Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-03 / 150. (4593.) szám
1938 julius 3, vasárnap. ll SzmHÁz-Kön^?KaL.TORA. Az Uj Szellem sajtószáma „Az újság uíja a hasalom felé A folyóirat a sajtó problémáinak szentelte júliusi kettős számát ■■ Kimerítő képet ad a világujságirás adatairól ■■ Kittinő tanulmányok a magyar, a cseh, a kisebbségi, a német, az angol és a francia sajtóról Féja Géza levele a szlovákiai olvasókhoz A szépség titka Gyakran látunk nőket, akiknek szépsége meglepően hat férfire, nőre egyaránt. Mindenki szereti a szépet és amellett irigyli is. Nem titok többé, hogy mindenki saját szerencséjének kovácsa és ha valakinek érdeke, hogy a szépség kifejezője, azaz arca feltűnjön, úgy használjon JUNO KRÉMÉI. tosságait és értékességeit. Márai Sándor vallomást ir az újságírásról. Szellemesen védi meg a sokat kárhoztatott újságírót, beszámol lélektani sajátosságairól, nehézségeiről s arról az életmódról, amit követnie kell. Az „Újságot Írni” cimü vallomás kétségtelenül Márai egyik legjobb írásai közé tartozik. A sajtó szeltem politikai feladatai Szlovákiai ember, Bolya Lajos, elmélkedik a következő cikkben a „Magyar szellempolitikáról”, s kifejti, hogy a magyar újságírásnak milyen szempontokat kell követnie Szlovákiában, hogy a kisebbség értékes fegyverévé váljék. A mulasztásokról is beszél és az erkölcsi követelményekről, úgyhogy a cikk érdekes erkölcselméleti bemutatásává válik az újságírásnak. Boldizsár Iván a magyar folyóiratok érdekes problémáját taglalja azzal kapcsolatban, hogy a budapesti „Válasz" megszűnt. Fölveti a kérdést, vájjon lapalapitó vagy lappusztitó nemzet vagyunk-e s cikkét „Gondolatok egy folyóirat-szociológiához" címmel látja el. Az egész magyar intellektuális újságírás problémáját föleleveniti, az olvasó és az iró viszonyát, a magyar ember ujságérdeklődésének rugóiról beszél s arról a nyomorúságos helyzetről, amelyben a legtöbb magyar folyóirat sínylődik. A cseh és a magyar sajtó összehasonlítása Ezek után a lap három kitűnő és kimerítő tanulmányban a bennünket közvetlenül érdeklő nemzetek újságírását mutatja be. Borsody István a cseh sajtó panorámáját festi föl s nemcsak a cseh újságírás technikai és materiális adatait hozza elénk, hanem Féja Géza eszméinek kisajátítói elten Nem tartozik szorosan az Uj Szellem sajtószámához az a levél, amelyet Féja Géza intézett a folyóirat szerkesztőséghez. Mindazonáltal fontosságára nézve egyike a lap kimagasló cikkeinek, mert Féja Géza a levélben kegyetlenül leszámol azokkal, akik Szlovákiában ki akarják sajátítani a nevét és kihasználni szerepét a magyarság megbontására. Féja Géza e levélben tisztázza szerepét a magyarsághoz s ezzel nemcsak szlovákiai, hanem magyarországi viszonylatban is jelentőssé tette az Uj Szellem e kettős számát, mert az uj magyar szociáliszellemtörténetét és társadalomstrukturai hátterét is, amennyiben megrajzolja azt a környezetet, amiből a modern cseh újságírás kinőtt. Ugyanilyen részletes és kimerítő cikket ir Szabó Pál a magyarországi sajtóról, annak legújabb fejlődéséről és dekadenciájáról. Szintén elénk tárja az egyes konszernek és újságok születését, fejlődését és változásait, bemutatja a nagy magyar újságírókat, a magyar lapok példányszámairól beszél és egyáltalában az egész magyar újságírás különleges rendszeréről és sajátosságairól. Duka-Zólyomi Norbert elmondja a kisebbségi sajtó őszinte történetét s ez a kitűnő, érdekfeszitő tanulmány talán az, amely bennünket a legközvetlenebbül érdekel. Szintén sok olyan adatot tudunk meg belőle, amit eddig nem ismertünk, de ami az általános helyzet ismerete szempontjából fontos és szükséges. A diktatúra és a demokrácia újságainak adatai Egy külön cikk a német diktatúra sajtójának adataival és struktúrájával foglalkozik, bemutatván az irányitott sajtó technikáját és kifejlődését. Egy másik cikk az ellenpólust állítja elénk, a francia és az angol sajtót, elmondja a gigantikus angol és francia lapok adatait s beszél arról a krízisről, amelybe legújabban a nyugati bulvársajtó jutott. Horticus a háború újságíróiról értekezik: a haditudósítókról. Ez a cikk egyike a legérdekesebbeknek, mert drámai erővel ecseteli a spanyol haditudósitók és a kínai harctéri újságírónak életét, jellemzi Knicker- bockert, korunk egyik legkiválóbb riporterét és érdekes adatokat mutat be a haditudósitók munkájáról. san gondolkozó intellektualizmus e szlovákiai folyóiratban foglalt először állást a nagyjelentőségű politikai kérdésekhez és talán egy uj irányzatot kezdeményezett. Az Uj Szellemnek e száma valóban már nem is egy folyóirat rendes száma, hanem összefoglaló tanulmánykötet, amely egy problémát, ez alkalommal a sajtó problémáját minden oldaláról megvilágítja, az olvasóhoz közelebb hozza és megérteti. Az Uj Szellemnek e füzetét el kell tenni és gyakrabban is átolvasni, adatait később figyelembe venni, hogy igy mindenkor eligazodhassunk a modern újságírás dzsungelében. Valóban országos jelentősége van az Uj Szellem most megjelent első nyári kettős számának, amelyet a lap szerkesztője a világsajtó problémáinak szentelt. A szokottnál csinosabb kiállításban jelent meg a kettős szám, amely mind hatalmas terjedelménél, mind tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy a meglepetés erejével hasson az olvasó- közönségnél. Kimerítőbben magyar lap ritkán foglalkozott háboruufáni életünk egyik legjelentősebb megnyilvánulásának, a sajtónak kérdéseivel. Bizonyára minden embert érdekel az a rendkívül sok adat, szellemes és észszerű beállítás, amit a szám hoz, az egyes kérdések rendszeres és alapos megvitatása, a sajtó viszonyának taglalása az erkölcs, a modern élet, a politika, a technika, a társadalom normáihoz, s a lap olvasói kétségtelenül tájékozást nyernek a rendkívül elágazott problémaszövevényben. Szabad sajtó vagy irányított sajtó? A vaskos szám első tanulmányát Szvatkó Pál irta a szabad sajtóról és az irányitott sajtóról. Kétségtelenül ez a kérdés áll az egész sajtóprobléma középpontjában s a vita évek óta folyik arról, hogy milyen viszony van a független szabad sajtó és az irányitott sajtó között. Érdekesen állítja egymás mellé a demokratikus államok független sajtóját és az autoritativ államok szigorúan és egységesen kezelt újságírását, pontosan megemlékezik az egyiknek és a másiknak előnyeiről és fonákságairól s a rendkívül érdekes ösz- szefoglaló cikk végén az újságírás reform- gondolatairól is elmélkedik, arról a sajtóról, amelynek ideálja a londoni Times, s amely mintegy a középuton áll a független és az irányított sajtó között. Az újság története A sajtószám legnagyobb ékessége és egyúttal a magyar esszéirodalom egyik remekműve az a hatalmas ötoldalas tanulmány, amit Kertész Róbert irt. A címe „Az újság útja a hatalom felé." A tanulmányban az iró végigvezet minket az újságírás egész történetén. Lekötő, szinte drámai erejű olvasmány ez, amit nem tudunk letenni és oly érdeklődéssel olvassuk, mint egy regényt. Kertész Róbert az újság nevének megszületéséről beszél, az újságírás első kalandos lépéseiről a 16. és 17. században, arról a pillanatról, amikor Franciaországban az újság üzletté vált, az első ellenzéki lap megszületéséről, a 318 pozsonyi első magyar előfizetőről, az újság és a hirdetés közötti harcról a 19. században, a nagy amerikai ujságala- piíók szenzációéhségéről, Gordon Bennet, Puliízer Salamon és Hearst gigantikus kísérleteiről, lord Noríhcliffe angol konszernjéről, a Neue Freie Presse megszületéséről és Ruben Mózes lapjairól, azokról a trükkökröt és bűvöletekről, amelyeket az újságírás a legújabb évtizedekben alkalmazott, az újságok és a panamák viszonyáról a társadalmakban, végül arról a módról, ahogy a sajtó megnyerte a világháborút. Magyar tanulmány talán még sohasem foglalkozott ér- dekfeszitőbben és összefoglalóbban az újságírás heroikus történelmével, mint Kertész Róbert cikke, amely pompásan és maradandóan tájékoztat a problémakomplexumról. A hírlap a háboruutáni világpolitikában A harmadik nagy tanulmányt Csiszár Béla, a neves magyar publicista irta, aki aj sajtó háboruutáni világpolitikai szerepét elemzi. Pontosan fölvázolja az egyes országok sajtójának háboruutáni működését, a francia, az angol, a német és az olasz sajtó módszereit és céljait s egyúttal szellemesen jellemzi is e nagy népek újságírásának sajá(*) A pozsonyi Toldy Kör választmánya csütörtökön ülést tartott, amelyen dr. Aixinger László ügyvezető alelnök elnökölt. Aixinger László bejelentette, hogy megjelent a Kör második harminc esztendejének története, amely számos értékes adatot tartalmaz Pozsony kulturális életének legutolsó szakaszáról. A könyvet tudvalévőén Tamás Lajos főjegyző irta és a munkát a Kör a Vutkovich-féle alapítvány kamataival jutalmazta. A szerzőnek értékes és alapos munkájáért a választmány köszönetét szavazott. Ezután az ügyvezető alelnök előterjesztése alapján az őszi munkaprogramot állították össze. Több kulturális előadás (Kölcsey-, Fadrusz-est stb.) rendezését tervezi a Kör, amelyekbe hatásosan fog belekapcsolódni az egyesület nagyhírű szinigárdájának szereplése. A végzett munkáról Tamás Lajos főjegyző számolt be és kiemelte „Az abbé" cimü darab előadásának kivételes sikerét, Késik Herold rendezőnek jegyző- könyvi köszönetét szavazott a választmány. Részt vett az egyesület a budapesti könyvnapon is és a Magyar Minervával együtt közös könyvsátorban árulták az egyesület hölgytagjai a szlovákiai magyar írók müveit. A részvételt dr. Reínel János készítette elő. Bejelentette a főjegyző, hogy a módosított alapszabályokat jóváhagyta az országos hivatal, és a jövőben a műkedvelő előadások rendezése kifejezetten is szerepel az alapszabályokban. A sikeres évad befejezése után a nyári szünetet a könyvtár jelentős kibővítésére és rendezésére használja föl az egyesület és erre a célra bizottságot küldött ki a választmány. (*) A színpadi szerzők világkongresszusa. Stockholmból jelentik: A zeneszerzők és színpadi szerzők világszövetsége nemzetközi értekezletét most nyitották meg Stockholmban. A magyarokat Huszka Jenő, a kiváló zeneszerző képviseli, aki a szerzők világszövetségének egyik alelnöke. Mint a világszövetség előző évi értekezletein, az idei stockholmi kongresszuson is a szerzőjogokkal kapcsolatos kérdések nemzetközi rendezése szerepel a napirenden. Huszonhat állam kiküldöttei vesznek részt. Az ünnepélyest megnyitó ülésen a kongresszust megnyitó Jenő királyi hercegen kívül részt vett a svéd .kultuszminiszter, a diplomáciai kar több tagja is. A kongresszus, amelynek tagjait a svéd főváros nagy megbecsülés és ünnepélyes keretek között látja vendégül, $ napig tark amitől a szeplők, májfoltok, pattanások, ráncok pár napi használat után eltűnnek. Az arcot megszépíti, üdévé és bársonysimává teszi. Bárki megrendelheti Dr. riiltner lenő gyógyszertárában, DansKá Bystrica Ára Ki 1 0 ■ ■, hozzávaló szappan Ke 5.-, A magyar színtársulat búcsúja a kassai közönségtől KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Ama, gyár színtársulat csütörtökön este befejezte háromhónapos kassai évadját. Az utolsó előadáson László Andor bonviván jutalom- játékaképpen a „Marica grófnő“-t, Kálmán Imre legszebb operettjét játszották. A közönség valósággal ünnepi 'hangulatban bu- csuzott el a színtársulattól, a rekkenő hőségben zsúfolt ház ünnepelte a színészeket, akik a szezon egyik legragyogóbb előadását nyújtották. Lelkes tapsvihar fogadta a kitűnő művészek minden jelenését, se vége, se hossza nem volt az újrázásnak és jóval elmúlt éjfél, mikor az előadás végétért. A jutalomjátékos László Andor valóban a legjobb szerepében búcsúzott, énekben és játékban még egyszer legjobb kvalitásait csillogtatta, hogy felejthetetlenné tegye magát a kassai közönség előtt. Teljesen egyenértékű partnernője volt Kovács Kató, aki ezen az estén nemcsak tökéletesen ját«< szott, de gyönyörűen énekelt is. Ismét megmutatkozott, hogy a klasszikus, dallamos operettekben mennyivel inkább érvényesül az énektudása. Lantos Ica és Gaál Sándor, a budapesti színpadok remek operettduója ugyancsak a legjobb alakítást nyújtotta, s talán az ő számaikat kellett megismételni a legtöbbször. Farkas Pali, a nyugdíjas színész hálás epizódszerepben ragyogtatta még egyszer felejthetetlen humorát és igen sok tapsot aratott. Ugyanúgy R. Mihályi Vilcsi, Szirmay Vilmos, akiket meleg szeretettel búcsúztatott a közönség. De valamennyi szereplő kitett magáért. Méltán osztoztak a tapsokban: Simon Mária, Szép Ila, Seress Gyula, Dudinszky Pál, Lengyel István és a kórus tagjai. Külön nagy sikere volt a darab elején a nagyszerűen betanított, bájos gyermekcsoportnak. A kassai közönség utoljára még egyszer megmutatta, hogy mennyire szivébe fogadta Sereghy Andor színtársulatát, mennyire hálás tud lenni, ha becsületes, jó szinikulturᣠnyújtanak neki. Méltán mondhatta a szin- igazgató búcsúszavaiban: „A közönség elismerése ítélt a színház felett és ez az ítélet bizonyítványa volt a becsületes tiszta művészi munkának." őrülni kell a magyal? színművészet magas nivójának, amelyről éppen a legnehezebb időkben tett bizonyságot a keletszlovákiai magyar színtársulat. És megnyugvással tekinthetünk a szlovákiai magyar színjátszás jövője elé, amíg ilyen magasrendü művészetet tud nyújtani a közönségnek. (*) A legnagyobb magánkézben levő Liszt-mu- zeum. Genfből jelentik: Beszámoltunk arról, (hogy Genfiben nemrég Liszt-emléktáblát lepleztek le, A Liszt Ferenc-emléktábla felavatása alkalmából; Bory Róbert, a nagy mester kiváló élettörténet* írója, meghívta- Isóz Kálmánt, a budapesti Zenefőiskola főtitkárát és muzeumigazgatót, valamint a genfi magyar kolóniát Coppetba, a Liszt Ferenc- muzeum megtekintésére. Bory Róbertnek évtizedes szorgas munkával és tanulmányai alapján sikerült összegyűjtenie a (halhatatlan mester egész életéra vonatkozó fényképeket, képeket, képes ábrázolatokat, kéziratokat, emlékeket, köztük egynéhány értékes, eredeti példányt, melyek egy egész nagy termet töltenék meg. Isóz Kálmán kijelentette, hogy ez a legnagyobb és legértékesebb Liszt L Ijrentvamizeum* amely magánkéin találhatói ‘ '
