Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-07 / 152. (4595.) szám
^ 152 (4595) szám . CsOWrtAk ■ 1938 julius 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150. negyed* évre 76, havonta 26 Ké.. külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 9 H képes melléklettel havonként 2.50 Kfc-val több. Bgy«s szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11, III. emelet 9 9 TELEFON: 303-1 1. * 9 SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHfl. A spanyol tanulság (*) Két éve gyilkol és gyújtogat Spanyolországban a polgárháború és két éve nézi karbatett kezekkel Európa. S tegyük hozzá: hála Istennek. Hála Istennek, hogy karbatett kezekkel nézi, szivszoritó izgalomban, magára erőltetett nyugalommal s közönnyel, de -— noli me tangere —» nem merészkedik a közelébe. Két éve kisért a veszély, hogy a spanyol tűzfészekből szikra pattan az európai puskaporos hordóba. Két éve buzgólkodnak a világ hatalmasai, hogy elszigeteljék, amennyire lehet, magára hagyják a szerencsétlen spanyol népet, hogy szörnyű betegségével készüljön el, ha tud, vagy pusztuljon bele, de ne fertőzze meg a többi népeket. Két éve van karantén a spanyol határon. Két éve fenyegeti a Pireneusok felől a háborús fertőzés veszélye a világot. E két esztendő alatt sok minden történt, amiből a jövőre nézve következtetni lehet. Mindenekelőtt meg lehet állapítani, hogy a világ sorsát intéző nagyhatalmak semmiáron nem akarnak háborút. Nem akarnak, legalábbis közvetlenül érdekeltséget vállalni benne. Európa békét akar s a béke érdekében semmilyen áldozattól nem riad vissza.: Ez a spanyol ügy első és legfontosabb tanulsága. Látva az igyekezetei, amivel a spanyol kérdésben védelmezi az érdektelenség álláspontját, nem hisszük, hogy más, fontosabb kérdésekben több harciasságot fog mutatni. Ez nem angol hidegvér, —' mert az angol hidegvér már kisebb háborús kalandokon is felforrt, — ez az angol józanság, az angol érdekek konok és gyakorlatias politikája. Az angol politikának nincsenek úgynevezett elvei, az angol külpolitika soha nem volt dogmákhoz rög- zitve — mint például a francia —■ és soha nem riadt vissza kétértelmű helyzetektől. Kétségtelen, hogy Anglia kész bajokkal szemben egészen más álláspontot foglal el, mint készülő veszedelmekkel szemben. Ezt jó tudni, elvégre sok kínos meglepetéssel szolgált már szövetségeseinek, de ellenfeleinek is az angol politika. Ha Európa némely fenyegető problémájával szemben Anglia ma a beavatkozás és részvétel politikáját követi is, nem biztos, hogy esetleg bekövetkezett bonyodalom esetén is megmarad ezen a vonalon s nem zárkózik-e a benemavatkozás és érdekteelnség bástyái mögé. Kétségtelen, hogy a két éve tartó spanyol polgárháború alatt nem egy- srer volt olyan a világpolitikai helyzet, hogy Franciaország szívesen szólt volna közbe a spanyol népfront érdekében, ha Anglia nem zárkózik el mereven minden aktió élői. Anglia főtörekvése két év óta a spanyol kérdésben az, hogy a háborús veszélyt elszigetelje, hogy azokat a robbanó energiákat, amik a spanyol polgárháborúból áradnak szerte, megfékezze. Franciaországnak vannak konkrét féltenivalói a spanyol ügy alakulásával kapcsolatban, Olaszországnak is, Angliának, — de a három nagyhatalom közül egyedül Anglia mutat olyan merev és álhatatos következetességet a benemavatkozás kérdésében, ami már majdnem világnézeti vonalnak mondható. Ne feledjük el, hogy ugyanaz az elgondolás, mely az egyik oldalon az érdekvállalást, a másikon az érdektelenséget diktálta, megbuktatta az abesszin kérdésben Hoarét, megbuktatta a spanyol és a német kérdésben Edent s jóváhagyta Középeurópát illetően Chamberlain politikáját, amelynek néhány évvel ezGyőzött az angol benemavatkozási álláspont a spanyol kérdésben A benemavatkozás! bizottság elfogadta az angol tervet ■■ Kővetkező lépés: az érdekelt spanyol felek állásfoglalása ■■ Ni a helyzet Spanyolországban 7 LONDON. — A benemavatkozási bizottság kedden délelőtt ülést tartott és elfogadta azt az angol javaslatot, amely a spanyol- országi önkéntesek visszahívására, a határok ellenőrzésének fölujitására és a hadijog elismerésére vonatkozik. Ugyanakkor a bizottság fölszólította az angol kormányt, hogy a tervet haladéktalanul mutassa be mind a két érdekelt spanyol félnek. A tervet és az angol javaslatot egyhangúan fogadták el az egyetlen föltétellel, hogy a szovjetkormány hagyja jóvá Kagan szovjet- megbízott álláspontját. A három és félórás ülés tartama alatt Kagan érintkezésbe lépett kormányával és közvetlenül az ülés berekesztése előtt azt a javaslatot tette, hogy az angol terv utolsó pontját dolgozzák át. Az orosz kívánság az, hogy a terv úgy lépjen életbe, hogy a szárazföldi és a tengeri ellenőrzés között az egyensúly megmaradjon. Ennek ellenére pénzügyi okokból a tengeri ellenőrzést csak fokozatosan lehet megvalósítani, míg a szárazföldi ellenőrzés abban a pillanatban maradéktalanul érvénybe léphet, mihelyt az érdekelt felek magukévá teszik az angol kormány javaslatát. Az ülést Halifax külügyminiszter beszéde zárta be s kijelentette, hogy negyvennyolc órán belül eljuttatják az angol javaslatot a két szembenálló spanyol félnek. A tegnapi ülésen nem tárgyaltak a Spanyolországba küldendő bizottság tagjainak megválasztásáról. A benemavatkozási bizottság legközelebbi ülését akkor fogja tartani, amikor Spanyolországból megérkezik a válasz. Az angol1 közvélemény rendkívül nagy érdeklődést mutat a javaslat iránt. A beelőtt még lehetetlen lett volna tábort szerezni az angol parlamentben. Mindebből elég világosan következik, hogy Anglia semmiképen nem akar háborút. Akármilyen áldozat árán is, minden körülmények között ragaszkodik a béke fönntartásához. S ezzel szertefoszlik azoknak a reménykedése, akik úgynevezett világpolitikai kurzusváltozást remélnek egy világháborútól. Anglia ellenállásán minden olyan törekvés meg fog törni, amely nemzetközi konfliktust akar fölidézni. Hogy ki akar ilyet? Kétségtelen, hogy például a köztársasági Spanyolország. Barcelona vigasztalan helyzetét csak egy nemzetközi konfliktus enyhíthetné. Erre azonban aligha fog sor kerülni, mert Anglia a legköltségesebb békés kompromisszumot is olcsóbbnak tartja egy háborúnál. A benemavatkozás papirosvivmányai valóban nem enyhítették a szerencsétlen spanyol nép helyzetét, de kétségtelen, hogy megmentették a világot a veszély továbbterjedésétől. A benemavatkozás elvén pér- sze súlyos csorbák estek a gyakorlatban: nem respektálta Olaszország, Németország, a szovjet, Franciaország, sőt Anglia sem engedte ki a kezéből a háborús, nemavatkozási bizottság tegnapi üléséről kiadott hivatalos kommüniké megállapítja, hogy mihelyt kézhez veszik az érdekelt spanyol felek a javaslatot, az angol kormány ismertetni fogja a nagy nyilvánossággal. Burgos jegyzéke az angol minisztertanács előtt LONDON. — A spanyol események és az ezzel összefüggő angol-olasz kapcsolatok kérdése állott a mai minisztertanács középpontjában. A külügyminiszter tájékoztatta a kormányt a burgosi kormány jegyzékéről, amelyet Hodg- son, az angol kormány megbízottja hozott Londonba. Az angol kormány, mint ismeretes, azt a javaslatot terjesztette a Franco-kormány elé, hogy ‘ fogadják el Almériát a köztársasági spanyol lakosság élelmezési bázisának. Alméria földrajzi helyzete és megközelíthetősége azonban nem alkalmas minden tekitetben erre a célra. De eltekintve ettől, ha Almériát tényleg el- 3 fogadnák a köztársasági lakosság élelmezési bá-fi zisának, még mindig nem lenne megoldva a ka-J talán tengeri forgalom kérdése. A nemzeti kor-! mány ugyanis szükségesnek tartja megállapíts-s ni, hogy milyen áruk forgalma biztosítható szabadon. Felfogása szerint ugyanis a nafta és melléktermékeinek, valamint mindennemű üzemanyagnak a behozatala hadi ellenőrzés alá tartozik. Berlin és Rőnta az őnkéntes- visszahivás melleit Chamberlain miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy holnapi alsóházi beszédében ismertetni fogja azt a választ, amelyet az angol kormány a nemzeti spanyol kormánynak küldeni fog. A kormány ma köszönettel vette tudomásul, hogy a benemavatkozási bizottság egyhangúan elfogadta az önkéntesek visszahívására vonatkozó angol javaslatot. Remélik, hogy mind a két érdekelt kormány csatlakozni fog a javaslathoz és lehetővé teszik a terv gyors lebonyolítását. A minisztertanácsot egyébként tájékoztatták Anglia római nagykövetének Ciano külügyminiszterrel folyhatott többszöri megbeszéléséről. Angol politikai körökben az a benyomás, hogy úgy Rómában, mint Berlinben őszinte az óhaj, hogy az önkéntesek visszahívásának tervét megvalósítsák. A kétéves polgárháború mérlege PRÁGA. —- A benemavatkozási bizottság újabb akdóbalépésével valószínűleg nem oldódik meg a spanyol kérdés, mindössze talán uj fejezete kezdődik a már két esztendeje dúló belháborunak. Ahhoz, hogy képet alkothassunk a spanyol nép jövőjéről, seregszemlét kell tartani a belső erőviszonyok fölött. Nézzük meg először, mi a helyzet az úgynevezett köztársasági Spanyolországban. Caballerotól Negritiig Kétségtelen, hogy az úgynevezett köztársasági Spanyolországban a polgárháború két éve alatt mélyreható változások történtek. Kezdetben a politikai hatalmat a baloldali polgári elemek és az anarchisták szövetsége gyakorolta. Ez az úgynevezett népfront-kormány meglehetősen aküzletet, ha akármelyik oldalon kínálkozott. De azért nagyjában mégis csak bevált, mert elszigetelte a spanyol háborús veszélyt s most, hogy annyi csőd, bukás és kilátástalan alkudozás után megint csak visszatértek a régi módszerhez, hogy megint nem tudnak jobbat, mint megerősíteni az érdektelenséget, legalábbis elvben (mert hogy gyakorlatban az uj megegyezésnek sem lesz nagyobb foganatja, mint az eddigieknek volt, nem vitás), azt bizonyítja, hogy a legharciasabb hatalom sem akarja komolyan a háborút. Hogy egyik fél sem meri vállalni a kockázatot. A harciasak épp oly kevéssé, mint az úgynevezett demokratikusak. Hogy Olaszországnak éppúgy nem fülik a foga hozzá, mint a szovjetnek. A világ mai rendje olyan, hogy aligha kerülhet sor nemzetközi konfliktusra. Háborúk mindig voltak és mindig lesznek, de minden húsz esztendőben mégsem lehet világháborút lángralobbantani. A spanyol ügyből két év alatt hányszor kellett volna már világháborúnak keletkezni — a kávéházi papírforma szerint. Franciaország nem tűrheti — mondták a beavatottak. — hogy a háta mögött megvesse a lábát Németország szövetségese, Anglia nem tűrheti, hgoy a Baleá| rok Olaszország, vagy olasz szövetséges hatalom kezér kerüljenek, de nem tűrheti más oldalról Olaszország sem, hogy a köz- társaságiak győzelme esetén bolsevizálód- jék Spanyolország s nem tűrheti elsősorban Portugália, mely ebben az esetben nemcsak mai politikai rendszerével bukna el. hanem kockára tenné állami önállóságát is. Nem szólva arról, hogy a Földközi-tenger jelenlegi urainak semmiképpen nem lehet közömbös, hogy ki az ur a spanyol félszigeten s hogy ezentúl egy vagy esetleg két uj és éhes nagyhatalommal kell-e majd osztozkodni azon az érdekszférán, amihez az ut a Földközi-tengeren keresztül vezet. Hatalmas érdekek biztosan sokat nyomnak a latban, amikor az egyik és a másik érdekelt nagyhatalom mérlegeli a spanyol esélyeket, hóna alá is nyúlnak híveiknek, — de hogy egész testtel beavatkozzanak, hogy maguk is résztvegyenek a mérkőzésben, mely elsőrangú nemzetközi érdekek körül folyik, erre már egyik hatalom sem kapható. Sem azok. amelyek harcias, sem azok, amelyek békés ideáloknak hódolnak. S ez tanulságnak mindenesetre megszivle- Jéndő.
