Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-01 / 148. (4591.) szám

1938 Julius 1, péntek. 'PPAGAI-MacAARH I RTiAP 7 A pártegyesülés második évfordulóját lelkes hangulatban ünnepelte meg Léva magyarsága Majthényi: Az egység diadalmasan kiáltotta az első nagy erőpi óbát ■ Megalakít­ják a párt járási ifjúsági szervezetét ■■ Emléket állítanak Antal Gyula sírjára ■■ ii—in iiii i \mmmmmKmmBamummmm Hűdéit i4i vitUalé ' Az elmúlt 24 órában továbbra is Igen meleg és derült volt az Idő. — Időjóslat: Az általában szép és igen meleg idő tovább tart. Újra megtalálták Napóleon koronázási gyűrűjét I. Napokon császár koronázási gyűrűjét, amelyet megkoronázásakor jobb kezének gyű" *üs uijiján viselt, most ismét megtalálták, mi­értén több mint száz éven át nem tudták, hogy hol van. 1811 óta senki nem tudott semmit a rendkívül értékes ékszerről. A francia levél­tárakban semminemű adat nem volt fellelhető erre nézve és az invenitáriumból is, amelyben említés kellene, hogy tétessék róla, azokat az oldaliakat, amelyekben valószinülegi felsorolták, kitépték. Éppen ezért az volt a feltevés, hogy a g.yürüt 1811 és 1820 között őrzési helyéről jelvitték és azután mindent megkíséreltek, hogy az összes nyomokat eltöröljék. Tudvalevő, hogy Napóleon bukása után Mária Lujza csá­szárnő mindent, amit a császári kincsből össze tudott szedni, magával vitt Ausztriába s ezért agy gondolták, hogy az egyéb ékszerekkel együtt a gyűrűt is magával hozta. A császárné halálakor kincseit a főhercegek között osztották szét és talán ezek egyikének utódja volt az, aki nemrégiben Luciem Bassan- tper neves műgyűjtőnek adta át, aki azután Parisba hozta Napóleon gyűrűjét. A gyűjtő maga a nevet nem adta meg, csak annyit mon­dott, bogyókét érvvel ezelőtt kapta az első köz­lést a gyűrűről, előzőleg azonban a valódiságá­ról akart teljesen megbízható adatokat szerez­ni. Ebből a célból Napóleon koronázásával kap­csolatban valamennyi okmányt és leltárt átta­nulmányozta. Eközben meggyőződött arról, hogy egy nagy smaragdot, amelyet a kincstár adott oda, a Margueritte ékszerészre bíztak, aki azt 48 frankért magának a császárnak útmutatása nyomán tette foglalatba. Az ékszerre vonat­kozó rajz azonban eltűnt. A smaragdra különös érdekességképpen a római szent birodalom címere van bevésve, amelyet Napokon felfogása szerint újra feltá­masztott; középpontban békegalamb látható olajággal a csőrében, amivel a császár azt akar­ta jelezni, hogy koronázása a népek kibékülé­sének jegyében folyt le; a galamb felett Nagy Károly koronája látható, akiben Napóleon biro­dalmának alapitóját látta. A málmaisomi kastély gondnoka, akinek őrzésére van bízva a Gérard- tól származó híres koronázási kép is, valamint ő felügyel a kastélyban őrzött többi Napóleontól származó emlékekre, kijelentette, hogy a gyűrű [valóban Napóleon koronázási gyűrűje volt. Re­méli, hogy múzeumának gyűjteményébe nemso­kára felveheti az érdekes és nagy értékű dara­bot, bár hír szerint Romából is érkezett tekin­télyes összegű ajánlat a gyűrű megvételére. — MÉG 70.000 HADIFOGOLY ÉL SZI­BÉRIÁBAN ÉS MONGÓLIÁBAN? London­ból jelentik: Mint a Reuter-iroda Dairenből (Mandzsukuo) jelenti, Szibéria és Külső-Mon- gólia távoli vidékein még körülbelül 70.000 volt hadifogoly él, akik a világháborúban az oszt­rák-magyar hadseregben küzdöttek és a galíciai harctéren hadifogságba estek. Közöttük egy, aki nemrég egy fogolytáborból elmenekülve Mandzsúrián át Európába utazott, elmondta, hogy a volt hadifoglyok legnagyobb része már letett arról a reményről, hogy valaha is haza­kerül és családjaik is holtnak vélik őket. Egy részük még a régi fogolytáborokban vagy mun­katáborokban dolgozik, mások szibériai vagy mongol hegységekben telepedtek le, uj életet kezdtek, családot alapítottak, minden tekintet­ben hozzáhasonultak uj környezetükhöz és el­temették régi életüket. xx Uj polgármester Luhacsovice fürdőn. Luha­csovicén a legutóbb megtartott polgármesteri választáson a közkedveltségnek örvendő Krys- tynek József iskolai igazgatót választották meg egyhangúlag. — A DUNA HALOTTAI. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Szerdán értesítették a Párkány melletti Helembáról a pozsonyi rend­őrigazgatóságot, hogy ott kifogták a Dunából egy fiatalember holttestét. A fiatalember egyik keze össze volt roncsolva. A rendőrség megál­lapította, hogy a holttest a junius 19-én Liget­faluról eltűnt Halgas József 17 éves szabóta- nonccal azonos, aki kabátját illetőségi bizonyít­ványával együtt a „Lidó“ partfürdő közelében a parton hagyta. Többek előtt említette, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. A rendőrség fel­tevése szerint a keze azért van eltörve, mert valószínűleg valamelyik hajó alá került. — Szerdán kifogták a Dunából Deutsch Ferenc 16 éves tanonc holttestét. A fiú tegnapelőtt fürdés közben az Auspitznél fulladt a Dunába. xx Tu^ágosan szerénytelen? Szó sincs róla! Ha ma a férfi nemcsak szépséget, hanem egy­szersmind kényelmet iis kiván, úgy ez teljesen jogos és időszerű követelmény. Ezeknek a kö­vetelményeknek Bata nemcsak nyári cipők te­kintetében, hanem nyári harisnyákban is -megfe­lel. Minden férfi, aki súlyt fektet arra, hogy nemcsak elegáns, de kényelmes is legyen öltö­zéke, felikeresi a legközelebbi Bat'a-eláxusitó- belyeí és tércHharisnyát .vagy bokáharisnyát yesz magjánál'. LÉVA. — Az Egyesült Párt lévai szer­vezete szépen sikerült, lelkes lefolyású gyű­lés keretében ünnepelte meg a pártegyesi- tés kimondásának második évfordulóját. Klain Ödön, a lévai szervezet elnöke lendületes megnyitó beszédében foglalko­zott az évforduló jelentőségével. Szinte evangéliumi lelkesedés fogta el az embere­ket az egyesülés kimondásánál —- mondot­ta a szónok, aki azután az állítólag meg­alakítandó „magyar demokrata párt“-tal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy ennek az esetleges pártalakitási kísérletnek csak az lenne a célja, hogy megbontsa a magyar egységet, de ez nem fog soha senkinek si­kerülni. Klain Ödön ezután javaslatot terjesztett be a párt járási if­júsági szervezetének megalakítására. A javaslatot a pártgyülés egyhangú lelke­sedéssel elfogadta. Majd Majthényi László országos végrehaj­tóbizottsági tag állott szólásra. Utalt arra, hogy amidőn a három magyar pártszervezet Léván egyszerre és egyidőben kimondta az egyesülést: ez a lavina mindenkit magával ragadott, aki magyarul érez és magyarul gondolkozik. Az országos ünneplés most elmarad ugyan, mert a pártvezérek az or­szágos ügyekkel vannak elfoglalva, de Lé­vának az egyesülés külön házi ünnepe is, amelynek megtartásáról nem mondhat le. Az egységnek már meg volt az első nagy erőpróbája — mondja a szónok. — A köz­ségi választások megmutatták a magyar összefogást és az ebből származó erőt, ami­ről a legnagyobb öröm hangján lehet beszá­molni. A magyar totalitás megvan. Ezt a szót az ellenfelek szeretnék ellenünk ki­használni. A totalitás nálunk a teljességet jelenti, de nem a diktatúrára való törekvést és a választás nálunk nem terrorral, hanem a magyar összefogás és magyar öntudat alapján történt. Rámutat a kommunisták és a cseh iparospárt feltűnő nagy térvesztesé­gére, mig a magyarság a döntő pillanatban összefogott. Megállapítja, hogy az Egyesült Magyar Pártot igazolta az idő is, hiábavaló volt tehát a Csömörök és Sebül - czok állásfoglalása. Az idő történelmi ma­gatartást kiván és a -magyarságban ez meg is van. Ám a győzelemnek nem szabad el­homályosítani a szemeket és a munkát tovább kell folytatni úgy poli­tikai, mint kulturális és gazdasági téren. Tovább kell folytatni a munkásság érdek- védelmi szervezetének a kiépítését, meg kell alkotni az ifjúság szervezetét, ki kell építeni az iparos- és mezőgazdasági szer­vezeteket is a járásokban és politikai neve­lést kell adni a magyar tömegeknek. Ma már mindenkinek tudnia kell, hogy az Egyesült Párt nem egy pártszervezet, ha­nem a magyarság nagy családja, ahol min­den problémát egymás között kell megbe­szélni és elintézni. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Boros Béla városbiróhelyettes szólalt fel és az elhunyt Antal Gyula városbiró sírem­lékének felállítására tett javaslatot. A közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy dr. Nagy Béla elnökletével bizottságot ala­kit, amely a síremlékre a gyűjtést megin­dítja. A gyűjtéshez az egyes tagok az egyéni tagsági díjnak megfelelő összeggel, a munkástagok pedig egynapi munkájuk­nak felajánlásával járulnak hozzá. Prachár István iparos-szakosztályi elnök az iparosság sérelmeire irányítja a figyelmet és megemlékezik a lévai iparoskongresszus memorandumáról. Azt mondja, hogy ma, amidőn az Egyesült Párt annyira megerősö­dött, az iparosság szervezeteit is erőtelje­sebben lehet és kell kiépíteni. Javasolja a járási iparos-szervezetek megalakítását, amit a közgyűlés elfogadott. Nagy Gyula országos pártvezetőségi tag örömmel állapítja meg, hogy ma már a ma­gyar munkásság is jól látja, hogy hol van a helye és a lezajlott községi választások idején a munkásság hitet is tett magyarsága mel­lett és a magyar társadalom keretében igyek­szik elhelyezkedni. Beszéde végén javasol­ja, hogy az országos pártvezetőség hasson oda, hogy a földreform revízió alá vétes­sék magyar nemzeti szempontból. Bélik József országos pártvezetőségi tag beszédében arra az eseményre emlékezik vissza, amikor a volt magyar nemzeti mun­káspárt ugyanebben a teremben kimondta az egyesülést. A lévai magyarságnak két­szeresen is jól esik az a tény. hogy a nemzetközi jelszavakkal elkábitott ma­gyar munkásság ma már észretért és tu­datára ébredt annak, hogy sorsa egy a magyarság sorsával PRÁGA. — A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület most jelentette meg nyomtatás­ban a május 25-én Léván megtartott központi ■gyűlésen hozott határozatokat, amelyekben felso­rolják a megoldásra váró panaszokat és sérelme­ket. Követelik, Ihiogy törvényes utón biztosittae- sék, hogy minden gyermeket csakis saját anyanyelvű is­kolájába vehessenek föl s ennek érdekében min­den olyan helyen, ahol legalább 20 tanköteles magyar gyermek van, magyar iskola felállítá­sáról gondoskodás történjék. Követelik, hogy minden magyar tannyelvű isko­lában intézményes gondoskodás történjék a tanu­lók valódi magyar nemzeti szellemben való neve­léséről és hogy magyar iskolákban csakis olyan magyar tanerők tanítsanak, akik magyar mivoltukat mindenkor nyíltan és becsületesen megvallottak. A magyar tanítóképző intézetek élére magyar igazgatókat követelnek 6 gondoskodást kívánnak atekintetben is, hogy magyar gyermekmenhelyek, árvaházak, javító­intézetek és más népjóléti intézmények állíttas­sanak fel. Kívánják az anyanyelven történő hitoktatást és az iskolai önkormányzatot, vagyis magyar iskolatanácsokat és magyar tanfelügye­lőségeket. Kérik a magyar kerületi polgári iskolák, mező- gazdasági iskolák felállítását is mindenhol, ahol legalább 30 magyar óvócla-köteles gyermek van, a magyar óvóda létesítését. A magyar tanítóképzést korszerűen felszerelt, önálló magyar intézetekben, magyar tanárok vezetése mellett főiskolai színvonalon kívánják és történelmi öntudattal csatlakozott az Egyesült Magyar Párthoz. Azok a magyar munkások is, akik ma még pártunkon kivül állnak, ismerjék fel az idők szavát, hogy az ő helyük is az összmagyarság soraiban van! Dr. Korpás László felvázolja, hogy a magyar egység milyen lehetőségeket nyújt az ifjúságnak. Az Egyesült Párt ma már nem párt, hanem nemzeti szervezet, amely keresztény és magyar szellemben összefog­ja az egész csehszlovákiai magyarságot. Kéri az idősebbeket, hogy a munkába von­ják be az ifjúságot, az ifjúság pedig tegye meg a maga magyar kötelességét. A pártgyülés végül dr. Korpás indítvá­nyára egyhangúan kimondta, hogy Léván ifjúsági kongresszust fog rendezni. s az externista vizsgák eltörlését követelik. A magyarság számarányának megfelelő számú kö­zép- és szakiskolát és önálló magyar egyetemet követelnek. A magyar iskolák, tanulók és tanítók segélyezésére a magyarság számarányának megfelelő összege­ket követelnek az állami, tartományi, járási és községi költségvetésekből. Követelik, hogy a magyar iskolákban a magyar nemzeti érzést nem sértő tankönyveket használ­janak s hogy a magyarországi pedagógiai szak­munkák behozatala ne korlátoztassék. Kívánják a járási magyar közművelődési testületek meg­alakítását és azt, hogy a magyar könyvtárakban kizárólag magyar- nyelvű és a magyar nemzeti érzést nem sértő irodalmi müvek legyenek. A magyar többségű járásokban szereztessenek meg a magyar járási ifjúsági gondozók. Követe­lik, hogy egy teljesen magyarnyelvű és vezetésű rádiót állít­sanak fel. A nem-állami tanítók és óvónők fizetése é« nyug­dija teljesen egyenlő legyen az államiakéval s minden kedvezményben is részesedjenek. A ta­nítók gyermekei részére tandíj- és vizegadij-ked- vezményeket kérnek s a volt, hadifogoly-tanitók elmaradt illetményeinek kártalanitásá.t kívánják. Követelik a tényleges kat-onal szolgálati idő be­számítását a működési időbe e az állampolgárság elismerését mindazoknak a magyar tanítóknak és óvónőknek, akik 1919 ok­tóber 28-tól a köztársaság területén laknak. A külföldi utazásoknál egyenlő elbánást kívánnak a többi tisztviselőkkel. A magyar tanítóknak eme sérelmeit és kíván­ságait felterjesztették a kormányhoz. SziDHÁzKönVyKaLTQRA. Elkészült Jean Harlow szobra Lux Elek műtermében A filmsztár halálának évfordulóján Indították útnak a szobrot Budapestről Hollywood felé BUDAPEST. — Pontosan egy évvel ezelőtt halt meg tragikus körülmények között a film egyik legrajongottabb művésznője, Jean Har­low, akit a közönség a legszebb alakú, legsző­kébb filmszinésznőnek tartott. Jean Harlow ha­lálának évfordulóján egy budapesti műteremben elkészült a filmsztár szobra, melyet Hollywood­ba küldenek ki. A szobor igen eredeti módon fejezi ki Jean Harlow, a tündöklő filmsztár és a mozirajon­gók kapcsolatát. Egy elképzelt filmvászon ke­retéből, légies arccal, átszellemülten lép ki a közönség elé. Az elgondolás az, hogy a szo­bor mögött a fümvászon keretében mintegy élő film szerepelne a háttér: zöld mező sétánnyal. A néző, aki elölről látja a szobrot, a háttérben filmszerűen mozgó, állandóan változó jelenetet lát. Kitünően sikerült Jean Harlow ábrázolása. „Szőke vamp“ — egyéniségét a szobor már nem hozza ki, inkább a megdicsőülés pillanatát ábrázolja, ahogyan a világ millió és millió mo­zilátogatója képzeletében él az egykor ünnepelt filmcsillag. Ki rendelte meg ezt a szobrot? A tervező Lux Elek szobrászművész, .Quittner Ervin műépítész és Radnai Miklós festő, aki az ötletet adta, titokzatos homályba burkolják a megrendelő nevét. Azt állítják, hogy az illető titokban akarja tartani. Annyi tény, hogy ami­kor néhány hónappal ezelőtt William Powel, a híres filmsztár, aki Jean Harlownak vőlegénye volt, Budapesten járt, ellátogatott Lux Elek műtermébe is. Valószínű, hogy a vőlegény, aki budapesti nyilatkozataiban is kijelentette, hogy sohasem fogja elfelejteni a szép Jean-t, szép szoborral akar emléket állítani menyasszonyá­nak. A szobrászati munkát Lux Elek, az építke­zési megoldást Quittner Ervin műépítész vé­gezte a szobron, amely most elindult a tragikus évfordulón, Hollywood felé. A szobormű egyes részeit ládákba csomagolták s úgy küldték ten­gerentúlra. (*) A Szinpártoló Egyesület uj alelnökc. Rozsnyóról jelentik: A Szlovákiai Magyar Szinpártoló Egyesületben a dr. Gotthilf Mi­hály halálával megüresedett alelnöki tiszt­ségre dr. Szutorisz Dezső rozsnyói bank- igazgatót választották meg, Magyar gyermeknek magyar iskola, magyar iskolába csak magyar tanitó! Mit kiván a magyar tanítóság?

Next

/
Oldalképek
Tartalom