Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-21 / 164. (4607.) szám
4 <PM<rHMAGtoRHrKL2® 1938 julius 21, csütörtök. Megállapították az egyes foladóállomáiokra érvényes gabonaárakat Székszorulásoknál és az ezekkel járó fel' fuvódásnál, légzési zavarnál, szívdobogásnál, szédülésnél és fülzugásnál a belek működését egy-két pohár természetes „Ferenc József* keserüviz csakhamar elrendezi., az emésztést előmozdítja, a vérkeringést felfrissíti s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Kérdezze meg orvosát. *« Vexaturák az állampolgársági bizonyítvánnyal POZSONY. — Bizonyára nem egyedül velem járatják állampolgársági bizonyítványom kiállításával kapcsolatban a bürokratizmus útvesztőit, azért ideiktatom a köz- igazgatás újabb bravúrját, mint a nemzetiségi statútum és megbékélés reményeitől várandós kornak ékes dokumentumát. A tiz év előtt a zsupáni hivatalok által kiállított állampolgársági bizonyítványok hatálya most jár le. Újakat kell szerezni, mert ilyen nélkül nincs passzus, nincs semmilyen engedély, kérvény stb. stb. A józan ész azt mondaná, hogy akinek most uj bizonyítványt kell szereznie, annak csak azt kell igazolnia, hogy a lefolyt tiz év alatt nem veszítette el illetőségét, illetve állam- polgárságát. A tiz évet, vagyis az 1928-at megelőző adatokat azonban már nem bolygatják, mert tulajdonképpen csak megújításról és nem egészen uj bizonyítványról van szó. Sajnos, súlyosan téved az a logikusan gondolkodó halandó, aki ebben bizakodva kezdi meg a kilincselést a meghosz- szabbitás érdekében. Pozsonyban a jegyzői hivatalban nekem kijelentették, hogy nekik a zsupáni hivatal .tiz év előtt lefolytatott eljárása nem mérvadót Ők visszamenően mindent újra megvizsgálnak, mert ez az előírás. Nagy örömmel állapították meg azután, hogy bár én tiz év előtt megkaptam az állampolgársági bizonyítványt, rendőrségi lakásbejelentéseimben nincs meg a folytonosság, mert 25 év előtt háziuram véletlenül nem jelentett be. Hogy itt születtem, hogy vagy harminc év előtt rövid megszakítástól eltekintve állandóan itt éltem, az mind mellékes az előtt az ideszármazott tisztviselő előtt, aki akkor még talán a bölcsőben sem ringott, amikor én már régen pozsonyi illetőségű voltam. (Vájjon ennyire minuciózus olyankor is, ha nem egy magyar fordul hozzá?) A hiányt azonban sikerült pótolnom és most már azzal a biztos hittel mentem a jegyzői hivatalba, hogy egy-kettőre megkapom a bizonyítványt. Minden egyéb szükséges iratom is megvan teljes rendben. A kedvező elintézést kilátásba helyezték ugyan, de nem a gyorsat, mert —« mondotta a kitűnő tisztviselő — be kell szerezniök a tiz év előtti iratokat az azóta megszűnt zsupáni hivataltól. Ismerjük a mi közigazgatásunkat és nagyon jól tudjuk, mit jelent az, ha egyszer megkezdik az iratok átkérését és keresését. De mégis szeretnék bízni, hogy ezúttal talán, — mert hiszen annyira egyszerű és tiszta az esetem, — nem fog hetekig vagy hónapokig tartani az iratoknak utazása a volt megyeházáról a primáspalotába. Igazán nem kívánom, hogy a felsőbb hatóságok intézkedjenek, csak menjen minden a maga utján, azon az utón, amelyet a bürokrácia részünkre, magyarok részére húsz év alatt annyi sikerrel kitaposott. Csak arra hívom fel a figyelmét azoknak, akiknek az ilyen eseteket orvosolniok kellene, hogy nem egészen helyes, ha a ,,minima non cu- rat pretor" álláspontjára akarnak helyezkedni, mert éppen az ilyen minima azok, amelyek csirájában fojtanak el minden bizalmat a sokat hangoztatott megbeszélés és egyenlő mérték megvalósítására hivatott, egyébként kifogástalan hivatalos közegek iránt. És én majd boldogan fogok felsóhajtani, ha egy szép napon kezemben lesz a hivatalos bizonyítvány arról, hogy tényleg pozsonyi vagyok, mert bizony kételkednem kell ebben, bár itt születtem, itt éltem mindig és horribile dictu 15 évig városatya is voltam az uj rezsim alatt és bár tudom, hogy más, szerencsésebbek sokkal rövidebb ittartózko- dás után simán megkapták s megkapják az itteni illetőséget és állampolgárságot igazoló bizonyítványukat. De talán éppen ez az, ami oly speciálisan rokonszenvessé teszi a mi bürokráciánkat, hogy ilyenek hallatára a jóindulatú külföldiek is bizonyára hasonló jókat fognak kívánni önmaguknak a maguk hazájában! Soraim szives közzétételét kérve vagyok kiváló tisztelettel Dr. AIXINGER LÁSZLÓ, PRÁGA. — A Gabonatársaság ma folytatta az egyes föladóállomásokra érvényes búzaárak megállapítására irányuló tárgyalásokat. A tárgyalások befejeződtek. A megállapodás lényege az, hogy a gazdák által kifogásolt paritásos különbséget nem küszöbölték ki teljesen, csak jelentéktelen javításokat eszközöltek. A múlt gazdasági évben Kassán érvényben volt 10 koronás paritásos különbség az idén is megmarad, tehát a Kassán érvényes árat 2 koronával emelték Prágához hasonlóan. Szlovákia nyugati részében az eddigi ár változatlan marad. A Sok szó esik manapság arról, hogyan és miképpen Lelhetne a falu kultúráját fokozottabb tempóban emelni, gazdasági és szociális életszínvonalát a teispedésből kiragadni s aktívabbá tenni, a hit, a szeretet és összefogás ttizét a szivekben felger- jeszleini, a sorsközösség érzését gazdagnak és szegénynek a szivébe ültetni. Ha. egy falu népének a lelkiiletét meg akarod ismerni, ha bele akarsz tekinteni, bele akarsz látni abba a mélyen rejtett titokba, amit az idegen falukutató, szociográfns előtt annyi sürü fátyol takar, hogy ezen a fátyolén keresztül tisztán látni, helyesen ítélni sokszor a legfelkészültebb szocio- gráfus-megfigyelés sem képes: fogadd.el kalauznak azt a régi megállapítást, hogy amilyen a templom és az iskola, olyan a falu. Valóiban, a falu kultúrájának, szellemi életének fokmérője a templom és az iskola. A templom és az iskola a magyar falu két szeme. Ez a két szem, amely jó- és balsorsban mindig az égre néz. Ez a lét szem, amelynek soha egyetlen magyar faluban sem szabad elfáradni. De elfárad sok-sok magyar faluban. Lássuk, miért fánad el? Nem csak a vezetők tehetetlensége, tunyasága oka ennek a fáradtságnak, hanem a helyi áldatlan viszonyok, a hitetlenség, a szeretetlen®ég, az önzés a legtöbb helyen és a legtöbb alkalommal. A falu népe 90 százalékban földművelő, illetőleg földmunkás. Yeritékes munkával sokszor alig képes családja megélhetését biztosítani. Adósságokkal küzd, magas közterheket visel. Jelentős része el van kedvetlenedve minden közösségtől, különösen minden újítástól. Konzervatív, maradi és fukar a tehetős. Nem egy falusi magyar rövidlátásával addig megy sok esetben, hogy fajának, egyházának, iskolájának, minden kultúrintézményének csak látszólag, csak szóval, szinleg barátja. Ha komoly feladatok megoldásáról van szó, megsükettil és megvakul, nem igyekszik sem fajának, sem egyházának, sem községe társadalmának önként áldozatot hozó tagja lenni. Ennek a szomorú megállapításnak tanúi a sokszor üres templom padok, a gazdátlan magyar iskolák, a már évek során át működő, nehezen élő falusi magyar kultúrintézmények. Hosszú idő szükséges még mindig ahhoz, hogy a magyar írók és művészek könyv-, kotta-, betű- hadseregei rést törjenek a magyar falu kínai falán, hogy a magyar újságírás komoly lendülettel duzzadó, érett kalásztengerré növekedheesék, amelynek kenyere ne csak az anyagilag agyonterhelt falusi értelmiség asztalán legyen megbecsült és szeretett kenyér, de kívánt lelki tápláléka legyen a rendezettebb, jobb sorsban élő, tehetős falusi gazdának, földművesnek is. De ezeknek a bajoknak orvoslása nehéz, nagyon nehéz. Az erre hivatott orvosok életébe kerül sokszor. Hiába lép ajz elesett helyére uj erő, hiába van telve idealizmussal, akarással, hittel és erővel. Gyakran megdöbbenve kell tapasztalnia, hogy a baj krónikus, visszatérő, gyógyítani úgyszólván nem lehet. A már említett bajokon kívül van több más, le nem becsülhető oka annak, hogy a magyar falu a kulturfejlődés utján csigalassúsággal halad előre. Ezek közül az okok közül különösen fontos, a csehszlovák köztársaságban élő magyarságra nézve rendkívül sérelmes a következő. A 166/1930. számú törvény 6. szakasza és a 164/1932. számú törvény 3. szakasza szerint a községi pótadó mérve az állami egyenesadó 250 százaléka, illetve 300 százaléka, illetve 350 százalékig terjedhet. (Komipas, 211. oldal.) Ezeknek a törvényeknek alapiján (a 169/1930. számú törvény H. szakasza értelmében) országos járulékkal fedezendő m a rész} amely a községi költségvetési Kassától nyugatra fekvő föladóállomásokon a Párkány—Léva—Garamberzence vonalig a búza fölvásárlási árát két koronával emelték. Ugyancsak két koronával emelték a Kassától Kőrösmezőig terjedő föladóállomásokra is. A Kassától nyugatra fekvő föladóállomásokra vonatkozóan a zab fölvásárlási árát Szepesbéla, Vágbeszterce és Jablunkov állomások között 50 fillértől 2 koronáig emelték. Kárpátalján a zab fölvásárlási árát általánosan 1 koronával javították. Az árpaár változatlan marad. hiányból a megengedhető legmagasabb pótadóval sem fedezhető. Minden felekezeti iskola költségvetésének fedezetlen hiánya a 169/1930. számú törvény 4. szakasza értelmében besorozható a községi költségvetésbe, éppen úgy, mint a községi vagy az állami népiskolák fedezetlen hiányai. A cseh és morva országrészekben lakó adófizetőpolgár, mikor a fentemlitett százalékos pótadót megfizeti, azzal megfizeti már az iskolai költség- vetések hiányait is, szóval az iskolák szükségleteit is. Ezért született meg a 169/1930. számú törvény, melynek az a célja, hogy ne legyen különbség polgár és polgár között az államban, ne legyen különbség az anyagi* terhek viselésében sem. Lássuk csak, hogyan fest ez az egyenlő teherviselés a valóságban: Az L.-i népiskola beterjeszti költségvetését kifogástalanul. Kéri, hogy a fedezetlen hiányt képező 11.376 Ke a 69/1935. számú törvény I. szakasza (vagy a 169/1930. számú törény) szerint, mivel az L. községi polgár 350 százalékos községi pótadót fizet, állittassék be a hiány a községi költségvetésbe, illetőleg terjesztessék fel az országos hivatalhoz szanálás végett. Minden megy pontosan, a közigazgatás nem hibáztatható. Az eredmény a következő: az L.-i népiskolának kiutal az országos hivatal 11.376 Kö fedezetlen hiány helyett 1600 KS-t. Hol vegye az L. községi magyar népiskola az égetően, hiányzó 9776 koronát? Nem jut több. Nincs több! Engedélyezi az országos hivatal, hogy a hiányzó rész a felekezeti iskolát fenntartó egyháztagok között, — akik egyúttal L. községnek 350 százalékos pót-adót fizető polgárai — rendkívüli adóként kivettessék. Ha kivetjük, hol van az egyenlő teherviselés? A törvényhozás dolga volna, hogy ez és hasonló más- tennészetü sérelmek haladéktalanul orvosoltas- sanak. A községi képviselőtestületi tagok elsőrangú érdeke, átmenetileg is, hogy a község magyar kultúrintézményeit, iskoláit a községi költségvetés keretein belül a 169/1930. számú törvény szellemében a legmesezebbmenőlegesen támogassák. A magyar polgárság, amikor bizalmával uj vezetőséget állito-tt sok magyar vagy csak részben magyar község élére, az u-j vezetőségtől kulturális és anyagi érdekeinek teljes és tökéletes megvédését várja. Több kirívó esetet sorolhatnék fel a falu életéből, amelyek világosságot derítenének a magyar falu népének küzdelmes életére. Megállapitható a már említett egyetlen, évenként ismétlődő esetből is az a tény, hogy a valóságban nincs meg az állampolgárok sokat emlegetett egyenlő teherviselése, sőt lépten-nyomon az egyenlőtlenség látható, ha a dolgok mélyére tekintünk. Az elmondott egyetlen eset is elegendő arra, hogy tisztán lássuk és megértsük, hogy a magyar falvak szociális életszínvonala kifejlődésének, a magyar tannyelvű népiskolák felvirágzásának, a magyar falusi kulturélet-szinvortal magasabbra való emelésének mi az érthető gátló akadálya. Az adott viszonyok között jó, ha a magyar falu kultúrintézményei látszólag a törvényes .kivánalmaknak megfelelnek. Jó, ha, a gátló körülmények között el nem sorvadnak. Ném elég a köztudatba dobni azt a hangzatos jelszót, hogy „A magyar gyermek magyar iskolába való!“ Hanem minden erővel törekedni kell arra, hogy a más tannyelvű iskolákkal a magyar népiskolák minden tekintetben felvehessék a versenyt. Legyen a magyar népiskolákban Is ingyen könyv, toll, irka, cipő, ruha! I-egyen tejakció és egyéb akció! Hiszen a szegény a magyar nép gyermekei között, a magyar népiskolákban is szegény. A sápadt, beteg, vézna magyar gyermek és élni és növekedni alkar. A magyar társadalom pedig megbecsüléssel és elismeréssel szorítsa meg a magyar népnevelők, néptanítók és mindem magyar kulturmumkás kezét, máj folt, éreti sztátlan- eág elcsúfítja a legszebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány legújabb vívmányai szerint készült KQRALl-CRÉMET használja. Száraz arcra zsírosat, zsíros arcra száraz krémet. Egy tégely ára 11'— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12'— Kő. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy száraz.) Készíti: VÖRÖSRÁK-patika, Bratislava, Mihály-bapu 24. Egyesliitpárti polgármester Aranyosmarót élén ARANYOSMARÓT. — Tegnap választotta meg a város uj képviselőtestülete a városbirót éa helyetteseit, A választás az Egyesült Párt teljes győzelmével végződött, amennyiben városbiró- nak Bauer Józsefet, az Egyesült Párt jelöltjét választották meg. Első helyettes biró Meislik András lett, második helyettes Pecsatny János, aki szintén az Egyesült Párt tagja. A városbiró választás eredményével a város őslakossága teljes! mértékben meg van elégedve. Magellan 1083 napjától Howard Hughes három nap és tizenkilenc órájáig . . . Howard Hughes földkörüli rekordja időszerűvé teszi, hogy felfrissítsük emlékezetünkben a nevezetesebb földkörüli utazások időpontját és tartamát. Az első földkörüli utat Magellan hajói tették meg, Magellan Sevillából indult el 1519 szeptember 20-ikán, ő maga elesett egy csetepatéban a Fülöpszigeteken, de flottájának megmaradt része ezernyolcvanhárom napig tartó ut és a Föld körülhajózása után szerencsésen visszaérkezett a honi kikötőbe. Az utolsó félszázadban aztán sűrűn követték egy* mást a földkörüli utak. Az elsőt egy angol nő, Misa Helen Bly tette meg 1889-ben, abból a célból, hogy, megdöntse Verne Gyula hősének: Phiíeas Foggnak nyolcvannapos képzeletbeli rekordját Helen Bly ideje* hetvenkét nap, hat óra, tizenegy perc. 1890-ben a newyorki Francis Train hatvanhét nap, tizenkét óra, három percnyi időt ért eh Charles Fitzmorris, Csíkágó volt rendőrfőnökéi 1901-ben vágott neki a nagy útnak, amelyet hat aq nap, tizenhárom óra és huszonkilenc perc alatt vett meg. Két évvel később, 1903-ban, az angol J. Willls Sayre ideje már ötvennégy nap, hét óra, két perc. 1907-ben Burnlay Campbell angol ezredes negyven nap, tizenkilenc óra és harminc percnyi, 1911-ben a francia André Jaeger-Schmidt harminckilenc nap, tizenkilenc óra és negyvenkét percnyi, 1913-ban as amerikai John H. Mears harmincöt nap, huszonegy óra és harminchat percnyi időt ért el. A világháború után kapcsolódik be a földkörüli utakba a repülés. 1919-ben több amerikai hadigép indult cl egy csoportban és százhetvenöt nap alatt repüli körül a Földet. 1926-ban két újságíró: Edward S. Evans és Linton Wells, a repülőgép, a gőzhajó és a vasút segélyével huszonnyolc nap, tizennégy óra és harminchat percre szállítja le a rekordot, amelyet 1928- bán ugyancsak e három közlekedési eszköz egyesi résével az amerikai John H. Mears (az 1913-as „bajnok")] és Collyer kapitány huszonhárom nap, tizenöt óra éa huszonegy percnyi idővel ismét megdöntenek. 19294 ben a Gráf Zeppelin, német merevíéghajó rekordja húsz nap és négy óra. Végül az amerikai Wiley Post és Gaty 1931-ben felállítja az első, tisztára repülőgépen elért földkörüli rekordot: nyolc nap, tizenöt óra és ötvenegy perccel. 1933-ban ugyancsak Wiley Post, egyedül repülve a gépén, a nagy utat hét nap, nyolc óra és negyvenkilenc perc alatt tette meg. A nemzetközi szakértők véleménye szerint Howard Hughes nagyszerű teljesítménye ellenére Post fentebbi rekordja a maga nemében érvényben marad, mivel 5 magányosan küzdött az elemekkel, Hughcst pedig négy társa kisérte. — A KASSAI KIÁLLÍTÁSON NINCS SZERENCSÉJÜK A ZSEBTOLVAJOKNAK. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai kiállításra a városba sereglettek az országos „hirü“ betörők és zsebtolvajok is, mert a nagy forgalomban jó zsákmányra számítottak. A kassal rendőrség detéktivjei eddig öt zsebtolvajt* illetve betörőt fogtak el a városban: Gábor Ká-» rolyt, Zorgosky Józsefét, Krunpolc Pétert, Tűm csinszky Antalt és Matavka Istvánt. A letartóztatottak Beregszász, Pozsony és Rózsahegy környékéről származnak és valamennyiüket több1 rendőrség és bíróság körözi különféle bűncselekményekért. Valószínű, hogy még több betörő éat zsebmetsző érkezett a yárosba s kerül rövideseit rendőrkézxrs Amagyar falvak égető problémái Irta: Fejes István igazgató-tanitó SZEPLŐ
