Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-22 / 165. (4608.) szám

•SBKCiúIAA&fZAk-l ÍIRLflB

19^S jV'i’3 22. péntek.

íSSjitai^iah^dÉÉMÍííi&aíiijiCiiMriiMaiÉÉíttÉikiiáfiíéÉiB

fogás szerint a csehszlovák kérdés európai je lentőségét eltúlozzák. Kétségtelen, hogy Német' ország a szudétanémetek törekvéseit minden módon támogatja, A szudétanémetek önrendel' kezési joga olyan német érdek, amely nem tűr kompromisszumot és amelybe német felfogás szerint Franciaországnak és Angliának nincs joga beavatkozni. Németország békés megoldást óhajt, mind nagyobb mértékben arra a meggyőződésre jut azonban, hogy a szudétanéme- tek nem jutnak békés eszközökkel jogaikhoz, h« Anglia és Franciaország nem világosítja fel kellő nyomatékkal a prágai kormányt arról, hogy Csehszlovákia sorsa iránt tanúsított érdeklődésüket nem lehet minden esetben támogatásként felfogni,

A Times kritikája

Az angol sajtó behatóan foglalkozik a német- csehszlovák kérdéssel. A Times mai számában a lap berlini munkatársa ismerteti a német álláspontot, amely megfelel a fent ismertetett véleménynek. Hozzáfűzi azonban, hogy mindaddig, mig Anglia és Franciaország a prágai kormányt nem világosítja fel arról, hogy érdeklődésük nem jelent feltétlen támogatást, Prága be fogja érni propagandisztikus eszközökkel, amelyek talán megőrzik számára a külföld rokons zen vét, de fokozni fogják a szudétanémetek elkeseredését és a birodalommal való megegyezést mind nehezebbé teszik. Ez a politika — állapítja meg a lap — minden pillanatban veszélyes lehet Európa békéjére. A Daily Telegraph úgy tudja, hogy' Halifax Wiedemannal két és félórás tanácskozást folytatott és hogy Hitler bizalmi embere az angol külügyminisízemek részletes iratot adott át, amelyben a német-csehszlovák kérdés minden vonatkozásában fel van tárva. Ezt az iratot egyébként Halifax francia kollégájának bemutatta párisi látogatása során. A lap egyébként úgy tudja, hogy Wiedemann látogatására bizonyos angol körök kezdeményezése adott alkalmat. Ezek a körök már korábban is szorgal- mazíák Berlin és London barátságát. Ezúttal rámutattak arra, hegy a csehszlovák kérdés rendezése szempontjából is hasznos lenne megismerni Hitler véleményét. A közvetítőit Wiede- marni egyik barátja vállalta és az ő berlini utjának a következménye volt a londoni látogatás. Mindenesetre a Daily Telegraph azt írja, hogy a német hivatalos köröket némileg zavarja ez a körülmény, hogy Wiedemann londoni látogatása nyilvánosságra került. A News Chro- nicle szerint egyelőre közvetlen német-angol tárgyalásokra nem kerül sor, E tárgyalások megindulásának, a lap véleménye szerint, a csehszlovák kérdés rendezése az előfeltétele. Élénken kommentálják az angol lapok még azt a körülményt is, hogy von Dirksen londoni német nagykövet hétfőn hosszabb beszélgetést folytatott Cadogan külügyi alállamtitkárral. Politikai körökben úgy tudják, hogy ez a beszélgetés is a középeurópai kérdéssel foglalkozott.

Chamberlain hajthatatlan

LONDON. — A párisi királylátogatés

alkalmával folytatott tárgyalások, úgy látszik, lényegesen hozzá fognak járulni az európai helyzet tisztázásához. Ma már meg lehet állapítani, hogy Chamberlain a rendkívül erős baloldali nyomás ellenére is kitart régi álláspontja mellett és az a célja, hogy a nvugateurópai nagyhatalmak között eredményes békeakciót kezdeményez.

Ma is az a célja, ami kezdetben volt, hogy neutraiizálja Paris szövetségét Moszkvával és Németországnak elismertesse természetes szere pét Közép- és Délkeleteurópában. Ami pedig j csehszlovák kérdést illeti, a Daily Telegraph úgy tudja, hogy Anglia és Franciaország kor mánya ismét azt a tanácsot fogja adnj Prágá nak, hogy a szudétanémetekkel folytatott tár gyalást a nagyobb engedékenység szellemében folytassa. Az Evening Standard és az Evening News a legnagyobb nyomatékkai hangoztatják a német-angol megbékülés szükségességét.

Az Evening Standard szerint nincs komoly akadálya a két nagyhatalom megegyezésének,

Németország és Anglia között csak néhány fontos kérdés van, amely tisztázásra vár. így elsősorban a gyarmati probléma, e tekintetben pedig Angliára vár a feladat, hogy az iniejativát kézbevegye. Az Evening News véleménye szerint az angol-német megegyezés az egytlea mód, amely ,.elűzheti Európából a bizalmatlanságot és a teleimet és megakadályozhatja a háborút". A kormány — Írja a lap — és az angol nép nagy többsége jó viszonyban akar élni Németországgal.

Wiedemann londoni utjának prágai visszhangja

PRÁGA. Wiedemann londoni útjáról a Die Zeit mai számában a Reuter-iroda nyomán a következőket jelenti:

— Wiedemann kapitány Londonban, úgy látszik, a csehszlovákiai probléma megoldásának sürgősségére utalt s kijelentette, hogy a megoldás már semmi további halogatást nem tűr. Noha Londonban hivatalosan azt hangoztatják, hogy Wiedemann kapitány útja tisztára magánjellegű volt, mégis szabad arra ualni, — jegyzi meg a Reuter-iroda híre, *— hogy bizonyos körülmények között nem szokatlan hírvivőket küldeni a külföldre, akik ott első kézből szerezhetnek híreket a helyzetről.

Ismeretes, hogy Hitler szélsőségesen elégedetlen amiatt, hogy a szudétanémetekkel való tárgyalások nem jutnak előre és Londonban semmiszin alatt sem tartják felfoghatatlannak, ha Wiedemann,* akit főnöke közvetlenül küldött, a lelhető legnagyobb nyíltsággal mondott valamit, amit a diplomaták rendesen más szavakkal fejeznek ki,

A Právo Lidii nézete

Wiedemann utjávai a szociáldemokrata Právo Lidu vezércikkben foglalkozik s ezt a következő fejezettel zárja:

— Akárhogyan is álljon a helyzet, a jövőben

Mária anyakirályné halála miatt megint elmarad Károly király londoni utazása

Románia valamennyi felekezetinek templomában gyászistentisztelet lesz a temetés napján

BUKAREST. — Károly román király — mint ismeretes — már többször elhalasztotta londoni látogatását s legutóbb a királylátogatást októberre tűzték ki. Ez a látogatás Mária királyné halála miatt ismét elmarad, mert a hathónapi gyász miatt a román király nem vehetne részt a londoni ünnepségeken. A román király minden valószínűség szerint a jövő tavasszal látogat el Londonba,

Ferdinánd király halálának évfordulója

BUKAREST. — Sinajában az esős idő ellenére is sokezer ember zarándokolt a királyné ravatalához. Csütörtök reggel félki- lenc órakor a koporsót ágyutalpakra helyezték s a gyászmenet elindult Bukarest felé. Érdekes egyébként, hogy most van Ferdinánd király, Mária királyné férje halálának tizenegyedik évfordulója, ••• .< .- ( • • ■

Az évforduló alkalmával a királyi család tagjai koszorút helyeitek Ferdinánd király sírjára.

A stockholmi román követ táviratban közölte, hogy a svéd királyi udvarban Mária királyné halála miatt háromhetes gyászt rendeltek el.

A vallásügyi miniszter kérést intézett Románia valamennyi egyházának vezetőjéhez, hogy vasárnap,

a királyné temetése napján délután 5 órakor valamennyi templomban gyászistentiszteletet tartsanak.

A gyászistentiszteleteken részt vesznek a politikai és katonai hatóságok képviselői is.

A hadsereg gyásza

A hadügyminiszter Mária királyné halála alkalmából érdekes napiparancsot adott ki. A napiparancs szövege a következő:

— Nagy királynénk, aki az első vonalban buzdított, aki a lovasság élén vágtatott, aki félelem nélkül szorgoskodott a kolerás és tifuszos betegek között, aki a legoda- adóbban ápolta a sebesülteket és kiérdemelte a sebesültek anyjának nevét, eltávozott közülünk. Eltávozott oda, ahol találkozik Ferdinánd királlyal 0 a többi hőssel, őriz-' zétek meg szeretetten nagy királynénk emlékét. „ ' .

még sok fáradság és nehézség vár reánk, nem a mi hibánkból, hanem abból a tényből, hogy mint nemgleichschaltolt alakulat a hitleri Németország keleti tervei útjában állunk. Ezt mi jól tudjuk. És ha a rajtaütéses háború lehetőségének veszélyét nagy valószínűség szerint elkerültük, úgy még mindig számolnunk kell más lehetőségekkel és egyéb taktikával, ugyanannak a problémának másfajta változataival. Idézzük például ezzel kapcsolatban azt, amit a londoni News Rewue szerint Göring miniszter a legutóbbi berlini repülésügyi kongresszuson mondott az egyik francia kiküldöttnek: „A szudétanémetek októberig német polgárok lesznek. Nem fogjuk ezt az országot meghódítani, hanem az önmaga adja meg magát. Májusban nem értünk el semmit, mert azt gondoltuk egyszerűen, hogy elvehetjük azt, amit akarunk. Most azonban már okultunk." Göring nézete szerint tehát Csehszlovákia maga esik le Németország ölébe. Göring talán a már gyakrabban emlegetett ama tervre gondolt, mely Csehszlovákja bekerítésével számol (előbb gazdasági, azután katonai bekerítéssel) Magyarország „csatlakozása" révén; ugylátszik, hogy e tervben Lengyelországnak is jutott valami szerep. Hogy Magyarországnak a Németország területébe való becsatolása komoly volt, ezt az olasz politika nagy aktivitása mutatja, mely éppen e terv ellen irányul s amely Középeurópában saját, külön erős blokkot akar kialakítani. Látható tehát, hogy a „miként menjen ellenünk?" kérdés Wiedemann kapitány útja után is nagyon aktuális és eleven. De a mi éberségünk és elszántságunk, hogy nem adjuk meg magunkat, nem kevésbé eleven —- fejezi be a Právo Lidu vezércikkét.

A Kereskedelmi Bank ui elnöke Teleizky János, vezérigazgatója Lamotte Károly lett

BUDAPEST. — (Szerkesztőségiünk telefonje- k-ntése.) A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szerdai ülése Weisz Fülöp elnök és Stein Emil vezérigazgató nyugalomba vonulása által megüresedett állásokra megtartotta a választást Az uj elnök Teleszky János, az uj vezérigazgató pedig Lamotte Károly alpolgármester lett,

Frank német igazságügy miniszter Londonban

LONDON* — A Yorkshlre Post Jelentése szerint nagyobb német jogászküldöttség érkezett Londonba, amelynek élén dr. Frank birodalmi igazságügyminiszter áll Rajtakivül két magasra^* gu német bíró, tíz ügyvéd és számos igazságügyi tisztviselő van a küldöttségben. Hivatalos látogatást fognak tenni a legfelsőbb bíróságnál és &z alsóházban.

na

HALÁLOS REJTÉLY

Elbeszélés -r Irta: Sebes! Ernő

Portugália elismerte az olatz császárságot

RÓMA. — Ciano gróf kü'ügyminiszter tegnap fogadta Portugália követét, aki közölte a külügyminiszterrel, hogy kormánya elismeri az impériumot. Ciano gróf tudomásul vette a portugál kormány elhatározását es kijelentette, hogy kormánya mindenkor értékelni fogja ezt az elhatározást.

1*

Olyan förtelmes forróság szakadt a kisvárosra, hogy a levegő is reszketett s már csak izzó fátylakon át lehetett látni a vibráló mipdensé- get. A Fő-uccának a hátsó udvari pincelakásai felől nehéz és alattomos párák szálltaik föl, de ugylátszik kényszerleszállást kellett végezniök s azokat, amelyek az első emelet magasságáig jutottak, a kánikula kíméletlenül magába nyelte.

A főpostával szomszédos udvarban egy későn ébredt kakas még álmosan kukorékolt az elillant hajnal után, de a tüzes nap azt is elaltatta. A cseléd az első emelet gangjáról szorgalmasán rázo- gatta a portörlőiongyot s már most kora reggel is izzadt a képe. Szinte szemmelláthatólag másodpercek alatt születtek meg a szereplői. Mikor a kötényével letörölte a verejtéket, észrevette, hogy a másodemeleti manzárd ajtaján az asszony erősen figyelve lenéz a mély és meredek udvarba.

— • Tessen vigyázni — ordított a cseléd. — Még ki teccik esni ... —- Az aggodalom jogos volt, mert a manzárd ajtaja kifelé nyílt, rozoga ajtaja teljesen megbízhatatlan volt és az erjkélyt évekkel ezelőtt különben is lebontották, írért úgyis nagyon ingatagon lebegett az első eme- eti folyosó fölött.

Az asszony az ijedős cseléd hangjától meghatódva csakugyan hátrahuzódott, amit a cseléd hálás és fellélekző megkönnyebbüléssel vett tudomásul. Közben a kapu felé pillantott s lelkendezve újságolta az asszonynak:

— Gyün már a naccsága.

Reggel nyolc óra lehetett s az udvarban csakugyan feltűnt a füszeresné. Erősen lihegve ment fel a lépcsőkön, de a szókatlan lihegéséért nem csak a kacskarjngós, nehéz lépcső volt felelős, hanem a szokatlanul nagy meleg is. A füszeres- nét Knapik fényképész özvegye hivatta a cseléddel. Özvegy Knapikné e’ébe sietett legjobb barátnőjének s majdnem siró hangon hadarta:

— Irmuska, ne haragudj, hogy ilyen korán hivattalak, de muszáj veled éri megbeszélni. .

i lmusk* tágra nyílt szemmel néate a fiatal

özvegyet, aki a váratlan haláleset óta pár nap alatt éveket öregedett. Az előszoba falitükre kíméletlenül'megmutatta a kettőjük közötti különbséget. A gyászruha szinte tárgytalanná bágyasztotta még nemrégiben irigyelt és kívánatos teste vonalait, amelyek céltalanul pihegtek bele a közömbös levegőbe és a fájdalmat ígérő szürke holnapba. Rajta pedig friss lendülettel és kacér színekkel duzzad az élniakarás. Szinte kihívónak tetszett ebben a lakásban, ahol még frissen virult a gyász. A füszeresné pisze orráról mintha lecsúszott volna a részvét, alakját pedig gondtalan, színes blúz lebegte körül, azzal a könnyedséggel, amely itt a gyász tőszomszédságában annál kinzóbban hatott. Irmuska dacára annak, hogy nagyon kiváncsi volt a szokatlan hívás miatt, közben még azt is megfigyelte, hogy barátnőjének b^oldali arany szemfoga, amely eddig olyan frissen fénylétt szabályos Ívelésű ajkai között, most mintha kü'ön is gyászolna, annyira bágyadtan és hervadtan szomorko- dott a tompa fénytörésü szülékben.

A cselédet js kínozhatta a kíváncsiság ördöge, mert ő is bejött a szobába s fontoskodó, széles mozdulatokkal éreztette szükséges jelenlétét, de az özvegy egyetlen néma intésével á másik szobába invitálta Irmuskát.

— No beszélj mór, Magdus, — biztatta az özvegyet Irmuska, aki beült, helyesebben beömlött egy széles karosszékle és várta a titkot.

Az özvegy nem is hallotta legjobb barátnője biztatását. Tekintete lesiklott a szóba bútorzatáról, áthatolt a falakon, már nagyón messze kóborolt és elrévedezése tompa kábulatában, talán nem is érezte a vendég jelenlétét. A haláleset óta számtalanszor menekült igy a nézése a megszokott és lezárt otthon keretei mögül egy végtelen, nyílt v'lágba, ahol a dolgok mellett elsuhan minden érzéke, mert csak egyet lát, mindig ugyanazt, Knapik Artúr fényképészt, aki az övé volt egy látszólagos örökkévalóság óta s most mát nincs. Az. hogy meghalt, távolról sem fejezte ki azt a felfokozott veszteséget, amit mki a kereszttel 4»«flt*té*ett jelantett,

Főleg azóta, hogy valóban csak puszta név volt és egyéb semmi. Újból és újból megjelent a megboldogult feje abban a kitörölhetetlen pózban, amellyel mintegy bocsánatot kér tőle közönyös arckifejezéssel, azt is mondhatni: elnézést kér, amiért oly hirtelen el kellett menni, nemcsak hazulról, de általában erről a világról. Egyetlen pillanat alatt lejátszódott előtte szegény férjének megdöbbentően gyors „elmenetele". Vacsora után azzal ment le, hogy megveszi az Esti Újságot, mert enélkül nem tudott elaludni. Éjjeli szekrényének elmaradhatatlan kelléke volt a lap,' Már hozta is gondosan behajtva kabátja zsebében, mert ő nem volt olyan kapkodó ember, mint a többi, útközben soha sem nézett bele az újságba, ezzel talán sérelmet követett volna el imádott nejével szemben, ö nem akarta külön bezsebelni a szenzációkat. Majd otthon az ágyban, közösen fogják élvezni a legújabb híreket. De erre már nem is került a sor. Alig jött fel a lépcsőn, azzal a ráérő kényelmes járással s már útban volt a műterem felé, amikor hirtelen a szive felé kapott s nyomban összeesett. Az asz- szony a konyhában volt éppen, a tompa és gyanús zuhanásra kirohant a lépcsőházba s a váratlan szörnyű látványtól felsiikoltva, már csak elmosódva látta, mik is történnek körülötte. Pár perc múlva összeszaladt az udvar, a házmestér- né a szemben lévő cukrászdából telefonált a háziorvosért, de amíg az orvos megérkezett, már megérett a helyzet arra, hogy az orvos még az ajtóból állapíthatta meg a diagnózist, — Agyvérzés — mondta halkan maga elé, mintegy el- tnsuiyozni akarván az esetleges megszólaló ellenvélemény', 'jégzacskót rendelt a fényképész fejére, de mindez már csak egy gépiesen meginduló folyamat léleknélküli reflexe volt. Az orvos mozdulatainak meggyőződéstelen buzgalma tapintatosan megsúgta az asszonynak, hogy uj címadományozásban részesítette a végzet. „Özvegy" lett.

Ez a képsorozat azóta számtalanszor nerqctt le az özvegy előtt, de most, hagy legjobb barátnőjét. ilyen korán reggel magához kérette, holott ilyenkor nagyon is nélkülözte őt az ura. akinek füszeresboltjában telemarokra való dolog akadt, mos*', itt megérezte, hogy ennek a hiábavaló lamcn*á’ásnak s a múlton való rágódás- nak végképpen semmi értelme sincs.

—■ Hát miért is hivattál? — sürgette újból a füszeresné.

— Nem is tudom, hogyan kezdjem el?

(Folytatjuk.)'

2