Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-27 / 169. (4612.) szám

A közigazgatási reform és a nemzetiségi statútum alapelvei A Lidové Noviny kivonatosan közli a készülő nemzetiségi javaslatok néhány intézkedését PRÁGA. — A briinni Lidové Noviny és ennek nyomán a Prager Tagblatt egyes részleteket közöl az úgynevezett nemzeti­ségi statútum tervéből. A cenzúra mai gya­korlatára való figyelemmel nem kívánunk többet hozni a nemzetiségi statútum és a vele kapcsolatos egyéb javaslat tervéből, mint amennyit az idézett lapok közöltek, de meg kell állapítanunk, hogy ez a köz­lés céhatos és nem tárgyilagos. A közigazgatási reform tervéről a nevezett lapok ezeket közlik: —■ A reform felújítja a közigazgatás ket­tős vágányát, vagyis a helyi igazgatást szétosztja az állam, az ország, a járások, vagyis az Önigazgatási testületek között. Az eddigi tartománygyülések átalakulnak országgyűlésekké s ezek bizonyos jogsza­bályalkotó hatáskört is kapnak. A tagokat választják s kinevezett tagok nem lesznek. Ezek keretében — újdonság lesz — nemze­tiségi kúriák létesülnek választott elnökök­kel és talán külön hivatallal is, amely bi­zonyos nemzetiségi ügyek intézésére nyer­ne hatáskört. A panaszokról külön igazga­tási tanácsok döntenek, amelyek az orszá­gos hivatalok mellett létesüljek az egyes nemzetiségek számára. A kettős vágány meg lesz a járásokban is. A reformjavas­lat e részét a kormánybizottságok még nem tárgyalták meg végleg. A nemzetiségi statútum egyrészt az érvényes nemzetiségi jogot fog­lalja össze, másrészt uj, túlnyomó részben a nemzetisége követeléseiből átvett intéz* kedéseket tartalmaz. így például az élném* zetlenitéssel szemben törvényes védelmet javasol. Az erőszakos, a megfélemlítéssel vagy megvesztegetéssel való elnemzetlení­tést szigorú büntetések sújtják. A Javaslat e bűncselekményeket bűntetteknek nevezd s minősített esetekben öt évig terjedő bör­tönnel1 sújtja. — Következetesen hajtják végre az aránylagosság elvét az állami és közszólgá- latban, az állami és önigazgatási költségve­tésekben és a közszállitásoknál. *— A nemzeti kisebbségi érdekszervek önigazgatása különösen az önigazgatási szervek illetékes osztályaiban jut kifejezés­re (a földművelésügyi, kereskedelmi, nép­jóléti, szövetkezeti, kulturális és egyéb in­tézményekben). Legáthatóbb lesz a tagolt­ság az iskolaügyi szervekben. Kiépítik az országos, járási és községi iskolatanácsok rendszerét s az oktatási nyelv szerint ta­golják azt. A statútum végül az ellenőrzés gyakorlása kérdésében is intézkedik. Az iskolaügy terén a tanfelügyelőkön kívül felügyelő referenseket alkalmaznak. A nem­zetiségeknek módjuk lesz a nemzetiségekről szóló törvények ellen is panaszt adni be az alkotmánybírósághoz, ötven képviselőnek, vagy huszonöt szenátornak joga lesz az al­kotmánybíróság előtt megtámadni a tör­vény alkotmányosságát. — A nyelvtörvényt úgy módosítják, hogy saját anyanyelvén kérhet a nemzetiséghez tartozó egyén hivatalos elintézést akkor is, ha húsz százaléknál kevesebb van az illető járásban ebből a nemzetiségből. Hogy e hányadot mennyire szállítják le, még nincs megállapítva. Ennyit közöl a Lidové Noviny. Ismétel­jük, végzetes hibát követne el az, aki a hat­van paragrafusnál nagyobb anyagot fel­ölelő munkából készült ilyen rövid kivonat alapján akarna magának kedvező képet al­kotni a nagy ..engedményekéről. Nem sza­bad elfelejtenünk azt, hogy a Lidové No­viny közlése nem készült a „kisebbségi" olvasó számára. Az 50 éves kassai Katolikus Legényegylet gyönyörű jubiláris ünnepsége A testvéregyesületek százkét kiküldöttje vonult fel egyesületi zászlók alatt az ünnepre ■ ■ Szlovákia és a külföld részvétele ■ Esterházy János a vendégek között risien megállapítja, hogy a béke-vágytól áthatott angpl kezdeményezés teljes mértékben bírja a francia kormány helyeslését, bár Franciaország, mint Csehszlovákia szövetségese, a közvetítő akcióban nem vehet részt. Ennek ellenére Fran­ciaország a tárgyalásokat figyelemmel fogja kí­sérni. A lap véleménye szerint Lord Runciman prágai szereplése bizonyára kedvező légkört fog teremteni. Az Excelsior megállapítja, hogy a prágai kormány elfogadta az angol közvetítést a szudétanémet kérdésben. Nagyon helyes volt a közvetítő személyének a megválasztása, mint­hogy Lord Runciman Középeurópa politikai, gazdasági és pénzügyi kérdéseinek egyik leg­alaposabb ismerője. Az angol tanácsadó személye Lord Runciman a konzervatív párt Eden-cso­portjához tartozik és saját tapasztalataiból ismeri úgy Németország, mint Csehszlovákia viszonyait. A lórdi címet a jelenlegi lord atyja kapta meg ezelőtt öt évvel. Runciman édesapja 12 éves ko­rában elszökött hazulról, hajóinasnak ment és három silling heti fizetéssel kezdte meg pálya­futását, amely azzal végződött, hogy ura lett a róla elnevezett angol hajózási társaságnak és számos milliónak. A jelenlegi lord Runciman 67 éves, öt gyermeke van, két fiú és három leány, Cambridgeben, Oxfordban, Manchesterben és Bristolban tanult. 1899-ben választották meg elő­ször képviselővé. 1907-ben pénzügyminiszter lett. Azóta számtalanszor volt különböző angol kor­mányok tagja, a világháború alatt kereskedelem­ügyi miniszter volt s ezt a tárcát egészen 1931-ig megtartotta. 1926-tól 1927-ig az angol hajózási kamara elnöke volt. Az angol bankéletben is je­lentős szerepet játszik. Mit mond a német sajtó Lord Runciman prágai útjáról? BERLIN. — Az United Press jelentése sze­rint Lord Runciman prágai kiküldésével élén­ken foglalkozik a német sajtó és úgy a lapok tudósításaiból, mint áz eseménnyel kapcsolat­ban irt vezércikkekből meg lehet állapítani, hogy német politikai körökben a hangulat nemcsak Londonnal, de Prágával szemben is megenyhült. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt írja, hogy Lord Runciman jóvá akarja tenni azt, amit Lloyd George Versaillesben elrontott A Lokál- anzeiger megállapítja, hogy az angol kormány ezzel a lépéssel, amelyre Parissal egyetértésben határozta el magát, nagyon sulyős feladatra vál­lalkozott. Az angol kormánynak ez az elhatá­rozása, a lap véleménye szerint, amurnak a felis­meréséből származik, hogy a prágai kormány hibájából a tárgyalások holtpontra jutottak. Mit akar Hitler, ha nem sikerűi a békés megegyezés? LONDON, — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenőt A Daily Express berlini értesülése szerint abban az esetben, hogyha a jövő hónap folyamán a szudétanémet kérdésben nem sikerül békés megegyezést létrehozni, Hitler népszavazást fog követelni Csehszlo­vákiában, Követelni fogja, hogy a szudéta- német nép maga döntsön, akar-e Csehszlo­vákiában maradni, vagy pedig csatlakozni kivárt a nagy német birodalomhoz. A lap úgy tudja, hogy Hitler ezzel a kérdéssel foglalkozni fog az idei nürnbergi pártna­pon, amely szeptember 5-étől 12-ig lesz. A ken ti és a windsori hercegi pár Jugoszláviában nyaral BELGRÁD. — A kenti hercegi pár a buka­resti temetésről visszatérőben Jugoszláviába ér­kezett, ahol a hét végéig marad, majd a dalmát tengerpart egyik fürdőhelyén tölt néhány napot. Ugyanezen időtájt a környéken fog tartózkodni a windsori hercegi pár is s valószinü, hogy a hercegi testvérek találkozni is fognak. Cáfolják a Szálasi-párt kilakoltatásáról szóló hirt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon,jelen­tése.) Száláéi Ferenc nyugalmazott őrnagynak, a magyarországi nemzeti szocialista párt vezérének bünpörét a kúria szüneti tanácsa augusztus 17.-én tárgyalja. Szálasit — mint ismeretes — mozgalma miatt államfelforgatás büntette címén a tábla hártwn évi fegyházbüntetésre Ítélte 6 az. Ítélet kihirde­tése után azonnal le is tartóztatta. Szálas! azóta is a Markó-uccai fogház lakója, mert felfolyamodását a letartóztatás éllé® kétizjoén is visszautasították. A napokban budapesti lapjelentések alapján mi is bírt adtunk arról, hogy Szálasi pártjának köz­pontját a kilakoltatás veszélye fenyegeti, mert hosszabb idő óta nem fizették meg a 'házbért. A párt hivatalos lapja, a Magyarság mai számaiban cáfolja eit a hirt és állításának igazolására a ház tulajdónósnöjé- nek levelét közli, amelyben az leszögezi, hogy a párt nem maradt adós a házbérrel 5 ezért nem Í6 fenyegette meg kilakoltatással. KASSA. — (Szerkesrtőségünktől.) A Kassai Katolikus Legényegylet tudvalévőén jubileumi évet ünnepel. A nagymultu kulturegyesület 1888-ban kezdte meg működését, tehát félszá­zados múltra tekinthet vissza. A szép jubileum alkalmából már több ünnnepi előadást tartottak és most, julius 23-án és 24-én rendezték meg a jubiláris főünnepséget igen szép és gazdag programmal. Az ünnepség legnagyobb közönnségsikerrel járó része szom­baton este zajlott le az egyesület nagytermé­ben, amikor is előadással egybekötött diszgyülést tartottak. Ez alkalommal zsúfolásig megtelt a gyönyörűen feldíszített nagyterem. A színpad előtt az egyesületi zászlók sorakoztak, a jubiláló egyesületen kívül azok­nak az egyesületeknek zászlai, amelyek együtt ünnepelték a szép jubileumot a Katolikus Le­gényegylettel. összesen 102 kiküldött jelent meg a testvér- egyesületek részéről. Az első sorokat előkelő vendégek töltötték meg. Eljött a jubiláris ünnepségre Esterházy János, az Egyesült Párt országos ügyvezető elnöke, ott láttuk a vendégek élés Csársrky József püspököt, dr. Pájor Miklós szenátort, dr. Pfeiffer Miklós kanonokot, az egyesület vezérkarából pedig a következők neveit sikerült feljegyezni: Tóét Barna porelá- tus-plébános az egyesület elnöke, Tóst László helyettes polgármester, Cselényi István pápai kamarás, Buchner Béla, Kmetz György káp­lán, Barta Béla káplán sfib. De megjelentek egvtől-egyig KaSSa katolikus társadalmának előkelőségei és számottevő tagjai. A vidéki egyházi és világi kiküldöttek Szlovákia min­den részéből elhozták a testvéregyesületek meleg üdvözletét. A diszgyülés bevezetéséül az egyesület zene­kara Kéler Béla Rákóczi-nyitányát adta elő Göbel Ignác karnagy vezetésével, majd az egye­sület vegyes énekkara szerepelt és Beethoven „Isten dicsősége" cimü szerzeményét adta elő, igen nagy sikerrel. Ezután Tost Barna elnök tartotta meg ünnepi be­szédét, A beszédet, amely megkapóan és plasztikusan tárta elénk az egyesület szép fejlődését és jelen­tőségét, külön fogjuk ismertetni részletesebben. Mikor az elnök Konrády Lajosnak, az egye­sület megalapítójának nevét említette, a kö­zönség felállással tisztelte a nagy alapító em­lékét. A prelátus-plébánost beszéde befejeztével viha­rosan ünnepelte a közönség, ilymódon is kife­jezést juttatva hálájának azért a fel nem becsülhető munkás­ságért, amellyel a jelenlegi elnök az egyesületi életet a legnehezebb években oly gyönyörűen felvirágoztatta. Ezután következett a testvéregyésületek üd­vözlő 'kiküldötteinek felvonulása. A delegátu­sok felszólalása előtt a jubiláló egyesület leg­öregebb és legifjabb tagja üdvözölte a közönsé­get, majd sorra szólaltak fel a besztercebányai (dr. Angél), jászói (Manczos), munkácsi, kör- möcbányai (Tónhaiser), párkánnyi, durtaszerda- helyi, füleki, komáromi (Balogh), ungvári (Ba­kó Zoltán), rozsnyói (Potocsny József) és lo- sónei (Nagy Erzsébet) testvéregyesületek. A Kassai Mária-kongregáció és a kereskédclmi és iparkamara kiküldöttének üdvözlése után a Prohászka Körök és az egyetemi ifjúság nevé­ben dr. Pfeiffer Miklós kanonok köszöntötte 1535, julius 27, szerda. Leendő anyák, akiknek különös gonddal kell arra ügyelniök, hogy bélmüködésük rendben legyen, ezen célt úgy érhetik el, ha időközönként reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes ,>Ferenc József" ke- serüvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. « szeretettel az egyesületet, majd a kolozsvári Ka­tolikus Akció nevében dr. Dávid szólalt fel tün­tető ováció közepette. Cselényi István pápai kamarás a Polgári Társaskör, Sándor András a KSC, dr. Topitzer Kálmán a Baraki Sportclub üdvözletét tolmácsolta, végül a Pázmány Péter CÉérkészCsápat kiküldötte fejezte be az üdvözlő szónoklatok sorát. Tost Barna elnök ezután a távollevők levélbeli üdvözletét olvasta fel, töb­bek között Palyó Mihály Csizfürdőböl írott üdvözletét, a rimaszombati SzMKE, a Lyra Dalkör üdvözlő átiratát stb. Az üdvözlések sorredje szép aktussal fejező­dött be: a jubiláló egyesület és a vendégegyesületek zászlóit felsorakoztatták és meghajtották a kö­zönség felé. Szünet után nagyhatású egyfelvonásos szín­darabot mutattak be az egyesület híres műked­velői, mégpedig Orbók Attila,, Kapu előtt" ci­mü vallásos misztériumát. A gyönyörű előadás minden szereplőjét fél kell jegyeznünk: Maros- #y Lajos, aki a darabot kiváló hozzáértéssel rendezte, Tarezal Bertalan, Csurilla Dezső, Do- rozsmay András, Bujdosó Gyula, Halász Jó- zse, Csákó Ella, Kriszt Klári, Tarezal Mária, Vereség Gyula, és Helyei Laci. Végül az egyesületi indulót adta elő az egye­sület férfikara zenekisérettel és ezzel végétért az ünnepi diszgyülés. A második nap ünnepi műsora Vasárnap reggél (hálandó Istentisztelettel folyta­tódott az ünnepség; A feldíszített nagyteremben félálíitott oltár előtt Hóffmann Arnold prelátus-kanonok celebrálta a szentmisét. Az idős kassai főpap alapitó tagja a jubiláló egyesületnek és ötven év előtt ő volt az egyesület első jegyzője. Az istentisztelet után a vendégegyesületek zász- iait díszítették fél a jubiláló egyesület szalagjá­val. Délben az egyesület a Rákóczi-emlékmü le­leplezésén való részvétellel folytatta a jubiláris ünnepséget, Cselényi István pápai kamarás, aki a Dómban a szentbeszédet tartotta, beszéde első részében a jubiláló Katolikus Legényegylet jelen­tőségét méltatta: — ötven ét nagy idő, — mondotta többek kö­zött, — egy egyesület életében is, kiváltkép oly küzdelmes és nehéz időben, mint az utolsó ötven év. Megalakulását az alapitó önfeláldozó mun­kája és áldozatkészsége tette lehetővé. A Kato­likus Legényegylet nehéz időkben nyújtott ott­hont az iparo&ifjuságnak a koípingi eszmék, a valláserkölcsi felfogás, a munka szeretete és a Jókedv alapján. Igazi próféta szerepét töltötte be a jubiláló egyesület és ezért e helyről, a krisz­tusi szellem katedrájáról, az igazi prófétát meg­illető tisztelettel köszöntjük. Délben százötven terítékes ünnepi ebéd volt a.z egyesület kerthelyieégében és ez alkalom­mal számos emelkedett ihangu pohár köszön tő hangzott el. Este hat órakor a Legényegyletek Országos Szövetsége tartott gyűlést az egyesület nagytermében Tost Barna elnökleté­vel és a gyűlésen a további kollektív munka prog­ramját és féltételeit beszélték me°ö A nagysikerű jubiláris ünnepség rendezésében Tost Barna elnöké a legfőbb érdem, kividé és az ő útmutatásai alapján eredményes buzgó munkát fejtettek ki: Tarezal Gusztáv, Szelíd István és Szepessy Gyula. Általános sztrájkkal válaszol a haifai merényletre az arab lakosság JERUZSÁLEM. — Jeruzsálem egész arab lakossága sztrájkba lépett. Palesztina más nagyobb városaiból is sztrájkokat jelentenek. Az arab lakosság a tegnapi bombamerénylet hatása alatt gyásza és tiltakozása jeléiül határozta el az általános sztrájkot. Jeruzsálem- ben a hangulat több, mint komoly. Nappal és éjjel fegyveres rendőri és katonaosztagok cirkálnak a város uccáin és igyekeznek a minduntalan összeverődő embercsoportokat szétszórni. A föiháborodás az a'ab lakosság körében olyan nagy, hogy újabb összeütközé­sek elkerülhetetlennek látszanak. Összeütközött a mandzsu határőrség egy háromszázfőnyi szolvet csapattal TOKIO. — A tokioi Nisi-Nisi különkiadásban számol be a mandzsu határon mind kritikusabbá váló helyzetről. A lap szerint a saovjctorosz és a mandzsu csapatok Mutankianguál öt óra hosszat tartó harcot vívtak. A lap jelentése szerint a harc­ra az adott okot, hogy mintegy 300 főnyi szovjet- órosz csapat Mandzsuko északkeleti részében az Usurrl folyó partján levő Jaollnsk várost meg­szállta. Hét szovjetoirosz ágyunaszád pénteken ki­kötött Jaolinskban és csapatokat szállított partra. A mandzsuból határőrségnek sikerült a szovjet­oroszokat elütni. A harcokról és a harcok folya­mán szenvedett veszteségekről nem lehet még tel­jes képet alkotni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom