Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-23 / 166. (4609.) szám
^mgmMaíAaiihikls& 1938 ]uliu.s 23, szombat M Szent 3stván-év alkalmából {Budapesten találkoznak a világ sportrepülői A nagyszabású sporthét programja BUDAPEST. — Magyarország ebben az évben ünnepli az országépitő nagy király, Szent István halálának kilencszázadik évfordulóját. A jubileumi ünnepségek során augusztus 7. és 15-ike között a Magyar Aero Szövetség nagyszabású repülőhetet rendez, amely iránt igen nagy az érdeklődés mindenütt. Ez alkalommal a világ sportrepülői adnak találkozót egymásnak Budapesten, hogy a nagy király emlékének hódoljanak, A valóban érdekes és újszerű sporthét gazdag programja a következő: Augusztus 7-én megérkezés Budapestre, Európa legmodernebb, minden kényelemmel berendezett repülőterére. Innen 15 perc alatt autóbuszon a főváros szivébe érkezik az utas. Este a „Zsófia" sétahajón nagyszerű és olcsó vacso— MAGYAR ZARÁNDOKLAT MARIAZELLBE. A Virágos Kert olvasótábora és a pozsonyi I. Magyar Rózsafüzértársulat ez évben is megrendezi hagyományos közös máriazelii zarándoklatát augusztus 22-—25. napjain. A zarándoklat a pozsonyi főpályaudvarról indul augusztus 22-én reggel 6.45-kor, visszaérkezik augusztus 25-én, csütörtökön délután 15.56-kor. Útiköltség a saját útlevéllel utazók részére 140 korona, közös útlevéllel 150 korona. A közös útlevéllel utazó pozsonyiaknak be kell küldeniük: állampolgársági bizonyítványukat, bejelentőlapjukat, 50 éven aluli férfiaknak katonai iratukat, 21 éven aluliaknak szülői beleegyezést, vidékieknek ugyanezen iratokat, csak a bejelentő lap helyett az adóhivataltól adóbizonylatot. Jelentkezni lehet a közös útlevélre augusztus 8-ig, saját útlevéllel augusztus 15-ig. Saját utlevelesek maguk szerzik be a márkát, a közös útlevéllel utazók előre beküldik a beváltandó összeget és a rendezőség szerzi be a márkát. Program és részletes tudnivalók az Igazolványon lesznek olvashatók. Érdeklődni s jelentkezni lehet a következő címen: Kapucinus zárda főnöksége Bratislava — Pozsony. ra mellett a város káprázatos kivilágításában gyönyörködhetnek a vendégek. Augusztus 8-án repülés Kalocsára, ebéd, majd népviselet és magyar táncok bemutatása. Vissza Budapestre, este a Margitszigeten vacsora. Augusztus 9-én Budapest megtekintése, látogatás a királyi várban, délután kirándulás a Hármasbatárhegyre. Este fogadóestély gróf Zichypéh Augusztus 10-én repülés Debrecenbe, fürdés és ebéd a Nagyerdőnél, repülés a Hortobágyra, annak megtekintése, azután repülés vissza Budapestre. Augusztus 11-én délelőtt szabad (múzeumlátogatás vagy strand), délután a Margitsziget megtekintése, este a Magyar Atlétikai Klubban vacsora. Augusztus 12-én repülés Siófokra. Fürdés és a siófoki MAC sporttelepeinek megtekintése, visszatérés Budapestre. Augusztus 13-án délelőtt szabad, délután szintén, este a Gellért-szállóban bucsuvacsora, majd vizibal- lett-bemutatás. Augusztus H-én a vendégek hazautaznak. A repülőhétre az előkészületek már javában folynak és bizonyos, hogy akik ezen a nagyszabású rendezésen részt vesznek, ismét meggyőződhetnek majd a páratlan magyar vendégszeretetről és örökre felejthetetlen lesz számúikra a Hortobágy, a délibábos puszta és a magyar tágak csodálatos szépsége. A francia légi haderő parancsnoka augusztus közepén Berlinbe utazik A francia-német barátkozás jelentős lépést tett PARIS. — Hivatalos francia körökben megerősítik azt a hirt, hogy a francia légi flotta parancsnoka, Vuillemin tábornok augusztus közepén Berlinbe utazik. A tábornok berlini látogatásával viszonozni kívánja Milch német légi tábornok multévi párisi látogatását. Ezt a látogatást már korábban tervbevették, de azután a május 21-i események hatása alatt úgy látszott, hogy nem fog rá sor kerülni. Hetvenötéves ellenségeskedés után végétért a harc Chaco birtokáért ünnepi békeaktus Buenos Airesben BUENOS AIRES. 4- Tegnap délután Írták alá az argentínai kormánypalotában a? utóbbi idők leghosz- szabb hóboruskodásának befejező békeaktusát. A békeszerződés a Grand Chaco kérdésben szünteti meg Bolívia és Paraguay hetvenöt év óta húzódó ellenségeskedését. A nagyjelentőségű békeokmányt elsőnek Diez Medina, Bolívia külügyminisztere és dr. Baez, Paraguay külügyminisztere írták alá, utánuk a többi államok képviselői, akik mint közvetítők resztvettek a buenos. ajresi békekonferencián- A Chaco békeszerződés aláírása után számos jelentős politikái beszéd hangzott el. Ortlz, az argentínai köztársaság elnöke beszédében rámutatott arra. hogy Észak- és Délamerikát elválaszthatatlan kötelék fűzi egymáshoz és ez amerikai államok el vannak Baldócfürdő Tátrai gyermek- és diáküdülő fiuknak és lányoknak. I Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké! Strand, evezés, tennisz, lovaglás, hizókura, stb. Orvosi felügyelet. Idegen | nyelvek. Kedvező feltételek. Prospektus: Igazgatóság, Baldovce kúpele, D. Spisské Podhradie. A látogatás időpontjának közeli megállapitá- sával Daladjer miniszterelnök kifejezésre akarta juttatni azt a jóakaratot és a barátság kimélyi- tésére irányuló törekvést, mely a francia kormányt a birodalommal szemben áthatja. Vuillemin tábornok Göring marsallnál is látogatást fog tenni. Ehhez a hirhez berlini hivatalos helyen megállapítják, hogy minden valószínűség szerint augusztus 15-én érkezik egyheti látogatásra Vuillemin tábornok Berlinbe. Minisztertanács Párisban PARIS. — Szombaton délelőtt 10 órakor az Elysée-palotában a köztársasági elnök elnökleté alatt minisztertanács lesz. határozva arra. hogy minden nehézséget, amely a normális fejlődést akadályozhatja, minden rendelkezésükre álló eszközzel legyőzzenek. A Chaco terület miatt Bolívia és Paraguay között évtizedes ellenségeskedés folyt. 1864-töl 1870-ig Para- guay egy háromhatalmi koalíció ellen harcolt és e há- ború alatt lakosságának száma 1,300.000-ről 150.000- re esett vissza. 1920-ban újabb konfliktus robbant ki Eolivia és Paraguay között, de csak 1927-ben került sor az első véres határincidcnsre cs végre 1933 májusában robbant ki a háború. A rendkívül véres háborúnak 1935 junius 12-én kötött fegyverszünet vetett véget. A terület, amelyért a háború folyik, teljesen kopár, de állítólag nagyon gazdag petróleumforrásokban. HALÁLOS REJTÉLY Elbeszélés — Irta: Sebes! Ernő (2) —• Mindegy drágám, csak mondjad már kérlek, — borzasztóan érdekel; — Hát, tudod Irmuskám, milyen jószivü ember volt a szegény Turka —- s boldog volt, hogy becézhette a megboldogultat. — Képzeld el, két nappal a halála előtt, mit tudtam én azt akkor, hogy az a halála lesz, — elég az hozzá, éppen ebédnél ülünk és meséli nekem, tudod hús és tészta közt \ oltunk éppen, sose fogom elfelejteni: lekváros derelyét készítettem aznap, hisz tudod, mennyire kedvelte ezt az ételt... Most minden átmenet nélkül felsírt az özvegy. A barátnője nagyon is igyekezett azon, hogy méltóképpen asszisztáljon az özvegynek és együtt sóhajtozott a felzokogó asszonnyal. Már nagyon izgult és tudni szerette volna, hová fog kilyukadni a barátnője, de mégse nógatta az özvegyet. Nyugodtan várt. Az özvegy egy-kettöt nyöszörgött, elővette gyászszegélyii zsebkendőjét, felitaíta a könnyét s folytatta, ahol az imént abbahagyta. — Hát hadd mondjam tovább. Szegény Tur- kának most is nagyon ízlett a lekváros derelye és éppen felállók, hogy még egy repetát bekebelezzen, amikor visszaültet engem a székbe s olyan hangon, amilyet nála sose tapasztaltam, szinte bocsánatkérően azt mondja nekem: — Te, Magdus, hallgass ide. — No mi az? — fakadt ki belőlem valószinüleg szintén szokatlan hangon az érdeklődés. Határozottan emlékszem rá, hogy ugyanakkor el is sápadtam. Tudod, Irmuskám, az ilyeneket nem lehet elfelejteni. Tudom biztosan, hogy ugyanabban a pillanatban megláttam az arcomat a tükörben és megijedtem a sápadt szinemtől. Szegény Turka is észrevette és ide ebbe a karosszékbe ültetett le. ő, szegény, a szék támlájára dőlt és zavart leplező, rekedt hangján ezt mondta: — Ne haragudj M&gdus- kám, én ma délelőtt tizenötezer koronát odakölcsönöztem... — Kinek? — néztem rá, de most már .visszanyertem a színemet. — Nem szabad megtudnod. — Hogy-hogy? — szabadkoztam én, fel is akartam kelni a székből, de ő gyöngéd erőszakkal visszaültetett. — Ez kivételes dolog, — erőlködött jóképet vágni az ügyhöz, de most ő sápadozott egyre jobban. — És különben is csak pár napról van szó! Legkésőbb két hétről. Ma kellett volna visszafizetni az összeget. Az özvegy megint menekült a könnyeihez. — Na és? — érdeklődött Irmuska. — Nem fizette vissza — és eire tovább sírt. Olyan jóleső rendes sirás volt, mely arra volt predesztinálva, hogy a fájdalmat bizonytalan időre, ha csak percekre is, de mégis felfüggesz- sze. — Hisz éz borzasztó! — sopánkodott Irmuska. — Az nem kifejezés. — Jézus Mária, hisz erre még nem is volt példa ... Nahát ilyen könnyelműség. Rettenetes. Igazán nem tételeztem volna föl szegény Turkáról. Az özvegy már akkor fel és alá járkált a szobában, kezét tördelte és olyan levertséget árult el az arca, mintha most tudta volna meg először a dolgot. — Voltál már ügyvédnél? — érdeklődött magánkívül a barátnő. — Mit mondhat nekem az ügyvéd, — legyintett lemondóan karjával. — Hát ki segítsen, ha ő nem? — Itt csak az Isten segíthet. — És újból leroskadt a karosszékbe. A füszeresné rosszaiban csóválta a fejét. A falról a fényképész olajnyo- matu képe szemezett vele s az asszony határozott felelősségrevonó pillantásával mérte végig a könnyelmű fényképész arcképét. Az özvegy még mindig sirt, de a sirásnak a zenéje már nem volt olyan meggyőző, mint eddig. Elérkezettnek látta a pillanatot, hogy ő is valami vigásztaló- félét megkockáztasson s nem igen törődött azzal, hogy a vigasztalásnak nincs meg a szükséges öszinteségi ércfedezete. — Meglátod Magduskám, az illető, bárki legyen is az, mégis csak megembereli magát és elhozza a pénzt. — Soha! — Hát akkor elküldi postán. — Milyen naiv asszony vagy te. — intette le az özvegy a barátnőjét, de a hangja most egészen józanul, szinte kiábrándítóan csengett. — Mégis, mit akarsz kezdeni? — Semmit. — Hogy-hogy semmit? Ennyibe akarod hagyni? — Hát, ha jobb tanácsot tudsz.., A két asszony most mélyen megnézte egymást. Egyikük se tudta miért, de úgy érezték, hogy eddigi barátságuk most minden átmenet nélkül hirtelen kihűlt. A füszeresné szavakat keresett, de közismert svádája most mintha csődöt mondott volna. Az özvegy kinyitotta a szoba ajtaját és rendes rendelkező hangján adta ki a cselédnek, az utasítást; — Zsuzsi, ne felejtsd el a szemetet kikészíteni. — Igenis naccsága, — jelentkezett a cselédleány szolgálatkész hangja a kónyha felől. A füszeresné ezalatt az arcához nyúlt. Tükör nélkül is látta, hogy szokatlanul tüzel. Egészen kipirult. Az özvegy is észrevette. Szinte zavarba jött. Egy rettenetes ötlet cikkázott át az agyán. Majdnem beleszédült, le kellett ülnie egy székre. Nehéz szünet után mégis megoldódott a nyomasztó zavara: — Mondd csak Magdus — és mosolyogni próbált, — mondd csak édesem, miért pont nekem mesélted el ezt a dolgot? — Miért pont neked? — ismételte az özvegy a furcsa kérdést. — Igen, tudni szeretném, hogy miért pont nekem?! t — Te is jókat kérdezel az embertől. Hát nem te vagy a legjobb barátnőm? És idegenszerüen s meghökkenő csodálkozással meredtek egymásra. — Csak azért? — szabadult fel a füszeresné a kínos zavar csöndjéből. — Csakis azért! — és már átölelve tartotta egymást a két barátnő. Az udvar felől csengetés ért hozzájuk. — Hisz ez a szemetes. Már kilenc felé jár és én még mindig itt diskurálok veled. Hisz agyonüt az uram — s már igyekezett ki az ajtón. — Ugye, elmondhatom az uramnak? — Isten ments! — Nem szép tőled, hogy ennyire bizalmatlan vagy. — Örök harag, ha elmondod. — Na jól van édes Magdus, még beszélünk a dologról. Talán kisütök valami okosat. Talán éccaka, hisz úgyse tudok aludni. Ezt már lent mondta az udvárban. Az özvegy fönn állt a gangon és bágyadt mosolyt küldött távozó barátnője után. Mikor a kapun kilépett volna, a barátnő meglassította lépteit és óvatosan hátranézett. Az emeleti gangon még most is ott állt az övzegy és az iménti mosolyból még most is futotta. A füszeresné nem tudta jól meajátszani, hogy csak véletlenül nézett hátra. Most ez a mósoly szinte visszarángatta a füszeresnét. És az jött is, egyre gyorsabban lépett és menésközben is farxasszemet nézett a gangról furcsán mosolygó özveggyel. — Itt felejtettél valamit, Irmus? A füszeresné nem válaszolt. —■ Hát mi hozott vissza? — s már rosszra gondolt az özvegy. Elébe ment a lépcsőn. A füszeresné megállt a bejárat küszöbén és vérvörös arccal magából kikelve fakadt ki: — Ha egy pillanatig is azt hiszed, hogy a tizenötezer koronát az cn uram kérte kölcsön, hát perelj be. — Az Istenért, megbolondultál? — akarta mondani az özvegy, de barátnője szóhoz sem engedte.; ... . i I* ’;,c Uv'Vt'W — Átláttam az eszeden, rögtön. Azt hiszed, nem éreztem, hogy mire megy ki az egész dolog? Szegyeid magad, ilyet mirólunk feltenni. Ez a hála. amiért úgy bánunk veled, mintha édestest-; vérünk lennél. .Vedd tudomásul, hogy az egész városban .., Egyre hangosabban, belső tüztő! kivörösöd-5 ve, hullottak ki a szemrehányásai. A cseléd isi kíváncsian kidugta a fejét a konyha ablakán* erre a füszeresné elharapta felháborodását és dühösen sarkon fordult. Mindenre gondolt, csak arra nem, hogy igy távozzék legjobb barátnőjétől. Sehogyse tudta megértem, hogy a barátságuk közé ilyen otromba ék verődjön. Már útközben elképzelte a férje riadt csodálkozását, ha elmondja neki a történteket. Próbálta rekonstruálni az egész incidenst* de sehogyse tudott visszaemlékezni arra a vég* zetes szóra, amely a mérget belefröcskölte volna az arcába. Csakugyan nem is szavakon múlt* hiszen, ha jól emlékszik, nem is célzott arra láthatóan. De "hisz ez az éppen, hogy csak alattom- ban, kellő előkészítés után, anélkül, hogy valamit is sejtene, orvul úgy lepte meg őt, hogy majd elájult a váratlan támadástól A füszeresné egész testében reszketve ért á boltba. Férjé rögtön észrevette, hogy valami nincs rendjén. Az asszony kitérő válaszokkal próbálta az ura érdeklődését hamis irányba eltéríteni, de az asszony nem bírta idegekkel. És sírva mondta el a hallatlan sértést. A fűszeres any- nyira felháborodott ezen, hogy egy pár törzsvendégét állva hagyta s a raktárba húzódott az asszonnyal, hogy a további magatartást megbeszélje. A raktárban az aszalt szilva lomha szaga főleg a paprika édes, csípős illatával ölelkezett. A szagoknak ebbe a meztelen és naiv mámorába alattomosan és irigykedve szólt bele messziről a fokhagyma. A fűszeres a rágalmak hallatára első felindulását an cda akart rohanni az özvegyhez, hogy felelősségre vonja. De higgadtan átgondolta az esetet. — Mondott ő valamit, valami pozitív dolgot? — érdeklődött. — Egy szót se. De hisz éppen ez az aljasság* A férj mondani akart valamit, de újabb vevők jöttek be a boltba s kisietett a raktárból, olyan S2olgá.atkészen, mintha mi sem történt volna. És miközben kiszolgálta vevőit, arra gondolt, hogy, felesége most úgy járt, mint az az ember, aki gyanútlanul megy be a nádasba, hogy egy páí vesszőt vágjon, s egyszerre csak elébe horkan egy fenevad a félelmetes sűrűségből ! — Ilyen jó barátnővel ilyesmit .tenni — hallatlan — dühösködött magában a délelőtt folyamán többször is. A vád csakugyan ott volt előttük, meglepte! őket egész váratlanul s iszonyodva gondoltak a következményekre. j { Folytatjuk)' 4 4
