Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-30 / 172. (4615.) szám
1938 július 30, szombat* 'PKSGM'MA.Cte HÍRLAP Újabb indiszkréció ? Nyilvánossásra került Chamberlain és Daladier levélváltásának szószerinti szövege A francia miniszterelnök vádjai a diktaturás hatalmak ellen - Chamberlain rendületlenül hisz a békében - A légi fegyverkezés korlátozása áll a londoni tárgyalások középpontjában PRÁGA. —1 A Lidové Noviny közli azt az érdekes levélváltást, amely Anglia és Franciaország kormány elnökei között történt a királylátogatás előtt. Az első levelet a francia miniszterelnök irta* A Lidové Noviny megbízható információ alapján a kővetkezőket közli a levél tartalmából: Francia aggodalmak „A nemzetközi helyzet az utóbbi hetekben nem javult. Anglia tudja, hogy Franciaországnak semmi ellenvetése az Olaszországgal és Németországai tervezett megegyezés ellen és hogy Franciaország éppen ellenkezőleg kész örömmel hajlandó volt Angliával együtt leülni a tárgyalóasztalhoz, még mielőtt az angol-olasz tanácskozások megkezdődtek. Franciaország sajnálja, hogy ez annakidején nem jött létre, de ma is szívesen hajlandó megegyezést létesíteni Olaszországgal. Nem Franciaország hibája, hogy erre mindeddig nem került sor. Franciaország jóakaratát bebizonyította azzal is, hogy jogos meggondolásai ellenére elzárta a pireneusi határt csak azért, hogy Olaszországgal való megegyezést és a spanyol kérdés megoldását megkönnyítse. Ez azonban hiábavaló volt. Ha az angol-olasz szerződés Olaszország és Franciaország megegyezése előtt életbelép, ezáltal nem szilárdul meg Európa békéje, ellenkezőleg, a diktaturás hatalmak fölbá- toriíva érzik magukat mind nagyobb engedmények követelésére. Ez pedig a háborús veszély növekedését jelenti. Az államok azt a benyomást nyerik, mintha Franciaország és Anglia együttműködése csak papíron létezne, minthogy az utóbbi évek tapasztalatai a diktaturás államok eredményei következtében a helyzet kiélesedésére vezetett és hozzájárult ahhoz, hogy ezek az államok mind nagyobb követelésekkel álltak elő. Franciaország, mint azelőtt, úgy most is, hajlandó mindenre, ami a béke érdekében áll, hajlandó tehát Olaszországgal és Németországgal együttműködni. Ennek ellenére el van határozva arra, hogy az engedékenység bizonyos határát nem lépi túl. A Rómából és Berlinből érkező hírek nem nyújtanak reményt arra, hogy a békét, melyet Anglia és Franciaország meg akar teremteni, további engedmények révén sikerülne elérni. Az a sietség, amivel a Rajna jobbpartján a német erődítményeket építik, továbbá más berlini intézkedések, a legrosszabbat engedik föltételezni. Csak Anglia és Franciaország legteljesebb együttműködése akadályozhatja meg a további kalandos terveket. A franda miniszterelnök levele végén annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy Chamberlain is osztja aggodalmait. Az angol megnyugtatás Chamberlain levele a következőképpen hangzik: — Valószínűleg nem kell önt biztositanom arról, hogy mennyire megértem aggodalmait. Mindig osztoztam gondjaiban. Ennek ellenére nem adom fel a reményt, hogy végül is sikerülni fog Mussolinival és Hitlerrel megértést találni. Az, amit mi itt Londonban a németországi és olasz- országi eseményekről megtudtunk, éppen olyan nyugtalanító, mint az ön hird. Ennek ellenére az a meggyőződésem, hogy minden lehetőséget, amely a béke biztosítását szolgálhatja, ki kell merítenünk és tudom, hogy Ön is hasonló véleményen van. Senki sem sajnálja nálam jobban, ho^y eddig még nem sikerült franda-olasz megegyezést létrehozni. Tudom, hogy ez nem az Ön hibája. Ezt Rómának is tudomására hoztam. Azt azonban, amit ebben a kérdésben az olasz miniszterelnöknek mondtam és amit még mondani szándékozom, nem akarom az angol-olasz szerződés uj föltételéül szabni. Meg akarom akadályozni, hogy az olasz kormánynak az legyen a b'.nyomása, mintha Anglia okot keresne, hogy az ,Olaszországgal kötött úriember-egyezményt ne farsa be,- Mindenesetre az angol külpolitikának az az alapelv marad a pillére, hogy Frandaor- szággal barátságot tart és vele szorosan együttműködik. Ha Anglia és kormánya egyszer saját előnye érdekében valamit tenni akarna, hajlandó inkább ezekről az előnyökről lemondani, mintsem ezáltal az angol-franda együttműködés meggyöngülésének veszélyét fölkelteni. Meg vagyok győződve, hogy sikerül a legjobb módszerben megegyezni, amely lehetővé teszi a praktikus együttműködést olyan kérdésekben is, amelyekben nézeteink különböznek. A spanyol kérdésben az angol és az olasz viszonyban és a csehszlovák ügy megítélésében az angol kormány olyan ál lásponíot fog elfoglalni, amely az angol-franda barátság és a két állam közös béketörekvésdnek megfelel. Légi egyezmény készül Anglia és Németség között? LONDON. — Londoni politikai körökben egyre nagyobb titokzatosság veszi körül Wiedemann szerepét. Annak ellenére, hogy úgy Berlinből, mint Londonból határozottan cáfolták Wiedemann kapitány újabb londoni utjának hírét, jól informált politikai körökben úgy tudják, hogy e hét végén mégis találkozni fog Chamberlain Hitler bizalmasával. Hogy ez a találkozó mikor és hol lesz, senki nem tudja. Wiedemann megbízatásáról azonban kezdenek határozottabb hírek szálingózni. Nem kevesebbről van szó állítólag, mint Anglia és Németország között létesítendő légi egyezményről, amely — mint ismeretes — kezdettől fogva Chamberlain külpolitikai törkevéseinek legfőbb célja. Utalónak arra, hogy Chamberlain alsóházi beszédéiben burkolt nyilatkozatot is tett arról, hogy ^Anglia uj szerződések kötésére gondol. Állitó- jlag a flotta-szerződéshez hasonló légi egyezményt készül kötni Anglia a német birodalom- 'mai. Az egyezmény célja az, hogy megakadályozzák a légi fegyverkezési verseny továbbfolytatását, amely már-már fantasztikus méreteket kezd ölteni és valamennyi állam hadi büdzséjét elviselhetetlenül megterheli. Wiedemann kapitány londoni tárgyalásaival párhuzamosan állítólag Lerond franda tábornok és a német kormány közötti tárgyalások terve is fölmerült. Ebből arra következtetnek, hogy európai egyezmény készül a légi fegyverkezés korlátozását illetően. El Dorado kincsének felkutatására angol és amerikai expedíció indul ATLANTA. — Néhány héttel ezelőtt tizenöt amerikai és angol kutató érkezett Kolumbiába, akik a legmodernebb kutató-műszerekkel felfegyverkezve megindultak a leqendás ország: El Dorado megkeresésére. Az arany mesés országa évszázadok óta foglalkoztatja az emberiség fantáziáját. Amikor a XVI. században Venezuela és Guayana földjén a spanyolok megtelepedtek, már megindult a harc a nagy kincs megszerzéséért. Azóta is állandóan kutatják és keresik, de eddig minden hasztalannak bizonyult. Hiába ölték egymást halomra az emberek, akik évtizedeken át a legelszántabb harcot vívják a benszülötíekkel, El Dorado sohasem nyitotta meg kapuit a meggazdagodni vágyók előtt. Leírhatatlan öldöklésekről emlékezik meg a történelem, amelyek idők során hol feledésbe merültek, hol pedig újból lázba hozták a hiszékenyek táborát. Egy amerikai tudós megállapítása szerint több vér és verejték veszett már kárba, mint amennyit a kincs talán megér. Tz arany varázsa azonban a leghatalmasabb. A chibcha-indiánok eposza Columbia története 1502-ig nyúlik vissza. Sok évszázaddal ezelőtt élt egy indiánfőnök, akinek hírét egész Amerikában ismerték. Legendákat beszéltek hősiességéről és vannak még ma is indiánok, akik a „nagy főnök" emlékét tisztelik és lelkiüdvéért minden évben áldozatokat mutatnak be a jó szellem istenének. Ez a legendás törzsfő, kinek nevét nem őrzik márványba vésett feliratok — a legenda szerint — megteremtette a nag> országot, az arany birodalmát, El Dorádot. Messze földön küzdött népe hatalmáért és ebben a harcban nem ismert kegyelmet. Akik útjába kerültek, halomra ölte, hogy saját népe szabadon maradhasson. Erről a spanyol krónikákban is találunk fe:iegyzéseket, de a „nagy főnök", ha a sápadt arcuakkal tárgyalásba is bocsátkozott, sohasem jutott a béke-pipa elszívásáig. A chilbcha indiánok hősként emlékeznek meg róla énekükben, a nagy indián országalapitót pedig leghatalmasabb emberként tisztelték, aki valaha ezen a töldön járt. Nevén nem esett csorba, bár a „nagy főnöknek" hibái is voltak. Az indiánok hősi eposzában erről a hibáról is szó esik. A „nagy főnök" bátorságánál csak féltékenysége volt nagyobb. Feleségét százfőnyi testőrcsapattal kisértette, hogy a szép asszonynak bántódásban sohasem legyen része. Az asszony hűségesen tartott ki a bátor harcos mellett, aki egyik napon azonban mégis csak hűtlenséggel vádolta. A törzsfő felesége hiába igyekezett bebizonyítani azt, hogy mennyire szereti a „nagy főnököt" és bár ezt minőén ki tudta, a „nagy főnök" nem akart hinni felesége szavának. A halálosan szerelmes asz- szony életével akarta ezt a nagy szerelmet bebizonyítani. Amikor már nem tűrhette tovább a megaláztatást és szenvedést, egyik éjjel nagyszámú őrzői jelenléte ellenére megszökött és a távoli hegyekbe menekült. A törzsfő maga kutatta át a hegyek erdőit, de feleségét már nem találta. A szerelmes asszony barlangokiban rejtőzött, amíg egy holdfényes éjjelen a völgyben, nem messze a „nagy főnök" táborától, a tóba vetette magát. A szerelmi bánatában öngyilkosságot elkövetett asszony holttestét a hajnali órákban még ott látták ringani a tö vizében, de mire a hirt a „nagy főnökhöz" eljuttatták és az a tó partjához érkezett, a szerelmes asszony örökre elmerült a kékvizü tóban. Csak akkor tudta meg a hatalmas főnők, mily igazságtalanságot követett el felesége ellen. Az eltűnt kincs Azóta minden évben az indiánok halotti ünnepet tartottak a tó partján. A törzs legbátrabb harcosát ez alkalommal olajjal kenték meg, majd olajos testére aranypart hintettek. A többiek pedig, akik tömegével lepték el a pusztát, áldozatként legkedvesebb aranytárgyukat vetették a tóba. így ment ez évszázadokon át. A szerelmes asszony azzal, hogy bánatában a tóba vetette magát, megalapozta E! Dorádot. Az indiánok eposza nyomán számos spanyol kutatta át a tavat. Nem jutottak a kincshez. Voltak, akik fárasztó munkával lecsapolták a tó vizét, de mély iszapkeregnél többet nem találtak. Amikor pedig az iszap elhordásán fáradoztak, újabb csalódás érte őket. A nap és szél hatására a több évezredes iszap olyannyira megkövesedett, hogy az akkori szerszámokkal minden igyekezet eredménytelen maradt El Dorado, a mese tó kincse nem került elő. Konokul kutattak utána, aztán megfeledkeznek róla, később újból lázba ejtette a ka endvágyó- kat. A tizenöt amrikai és angol kutató most biztosra veszi, hogy El Dorádot megtalálják. Búvár- haranggal, elektromos fúrókkal, sőt varázsvesz- szőkkel is felszerelték magukat és kijelentésük szerint, ha a chibcba- indiánok évszázados legendája csak némi igazságon alapszik, úgy dúsgazdag emberekként térnek majd haza Columbiából. • ' A kassai munkásbiztositó igazgatósági elnökének nyilatkozata Július 8-i számukban „Újabb „vágást" terveznek a szoedemek a keletsrlovákiai magyarság ellen" cim alatt megjelent kassai tudósítással kapcsolatban az alábbi helyreigazító nyilatkozatot kaptuk: Nem igaz az, hogy a kerületi münkásbiztositö pénztárnak az igazgatósága 9 tagból áll, hanem igaz az, hogy 12 tagból áll és hivatalból a felügyelő bizottság elnökéből, aki tanácskozási joggal bir. Nem igaz az, hogy a 9 tagból 7 a szociáldemokrata párt tagja, de igaz az, hogy a 12 tagból van 3 tagja és azok sem a szociáldemokrata párt, hanem a csehszlovák szakszervereti tanács tagjai s igy nem igaz aZ sem, hogy a betegpénztár kassai központjában az történik, amit a szociáldemokraták akarnak, azonban igaz az, hogy a szociáldemokrata pártnak semmi beleszólása nincsen a dolgokba, csakis a csehszlovák szakszervezeti tanácsnak. így hát az sem lehet igaz, hogy az történik, amit ez a 3 tag akar, ellenben igaz az, hogy az történik, amit megszavaz a többség, amely áll a mező- gazdasági egyesülés 2, az iparosok (2os) 2, az italmérők társulata 1, a kereskedők 1, a keresztényszocialisták 1, a keresztény szlovák szak- szervezet (Hlinka) 2 képviselőjéből. — A felügyelő bizottság elnöke az iparosok képviselője. Nem igaz az, hogy ezen tagok ki akarják túrni az egyedüli magyar főtisztviselőt, hanem igaz az, hogy őt kitúrni nem akarják, sőt ezt teiitii nem is tudnák, mert ezen főtisztviselő csak fegyelmi utón bocsátható el. Nem igaz az, hogy az igazgatóság befolyásolni tudná a szóbanforgó főtisztviselő kinevezését, vagy ki nem nevezését. — Hanem igaz az, hogy ez a jog kizárólag a Központi Szociális Biztosítóintézet prágai igazgatóságának hatáskörébe tartozik az 1934. évi betegbiztosítási törvény 69. §-ának 1. pontja értelmében. Nem igaz az a kitétel sem, hogy az egyedüli magyar tisztviselő, azonban igaz az, hogy a tisztviselők 50 százaléka magyarul beszél. — Ugyanúgy az orvosi kar is. S nem igaz az, hogy ki akarják tumí az egyedüli magyart azért, mert mágyar és nem tagja a szociáledmokráta pártnak, hanem igaz az, hogy sem a nemzetiségi hozzátartozás, sem a politikai meggyőződés nincsen hatással a tisztviselők felvételére, megválasztására és kinevezésére. Rácz Gyula s. k;, a kassai kerületi munkásbiztositó igazgatóságának elnöke. * . W. , E nyilatkozatra szerkesztőségünk legközelebb közli megjegyzéseit. MEGJELENT; a nemzetközi regénypólyázat né metnyetvü díjnyertes regénye, amellyel a világsajtó foglakozott: NEUBAUER PÁL: ias iiie liter („n HIÁNYZÓ FEIEZET") Több mint 1000 német kézirat közül ez a regény lett első. Páratlanul érdekfeszltö cselekménye Marco Polo korában, a világháborúban és 1923-ban Londonban. Parisban, a belga löwenben, amely a lángok martaléka lett és Indiában játszik. Romantika, fantázia és riport évszázadokon és kontinenseken át ez a könyv. — Egy előkelő angol leány és egy fiatal indus. Gandhi kedvenc ta nltványa izzó szerelmi regényének központjában áll Marco Polo titka: „A HIÁNYZÓ FEJEZET" Hatalmas művészi és etikai tel jesitmény ez az 500 oldalas regény amely több nyeiven jelenik meg. FOívt 42 -, kfltve 57-- KI A NÉMET KIADÁS megrendelhető a PMH kiadóhivatala utján Portó 3‘-. utánvétnél 5‘- Ki. 5
