Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-24 / 167. (4610.) szám
14 — 1938 julius 24, vasárnap* A rovatért LÖKŐ GÉZA felel Diadalmasan halad a magyar gazdák szervezkedése Negalakult a Bodrogközi Gazdasági Egyet ölet Az 1458 tagot számláló uj egyesület belépett a Délszlovákiai Gazdasági Egyesületek Szövetségébe (p. z.) Közel húsz esztendő járt el fölöttünk s a politikai viszonyok és a gazd|asá(gi élet mélyreható változásai közben gazdasági szervezetlensége folytán tanácstalanul állott a Csehszlovákia magyar lakosságának zömét képező gazdatáirsadia- lom. Tanácstalanul állott, mert a megmáteullt idők uj iramot diktáltak a mezőgazdaságinak is, uj gazdaságpolitikai rendszert és elveket, melyeknek özönében maguk az uj gazdaságpolitika irányítói is gyakran nem találták meg a helyes utat. A mindinkább téfthóditó irányított gazdasági rendszer szerteágazó s a mezőgazdaságinak is gyökeréig ható befolyása nemcsak a rendszerrel összefüggő kérdések vizsgálatát tették időszerűvé, de az ezzel föLmerült problémák gyors megoldását Is parancsolták s igy, ha a gazda ember számára sohasem volt teljesen elég foglalkozásának gyakorlati ismerete, úgy e rendszerben hatványozott jelentőségeit nyert az elméleti rész ismerete s ezen a téren aligha érhette be ■atyáitól szerzett tapasztalataival. A termelés fokozása, a jövedelmezőség emelése, az elhelyezés megszervezése olyan jelentőséget nyert, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükségessé vált a magyar gazdatársadalom szempontjából, ha nem akart lemaradni ia küzdőtéren, ahol az irányított gazdasági rendszer útvesztőin kívül még igen sofcsizor a megmernél dérnél t bizalmatlansággal találkozott ésl a magy ar érdekekkel ellentétben álló pártprotekcíonizmus- sial szemben is erőteljes küzdelmet keltett vivnia. E szempontok felismerése egyenesen parSÍncsoló- lag hívta életre négy év előtt Fodor Jenőnek, a Szlovákiai magyar gazdatáraadalom egyik legkiválóbb előharcosának irányítása melleit a Rima és Sajó völgyében a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesületet. — A magyar gazda jó anyag, tanúin ivá- gyó s ha érdekeinek önzetlen védelmét látja, áldozathozataltól sem riad vissza, — volt a jelszó. És, hogy ez nent volt puszta frázis, hanem éle les valóság, azt a legjobban bizonyitjla az a tény, hogy' azóta a gazdasági egyesületek megszervezésére irányuló mozgalom egyre terebélyesedik s egymás után alakulnak meg a gazdasági egyesületek. A magyar gazda tudatára ébrtedt annak, hogy nevelésre, irányításra és érdekeinek egyöntetű védelmére szorul, s hogy ezt a giazda&ági egyesületek révén, a szervezettséggel, az abban rejlő erő kihasználásával, szaktanfolyamok és ismeretterjesztő gazdasági előadások hallgatásával érheti el. És most, — alig négy év távlatából, — nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy az idő parancsszavára életrehivott gazdasági egyesületek hivatásuk magaslatán állva eredményesen töltötték be azt az űrt, amelynek pótlására létesültek. Feljogosítanak bennünket ennek megállapítására az egyes egyesületek működéséről, az elért eredményekről, a szervezési és szakoktjajtáei munkákról, a vetésdijazásokról és a gazdák érdekvédelmében kifejtett tevékenységről szóló jelentések, melyeket lapunk hasábjain ismertettünk. Rájött a miagyar gazda ama, hoigy a mindennapi harcban csak szilárd talajra támaszkodva állhat ja meg helyét; ha maga is szilárdabb lesz gazdasági téren, ami politikai ellenálló- és tájékozódóképességet, biztonságod és függetlenséget nyújt s az ilyen gazda nem áll be a világfölforgátó eszméket hirdetők, sem pedig a magyar gazdát csak saját jól fölfogott érdekeinek ellenére kihasználók táborába, hanem a nemzettiestneik minden tekintetben megbízható, öntudatos alapjává válik, aki tudja, hol a számára kijelölt hely a nemzettest fennmaradása, gazdasági, kulturális és szociális javainak megtartása és fejlesztése érdekében folv- taott küzdelemben; olyan alapjává, amelyre nyugodtan lehet építeni minden körülmények között. És ezt a talajt munkálják a gazdasági egyesületek, ami nem elhanyagolandó szempont vázolt céljuk mellett. Éppen ezért, csak örömmel és megelégedettséggel tölthet el bennünket az az ernyedetlen munka, amit a gazdasági egyesületek létrehozása ésjj működésének kifejtése terén tapasztalhatunk. Fényes cáfolat ez az ag gá 1 y oskod ók na k és azoknak is, akik a magyar gazdát szabad prédának könyvelték el. A magyar gazda megtalálta önmiagát, megtalálta helyét a gazdasági egyesületekben, ahol jól megfér egymás mellett a kis-,közép- és a kevésszámú nagybirtokos. Csöndes, céltudatos és komoly munka az, ami a gazdasági egyesületek szervezése körül folyik és biztató kilátásokat nyit a jövő számára. Ezeknek az előrebocsátását időszerűvé tette az a körülmény, hogy a Délszlovákiai Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége újabb, az 1458 tagot számláló újonnan életrehivott Bodrogközi Gazdasági Egyesülettel Izmosodott. Ennek az egyesületnek szinte hihetetlen rövid idő alatt történt életrehivása is fényesen bizonyítja, hagy a gazdák megértették az idők szavát. És ez az ígéretes munka ezzel nem érhet véget. Bízunk benne, hogy a szervezők akcióképessége, lankadatlan munkabírása és ügyszeretete a siker láttán nem lankad el és nein hagy alább addig, míg nemcsak Szlovákiában, de Kárpátalján is mindenütt, ahol annak előfeltételei adva vannak, meg nem alakítják a gazdasági egyesületeket, hogy rövid időn belül egy táborban: a Szlovákiai és Kárpátaljai Gazdasági Egyesületek Szövetségében tömörülve álljon sorompóba a magyar gazdatársadalom jogos érdekeinek védelmére. KIRÁLYHELMEC, — A Bodrogközi Gazdasági Egyesület megtartotta alakuló közgyűlését. Azon nagyszámban jelentek meg a királv- ihelmeci és a nagykaposi járás gazdái s jelen volt Fodor Jenő, a Délszlovákiai Gazdasági Egyesület Országos Szövetségének elnöke, Se- nyey Pál, a Bodrogközi Áraientesitő Társulat elnöke, Dodek Jenő római katolikus plébános, Virágh Béla református esperes, tartománygyü- lési képviselő, Czigányi György földbirtokos, Papp Mihály nagykaposi bíró, Kocska János, Lénárt István és sokan mások. Az alakuló közgyűlést Dodek Jenő plébános nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket és nagyhatású beszédében mutatott rá a gazdasági egyesületek fontosságára. Utána Szabó István gazdasági egyesületi titkár terjesztette elő jelentését. tettképes előadást tartott s az egyesület a járási gazdasági tanácsadó testülettel karölve Csapon, Szürtén, Ki rálykelmecen, Nagygéresen, Kiskövesden. Nagykövesden, Gálocson, Palá- gyon, Csicseren és Dobóruszkán vetésdijazáso- |kat rendezett, A cséplés befejezése után b.uza- versenyt rendeznek, valamint tanulmányutat a kassai kiállításra, amely célra a járási hivatal 3000 koronás segélyt helyezett kilátásba. Ezután bejelentette, hogy az egyesület közbenjárására 200 talajmintát lehet megvizsgáltatni díjmentesen. Hosszasan foglalkozott a bodrogközi talajviszonyokkal s rámutatott arra, hogy lelkiismeretlen ügynökök a gazdákat arra akarták rávenni, hgy a mészszegény talaj feljavítására az általuk kínált értéktelen műtrágyát vásárolják meg drága pénzen, amit siketük megakadályoznia. Konkrét esetiből kifolyóan rámutatott arra, hogy a tapasztalatlan gazdákat gépvásárlások során is rászedik s helyes útmutatót adott e tekintetben is. A szervezés Szabó István tartalmas áttekintést nyújtott a gazdasági egyesületek szervezkedési munkájának elindulásáról. Bodrogközön a mozgalmat 1937 tavaszán kezdték ei, amikoris a bodrogközi és nagykaposi járásbeli gazdák elhatározták, hogy megalakítják érdekvédelmi szervezetüket, a Bodrogközi Gazdasági Egyesületet. Az alapszabályokat az országos hivatal jóváhagyta s Lénárt István királyhelmeci gazdának, az előkészítő bizottság ideiglenes elnökének küldte le, áki azt Fodor Jenőhöz továbbította. A tulajdonképpeni szervezési munka ekkor kezdődőt meg. Fodor Jenő 1938 januárjában Szabó Istvánt küldte ki a Bodrogközre s az ő fáradhatatlan munkásságának tudható be, hogy az alakuló közgyűlésen arról teltetett jelentést, hogy a Bodrogközi Gazdasági Egyesületnek 43 községben van helyű szervezete és 1458 rendes tagja. Szabó István jelentésében hangsúlyozta, hogy tekintettel arra, miszerint az egyesület alapszabályai alapján a működési körzet kiterjed a királyhelmeci, nagykaposi, nagymihályi és terebesi járások területére, ezért a szervezési munka csak felében ért véget és még 41 községet kell fölkeresnie s kilátás van arra, hogy Kelefszlovákiában sikerül létrehozni Szlovákia leghatalmasabb gazdasági egyesületét. Az egyesületi iroda munkájának ismertetése után a szakoktatási munkát vázolta. Az egyesület titkára 45 községben tartott a szexve- zőgyülések után szakelőadást, több helyen vetiTartalmas beszámolójában figyelmeztette a megjelent gazdákat, hegy az egyesület eredményes működéséhez úgy a tagok, mint a vezetőség részéről fegyelmezettségre, összetartásra, áldozatkészségre és hűségre van szükség. A közgyűlés Szabó István alapos és tartalmas jelentését köszönettel vette tudomásul s ezután megválasztották a tiszikart. Az egyesület tisztikara és választmánya A megejtett választások során elnökké Czigányi György nagygéresi földbirtokost, aleln ökökké Papp Mihály nagykaposi és Kocska János bélyi gazdálkodókat választották meg. A harmadik alelnöki tisztségiet a terebesi és a nagyhiályi járások részére tartották fenn, ahol a szervezési munka folyamatban van. A szám- vizsgáló bizottság tagjaiul Prisztás József királyhelmeci. Kulcsár M. István szentesi gazdálkodókat és Diószeghy György battyáni okleveles gazdát, pénzfcárnokul pedig Kokott János királyhelmeci gazdálkodót választották meg. A har- mimohattagu választmányba a következőket vá’asz tották be: Senyey Pál földbirtokos (Bély), Sta- rinszky Péter járási íőnökhélyettes (Királyhelmee)* Dodek Jenő római katolikus plébános (Bély), Lénárt István gazda (Királyheknec)* Petrik János gazda (Kistárkány), Virágh Béla református esperes (Királyheknec), Asszonyi Béla gazda (Bacska), Szmrecsányi Elek római katolikus lelkész (Nagytárkány), Vavrus Sándor gazda (Boly), Gasparik János görögkatolikus esperes (Battyán), Kovács Benjámin gazda (Battyán), Kovács Sándor gazda (Csap)* Adorján Győző református lelkész (Kisgéres), Katrincsák Mihály (Dobra), Kiss Tóth Balázs (Kisgéres), Főző László gazda (Nagygéres), Fekésházy János igazgató-íanitó (Kiskövesd), Nagy József gazda (Nagykövesd), Molnár István gazda tPerbenyik), Simon Gyula gazda (Pólyán), Hajdú István gazda (Kisrát), Kocsis István gazda (Nagyrét), Szabolcsik József (Szolnocska), Csákó József (Szomotor), Nagy Szűcs József (Szentes), Dobos Mátyás (Lelesz), Balogh János (Szűrtél, Lusztig Richárd (Csernő), Petrik Géza (Kistárkány), Fucks Béla okleveles gazda (Királyheknec), Leskó János földbirtokos (Királyheknec), Balogh Bertalan (Salamon), Ádám Ferenc (Téglás), Erdélyi Gábor (Őrös), Szakszón János (Zétény). A nagykaposi járásból: Suttka Pál földbirtokos (Bátfa), Krajnyik János (Csicser), ifj. Ladányi István (Gálocs), Csengeri György (Nagy- kapos), Pallay Lajos (Komoróc), Vályi János (Mátyóc), Takács János (Dobóruszka), Körös- kényi Géza (Palló), Balogh Ferenc (Kisszel- menc), Iván Jenő (Nagyszeknenc), Zsíró Dániel (Vajkóc), Kása Dániel (Veskóc), Szanyi Sándor (Palágy). A terebesi és a nagymihályi járások helyi szervezetei részére 4—4 választmányi tagságot tartottak fenn s ezeket csak a beszervezés után töltik be. A megválasztott elnök programja A tisztikar megválasztása után Czigányi György elnök emlekedett szólásra. Mint a Bodrogköz szülötte, meghatódva mondott köszönetét a gazdatársadalom megnyilvánuló bizalmáért. Hangsúlyozta, hogy dolgozni kíván a gazdatársadalom jobb jövője érdekében. Programjaként hangsúlyozta, hogy a cél a szegénység lebilincselő terhes igájának lerázása, a segítő kéz nyújtása egymásnak, hogy a magyar gazda mennél többet és jobbat termeljen s hogy terményeit minél kedvezőbb viszonyok között értékesíthesse. Ennek alapföltételét pedig a modern, haladó mezőgazdasági tudomány megismerésében és terjesztésében és a szervezettségben rejlő hatalmas erő kihasználásában vázolta föl. Szeretettel hív minden gazdát a cél eléréséért folytatandó munkához, majd beszéde végén az egyesület nevében köszönetét mondott Fodor Jenőnek és Szabó István gazdasági titkárnak szervezési mun-v kajáért, valamint Dodek Jenő korelnöknek. j A tárgysorozat negyedik pontjaként a Bodrogközi Gazdasági Egyesület — Fodor Jenőnek, a Délszlovákiai Gazdasági Egyesület Szövetsége elnökének a szövetség céljáról és fontosságáról tartott ismertetése után -— elhatározta, hogy belép a szövetségbe. A közgyűlés végén Fodor Jenő a kő- vagy büdösüszögről, valamint a vetőmag csávázásiról tartott tanulságos előadást, amelynek vitájába belekapcsolódtak a jelenlevő gazdák is. Számos alapvető hibája wan ~ a közhatalom törvénytelen gyakorlásával okozott károk megtérítésére vonatkozó javaslatnak PRÁGA. — Múlt vasárnapi számunkban ismertettük a közhatalom törvénytelen gyakorlása által okozott károk megtérítésére vonatkozóan miniszterközi észrevétlezési eljárás alá bocsátott törvénytervezetet. Az alkotmánylevél 92. §-ának végrehajtása ugyan húszéves késedelemmel, de végre — úgy látszik meglesz. Ennek kapcsán nem mulaszthatjuk el leszögezni, hogy törvényhozóink számtalanszor követelték már e törvény megalkotását. Nem kívánunk a tervezet ismertetésére mégegyszer visszatérni, de nem hallgathatjuk el annak alapvető hibáit. így szakértő körök elsősorban azt kifogásolják, hogy a közhatalom törvénytelen gyakorlása által okozott károk fejében legföljebb 100 ezer korona téríthető meg, tekintet nélkül arra, hogy a kár összege magasabb-e. Ez az előírás logikátlan és méltánytalan. Lehetséges, hogy ennek megfogalmazásánál az állam pénzügyeire voltak tekintettel. A törvénynek azonban elsősorban a közhivatalnokok felelősségét kell emelni és be kell biztosítania a polgárokat ama károk elől, amelyek a közhivatalnokok túlkapásai folytán érik és méltánytalan lenne, ha annak alapján egyesek teljes kártérítést kaphatnának, míg mások, akiknek kára meghaladná a törvényben megállapított kártérítési összeget, csak részlegeset. Ez alapvető bibán kívül a közvéleményt aligha elégítheti ki a kártérítés fölötti határozás módja. Mint ismeretes ugyanist a kártérítési jogról és kötelességről nem a rendes bíróságok fognak határozni a tervezet szerint, hanem szindikátusi bizottságok, amelyek állami hivatalnokokból fognak állani. így tehát ha a bizottság tagjaiban meg is lenne a jóakarat s ha a törvény biztosítja is, hogy funciójukat önállóan és függetlenül intézhetik, még sem tudnák magukat mentesíteni különféle befolyások és kollégiális szapontok alól, amelytől a független bíróságok mentesek. De vegyük azt a legjobbik esetet, ha mindezektől függetleníteni is tudnák magukat, az átlagpolgár annak sohasem fog hinni. Ezért az ilyen megoldás lélektanilag kétes- értékű. Ha a törvénynek az az intenciója, hegy emelni akarja a közhivatalnokok felelősségét, javítani akarja munkájuk kvalitását, arra is súlyt kellett volna helyezni, hogy emelje a lakosságnak a hivatalokkal szembeni bizalmát és e szempontok miatt elengedhetetlenül szükséges, hogy a kártérítés felőli döntés a rendes bíróságok hatáskörébe utaltassák. És mindezeken kívül igen kívánatos lenne, ha ezzel egyidejűleg kerülne kihirdetésre az állami hivatalok tétlenségére vonatkozóan beígért törvény, mert a kettő szorosan összefügg. Mert kárt nem csak törvénytelen elintézéssel lehet okozni, hanem azáltal is, hogy az egyes ügyek intézése a bürokrácia útvesztőiben évekig bolyong. Kárpátalján csökkentek a borkészletek — iá árakat remélnek a termelők BEREGSZÁSZ. — A szőlőtermelők jó termést reméltek, azonban a tavaszi fagy az alacsonyabb helyeken fekvő szőlőkben nagy károkat okozott, majd ehhez járult, hogy a virágzás esős időben történt s később pedig a moly és peronoszpora lépett fel, úgyhogy a terméskilátások lényegesen csökkentek. A tehetősebb gazdák már 4—5-ször permetezték, de a kistermelő nem győzi pénzzel a munkáltatást és igy nagyobb károkat szenvedett. Egyedüli reményük a termelőknek, hogy a mustnak jő ára lesz. Óborban olyan kicsi a készlet, amire évek óta nem volt példa. Múlt évben ilyenkor még 150.000 hektoliter óbor feküdt Kárpátalján, jelenleg azonban az egész borkészlet nem tesz ki 30.000 hl mennyiséget. A köztársaság havi bor- fogyasztása 45—50 hl—t tesz ki. Eszerint az itt- fekvő csekély borkészlet a fogyasztást alig 3 hétre elégítené ki. A termelők nem akarják az óbort olcsón eladni, mert szüretig még több kár is érheti a szőlőtermelést. Az ujbort sem fogják áron alul eladni, mert hordóban hiány nem lesz és remélik, hogy a Nemzeti Bank lomba rdkölcsönökkel kisegíti a bortermelőt, hogy a borárakat rendes nívón lehessen megtartani. Nyugatszlovákiában még kisebbek a borkészletek és a borárak jóval magasabbak, mint Kár* ■pataiján. (—) Julius első felében csökkent a szén- elhelyezés. (MTP) Julius első felében a szénelhelyezés a múlt év azonos szakával szemben csökkent. A kőszénvidékekröl 25.606 vagonnal szállítottak el, ebben 4384 vagon koksz volt, míg a múlt évben 27.631 vagonnal, amelyből 5048 vagon volt a koksz. Nemcsak a kő-, de a barnaszén elhelyezés is csökkent, a tavalyi 26.432 vagonról 24.208 vagonra.
