Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-10 / 181. (4624.) szám
4 ^IWGMt/VVAfitoRHIRLAB 1937 augusztus 10, szerda* Csütörtökön temetik Vutkovidi Sándort PRÁGA, — Jelentettük tegnap, hogy dr. Vutkovich Sándor nyugalmazott pozsonyi akadémiai tanár hirtelen elhunyt, A váratlanul bekövetkezett halál miatt a hatóságok elrendelték az elhunyt holttestének fölbon- coíását. A temetést ennek következtében csütörtök délután négy órára tűzték ki, A Toldy Kör nevében a temetésen Arkauer István főszerkesztő, választmányi tag mond búcsúbeszédet, r * A tragikus mólon elhunyt Vutkovich Nándor 1869 szeptember 8-án született Pécsett, tehát most volt 69-ik életévében. Atyja, néhai idb. Vutkovich Sándor a múlt század hetvenes éveiben jött Pozsonyba, ahol eleinte mint főgimnáziumi tanar. később pedig az akkori pozsonyi királyi akadémián mint bölcsész-professzor működött. Mint ismeretes, id. Vutkovich Sándor alapította meg a pozsonyi Toldy-Kört, s ő volt megalapítója a pozsonyi magyar napisajtónak is. Id. Vutkovich Sándornak négy fia volt. akik közül a legidősebb a most elhunyt hasonlónevü fia, akinek neveltetése a családi tradíciók szellemében történt. Ifj. Vutkovich Sándor középiskolai tanulmányait Pozsonyban a királyi katolikus főgimnáziumban végezte, majd a jogi pályára lépett s a pozsonyi jogakadémiának lett a hallgatója. Tanulmányait azután Becsben, Berlinben és Parisban végezte kittinő eredménnyel. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a tudományos pályán működött. Fiatal kora ellenére néhány feltűnést keltő jogi tanulmányt irt. 1892-ben adta ki „A miniszteri felelősség" cimti könyvét, majd 1895-ben jelent meg „A párbaj" című könyve, 1896-ban pedig ..A felsőházak szervezete a főbb államokban" című tanulmánya, 1894-ben ifj. Vutkovich Sándort a pozsonyi jogakadémián a magyar közjog és köz- igazgatási jog tanárává nevezték ki. Akkor nagy feltűnést keltett „A kötelező szavazás" cimti közjogi tanulmánya, amely ebben a tárgykörben az első magyarnyelvű szakmunka volt s amelyet németül Bécsben is kiadtak. A fiatal tudós azonban nemcsak tudományos téren folytatott tevékenységet, hanem publicisztikai téren is. Tudvalevő, hogy atyja 1887-ben alapította meg a „Pozsony- megyei Közlöny" cimü magyar hetilapot, amely 1899 szeptemberében alakult át „Nyugatmagyarországi Híradó" címen politikai napilappá. Ennek a napilapnak a szerkesztőségében úgyszólván első naptól kezdve munkálkodott ifj. Vutkovich Sándor. Különösen nagy szeretettel foglalkozott zeneművészeti és művészettörténeti kérdésekkel s ő számolt be nagyszerű cikkekben az akkori Pozsony zenei eseményeiről, amelyek akkor bőven voltak ebben a nagy tradicióju városban. Feltűnő sokat utazott, világlátott ember volt s utazásairól számos érdekes cikkben számolt be. „Párisi emlékeim” címen 1900-ban könyvét jelentett meg, majd 1902-ben „Oroszországi üti emlékeim” címen irta meg oroszországi utján szerzett élményeit és tapasztalatait. A Toldy Körben is kezdettől fogva tevékeny szerepet vitt. Elnöke volt a Toldy Kör irodalmi bizottságának egészen haláláig. A világháború előtti években rendkívül agilis munkásságot fejtett ki a Kör kulturális előadásainak megszervezésében. Édesatyja emlékét 1904-ben a Toldy Kör harmincéves jubileuma alkalmával 10.000 koronás irodalmi alapítvány létesítésével örökítette meg. Ennek a kamatait a Toldy Kör ma is irodalmi munkák jutalmazására fordítja. A rendkívül agilis és törekvő embert a világháború előtt betegség lepte el, úgyhogy 1914-beh, amikor a pozsonyi magyar egyetemet felállították, kénytelen volt nyugalomba vonulni. Ez sem jelentette azonban azt, hogy munkaereje megcsappant volna, mert a pozsonyi Erzsébet tudomány- egyetemen is hamarosan megszerezte a magántanári minősitést és ebben a minőségben számos előadást is tartott. Halálát bizonyára meggyorsította az a tragikus esemény, amely néhány héttel ezelőtt jörtént családjában. A PMH is beszámolt arról, hogy ifj. Vutkovich Sándor egyetlen gyermeke Vutkovich Zenő, aki Budapesten élt és néhai Beer Vilmos lovagnak volt a felesége, de tőle annak halála előtt elvált, öngyilkossági kísérletet követett el és még most is súlyos betegen fekszik az egyik budapesti szanatóriumban. A most tragikus körülmények között elhunyt Vutkovich Sándor felesége szül. Ritter Zsófia, leánya Beer Vilmosné, Vutkovich Zenő és fivérei dr. Vutkovich Ödön. a pozsonyi Hiradó volt főszerkesztője, Vutkovich Árpád miniszteri tanácsos gyászolják, akik valamennyien Budapesten élnek. A két évvel ezelőtt elhunyt Sipőcz Jenő budapesti főpolgármester unokaöccse volt a most elhunyt Vutkovichnak. Amikor Vutkovich Sándor halálának híre elterjedt, dr. Aixinger László, a Toldy Kör ügyvezető elnöke azonnal intézkedett, hogy a Hosszúmmá 19. számú ház ormára, ahol a Toldy Kör helyisége van, kitűzzék a gyászlobogót, közben a Toldy Kör nevében koszorút rendelt az elhunyt ravatalára. A Kör irodalmi bizottsága elhunyt elnökének temetésén testületileg képviselteti magát. — POZSONYBAN TANULÓ DIAKOK FIGYELMÉBE. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt központja (Pozsony, Ven- tur-ucca 15., I.) felhívja a Pozsonyban tanuló diákok és egyetemi tanulók figyelmét arra, hogy azok, akik lakást és ellátást keresnek, megfelelő cimeket kaphatnak a párt központjában. — PALYAVÁLASZTÁS ELŐTT ÁLLÓKNAK nélkülözhetetlen kézikönyv a „Vezető" cimü könyvecske. amely 6.50 koronás árban kapható Janson Jenőnél, Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. Az összeg bélyegben is beküldhető. Portó külön 50 fillér. Föltartóztathatatlanul erősödünk! 1936 végén 728.614 magyarajka állampolgára volt Csehszlovákiának A népszámlálás óla 1936 végéig 36.7S1 fővel szaporodott a magyarság ■■ Szaporodási arányunk meghaladja a csehszlovákokét és németekét ■* PRÁGA. •—■ A csehszlovák főiskolák rektorai — ugylátszik Runciman ittlétére való tekintettel — röpiratot adtak ki, amelyben összehasonlítják az egykori osztrák .uralom alatti cseh iskolák és a mai csehszlovákiai német iskolák statisztikáját. A röpirat azt a tételt igyekszik bebizonyítani, hogy több iskolával bir, mint amennyi nemzetiségi számaránya alapján megilletné. A röpirat- ban van egy statisztikai táblázat, amely magyar szempontból is figyelmet érdemel. Nevezetesen kimutatja a legutolsó népszámlálás óta 1936-ig följegyzett népszaporodást s itt kitűnik, hogy a 691.923 főnyi csehszlovákiai magyarság hat év alatt 36.751 fővel szaporodott s ezzel a természetes szaporodásával jelentékeny helyet foglal el a csehszlovákra, népmozgalmi statisztikában. Ezt az alábbi összehasonlítás érdekesen Az Egyesült Párt vezetősége ülést tart Léván Az üzemi adminisztráció tultengése lerántja a technika vívmányait Irtat Neubauer Frigyes mérnök Tanulságos s egyben ijesztő volna, ha a nagyvállalatok statisztikát készítenének arról, hegy összes alkalmazottaik közül hányán végeznek termékeny és hányán termékeden munkát. Terméketlen munka alatt ebben az esetben mindaz értendő, ami vámügyek, behozatali és kiviteli engedélyek, devizák, transzfer, árro- lyaaribdztosiíás, egyéb biztosítások, a külföldi alkalmazottak nyilvántartásának, adóügyeknek sfcb. intézésével függ össze. Kiderülne, hogy a „terméketlen munka" milyen óriási hányada az egész üzemi munkának és kiderülne, hogy ez a hányad folyvást csak növekszik. Gazdálkodásunk mai módjának következménye, hogy a vállalatokban mind több és több munkát és pénzt kell olyan elintézendőkbe fektetni, melyek az illető vállalkozás tulajdonképpeni gazdasági céljával nem függnek közvetlenül össze. Az ilyen nega-iv befektetések, melyekből a vállalatnak nincs közvetlen haszna, ma oly nagy mértékben terhelik meg a vállalatokat, ahogyan azt ezelőtt el sem lehett volna képzelni. Ha a vállalatok vezetői idejükkel-exejükkel gazdaságosan akarnak bánni, akkor egész sereg speciálista hivatalnokot kell alkalmazniok: export-import, deviza, vám, jogi, biztosítási síb. szakembereket, — e szakemberek persze drágák és sok pénzbe kerülnek azok az ..összeköttetések" is, melyeket létre kell hozniok, hogy munkájuk eredményes legyen. A fejlődésnek ez az irányzata igen sajnálatos, mert minden vállalat mozgékony, fürge, gyors fordulatu 1 ^ellene, hogy legyen, akár valami modern könnyűfém-repülőgép, ehelyett ma olyan, mint valami teherautót nehézkes, lassú működésű és a hatósági előírások drótsövény- hálózatai között csak nehezen találja meg útját. Szaporodnak a munkák, melyeknek a tulajdonképpeni vállalkozáshoz nincsen közük, hanem csak adminisztratív jellegűek és a vállalatok ezért mindinkább intézetek jellegét veszik fel. Még tapasztalt nagyvállalatoknál is rengeteg az olyan munka, melyeket saját hatáskörben el sem lehet intézni, hanem melyekkel a szövetkezetekhez, kamarákhoz, vagy más eféle intézményekhez kell fordulni. Az eféle gondok mértéke még sokkal nagyobb a közép- és kisüzemekben, mert ezek nem engedhetik meg maguknak szakemberek tartósát A terméketlen munkák hányadának e folytonos növedkedése szinte kivétel nélkül az egész világot sújtja, tehát nemcsak a „tervgazdálkodó" államokat (Németország, .Olaszország, Oroszország), hanem szóikat is, melyek úgy vélik, hogy megőrizték még a szabad" gazdálkodás valamelyes maradékát, — ez utóbbi államok váltig hangoztatják a nemzetközi áruforgalom szabadságának döntő jelentőséget mégis mindennapos gazdasági gyakorla- | tukban kénytelenek ezt az elvet a bizalmatlan- í ság és elzárkózás mai, emberhez méltatlan lég- ? körében folyvást áttörni. Nemcsak a közönség, de a hatóságok sem ismerik eléggé ezeket a nehézségeket, melyekkel a vállalatoknak küzdeniük kell Apró, de igen jellemző példa: egyik kalapiparos három, belföldi származású kalapot próbaképpen kikészit- tetí külföldön egy speciálgépen, melyet beszerezni szándékolt, — a kalapok „behozatala" al! kaiméval vámot kellett fizetnie, noha a dolgot előre jelentette a kiutazásnál és utólag is igazolni tudta, hogy ugyanarról a három kalapról van sző, melyet kivitt. Nagy károkat okoznak a nemzetközi kliring (elszámolási) kényszerűségek is, mert gyakran gondos szerződések ellenére is nehéz a fizetési késlekedések miatt előálló kamatveszteségeiket elkerülni. Különös tragikum, hogy a haladó technika korszakában nemcsak a termeléssel összefüggő különböző hivatalos eljárások száma növekszik állandóan, hanem hogy ezek a hivatalos eljárások korunk „tempóját" megszégyenítő las- sussággal folynak. Prágából Jávába egy hét alatt lehet repülni, de három hétig is eltarthat, mig az ember minden formalitást, engedélyt, ok- mánybélyeginformádÓt, láttamozási stb. el tud intézni. Sajnos: a technika lehetőségeivel és kényelmeivel szinte hatványozottan nőtték életünk körülményességei. Két emberöltővel ezelőtt Budapestről Pöstyénbe csak többnapos postakocsiuttal lehetne eljutni, ma 1 óra alatt — lehetne, ha volna repülőjárat és ha az megfelelően olcsó volna, amit főleg az állami költségvetésnek a fegyverkezési kiadások-okozta hihetetlen megterhelése gátol meg, mint sok any- nyi mást. Vonattal ma 3 óra alatt — lehetne, ha a határvizsgálat nem tartana oly sokáig, valójában 4 óra alatt lehet, ezzel szemben napokig tart a vizűm, a devizaengedélyek és egyéb formalitások elintézése. E „modern" gazdasági és közlekedési körülményességeknek és bonyolult előírásrendszerüknek hadat kellene üzenni. És a hadjáratot elszánt céltudatossággal lefolytatni. Utána a nemzetek feliéiegzenének és uj erővel nekifoghatnának ügyeik okosabb intézéséhez* tünteti föl. 1930-ban a köztársaság 14 millió 479.565 főnyi lakossága nemzetiségi tekintetben a következőképpen oszlott meg: Csehszlovák 9,688.770 66.91 százalék Orosz 549.169 3.79 Német 3,231.688 22.32 Magyar 691.923 4.78 Zsidó 1S6.642 1.29 Lengyel 81.737 0.57 Egyéb 49.636 0.34 „ 1930-tól 1936-ig bezárólag az ország lakosainak (állampolgárainak) száma 501.368 fővel szaporodott. E félmilliónyi uj polgárság nemzetiségi megoszlása a csehszlovák tanügyi férfiak röpirata szerint abszolút számokban és százalékban a következő: Csehszlovákok 339.699 67.75 Oroszok 66,535 13 27 Németek 39.054 7.79 Magyarok 36.751 7.33 Zsidók , 5.218 1.04 Lengyelek 9.760 1.95 Egyéb nemzetiségűek 4.351 0.87 Ez a táblázat szemléltetően mutatja, hegy a háromnegyedmilliónyi magyarnak csaknem annyi természetes szaporodása volt, mint a három és egynegyedmiíüónyi németségnek! Az újszülöttek között a magyarok nem 4.78 százalékkal szerepelnek, hanem ennek csaknem a kétszeres arányával. A röpirat adatait szemlélíetőbben állíthatjuk szembe, ha kiszámítjuk, hogy az egyes népek természetes szaporodása magának az illető népnek a számához képest mekkora arányú volt. És itt a következő százalékszámokat kapjuk: Csehszlovákok 3.56 százalék Oroszok 12.11 „ Németek 1.20 » Magyarok 5.31 „ Zsidók 2.79 „ *m Lengyelek 11.94 „ A szaporodás szempontjából ezek szerint első helyen az oroszok és lengyelek vannak s utánuk nyomban következnek a magyarok, megelőzve nemcsak a németeket és zsidókat, hanem a csehszlovákokat is. Az egész ország természetes szaporodása 3.46 százalék volt, tehát a magyarság lélckszámnövckedése meghaladja az átlagos országos arányt, mig a csehszlovákoké alatta marad az országos átlagnak. A kimutatott 36.751 főnyi gyarapodás beszámításával ezek szerint a magyarság lélekszáma 1936 végén 728.614 volt A külföldi állampolgárságú magyarokkal együtt a magyarság összszáma újból meghaladta a háromnegyedmilliót. Elfogták a szepsi gyilkost KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Megirta a PMH, hogy tegnap éjszaka a szepsi Korona-vendéglő közeiéiben kettős gyilkos merénylet történt. Ruttkay András és Hodnik János szepsi munkások kártyáztak a Korona-vendéglőben s egy idegen férfit is bevettek maguk mellé társnak. Amikor az idegen minden pénzét elvesztette, dühösen kelt fel az asztaltól s eltávozott. Nemsokára a két munkás is haza tért a vendéglőbőL Az uccasarkon az idegen várakozott rájuk, megtámadta őket s késével mindkettőjüket halálra sebezte. Ruttkay András még a helyszínen meghalt, Hodnik Jánost beszállították a kórházba, de a szerencséden ember ma hajnalban belehalt sérüléseibe. Mindkettő többgyermekes csa11 j rr -j ládapa. A csend őrség erélyes nyomozást Indított, a. megszökött kétszeres gyilkos után s meg is állapította, hogy a gyilkosságot Donga István lőcsei kemenoeépitő követte el. aki Szepsiben volt munkán. Gógpkocsin üldözőbe vették s Csécs mellett az utmenti árokban találtak rá. Az egyik csendőrőrmester észrevette, hogy az árokban egy gyanús férfi húzódik meg. Azonnal megállították a gépkocsit, a csendőrök kiszálltak az autóból és a közben futásnak eredő férfi után vetették magukat. Rövid 6 Izgalmas üldözés után sikerült őt ntolérnl s ártalmatlanná tenni. Kiderült, hogy az idegen férfi a keresett gyilkos Donga Istvánnal azonos. Beszállították a szépéi járás bíróé ᣠfogházába, j POZSONY. — Az Egyesült Országos Kc- resztényszocialista és Magyar Nemzed Párt országos végrehajtó bizottsága augusztus 13-án, szombaton délelőtt 10 órakor Léván, a református egyház nagytermében ülést tart. Majd a párt országos pártvezetősége tart délelőtt fél 11 órakor ugyanott ülést, A napirend a következő: 1. Az orrz^gos elnökök beszámolói. 2. A politikai helyzet megbeszélése. 3. Pártszervezeti kérdések. — Az ülésekre a meghívókat már kibocsátották, JAROSS ANDOR és ESTERHÁZY JÁNOS elnökök.
