári iskolákat szerveztek —- például Duna- szerdahelyen, Párkányban, Szepsiben, Csapon. A magyar lakosság megértette a polgári iskolák jelentőségét; s igyekezett magyar- nyelvüek fölállítását is keresztülvinni. Sajnos, e tekintetben — s ezt őszintén meg kell mondani — nem találkozott kellő megértéssel éppen az iskolai és politikai hatóságok részéről, amire a legklasszikusabb példa a Szepsi község magyar polgári iskolájáért évek óta folyó küzdelem. A körzeti polgári iskolák fölállításánál az iskolai kormányzat két etappot állapított meg. Az elsőbe a meglévő helyi jellegű polgári iskolák körzetivé való átalakítását vette föl, mig a másodikba az uj körzeti polgárik létesítését sorozta be. Az első az egysze- TtiKb, mert nem,Jelent nagyobb anyagi megPRÁGA. —’ Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt és Zipser Deutsche Partéi törvényhozói klubja kedden délelőtt Prágában dr. .Szüllő Géza elnökletével ülést tartott. A klubértekezleten a kormányelnök által átadott nemzetiségi statútum és nyelvtörvénytervezet tanulmányozására és magyar szempontból való felülvizsgálására a klub által kiküldött bizottságok vezetői: Jaross Andor és Esterházy János terjesztették elő jelentéseiket á tervezetekről. A közigazgatási reformjavaslat tanulmányozásával megbízott választmány vezetője, dr. Szilassy Béla szenátor jelentését nem nyújthatta be, mert még máig sem kapta meg a klub a miniszterelnökségtől ezt a javaslatot. A jelentéseket élénk vita követte, melyben résztvett a klub valamennyi tagja. A klub megállapította a jelentések végleges szövegét, amelyről a közvéleményt a legközelebb részletesen tájékoztatni fogja. A klubértekezlet ezután foglalkozott a mai politikai helyzettel s elhatározta, hogy a parlamenti klub nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy az általa javasolt és a helyzet megoldására alkalmas módosításoknak hatékony számbavételét és keresztülvitelét biztosítsa és párhuzamosan haladva a német nemzetiség követeléseivel, a magyar nemzeti követeléseknek is érvényt szerezzen azon az alapon, amely az állam alapterheltetést. A magyarságra a második etapp a fontos, mert egyrészt kevés a magyarnyelvű polgári iskola, másrészt a meglévőkből csupán a legújabbak alakithatók át körzetiekké, miután a legtöbb városban van. A törvény maga elég komplikált, s alapos áttanulmányozást igényel. Ezt a hiányt az iskolai kormányzat is észrevette, mert a törvény megjelenése óte több kiegészítő és magyarázó rendelet jelent meg, amelyeket szintén ismerni kell. Ez megint a nemzeti kisebbségekre hátrányos, mert amig a szlováknyelvü körzeti polgári iskolák létesítésénél a tanügyi és politikai hatóságok a legnagyobb fokú támogatást nyújtják és teljes jóindulatot tanúsítanak, addig a magyar lakosság teljesen magára van hagyatva, minden lépést magának kell megtennie, kiharcolnia, s ezer és ezer akadályt legyőznie. Ez az államfordulat óta fönnálló helyzet teljesen indokolttá teszi a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának a követelését, amelynek elengedhetetlen előföltételei az országos magyar iskolatanács, magyar iskolaigazgatás magyar nemzetiségű tanfelügyelőkkel, tanerőkkel, központi tisztviselőkkel, s az összes magyar iskolatagozatok önállósítása. Térjünk azonban vissza a körzeti polgári iskolákra. Mi a törvényes eljárás egy uj körzeti polgári iskola fölállításánál? A terv elindítója az a politikai község, amelyben az iskolát föl akarják állítani. Ennek kimondása a községi képviselőtestület föladata, amely ezen határozatáról kiértesíti azon 5 kilométeres körzetben fekvő községeket, amelyekből a polgári iskolai körzet alakul. Egyben a határozatról kiértesítendő a tanfelügyelőség is. Ezután a törvény 6. §-ára való hivatkozással föl kell kérnie az iskolát kérő politikai községnek vagy községeknek az illetékes tanfelügyelőséget, hogy az iskola fölállításának megtárgyalására hívja össze a törvényben előirt bizottságot, amelyen a tanfelügyelőség, a politikai hatóság és az érdekelt községek képviselői jelennek meg. Ezen kimondják az iskola fölállítását, megállapítják a körzetet, illetve a községeket, amelyek a körzetbe fognak tartozni, megállapítják a polgári iskolaköteles gyermekek számát és vállalják az iskola dologi kiadásainak az egyharma- dát, amely a körzetbe tartozó községeket aránylagosan terheli. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A tanfelügyelőség ezt véleményezés végett fölterjeszti a járáshoz, amely a törvény-szerint az iskolafönntartás. egyharmadát tartozik vállalni. Innen az iskolai referátuson át az országhoz megyen föl a kérelem, megfelelően fölszerelve, mert a fönntartási költségek harmadik harmadát — szintén a törvény értelmében — az ország tartozik vállalni. Ez a megosztás az iskolaépitési költségekre is vonatkozik, amennyiben iskolaépületet kell emelni. A végső döntés joga az iskolaügyi minisztériumé. Az uj iskola igazgatását azután az úgynevezett körzeti iskolatanács veszi át, mely a körzet lakosságából és tanitói karának tagjaiból választás utján alakul, s felügyeleti hatósága a tanfelügyelőség. Az iskolatanács megválasztását, hatáskörét és tevékenységét az idézett 233/1935, sz. törvény, valamint az 1937. évi 153. sz. kormányrendelet szabályozzák. Ez volna a lényeg az uj körzeti polgári iskolák szervezésénél. Természetesen a helyi viszonyok mindenütt fontos szerepet játszanak. s ezekre nem lehet általános szabályokat fölállítani. Itt vár fontos föladat a magyar iskola őszinte, igaz barátaira, hogy aktív közreműködésükkel mozdítsák elő a magyar körzeti polgári iskolák ügyét. Mindenki a?on a területen, ahol lakik. Ne mástól várjunk Előfizetési Ars évente 300, félévre 150, negyed- ^ # # Szerkesztőség: Prága U% Pánik* évre 76, havonta 26 Ki, külföldre: évente 450, Szlovákiai eS kárpátaljai magUarság ulicel2. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • « Prága 11, Panská ulice 11, III. emelet, A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyel szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A. | XVII. évf. 175 (4618) szám a Szerda ■ 1938 augusztus 3
