Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-22 / 165. (4608.) szám

A^AoVap. -HTRXtAP 1938 julius 22, péntek. ^KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LÖKŐ GÉZA fölei Csak elméleti jelentősséggel bir a Gabonatársaság ármegállapodása A vastartalék kérdésének megoldáséig nem kerülhet sor az uj árak kihirdetésére PRÁGA* — Julius végén járunk, a Gabona- társaság — mint jelentettük — megállapodott az 1938/39. gazdasági évben érvényes gabonafel­vásárlási árak tekintetében az egyes feladó- állomásokra vonatkozóan is. Ami a megállapodást illeti, gyakorlati jelentő­sége eddig a nullánál is kevesebb, mert a megállapodás feltételesen jött létre s ér­vénye attól függ, hogy a kormány tud-e és haj­landó-e fedezetet, találni a vastartalék elraktá­rozásával és kezelésével járó 50 millió koronát kitevő költségekre. Tehát a megállapodásnak amellett, hogy a mezőgazdaság az uj gabona­árakkal egyáltalában nincs megelégredve, meg­van az árnyoldal®: a vastartalék problémája és egyelőre beláthatatlan, hogy ezen a kérdé­sen nem borul-e fel az egész megállapodás. A Venkov mai számában ezzel kapcsolatban azt Írja, hogy a vastartalék raktározásával és keze­lésével kapcsolatos kiadások fedezésére a kormány kötelezte magát, amikor elrendelte a vastartálék létesítését (ere­detileg .20" ezer vagon). Most-arról van szó, (hogy ezeket a költségeket ki fizesse. A Gabona társaság védekezik az ellen, hogy a vastartalékot a saját számlájára tartsa, mért ezeket a kiadásokat végre is a társaságot alkotó gazdásági' testületek vagy a gazdálkodók lennének kénytelenek njegfi- refcni. A lap leszögezi, hogy a vastartalék az állam egész lakosságának érdekeit szolgálja, tehát az ezzel járó költségek viselését nem lehet tisztán a gardák vállaira rakni, mert ezeket a költségeket mindenkinek, tehát az államnak kell viselnie. A- v a starttal ék kérdéséből ismét politikum lett, ■szeretnék, azt a gazdák érdekének feltüntetni. Ez azonban tévedés, mert a vastartalékra az egész álla-rrmak ,van .szüksége. s-TekinUttéhía* jelenlegi "helyzetre nem hisszük, hogy megismétlődjék a tavalyi eset, amikor is a vastartalék problémája miatt kormánylemon­dásra és a pénzügyminiszter ideiglenes távozá­sára került' sor. A kérdés azonban igen komoly s mig ez eldöntve nincs, a gabonaármegállapo­dásnak gyakorlati jelentősége nincs. Bennünket a gabonaárak megállapítása so­rán'elsősorban az a kérdés érint, hogy a szlovákiai és kárpátaljai gazdák kívánságát most lsem honorálták s a keleti országrészek gazdája ma is kevesebbet kap termékeiért, lanyvezgték kivitele. Az év első öt hónapjában a kábel- és a villany vezetékkivitel 1520 tonnát tett ki 16 millió korona értékben szemben a ta­valyi 476 tonával, amely 4.8 millió korona ér­téket képvisel. A kivitel a tavalyinak három­szorosánál nagyobb és főképpen Németország­ba, Romániába, Jugoszláviába és Iránba irá­nyult'.1 ‘ N"' (—•) A benzin ára a fővárosokban. A szesz- benzinkeverék ára júniusban Prágában literen­ként' 3.20 koröna volt. 'Ugyanakkor Londonban 2.23—2.49,. Parisban 2.12, Zürichben 2.90, Ant­werpenben 2-69, Bukarestben 2.14 korona volt a benzin- ára; tehát jóval olcsóbb, mint Prágá­ban. EzzeJ’ szemben drágább volt a benzin Ber­linben, ahol 4.51—5.78 korona volt az ára, Bécs,- ben 4.80, Milánóban. 5.15—5.45, Budapesten 3.79—4.64. Varsóban 3.15—3,37, Zágrábban pedig 3:82 korona vöt 1 'liter benzin ára. Euró­pán, kívül a benzin a legolcsóbb Newyőrkban volt, 1.45 korona; A felsorolt árak kiskereske­delmi árak. - ... (—) Sörárpaverseny. A mezőgazdasági egye­sület a .földművelésügyi minisztérium támogatá­sával országos sörárpaversenyt rendez. A ver­senyen a köztársaság minden országrésze részt-' vesz., A jelentkezések a mezőgazdasági taná­csok illetékes ügyosztályának adandók be. A. versenyre az idei termésből legkevesebb 5 kilós minta Veendő. Kisebb súlyú mintát, avagy ta­valyi termésűt a versenyre nem bocsátanak. ' (—}" Románia búzatermése. Bukaresti jelentés szerint a földművelésügyi minisztérium előzetes termésbecslését korrigálta s a tavalyi 356.076 vagon '^búzával szemben az idei búzatermést 494.257 vagonra becsüli. Némi eltérés még való­színűnek, látszik, de a szakértők szerint a búza­termés sertími szín alatt nem lehet kevesebb 450 jfgcg S^aflpaaáL v . , , mint acaeh- vagy morvaországi gazda, nem is beszélve arról, hogy a búza sikértartalom sze­rinti értékelésére az idén sem került sor, ami szintién elsőrendű szlovákiai és kárpátaljai ér­dek. Ami a búzát illeti, a Gabonatársaság elméleti jelentőségű megállapodása mint ismeretes — ár, hogy Prága és Kassa között megmarad a 10 koro­nás paritásos különbség, tehát tekintettel arra, hogy prágai paritásban a raktározási költségeknek 2 koronával való, csökkentésével a gazda effektive 2 koronával többet kap búzájáért, a kassai paritást is 2 ka­tonával emelték. Nyugatszlovákiában a tavalyi búzaárak ma­radnak változatlanul, csupán Kassától nyugatra a Párkány—Léva—• Garamberzence vonalig és Kassától keletre Kő­rösmezőig emelték fel az alapfelvásárlási árat 2 koronával. E szabályozás keretében a nagy- raihályl árat 50 fillérrel javítják. E megállapodás értékét azonban még az is nagymértékben csökkenti, hogy az időszaki pótlékot a tavalyi 8 koronáról 6 koronára szállították le, tehát végeredményében a gaz- datár?adaloin alánjában véve semmivel sem kap többet búzájáért, mint tavaly. : A rozsfelvásárlási. áraknál Szlovákiában és Kárpátalján nincs mélyrehatóbb változás, mind­össze annyi, hogy az egyes feladási állomásokra vonatkozóan tavaly érvényben volt árak 4 koronával emel­kednek Prágához hasonlóan, ugyanakkor azonban az időszaki pótlékot a tavalyi 8 kő-' rónáról 3 koronára szállították le és pedig olyformán, hogy októberben 2 koro­nát, novemberben további 1 koronát, a további négy hónapban pedig havonta 50 fillért fog ki­tenni’. "' •'^Af-Urffa Wí úgy "Szlövákiábáhr nilnf ^'Kárpát­alján marad a tavalyi. Ami a rabárat illeti, a Szepesbéla, Vágbeszterce és Jablunkov állomá­sok között lesz változás, amennyiben az árakat 50 fillértől 2 koronáig javítják, mig Kámátalián a rabár általánosan 1 koronával emelkedik. Természetes, a Gabonatársaság megállapodá-- sa .csak akkor léphet érvénybe, ha a vastarta­lék. kérdésében sikerül megoldást találni s így az- uj termésből származó gabonaárak kihirdetése egyelőre bizonytalan. ( —) Pénzügyminiszteri határozat a gép­kocsik adómentességéről. A pénzügyminisz­térium egy határozatot adott ki, amelyben azt a kérdést oldja meg, hogy föl lehet-e menteni az olyan gépkocsikat a motoradó alól, amelyeknél az adófizető igényét elkés­ve jelentette be, tehát akkor, amikor már a kocsit használta. A miniszteri határozat sze­rint az adómentességre vonatkozó igényt nem lehet visszautasítani csupán ama indok­nál fogva, hogy az adófizető igényét elkés­ve érvényesítette, amennyiben az adófizető beigazolja az adómentesség szempontjából foritos összes körülményeket. A késés miatt legföljebb egyszerű jövedéki kihágási eljá­rás indítható meg. (—r) Elveszett az alaptőke fele. A Keletszlo­vákiai erdőipar r. t. kassai cég közgyűlését jú­lius 28-ára hívja egybe. A cég mérlege az el­múlt esztendőben 500 ezer koronás alaptőke mellett 240.952 koronás veszteséggel zárul, úgy­hogy elveszett az alaptőke fele. Az adósok'330 ezer koronával tartoznak, a hitelezők 313 ezer koronát követelnek. (—) Lévai állatváeár. Az utolsó lévai állat­vásáron összesen 4080 darab állatot hajtottak fel, eladásra került 1252 darab, ami sokkal ked­vezőbb arány, mint volt júniusban, amikor 4046 darab felhajtásból mindössze 690 darab kelt el. Az árak az előbbi állatvásárral szemben egyes állatoknál valamivel alacsonyabbak- voltak. Élő­súly-kilónként a ‘következő árakat fizették: ökör 3-r-3.50 (júniusban 3.80), bika 2.80—3.60, te­hén 2.50—3.50, növendékmarha 3—4, borjú 3.50—4.50, juh 3—3.50, ló 500—5000 koronát, vágóló 150 korona, malac párja 70—150 koro­na^ A sertések darabjáért 350—400 koronát fi­zettek, sertés élősúlyban kilónként 5-50—6 ko­ron*. - '■•-■- " --<■ ’ ■' •’ -■ (—) Emelkedett az olajoamagvak behozatala. Az olajosmagvak behozatala az 1938. év első fe­lében meghaladta az igen magas tavalyi behoza­talt. Az első hat hónapban 86.375 tonna olajos­mag került behozatalra a múlt év azonos szaká­ban behozott 82.41Ö tonnával szemben. (—) Szlovákiai bankok állagkimutatása 1938 junius 30-ára, ezer koronákban: Közgazdasági és Leszámítoló Bank, Pozsony: Aktivá: kész­pénz 5593, váltók 3683, értékpapírok 2226, ré­szesedés 2009, adósok 42.797, egyéb aktíva 14; passzíva: részvénytőke 84QO, tartalékok 3601, alapok 525. könyvecskebetétek 36.203, hi­telezők 21.421, egyéb, passzíva 574, — vég­összeg 70.725. — Pozsonyi Első Takarék­bank: Aktivá: készpénz és azonnal esedékes kö­vetelés ■ 10.365, váltók 28.688, értékpapírok 12.218, részesedés 2507, adósok 111.275, egyéb aktíva 27.084:-passzíva: részvénytőke 7500, tar­talékok 17.314, könyvecske-betétek 137.161, hi­telezők 20.564, egyéb passzíva 9599, — végösz- szeg 192.139. — Tatra Banka: Aktivá: készpénz 37,511, devizák 219, váltók 57.479, értékpapí­rok 155, részesedés 16.445, adósok 253.811, egyéb aktíva 42.063; passzíva: részvénytőke 40.000, tartalékok 6011, alapok 7171, köny­vecske-betétek - 314.656, hitelezők 192.630, egyéb passzíva 2277, — végösszeg 562.747. — Szlo­vák Általános Hitelbank, Pozsony: Aktivá: készpénz-és azonnal esedékes követelés 18.711, deviza 936, váltó 72.252, értékpapírok 69.127, részesedés 18.555, adósok 293, egyéb aktíva 26.799; passzíva: részvénytőke 50.000, tartalé­kok 10.652, alapok 1626, könyvecskebetétek 304.264, hitelezők 126.311. egyéb passzíva 6615, — mérlegvégösszeg 499.470. (—) A pöstyéni járásban betiltották az állat­vásárokat* A . legutóbbi verbói állatvásárt nem lehetett megtartani, mert a járásban fellépett a sfeáj-.-,és körömfájás; Az egész járásban nagyon kevés község van, ahová a vész nem ért el. (—í) Szlovákiai csődök és fizetésképtelensé­gek. Beszüntetett csőd: Schneider Imre nagy- szombati szabó. A pozsonyi bíróság beszüntette a csődeljárást vagyon hiányában. — Uj fizetés- képtelenségek; Fényes E, Pozsony, Grössling- ucca. Vagyonfelügyelő dr. Kuba Radomir, Po­zsony. Bejelentés augusztus 16-ig, tárgyalás szeptember 12-én. — Helbraun Sándor, Liget- falu, Wagner-ucca 2. Vagyonfelügyelő dr. Dohnál Miklós,- Bejelentés augusztus 16-ig, tár­gyalás szeptember 12-én. — Jóváhagyott fize­tésképtelenségék: Uhrik Géza, vegyesárukeres- kedés, Rend-va. — - Megtagadott jóváhagyás. A nyitrai bíróság megtagadta a Spitzer József negyedi-r kereskedő fizetésképtelenségi ügyében létrejött* kiegyezést. ^ ■ r;: • -----­(~) Rimaszombati vásár* Rimaszombatban a legközelebbi hónapos vásárt julius 27-én tartják meg. Sertések kivételével mindenféle hasznos állat fölhajtható. (—) Megkezdték a gabonacaéplést a galántai járásban. *A galántai járás fa-lvaiiba-n megkezdték a. gahonaesápiést; A- termés közepes, mert a víz­kár meglehetős pusztítást okozott. A bu-za ma­gyar h'O-líd'am kán t átlag 7—8 m-áas-a, az árpáté mié 8 némileg jobb a tavalyinál. A rozsteirmés arány­lag a leggyöngébb. Á korai rozsok 30 százaléka bo'ltkaláis-z. (-~) Emelkedett Jugoszlávia gépkocsibe­vitele. Jugoszláviában a motorizmus föllen­dülőben van. 1937-ben Jugoszlávia gépko­csibevitele 3217 darabot tett ki 106 millió dinár értékben, szemben az 1936. évi 1655 darab gépkocsival, amely 55.6 millió dinárt képviselt. Jugoszlávia legnagyobb gépkocsi- szállítója Németország. Csehszlovákia a szállított 116 darab gépkocsival az ötödik helyen áll; ( —) A német—lengyel gazdasági kap­csolatok kiszélesitése. A ..Gazeta Polská” berljni levelezője az 1938 julius 1-én megkö­tött kereskedelmi egyezmény kapcsán fog­lalkozik a .német—lengyel gazdasági kap­csolatok kérdésével. Az uj egyezmény a két ország kölcsönös árucsereforgalmának 2 és fél évre uj alapjait teremtette meg, tehát ar­ról tanúskodik, hogy Lengyelország hisz a német birodalom gazdasági rendszerének stabilizálódásában. A kölcsönös árucsere­forgalom volumenje emelkedik. Németor­szág részesedése Lengyelország külforgal- mában -Ausztriának a birodalomhoz való csatolása után 19-ről 21 százalékra emelke­dik. A cikkíró megjegyzi, hogy nem kell at­tól tartani, hogy Lengyelország gazdasági­lag függő helyzetbe kerül a birodalommal szemben, tekintettel Lengyelország politikai szerepére és ama helyzetre, hogy Lengyel- országnak szabad kijárata van a tengerhez. A múlt évben Lengyelország külforgalmá- hak 65.5 százaléka két lengyel kikötőn ke­resztül bonyolódott le. (—) Norvégia külkereskedelmi forgalma az év első felében nem érte el a múlt évi színvona­lat. A behozatal a tavalyi 648.2 millió norvég koronáról 594.7 millió koronára, a kivitel 382.2 millióról 367.9 millióra csökeknt. A mérleg pasz- szivuma 226.8 millió korona. (—) 2«50 koronával javult a pengő Prágában. A mái prágai'valutapiacon a pengő 2.50, a svájci frank és' a zloty; 1 koronával javult, az ezüst- márka .15 ktooüávtd'jjyönjjült. .(—) Jelentősen emelkedett a kábel ée a vil­9 iiwrwii ii ii ■ ■»—B—p Október 1.-én uj fuvarlevelek lépnek életbe a külföldre irányuló áruszállításnál PRÁGA. — A törvények és rendeletek gyűjt* teményében 153. szám alatt pénzügyminiszteri hirdetmény jelent meg a szeptember 30-án érvén nyiiket vesztő és forgalomból kiveendő fuvar* levelek becserélésére vonatkozólag. A hirdetmény szerint a nemzetközi áruszállítási forgalomban október 1-én uj fuvarleveleket vezetnek be és az? eddig érvényben volt fuvarleveleket kivonják a forgalomból, csupán a csehszlovák-szovjet közJ vetlen szállítási viszonylatban maradnak érvény* ben a mostani fuvarlevelek szeptember 30-a után is. Ugyancsak kivonják a forgalomból az 1931 október 1-én a belföldi szállításra bevezetett fuvarleveleket és 1938 október 1-től kezdve csak' az 1936 szeptember 1-vel bevezetett fuvarleve­lek használhatók. A forgalomból kivont fuvar­leveleket a bélyegeladó hivatalok uj fuvarleve­lekre cserélik be, egyébként az uj fuvarlevelek; ára darabonként 15 fillér. Emelkedett az állam adó- és illetékbevétele PRÁGA. — A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint junius hónapban az állam adó- cs illetékbevétele bruttó 835.3 millió koronát tett ki, az év első felében pedig 5.472 milliót. A tisz* ta hozam, tehát az önkormányzati testületek ré­szesedésének levonása után júniusban 617, az első félévben pedig 4.100 milliót tett ki. A bruttó bevétel emelkedő irányzatú. Az emelkedés a fo­gyasztási adók tételének tudható be. A hivatásos halászok akciója a fenékborogga! való halászat érdekében SOMORJA. — A szlovákiai hivatásos halá­szok országos szövetségének somorjai titkársága ama kérését terjesztette elő a földművelésügyi minisztériumhoz, hegy módosítsák az 1906. évi 306. számú földművelésügyi miniszteri rendelet 3. § -át s tegyék lehetővé a fenékhoroggal való halászatot. A szövetség reméli, hogy a miniszté­rium kérésének eleget tesz annál is inkább', mi­vel a hivatásos halászok helyzete igen súlyos. A szövetség egyébként azt is panasz tárgyává te­szi, hogy a halászat nincs képesítéshez kötve# bizonyos föltételek betartásával mindenki szaba­don halászhat. A hivatásos halászoknak sok gon-- dót és kárt okoznak a sportoló halászok is, akik­kel szemben a szövetség mindeizedig tehetetlen­nek bizonyult. — A szövetség közli tagjaival, hogy az éjjeli halászatra vonatkozó engedély ki­adása iránt az illetékes járási hivatalhoz kell fordulni. ­A Petschek-tranzakció okai PRÁGA. — A PMH beszámolt arról a feltűnést keltő tranzakcióról, amelynek során a prágai Pettschek-család, Középeurópa egyik lagvagyono- sabb bankárcsaíádja eladta az Északcseh Szén és Briixi Szén részvénytöbbségét a íivnobank vezetése alatt alakúit konszernnek 3ÓD mJíKMó ko­ronáért. A „Hospodáfsky Kozhlcd“ ma koiumnás cikkben foglalkozik a tranzakció okaival s meg­állapítja, hogy a konjunktúra idején 1 milliárd koronára értékelt vagyon 300 millió koronás el­adási ára valósággal kiárusltási ár. A lap boncol­gatja a tranzakció okait s megállapítja, hogy ;| P et sch ek-c a a Iá djiak nem volt sem financiális, sem gazdasági oka a gyors likvidáció lebonyolí­tásához, majd többek között a következőket írja: A mai nyugtalan idők jó idegeket követelnek meg, nemcsak a politikusoktól hanem minden egyes állampolgártól, különösképpen a gazdasági életben is. Petschekék idegei fölmondták a szol­gálatot. Ez az egyetlen magyarázatig tradíció? helyzetükből való pánikszerű menekülésüknek. Ez a menekülés, ez a rezignácíó a legjobb eset­ben is arra vall, hogy nem volt kedvük bevárni a fölgyülemlett problémák megoldását, ami föl­tétlenül gvöngeséget jelent. Igaz, hogy -a Pet- schek-csoport nehéz veszteségeket szenvedett Németországban, ahol rövid idő előtt vggyon-. blokkjának egyharmadát likvidálta olyan áron, amely megfelel az ottani zsidóellenes és kapita­listaellenes rendszernek. Igaz, hogy Csehszlovák kiában is kétségek merültek föl a Petschek-cso- port eddigi politikája tekintetében. Petischekékl akik mint zsidók — az állam iránti legteljesebb lojalitás mellett — mindenhez jelentkeztek, ami német, a cseh oldalon csupán korrektségre szá- mithattak, ami abban a pillanatban kezdetit kel­lemetlenné válni számukra, amikor az általuk protezsált elem nálunk is az antiszemitizmus és a totális gazdasági rendszer jelszavával kezdett kacérkodni. Petschekék, akiknek nem volt ösz- szeköttetésük a cseh elemmel, a németek részéről pedig elutasításban volt részük, zsákuccában érezték magukat. Döntésük valószínűleg Ausztria elfoglalásának és május 21-ének hatása alatt ér­lelődött meg. Hozzájárult ehhez még kétségtelen nül a külföldi barátok és rokonok információja (a bányák államosítása Angliában), amely Pet- schekékre mindig erős hatással volt. A lap ezek után foglalkozik az uj tulajdonos csoport helyze­tével s végül azokra a hírekre reflektál, amelyek szerint szó volt arról, hogy a milliárdos vagyon alacsony átvételi ára olyan módon vált lehetővé, hogy az eladott objektumok ellenértékének kül­földre Vjgló transzferálását engedélyezték. A lap ama értesüléséről ad szamot, hogy ez a hír nem felel meg a valóságnak, mert csupán a vételár töredékéről, 40 millió koronáról van szó, amely összeget zárolt számlán fognak elhelyezni, s eb­ből az összegből fogják fedezni a Londonban lakó dr. Petschek Péter által vásárolt részvények vé­telárát s e számla ellenértéke csak fokozatosan az érvényes devizaelöirások értelmében szabí- ditiittó fm, * •

Next

/
Oldalképek
Tartalom