Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-31 / 173. (4616.) szám
1938 julius 31, vasárnap. Jogos magyar katolikus követeléseink ■■■ Az egyházi birtokok jövedelmében aránylagos magyar részesedés ■■■ A bencés birtok és a komáromi gimnázium ügye ■ Magyar papnevelés és tanitóképzés biztosítása ■ Magyar papot a magyar híveknek! ■ Felekezeti iskolák és ovódák állami fenntartása ■ ■ A dunamenti püspökség ügye ■ ■ SZLOVÁKIA. - A magyar katolikus társadalom mindenkor igen türelmes s egyben adottságánál fogva mindenkor tekintélytisztelő volt. A jelen nehéz napjaiban sem tagadta meg e szép vonását és mindenkor meg tudja adni az Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré, ősrégi keresztény vonás volt mindenkor az állami tényezőknek kijáró tisztelet megadása is, No féljen a naptól l SZEPLÖk ARIADNI krém egy fogalom l Garantáltan ártalmatlan, eltünteti izeplőit, májfoltjait és pattanásait, megfiatalítja, fel- üditi arcát. A bársonyos, puha ARIADNE törv. v«dj. tkka a friss ARIADNE krém és szappan 1 — Gyártja és póstán naponta friss szállítmányokat küld: ARIADNI klmlal és kozmetikai laboratórium, Ph. Mr. Vasskó Gyula gyógyszerész gyógyszertára a Szent Háromsághoz, Prelov, Masarykova U« 81. -Tel. 230. -Póstacsekkontósz.Praha 82.156. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! annál inkább megadja a katolikus magyarság az egyházi elöljáróinak a köteles tiszteletet még az esetben is, ha az idők változásában az egyházi főség, az egyház elöljárója nem a saját nemzetének fia. Tiszteli benne az apostolok utódját, a lelkek fópász- torát. E tekintély.tiszteleten azonban egyálI talán nem esik csorba., ha az idők folyamán az élet változásában felmerült kérdéseknek megoldásához folyamodik s az illetékes tényezők elé terjeszti a katolikus magyarság oly kéréseit, jogos kívánalmait, amelyek a hitének, nemzeti érzésének megőrzésére annyira fontosak. Nem sokat írnak lapjaink, nem sokat nyilatkoznak illetékes tényezőink a fenti nagy kérdésekről. Nem jelenti azonban ez azt, mintha nem élne és nem égne a nagy kívánság ezek megoldása iránt. -Tudjuk, mert értesültünk róla. hogy papi, tanítói gyűléseken, vezető egyházi és világi katolikus férfiak nyílt és bizalmas tanácskozásain; sőt a nép beszélgetéseiben is sokszor emlegetett dolgok a nagy magyar katolikus problémák megoldása. így tehát ezúttal ■— mondhatjuk •— a nép szavát szólaltatjuk meg sorainkban és felhívjuk az illetékes egyházi és világi köröket, hogy e kérdéseket is napirendre tűzzék és a nemzetiségi kérdések megoldásának napjaiban ezt is szem előtt tartsák, mert míg e kérdések megoldást nem nyernek,.addig a nagy többséget számláló katolikus magyarság ügye teljes egészében még mindig nem rendeztetett és enélkül még nem. található ar annyira hangoztatott megelégedés és lelki megnyugvás. Mi van az egyházi birtokokkal ? Tudomásunk szerint az emlékezetes pápai" bulla 1937 szeptember 2-án megoldotta az esztergomi főegyházmegye elcsatolt részének legalább is ideiglenes hovátartozá- sát. Ennek kapcsán a csehszlovák kormány meg elrendelte az egyházi birtokoknak visz- szaádását, melyet már de iure et faeto át is vett dr. Jantausch Pál nagyszombati püspök a saját kezelésébe. Azóta várjuk a további lépéseket, vájjon miként rendeződik az egyházmegyék sorsa, miként az egyház: vagyon ügye. Mireánk, magyar katolikusokra sem közömbös, sőt nagyon is kőzeíállóan érdekel bennünket, hogy miként döntenek ezzel együtt sorsunk felől. Az egyházi birtokokhoz teljes joggal nekünk is van valamelyes szavunk. Tudjuk, mert ez valóság,, hogy az egyházi vagyon elsősorban Szent István, majd a többi magyar király adományozása révén jutott a katolikus egyház birtokába, mint egyházi alapítvány. Az alapítók szándéka az egyházi törvények szerint is szent és sérthetetlen. Nem lehet vitás, hogy a magyar királyok a birtokokat magyar katolikus egyházi célokra adományozták. így tehát azoknak elsősorban is magyar katolikus célokat kell szolgálniok. Már most, ha azt látjuk, hogy az egyházi birtokok Szlovákia területén —• mint azt a „Slovák" 1937 szeptember 19-i száma is írja — 1919-ben 95.958 kát. hold és 1518 négyszögöl területet foglaltak el s a birtokállomány 1934. évben már csak 65.410 kát. hold 1473 négyszögöl volt, joggal kérdezhetjük mi is, hogy hová tűnt el a 30.000 kát. hold föld. Vannak lelkiismeretben is, a népekkel szemben is kötelező örök törvények. Ilyen Szent István király egyik törvénye, mely a 847. évi mainzi zsinatnak az egyházi birtokokra vonatkozó rendelkezését a magyar törvények közé is beiktatta. Ugyancsak ide vág Szent László rendelkezése a szabolcsi zsinaton. Ha most a legalább is lelkiismeretben kötelező eme törvények szemelőtt tartásával nézzük, hogy az egyházi birtokokból az esztergomi káptalannak 22.894 kát. hold, az esztergomi primaciának 34.019 kát. hold, az esztergomi szemináriumnak 2339 kát. hol, a nagyszombati szemináriumnak 1079 kát. hold, a budapesti szeminá- ímmnak 381 kát.- hold földje van még az 1935. évi csökkentett mennyiségben is, fel merül bennünk a kérdés, miként használják e birtokokat az alapitók szándéka szerint Ha a változott viszonyokra hivatkoznak is, akkor is legalább is az itt most is meglevő népi arányban okvetlen kellene a magyar katolikus ügyeknek a birtokok jövedelme bői részesedniük. Mivel az említett egyházi birtokok mind az esztergomi főegyházme gye céljait szolgálták s minthogy ennek területe és igy birtokai is a nagyszombati püspökség, illetve jelenleg még adminisztratura területére esnek, csakis ennek a lakosságát nézzük. Az 1930-as népszámlálás szerint a nagyszombati apostoli adminisztratura területén 402 plébánián lakik 1,040.821 katolikus hivő, ezek közül 137 tiszta magyar plébánián mintegy 304.000 magyar katoli kus. Nyilvánvaló, hogy a plébániák, a hivek száma is egyharmadrészben magyar, tehát joggal számíthat arra, hogy az egyházi vagyonnak egyharmadrésze őt, illet, ve magyar katolikus intézményeit illesse Még csak írott törvényre sincs itt szükség •mert diktálja ezt a demokrácia, az alapitók szándéka és a keresztény igazságosság. Fel kell emelnünk e téren szavunkat és az illetékes körök elé juttatni jogos kívánalmainkat, hogy ezeket is tekintetbe vegyék a nagy megegyezés napján. A bencések ügye A fontiekkel szinte összefügg és velük jár, de sokkal szembeötlőbb és magátólérthetőbb a bencés rend birtokügye. A legbiztosabb épp a bencés rend biírtokügye, mert a pannonhalmi apátság alapítólevelei ma is megvannak. Ez apátsághoz tartozott a komáromi bencés székház, mely a birtokainak erejével tartotta fönn országos hirü komáromi gimnáziumát s ide tartozik a komáromfüssi és deá- ki plébánia, valamint az itt lévő birtokállományok, melyek 1919-ben 4313 khold 720 nszöl területről 1934-ig 4229 khold 569 nszölnyi területre olvadtak le. Hogy hová tűnt, el a különbség, azt mindenesetre jó lenne tudni. A bencés birtokokat jelenleg szintén a nagyszombati adminisztratura kezeli. Még csak sok tépelődésnek sincs helye, hogy c birtok teljes egészében a bencés rendet illeti meg, amelyet ők minden külön kikötés nélkül kaptak, mint. az ország lakosságának nevelői, tanítók Tanították erkölcsre, földművelésre, iparra a magyar népet, majd később hivatásuk inkább a szellemi nevelésre és iskolák fönntartására terelődött át. Mindenesetre ők tudják, miként töltsék be nagy s nemes hi vatásukat és igy nem áll kívülálló tényezők jogában, hogy megszabják nekik azt, mire fordítsák birtokaik jövedelmét. Hisz minden rendnek van saját rendi hivatása is, rendi fejlődése is és ha most a birtokaikat megnyirbálnák, megcsorbitanák vagy valamily célra lekötnék, akkor az életlehetőséget húznák ki alóluk, aminthogy az elmúlt húsz esztendő alatt, valóban a legnagyobb nehézségekkel küzdenek is. Ide kell sorolnunk azt a próbálkozást is, hogy az uj tanitóképző fönntartását akarják a bencés rendre kötelezni a birtokaik visszaadása ellenében. A katolikus iskolákra nézve van tételes egyházi törvény, mely a püspököket kötelezi az iskolák fönntartására s igy sokkal észszerűbb, ha a föntemlitett arány alapján a primási, káptalani és püspöki birtokok vállalják magukra az annyira szükséges magyar katolikus férfitanitóképző fönntartását. Nem tesz jó szolgálatot a magyarságnak, de a katolicizmusnak sem, aki ezzel ellenkezőleg a bencés birtok megterhelését, megosztását, sőt talán — mint a Magyar Katolikus Tanács közgyűlésén az ügyvezető-igazgató, Leilei Jenő mondotta: —• ennek fejében még személyi áldozatokat is kész vállalni. Sem az annyira megfogyatkozott személyi állományból', hisz a sok kiutasítás után mindössze hat bencés tanár működik már csak, sem a bencés birtokokból a magyar ka tolikus társadalom semmit föl nem áldozhat hanem körömszakadtáig ragaszkodnia kell a magyar katolikus kultúra e végvárához s ki kell jelentenie, hogy e nélkül kiegyezés nem lehetséges. Érthetetlen és egyenesen bizalmatlanságot keltő a Magyar Katolikus Tanács elnökségének a bencés kérdésben vallott állásfoglalása, mely szerint hajlandó személyeket is, meg a birtok egy részét is feláldozni. Hogy a magyar katolikus társadalom a jogos tulaj dánból semmit sem hajlandó feláldozni, mutatja az is, hogy a MKT április 7-iki közgyűlésén a meggyőződéses magyar tagok túlnyomó többségben az elnökség véleményével szemben foglaltak állást s vallották, hogy jo gainkról nem mondhatunk le. Mert, ha mi magunk áldoznánk fel nagy erkölcsi és anyagi értékeinket, akkor méltán vethetne ránk követ az utókor. A MKT-nak sem szabad ily szerepre vállalkoznia. A magyar katolikus társadalom egyébként nagy érdeklődéssel várja, hogy mi történt az ez ügyben megígért tárgyaláson. Mert a Magyar Katolikus Tanács elnöke, Tyu- koss esperes és. Lelley igazgató azt jelentették, hogy május folyamán nagy ankét lesz, melyen a kormány kiküldöttei, a bencésrend megbízót tai és a MKT elnöksége vesz részt és oldják meg a kérdést. Erről tovább semmi hir. Érdek lődtünk a bencéseknél, Ők sem tudnak semmiről. Vájjon csak nem akarja a MKT a kormánykörökkel barátságos alkudozás formájában mindenki nélkül elintézni e fontos magyar katolikus ügyet? Biztosítsák a magyar papképzést A magyar katolikus népnek Isten-adta joga, természeti törvénye, hogy megkapja mindenkor a magyar lelkipásztorát. Fájdalommal látjuk, hogy sokhelyütt, városon, sőt már falun is miként kínlódik egyik-másik szlovák káplán, vagy plébános a magyar hívek előtt, amikor nyelvtudás hiányában nem is tudja megfelelően hirdetni Isten igéjét. Ezért joggal kívánhatja a magyar katolikus társadalom, hogy az egyházi és állami hatóságok, félretéve minden más szempontot, megadják a magyar katolikus híveknek a magyar papjukat és épp ezért intézményesen biztosítsák a magyar papnevelést* Jöjjön Vyhnére, gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. Gyógyít: idegbántalmakat, uőí bajokat, vérszegéuységet, stb. Gyönyörű vidék. Teljes penzió fürdővel és gyógvdijjal együtt junius-szeptemberben Ke 35-—, julius-augusztusban Ke 36—40-ig. Kivánjuk, mert kívánni jogunk van. hogy a komáromi kisszeminárium elismertessék, valamint a magyar teológusok magyar elöljárók vezetése mellett készüljenek nemes és magasztos hivatásukra. Demokratikus berendezkedéssel, melyre pedig egyházi főségek is szeretnek hivatkozni, össze nem egyeztethető, hogy a negyven magyar teológusnak a pozsonyi szemináriumban egyetlen magyar elöljárója sincs. Az összes elöljárók szlovákok. Mielőbb szükséges lenne legalább is egy magyar spirituálist, akihez teljes bizalommal fordulhatnának lelki ügyeinkben is magyar papjelöl tjeink és egy magyar prefektust kinevezni a pozsonyi teológiára. Ez utóbbi lenne az ifjú levitáknak az annyira fontos Magyar EgyházirodaLmi Iskolában is vezetője, irányitója, mert szomorú, hogy a sok nehézség mellett teljesen magukra vannak hagyva épp abban a korban, amikor teljes munka-kedvvel kell gyüjteniök, hogy gerinces, jói felkészült vezetői és irányítói legyenek a magyar katolikus népnek. Ha valamikor, akkor épp a mai időkben van szükség alaposan felkészült és meggyőződéses papokra, mert ha tudásban, általános képzettségben — melynek pedig nagy eszköze az Irodalmi Magyar Iskola — gyengék lesznek, azt veszik majd észre, hogy a nép a mai eszmeáramlatok sodrán kisiklik kezükből és vallástalan, kommunista irány karmaiba jut. A magyar elöljárók kérdését nem lehet oly módon sem megoldani, hogy — mint a legutóbbi felvétel alkalmával szomorúan értesültünk róla — minél kevesebb magyar jelentkezőt vesznek fel a papi pályára azzal az indo-. kolással, hogy van magyar pap elegendő számmal. Kint a vidéken ngy látjuk, hogy bizony még mindig nem elég a papunk s ha még egyszer annyi volna is, az sem volna sok épp a megnövekedett munka miatt is. Ifjaink egyébként már annyira elsajátítják a szlovák nyelvet is, hogy bárhol is működhetnének, ha már minden magyar plébános! és kápláni állás magyar pappal lenne betöltve. i A felekezeti iskolák állami fenntartása Nagy fájdalma és sérelme katolikus iskolaügyünknek, hogy a törvényhozás állandóan elzárkózik az iskolaügy végleges rendezésétől. Nem megoldás, hogy csak évről-évre előlegképen adják a felekezeti iskolák tanítóinak az annyira értékes munkásságuk után az államsegélyt. Miért ez s miért nem lehet azt már törvényesen rendezni, hogy a vallásos iskolák fönntartását az állami kincstár vállalja? Talán nem érdemlik meg a katolikus tanítóink? Nem egy esetben láttuk és örömmel hallottuk,, hogy állami tanügyi tényezők mily nagy elismeréssel szólották a katolikus és általában a felekezeti tanítóság működéséről. Vagy talán nem az állam ügyét szolgálják a felekezeti iskolák? Ma már nem kell bizonyítani, mert mindenki előtt világos, hogy igaz tudásra, igaz becsületre, igaz állmpolgárságra elsőrendűen nevelnek a vallásos iskolák, melyek a lelkiismeretnek nevelésével oly eredményesen acélozzák az ifjúságot. Mégis mennyire szűkkeblűén bánnak az egyházakkal és az egyházi iskolákkal. Miért nem lehet megadni az egyházaknak, hogy a körzeti polgári iskolákat ők is éppoly anyagi támogatással nyissák meg, mint a tervezett községi polgári ikolák? Miért nem adja meg az állam a felekezeti kisdedóvóknak az őke( megillető államsegélyt? Tudunk oly esetekről ,hogy a katolikus óvónő havi 80—90 korona államsegélyt kap a folyó esztendőben is. Hát az ő munkájuk nem épp oly értékes, mint az állami óvónők munkája? Nyelvjeg és aránylagos közsegély Többször halljuk mi, világi katolikus hivek, hogy a plébániák panaszkodnak és joggal pa* naszkodnak, hogy a hatóságok magyar plébánia-hivatalokkal, magyar iskolaszékekkel, magyar iskolaigazgatóságokkal nem magyar nyelven leveleznek, Az ügyek kárára, a nyelvtörvény sérelmére tör- • ténik az ily eljárás. A magyar nyelvet jól értő v tanfelügyelők már udvariassági szempontból 7
