Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-23 / 166. (4609.) szám
XVII. évf. 166 (4609) szám ■ Szombat ■ 1938 julius 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, Szlovákiai és kárpátaljai magUarság “lice 12. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • >•■?•• °J ö Prága 11., Panská ulice 12, Ili. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-1 1. * • Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A szlovákiai sutoditon magyarság változatlanul kitart a területi és a nemzeti önkormányzat követelése mellett Szülfő Géza az Egyesült Párt parlamenti kiabálásén állást foglalt az időszerű politikai kérdésekben — Bizottságokat küldött ki a klub a kormányjavaslatok tanulmányozására POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Az Egyesült Országos Ke- resztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt törvényhozóinak és tartománygyülési képviselőinek közös klubja péntek délelőtt Pozsonyban a pártközpont tanácstermében ülést tartott. Az ülésen dr. Szüllő Géza klubelnök elnökölt. Az ülés megnyitása után nagy beszédben foglalkozott az időszerű po- litikai helyzettel. Fontos beszédét alább szó- szerint közöljük: Az egész világ figyelme Csehszlovákiára irányul *— Tisztelt Klubértekezlet! Az a lappangó krízis, amely a köztársaság alakulása óta emészti a közéletet, most elemi erővel kitört és előttünk van. Hogy peripétia-e az, vagy csak egy fázis, azt megmondanunk nem lehet. Kétségtelen azonban az, hogy az egész világ figyelme Csehszlovákiára fordul s mindazok, akik Csehszlovákiát létrehozták, mind pedig azok, akik a világ nyugalmát megalapozni akarják, egyaránt foglalkoznak a most imár tengeri kígyóvá kinőtt cseh kérdéssel. Az egyik teszi ezt azért, hogy a maga nyugalmát megtalálja, a másik azért, hogy a másik nyugalmát rontsa meg s a legkevésbbé törődnek azzal, hogy az ittlevők sorsát javítsák meg. Ez az egész játék az ide bekebelezett fajok és népek bőrére megy. — Legyünk azzal tisztában, hogy mi, ittlevők egy kis állam keretéhez tartozunk, akikkel szemben áll a nagyhatalmaknak a magatartása, amelyet jellemez az a büszke mondása Bismarcknak, hogy „Bulgária nekünk hekuba“. Nekünk azonban a magunk álláspontja és a magunk helyzete nem he- kuba. Nekünk, akiknek felelősségteljesen kell viselnünk azt a megbízatást, amelyet a magyarság ránk ruházott, olyan módon kell ezt felhasználnunk, hogy minden jogunk megvédelmezése mellett olyan politikát kövessünk, amelynek hátrányait ne azok érezzék, akik bennünket küldtek, de amelynek előnyeiben részesüljünk nemcsak mi, hanem az a faj is, amelyhez nem- zetileg tartozunk. — Ha ma keressük az okát Európa mai széttagoltságának, igazolva látjuk Schiller mondását: „Das ist dér Fluch dér bősen Tat", hogy bosszút akartak állni a németeken és nem az igazság, a méltányosság és a viszonyok rendezése, de az egyik félnek a megsemmisítése volt a cél és szerződések helyett diktátumok alapjára helyezték a világot. Demokrácia és totalitás — Mint princípiumot állítják a világ elé azt, . mintha itt a demokráciának a küzdelme lenne a totalitás gondolatával1 s mintha a totalitás kizárná a demokráciát és a demokrácia kizárná a totalitás elveit. Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel hosszabban, csak kérdezem, hogy vájjon demokratikus-e az, ahogyan Anglia kezeli az indiai vagy arab mozgalmakat, demokratikus-e az, ahogy Franciaország az alexandrettei szandzsákban kezeli az alárendelt török, tatár népeket, demokratikus-e az Egyesült Államok magatartása a külügyek tekintetében és demokratikus-e a mi államunknak a vezetése, ahol kivételes törvények, felhatalmazási törvények, hadijogi törvények és cenzúrázások kötik aiá a. szabad megnyilatkozását az állampolgároknak. Azt sem firtatom, hogy miért van a nagy felháborodás az olasz és a német totalitás ellen azok részéről, akik a még erősebb Sztalin-féle totalitás és az ugyancsak hasonló Attatürk- féle totalitás elvét egészen összeegyeztethetőnek tartják a baráti szövetségek ápolásával. Én most csak azt nézem, hegy ebben a helyzetben, amikor az itteni állítólagos demokrácia krízisbe vitte az állam lakosságát, hogyan tudnánk ebből kikeveredni. Kikeveredni úgy, hogy a diplomatáknak a harcait ne fizesse meg a nép s ne legyen való újból ez a klasszikus mondás: si deli- rant reges plectuntur Achivi, „ha őrjönge- nek a királyok, a görög nép fizeti meg vérével ennek az árát“. A világhistóriában minden visszatér. Visszatér most a csehszlovák respublikában az a harc, amely feszitette a maga konstrukciójának konzekvenciája következtében Ausztriát és feszitette Magyarországot, visszatér az a fatális történés, amely a monarchiában 400 éven keresztül a meg nem értettségből folyott, visszatér ugyanaz a mozgalom, amit Metternich 48-a után a kibékülésnél megpróbált Schmerling s visz- szatér az a vajúdás, amely Magyarorszá-. gon a nemzeti jogok tekintetében a véderőjavaslatoknál a 80-as években kezdődött meg és amely emésztette mindaddig Magyarországot, amig Magyarország háborúba nem keveredett, de visszatért az a helyzet is, amely a cseheknek a mozgalma következtében rázkódtatta meg alapjában Ausztriát s amelynek vége az lett, hogy sem az egyik, sem a másik nem tudta a maga igazát keresztülvinni, de mindkettőt jellemezte az, ami fel van írva a Zrínyiek sírkövére: „ambitionis maeta tumba est“, Három szempontot kell összhangba hozni- — Itt nálunk a helyzet mérlegelésénél sv nemzetiségek szubjektív helyzetét, az állam objektív helyzetét és az európai nézőpontokat kell harmóniába hozni és ezeket a nézőpontokat kell a kormánynak is számba vennie s aszerint cselekednie. — Ami az elsőt, a szubjektív szempontot illeti, ennek a megítélésénél számba kell venni, hogy a köztársaság két államból van összeté- ve, amelyeknek más volt a nemzeti élete, más volt a jogi élete, más volt a társadalmi és közgazdasági berendezése. Az egyik volt Ausztria, ahol igazi parlaEurópa közbeszól Messzemenő engedmények megadására biztatja Anglia és Franciaország Prágát Halifax tárgyalásainak hatása alatt megváltozott Franciaország álláspontja is - Mit ajánl Németország? LONDON. — A ma reggeli angol sajtó ismét behatóan foglalkozik a csehszlovák kérdéssel. A lapokból azt a benyomást lehet szerezni, hogy lord Efaliíaxnak sikerült Párisban érvényt szerezni az angol álláspontnak és meggyőzni a franciákat arról, hogy Németországnak őszinte a békeszándéka abban az esetben, hogyha a szudéta- német kérdés megnyugtató rendezést talál. Érdekes hírek Berlinből A Daily Telegraph berlini munkatársa azt írja, hogy Hitler kancellár szerdán bizalmas munkatársaival konferenciát tartott, ismertette Wiedemann londoni látogatásának eredményét s ennek kapcsán az egész európai helyzetet beható tanulmányozás tárgyává tették, különös tekintettel az angol kormány magatartására a csehszlovák kérdésben. A lap úgy tudja, hogy Anglia befolyását Prágában érvényesiteni fogja olyan irányban, hogy a csehszlovák kormány a szudétanémeteknek az eddig tervbevett engedményeknél jelentősen nagyobb engedményeket tegyen, különösen ami a nemzetiségek gazdasági érvényesülését és a közhivatalokban való elhelyezkedését illeti. Abban az esetben, hogyha a csehszlovák kormány a szudétanémet párt követeléseit megfelelő módon honorálja, megvan a lehetősége annak — írja a lap —, hogy Németország Csehszlovákiával a német—lengyel szerződéshez hasonló garanciaegyezményt köt. A Daily Telegraphnak ezt a rendkívül érdekes berlini jelentését rövidebb-hosszabb kivonatban úgyszólván valamennyi londoni lap közölte. Megváltozott a francia álláspont A Daily Expres viszont Párisból közöl érdekes híreket. A lap értesülése szerint Bonnet külügyminiszter csütörtökön dr. Osusky követ előtt kijelentette, hogy Angliának és Franciaországnak közös óhaja, hogy a csehszlovák kormány messzemenő engedményeket tegyen a szudétanémetség- nek. A lap úgy tudja, hogy lord Halifax Wiedemannal folytatott tárgyalásai alapján informálta a francia államférfiakat. Lord Halifax információiról semmi nem szivárgott ki, ennek ellenére politikai körökben az a vélemény, hogy elég súlyosaknak kellett lenüi H^lifax fölvilágositásainak, mert a csehszlovák kérdésben határozottan eddigi álláspontjának megváltoztatására bírták a francia kormányt. A franciák ugyanis eddig azt hangoztatták, hogy a csehszlovák kormány az eddig fölajánlott engedmények határát nem lépheti túl. A legutóbbi pársis tárgyalások folyamán ezt a véleményt megváltoztatták és Bőimet külügyminiszter kijelentette, hogy a francia kormány teljesen egyetért az angol állásponttal és ugyancsak szükségesnek tartja, hogy a csehszlovák kormány messzemenő engedményeket tegyen nemzetiségei javára. A Daily Expres úgy tudja, hogy ilyen értelemben a francia és az angol kormány lépéseket fog tenni Prágában a csehszlovákiai tárgyalások sikere érdekében. Párisban és Londonban egyébként fontosnak tartják a prágai tárgyalások meggyorsítását. A Times hirei Prágából Renkivül érdekes az is, amit a Times diplomáciai levelezője ir, aki ugyancsak úgy tudja, hogy különböző okoknál fogva újabb francia-angol lépés várható. A lap egyébként azt írja, hogy Prágából két jelentős hir érkezett. Az egyik kedvező, mert arról ad számot, hogy a sokat emlegetett nemzetiségi statútum befejezés előtt áll, a másik kevésbé kedvező, mert megállapítja, hogy a statútum tartalma és a szu- détanémet párt követelései között változatlanul szakadék van. A lap úgy tudja, hogy a statútum nyÜvánosságra hozatala még néhány napig késni fog, de máris megállapítható, hogy a csehek büszkék a statútumra mert szerintük alkalmas arra, hogy az eddigi rendszert gyorsan és alaposan megreformálja, mig a németek szerint a statútum nem kielégítő. Egyelőre az érvek és ellenérvek zuhatagában nehéz tiszta képet alkotni.
