Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-05 / 151. (4594.) szám
BM* | XVII. évf. 151 (4594) szám ■ Kedd ■ 1938 julius 5 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. A A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. ■gy«> szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ul i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-1 1. • • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. Angol gazdasági offenziva Az angol módszer Chamberlain gazdasági viiágbéke-terve Egészséges gazdasági alapokon lehet csak felépíteni a békét ■ Pénzügyi és kereskedelempolitikai segítség a kisállamoknak Uj hatalmi helyzet a Földközi-tenger keleti partvidékén ■■■ (*) Akár igaz, akár nem, hogy néhány hét előtt Anglia nyílt és határozott állás- foglalása mentette meg a békét, mindenesetre tapasztalhatták az angolok, hogy a béke gyönge lábon áll Európában, hogy veszedelmes politikai improvizációk máról- holnapra veszélybe dönthetik a világot s akkor az előkelő és gazdag Anglia sem tehet egyebet, mint résztvesz a „szegények civakodásában.“ Mert hogy Anglia s a konszernjéhez tartozó nagykapitalista hataljnak szempontjából a legközelebbi háború a szegények zendülése lesz a gazdagok és jóllakottak ellen, tudjuk elejtett megjegyzésekből, félhangos nyilatkozatokból, az egész ideges figyelésből, amivel a világ hatalmasai az úgynevezett dinamikus hatalmak mozdulataira reagálnak. Gazdasági érdekek hajtóereje nélkül nem mozog a világ- politika motorja, nincs hatalom, amely gazdasági célkitűzések nélkül akármilyen kicsi háborús kockázatot hajlandó lenne vállalni. Az angolok tehát abból indulnak ki, hogy árról az oldalról kell eltorlaszolni a háborús áradást, ahonnan a legkomolyabban fenyeget. Ahonnan, szinte természeti erők duzzasztják. Hogy az ilyen gátépítésnek, pláne, hogyha a tizenket.edik órában kezdenek csak hozzá, lesz-e sikere vagy megbicsaklik a jószándéknál, ugyan ki tudná e pillanatban megmondani? Annyi bizonyos, hogy Anglia komolyan készül a béke megmentésére. Nem katonai és diplomáciai szerződés-hálózat kiépítésével, mint Franciaország, hanem a gazdasági érdekeltetés módszerével. Célja nyilván az, hogy a „béke jó üzletében'4 érdekeltetni akarja azokat az országokat is, amelyek ma esetleg úgy látják, hogy adott körülmények között számukra talán jobb üzlet lenne a háború. « A világháborút követő években az európai gazdasági erők jelentős átcsoportosításának voltunk tanúi. Ennek az átcsoportosításnak lényegét legegyszerűbben talán ezzel a mondattal lehetne kifejezni: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. Csakhogy a szegény és főleg az elszegényedett hatalmak között voltak olyanok, amelyek elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy revoltáljanak az uj helyzet ellen. Olaszország soha nem kezdett volna Afrikában háborús vállalkozásba, hogyha gazdasági helyzete nem kényszeritette volna. Az olasz gyarmatszerzésnek azonban nem az a célja, ami az angolnak és a franciának. Olaszország népfölöslege részére keres fölvevőterületet, hiszen Afrika francia gyarmatai is tele vannak olasz munkással. Angliának, de főleg Franciaországnak hasznos tőkekihelyezés szempontjából van szüksége gyarmatra. Ebben az ellentétben rejlik a két szembenálló hatalmi csoport gyarmati politikájának lényege. S ebben mutatkozik meg legélesebben a különbség a két hatalmi csoport gazdasági helyzete között. Olaszország és Németország, a két középeurópai nagyhatalom most jutott — közvetlen a világháború előtt és után —» olyan helyzetbe, hogy részt vegyen a nagy kapitalista hatalmak versenyében. Ez a verseny kikerülhetetlenül veszélybe sodorja a világot. Mint- ahogy a világháború sem volt egyéb, mint c verseny követketménye. Fokozatosan ösz- szezsugorodtak az angol és francia piacok a mindegyre nőtt Németország részvétele a Világ Ipari ellátásában. Az ipari hegemóniáLONDON. — Chamberlain miniszterelnöknek, a londoni lapok megítélése szerint, most az a legfőbb törekvése, hogy létrehozza a gazdasági egyezmények láncolatát, amely a béke biztosításának egyetlen hatásos eszköze. Az angol törekvés az, hogy egészséges gazdasági alapokat teremtsen a politikai világbéke érdekében. A Daily Express értesülése szerint Chamberlain nagyvonalúan lát hozzá tervének megvalósításához. A parlamentben ma fogják ratifikálni az angol-török kereskedelmi egyezményt. Ugyancsak optimizmusra hangolta a kormányt az osztrák adósságrendezés kérdésében létesített megegyezés "Németországgal1. Remélik, hogy a törökhöz hasonló egyezményt sikerül Görögországgal és Romániával is létesíteni. Chamberlain politikájának irányelve: a nemzetközi gazdasági bizonytalanság okait megszüntetni és kereskedelmi egyezményekkel a háborús kockázatot, főleg Európa kritikus pontjain, a minimumra csökkenteni. Kennedy amerikai követ e BELGRÁD. — Korosec jugoszláv belügyminiszter a nemzeti kisebbségek szempontjából rendkívül fontos rendeletet adott ki. A rendeletet már eljuttatták az alsófoku közigazgatási hatóságokhoz is. Korosec belügyminiszter rendelete a köztisztviselők nyelvkérdésével foglalkozik és rámutat annak a fontosságára, hogy a nemzetiségi vidékeken szolgálatot teljesítő köztisztviselők, a nemzetiségek nyelvét ismerjék. A rendelet szerint a nemzetiségi vidékeken szolgálatot teljesítő köztisztviselők három éven belül kötelesek megtanulni a nemzetiségek nyelvét. Akik már kellő nyelvtudással rendelkeznek, azokat a jövőben az előléptetéseknél előnyben fogják részesíteni, akik pedig nem mutatnak ért folyó versengés döntő módon esett latba, amikor Anglia 1914-ben csatlakozott a francia—orosz háborús vállalkozáshoz. Abból, ahogyan Anglia a békeszerződések idején viselkedett, könnyű megállapítani, hogy egyedül a gazdasági szupremácia visszaszerzése érdekelte az angolokat s nem akarták a németek nemzeti érzékenységét megbántani, sőt még a birodalom katonai erejének csökkentése sem volt céljuk. Az angolok akkor is, most is elsősorban gazdasági érdekekre tekintettek. Semmi sem érthetőbb, s ennél fogva semmi sem megnyugtatóbb, mint hogy Anglia most gazdasági utón igyekszik biztosítani a békét. Külön kérdés s majd az elkövetkező események fogják megadni rá a választ, hogy héten visszatér Washingtonba és Roosevelt elnöknek bemutatja az angol kormány gazdaságpolitikai javaslatait. Remélik, hogy az angol javaslatokat Washingtonban megértéssel fogják fogadni, Francia-angsl-icrök együttműködés Az angol lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak a francia-török katonai egyezménynek, amelyet a két érdekelt állam vezérkara az 1937-es francia-török szerződés értelmében vasárnap irt alá. Az egyezmény az alexandrettei szandzsák terület biztonsága érdekében a két hadsereg együttműködését szabályozza. Angol lapok megítélése szerint ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy francia, angol, török blokk létesül, amely a Földközi-tenger egész keleti partvidékét uralja. Rámutatnak arra, hogy 3 francia-török együttműködésbe közvetve bekapcsolódik Anglia is, hiszen az angol kormány a közelmúltban nagyobbarányu pénzkészséget a nemzeti nyelvek megtanulása iránt, azokat az áthelyezéseknél és előléptetéseknél hátrányosabb elbánásban fogják részesíteni. A rendelet indokolása szerint az állami tisztviselők állandó összeköttetésben állanak a néppel és igy kötelességüket csak akkor teljesíthetik lelkiismeretesen, ha a nép panaszait és kívánságait közvedenül meg tudják hallgatni. A rendelet egyenkint fölsorolja azokat a nyelveket is, amelyeket az egyes vidékeken a köztisztviselőknek meg kell ta- nulniok. A dunai Bánságban a magyar, a német és a román nyelv tudását követeli meg a rendelet. Nemzeti kisebbségi körökben a rendelet nagy megelégedést keltett. helyes-e a módszer, amivel most Chamberlain kísérletezik. Legyünk tisztában azzal, hogy Angliát nem a bajbajutott kisállamok sorsa hatotta meg s nem altruizmusból akar pénzzel s nagyobb behozatali kontingenssel segíteni a keleteurópai szegény nemzetek bajain. Franciaország diplomáciai és katonai szövetséghálózatának építése közben nyitva hagyott a németek előtt olyan gazdasági utakat, amelyek sokkal nagyobb befolyást biztosítottak Németország számára Közép- és Keleteurópában, mint hogyha szövetségi kapcsolatokat létesített volna. Németország egész sereg keleteurópai állammal teremtett olyan bensőséges gazdasági kapcsolatot, ami —• mint a gyakorlat számtalan esetben megmutatta, — sokkal ügyi segítséget nyújtott Törökországnak, ami az angol-török kapcsolatok kimélyité- sét is elősegíti. A francia—török szerződést, amely a sziriai török határt biztosítja, minden valószínűség szerint végleges formájában szeptember folyamán írják alá Ankaráiban. A szerződés aláírására Bonnet külügyminiszter Ankarába utazik. A szerződés közvetlen célja az, hogy a Földközi tenger keleti partvidékén a területi status quot biztosítsák. Franciaország és Törökország a Szandzsák—Alexandrette és Szíria biztonságáért vállalja a felelősséget szárazföldön, vizen és levegőben. Franciaország viszont jogot kap uj repülőflottabázisok létesítésére. Segítség a keleteurópai államoknak A Sunday Times diplomáciai szerkesztőjének értesülése szerint az angol kormány most azt a kérdést tanulmányozza, hogy a balkán államoknak hogyan lehetne hatásos gazdasági és pénzügyi segélyt nyújtani. A kérdéssel egy bizottság foglalkozik, amelyben helyet foglal a pénzügyminiszter, a kereskedelmi miniszter és a külügyminiszter megbízottja. Más lapok értesülése szerint viszont a keleteurópai és a balkáni álamoknak nyújtandó angol gazdasági segítség gyakorlati megvalósítása bizonyos nehézségekbe ütközik. Egyes balkáni államokból a behozatalt megnehezíti, hogy azok a szükségleti cikkek, amelyekre Anglia igényt tart, ezekben az országokban meglehetősen drágák. Ennek ellenére Anglia Bulgáriából nagyobb- mennyiségü dohányt és rózsaolajat kíván vásárolni. Romániában Franciaországgal együtt uj petroleumforrások megnyitását hajlandó finanszírozni és már üzemben lévő, de tőkeszegény petroleumvállalatokban hajlandó részesedést vállalni. Magyarországnak állítólag nagyobb kölcsönt fognak fölajánlani, amelyet öt év alatt előnyös részletekben kellene visszafizetnie. hatásosabbnak bizonyult Franciaország szövetségi kapcsolatainál. Az angol törekvés az, hogy ezen az utón most elébevágjon Németországnak s a gazdasági érdek szálaival láncolja magához a keleteurópai államokat. Hogy ennek a törekvésnek az a célja, hogy elszigetelje Németországot gazdasági térén is, vagy pedig mindössze érdekeltetni akarja 3 békében — természetesen az úgynevezett angol és francia szabású békében —- az ingadozó kisállamokat s azután nyugodtabban ülhessen tárgyalóasztalhoz a kielégitetlen nagyhatalmakkal — megannyi problémája a közeli jövőnek. Tény az, hogy Anglia gazdasági oífenzivára készül Kelet- és Középeurópában — remélhetőleg valóban a béke érdekében. Jugoszláviában a köztisztviselők kötelesek megtanulni a nemzetiségek nyelvét Első lépés a nemzetiségekkel való megértés felé ■ A tisztviselők kötelessége a népet megérteni ■
