Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-21 / 164. (4607.) szám
1938 julius 21, csütörtök* to^^Ma<Aarhirlap 7 Ne féljen a naptól l SZEPLŐK ..... ARtADNB krém egy fogalom 1 Garantáltan ártalmatlan, eltünteti szeplőit, májfoltjait és pattanásait, megfiatalítja, fel- üditi arcát. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNK krém és szappan 1 — Gyártja és póstán naponta friss szállítmányokat küld: ARIADNI kémiai és kozmetikai laboratórliim, Ph. Mr. VaSSkö Gyula gyógyszerész gyógyszertára a Szent Háromsághoz, Prelov, Masarykova U.81. -Tel. Z30. -Póetacsekkontósz.Praha 81.156. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában 1 ARIADNE törv. védj. (*) Németh Mária svájci hangversenyei. Németh Mária, a bécsi opera világhírű magyar énekesnője meghívást kapott Svájcba. A kitűnő énekesnő a nyár folyamán Svájc több városában fog hangversenyezni. (*) Tízéves a pöstyéni muzeum. Tudósítónk jelenti: Nagy hiány pótlásába fogott 1928-ban Winter Imre fürdőigazgató, amikor elhatározta, hogy Pöstyénben múzeumot létesít. Azonnal megkezdte az anyaggyűjtést és néhány munkatárs segítségével aránylag egész rövid idő alatt tekintélyes gyűjteményre tett szert, amelyet a Kurszalon egyik szárnyában helyezett el ideiglenesen. A Vágbori, Vigvár és Vágőr községekben végzett ásatások és kutatások igen gazdag anyagot hoztak napvilágra. Amikor a muzeum gyűjteménye már fölszaporodott, megalakult a Pöstyéni Muzeum Társaság, mely azután a fürdőigazgatóság költségén gyűjtött anyagot átvette. A közönség érdeklődése a muzeum gazdag gyűjteménye iránt nap- ról-napra nő. S valóban, a muzeum archeológiái, kultúrtörténeti, etnográfiai, geológiai és balneológiái gyűjteményei, valamint Pös- tyén és környékének faunája és flórája a látogatóknak tanulságos szórakozást nyújtanak. A pöstyéni múzeumban őrzött magyar vonatkozású gyűjtemények is nagy értéket képviselnek. (*) Hajmássy Ilona Molnár „Testőrijének női főszerepét játssza filmen. Egy Hollywoodból érkezett kábel jelenti, hogy Molnár Ferenc világhírű vígjátékénak, a : „Testőrinek el fogják készíteni a filmváltozatát és a női főszerepet Hajmássy Ilona játssza. Emlékezetes, hogy ezt a parádés női főszerepet annakidején Varsányi Irén alakította felejthetetlenül a Vígszínházban. Hajmássy Ilonát első filmszereplése után angol nyelvmesterek, sporttrénerek és kozmetikusok vették kezelésbe, hogy teljesen „átalakítsák’' az amerikai közízlésnek megfelelően és azt a nőtipust faragják belőle, amely az amerikai közönség szépségideálja. A Metró- gyár, úgy látszik, meg van elégedve Hajmássy Ilona haladásával és ezért bízta rá a Mólnár-féle női főszerepet. A gyár zenés és énekes produkciót készít a Molnár-darabból és ezért Hajmássy Ilona partnere Nelson Eddy lesz. (*) Török diplomáciai lépés egy Kordafilm miatt. Londonból jelentik: A török kormány diplomáciai utón tiltákozott az angol külügyi hivatalban a „Zendülés a sivatagban” cimü film miatt, amelyet Korda Sándor készittet jelenleg és amelynek tárgya Lawrence ezredesnek, „Arábia koronázatlan királyának” kalandos élettörténete. A török kormány sérelmesnek találta a film azon részeit, amelyek az araboknak a török hadsereg fölött a világháborúban aratott győzelmét ábrázolja. (*) A szovjet bojkottot indított Rachmannova Tolszíoj-könyve ellen. Becsből írják: Rachmannova, a Bécsben élő emigráns írónő, tudvalévőén a közelmúltban adta ki Tolsztoj házasságáról írott könyvét, a „Halhatatlan szerelmesét." amelyben hiteles adatok alapján lerombolja azt a hamis bálványt, amelyet az orosz .,tolsztojá/nusok“ és európai rajongói igyekezték Tolsztojról állítani. Csak természetes, hogy ezek után Rachmannova ellén a támadások végtelen sorozata indult meg-s az orosz írónőt Sztálinok lapjai, de a szélső baloldali francia és amerikai lapok js a legk ép télén ebb rágalmakkal illetik. Riaclhmannova nem válaszol ezekre a központilag irányított támadásokra, mért, mint egy újságíró előtt kijelentette, nemcsak az olvasók, de az irodalomtörténet itétőszéke előtt is vállalja a felelősséget azért, amit Tolsztoj házasságáról irt. — A könyv ellen, amely kétségkívül nem a legszebb színekben tünteti fel az orosz iró viharos botrányokkal teli házaséletét, a szovjet hivatalos körei bojkottot hirdettek, ami azonban nem akadályozhatja meg azt. hogy a „Halihatatlan szerelmes*1 például Newvorkban már a hatvanezredik példányban jelenjen meg . . . AZ UNGVÁRI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Csütörtök: Egyetlen éjszakára. Lázár Mária vendégfelléptéveL AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Julius 21: A milliomosok. julius 22—23—24: Csillagos lobogó alatt* Julius 25—26: Vére: tíz ügyvédkisasszony* Kevesen látogatják a kassai kiállást Veszedelmes módon mutatkoznak meg a sokmilliós vállalkozás szervezési hibái ■■■ A politikai propaganda kétes győzelme a gazdasági szempontok fölött Hol történi a végzetes hiba? KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) Széles körökben nagy feltűnést keltett a PMH első beszámolója a kassai kiállitásról. Nagyjelentőségű, közérdekű rendezésről van szó és igy fontosnak tartottuk Kassa város ősi presztízse szempontjából, hogy tárgyilagosan és őszintén írjuk meg első benyomásainkat, amelyeket két nappal a megnyitás előtt szereztünk a kiállítás színhelyén. Azóta a kiállítást ünnepélyesen megnyitották, azóta összesen négy nap telt el serény munkával, de az általános kép csak annyiban változott, hogy az épületek külső munkálatai a megnyitásra elkészültek és a terep is járható. Első beszámolónk teljes helyeslésre talált azok szemében is, akik a megnyitás után látták a kiállítást és nemzetiségi különbség nélkül, magyar, szlovák és cseh 'körökből kaptunk elismerést az őszinte ismertetésért. Olyanok is, akik egészen közel állnak a kiállítás rendezőségéhez, kijelentették, hogy a PMH tudósítása nyújtotta az első igaz képet a kassai kiállitásról. A rendezés alapvető hibái Mindez mutatja, hogy nem animozitás, még kevésbé politikai meggondolás vezetett bénnün- ket cikkünk megírásában. A hiba éppen a másik oldalon van: abban, hogy a kiállítás rendezőségét elsősorban nem az annyira szükséges gazdasági szempontok, hanem politikai szempontok vezették az előkészítésben és megszervezésben. A következő kérdés az, hogy jól oldotta-e meg kitűzött feladatát a rendezőség? Az általános felfogás — ismételjük: nemzetiségi különbség nélkül — az. hogy nem jól oldotta meg feladatát a kiállítás rendezősége. Ha minden panaszt és minden véleményt meg akarnánk rögzíteni, úgy jónéhány számunkat teleirhatnók a kassai kiállítás anyagával. A mi felfogásunk tehát az, hogy lehetőleg rövidek és feltétlenül tárgyilagosak legyünk. A politikai propaganda A jól informáltak, a beavatottak panasza elsősorban a rendezés központi szerve ellen irányul. A központi irányításnak tudják be, hogy a legnagyobb költséggel létrehozott nagy épületek kiállítási anyaga majdnem kizárólag a politikai propagandát szolgálja. Ez az anyag — tekintve a kiállítások megszokott gazdasági és látványos jellegét — nem alkalmas a tömegek oly arányú vonzására, hogy egy ilyen milliós befektetésü vállalkozás rentábilis legyen. A kiállítás gazdasági része viszont — különösen a magánkiállitók részvétale — olyan kisarányu, hogy távolról sem felel meg egy országosnak hirdetett kiállítás keretének. A közintézmények kiállításának zömét képek és grafikonok alkotják, eltekintve a vasúti, postai és távirdai gépektől, amelyek általánosan ismert típusok. Messze kimagaslik ezek között az erdészeti kiállítás, amely valóban változatosan, szemléltetően van elkészítve és úgyszólván egyedül fedi a kiállítás fogalmát. (A látogató itt a jól összeválogatott valóság alapján nyer képet arról, hogy mi az erdő és mi az erdőipar.) Szép az iskolai kiállítás is, amely az északi elemi iskola csatlakozó épületében van elhelyezve, csakhogy, sajnos, erről a kiállitásról kevesen tudnak. Semmiféle útbaigazító tábla sem emlékezik meg. róla és nagyrészt csak azok jutnak el erre a kiállításra, akiket a közvetlen rendezők invitálnak meg. A gyenge mag A magánkiállitás volna az, ahól a valóban látni vágyó közönség némi üdülést és kíváncsiságának kielégítését találhatná, de ez a rész, mint említettük, nagyon gyengén sikerült. Annyira sem, mint egy közepes méretű mintavásár. A szervezés hibája itt egészen nyilvánváló. Tudjuk, hogy a kiállítási iroda kezdetben csak levelezéssel próbált kiállítókat akvirálni és csak úgyszólván akkór kezdte meg a rég bevált módszert, az ügynökök által való akvirálást, amikor már későn volt. Mintegy három hónappal ezelőtt kapott végre megbízást négy ügynök a kiállítók megszerzésére. A pozsonyi ügynök, akire a nyugatszlovákiai iparosok és kereskedők megszerzése jutott, nagy villanyszerelési vállalat tulajdonosa és igy törekvése főleg az volt, hogy a megakvirált kiállító cégek őt bízzák meg a villanyszerelési munkálatok elvégzésével. A történelmi országokban Rostlapil mérnöknek, a kiállítási iroda vezetőjének fivére végezte az akvirálást. Egy-két reprezentáns vállalat kivételével — Skoda, Kolben-Danek stb. — nem sikerült azonban a nagy csehországi és mórvaországi cégeket a kassai kiállításra megnyerni. A nagy cégek részben azzal az indokolással tértek ki, hogy már nincs elég idő a megfelelő méretű kiállítás előkészítésére, részben pedig a magas helybérek miatt vonultak vissza. Megtörtént, mint közöltük, hogy az utolsó napokban a kiállítás vezetősége hajlandó lett volna árengedményt nyújtani, ekkor azonban a vállalkozó már elkésettnek nyilvánította az ügyet, így adódott azután, hogy a történelmi országok kiállítóinak közös pavillonja sem telt meg odavaló cégek kiállítási anyagával, úgyhogy ebbe a pavillonba is közelebbi országrészek kiállítói kerültek. Távolról sem lehet impozánsnak nevezni a történelmi országokból idekerült anyagot. Igen sok jelentéktelen tömegcikket láthatunk itt, nagyrészt vásári árut, amilyet néhol uccai árusok is kinálgatnak. A keletszlovákiai szervezéssel megbízott ügynök is későn kapta a megbízást és bár ez az ügynök dolgozott a legjobban, már nem sok eredményt érhetett el. Legfeltűnőbb a híres kassai kisipar távolmaradása. A kassai kiállítók nagyrészt kereskedők, akik nem itt készült portékát állítottak ki. A helybeli nagyipart egy gépgyár és egy csillárgyár képviseli méltóképpen, — a dugógyár pedig ötletes rendezéssel — a kassai és környékbeli művészi kisipar azonban úgyszólván seholsem lelhető. Egyedül a kassai cipészek állították ki közösen egy kicsiny fülkében. Teljesen távolmaradt a kiváló asztalosipar, a művészi kovács- és lakatosipar, nem látjuk sehol az igen tehestéges kassai és környékbeli fafaragókat, ötvösöket, berendezési tervezőket stb. Pedig vannak jelek, amelyek azt mutatják, hogy a kassai müiparosok igen szépen szerepelhettek volna. Az egyik falon látjuk Fenyves József mérnök intarziás fafurnir-képeinek kiállítását, amely méltó módon elhelyezve bizonyára a kiállítás egyik attrakciója lehetne. Ezek a képek, amelyek Mlöodh miniszter figyelmét is felkeltették, hihetetlen műgonddal és újszerű technikával készült művészi alkotások s azok a legújabb divatu luxus-butoripar- ban használhatók fel. Máris nagy érdeklődés mutatkozik e képek iránt nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Jellemző, hogy ezek a műalkotások a drága helybérek miatt csak a pa- villon deszkafalára kerülhettek és esténként le kell szedni, néhogy esetleg egy éjszakai zivatar tönkretegye őket. Ez a példa is mutatja, hogy az igazán szépet produkáló kézmiiiparosokat a magas helybérek tartották távol a kiállítástól. így azután nem is csodálható, hogy sok fülke üreaen maradt a meglevő csarnokokban is, pedig a hozzáértők véleménye szerint még három-négy nagy deszkacsamokot lehetett volna építeni és megtölteni kiállítási anyaggal, ha idejekorán és helyes módon történt volna a kiállítók megszervezése, Kevés a látogató Beszéljünk arról, hogy még nincs megnyitott vendéglő, nincs trafik a kiállítás területén? Hogy az esti világitás gyenge és igy a népszerű vurstli sem yonz elég esti közönséget? Ahogy két nappal a kiállítás megnyitása után újra végigjárjuk a csarnokokat, alig találkozunk látogatóval. A kiállítók maguk csinálnak egy kis mozgalmat, sétálgatnak, szomszédolnak és főleg panaszkodnak. Ki győzné itt valamennyi panaszt feljegyezni? Az egyik kiállító amiatt panaszkodik, hogy még mindig nem kapták meg a fényképes belépőket, a másik elmondja, hogy szombaton egyáltalán nem engedték be a kiállítás területére. Áruval megrakott kocsival érkezett, de vissza kellett fordulnia, mert egy munkás állt a bejáratnál, aki teremtett lelket sem engedett be. (A sors különös kedvezéséből ezzel a munkással is találkoztunk a munkanélkülihivatalban (!) és ő is megerősítette ezt az esetet. Szigorú parancsot kapott, úgymond, hogy senkit sem szabad beengedni.) Az egyik kiállító boldog, hogy végre újságírót lát, akinek elmondhatja. hogy társát, aki prágai cseh kereskedő, miként akarták kidobni a kiállítási irodából. Azt kérte az igazgatótól, hogy ráfizetés ellenében nagyobb fülkére cseréljék be kiállítási helyét, hiszen van bőven üres fülke. A válasz ez volt: ki innen! A központi igazgató Alig van ember, akinek ne- volna panasza a központi igazgató ellen. Saját nemzettársai is haragusznak erre a cseh nemzetiségű „ázakértő- re'\ aki már több kiállítás rendezésében vett részt, de itt csődöt mondóit a tudománya. Neki tulajdonítanak úgyszólván mindent Azt, hogy elkésett a kiállítók megszervezése, hogy teljesen elégtelen maradt a látogatásra irányuló propaganda. Pedig külön propaganda-bizottság működött kezdetben a vezetőség mellett a bizottságban kiváló szakértők foglaltak helyet, akik igen életrevaló indítványokat terjesztőitek a vezetőség elé. Közel húsz indítvány történt a bel- és külföldi propaganda megszervezésére, a megfelelő sajtópropaganda megteremtésére, de a vezetőség nem Is reagált az indítványokra* így aztán a propaganda-bizottság három ülés után beszüntette működését* Elmaradt az ilyen rendezéseknél nélkülözhetetlen sajtóbemutató is, mert későn gondoltak a megrendezésére* A központi igazgatónak tulajdonítják, hogy nem sikerült megszerezni a párisi világkiállítás csehszlovákiai anyagát, mert annak összeszedésére is korábban kellett volna góndolni. Sok minden egyebet tulajdonítanak ennek az urnák, amikről egyelőre nem akarunk beszélni. Kétségtelen, hogy csalódtak benne azok, akik megbízták, akik olyan hatalmas jövedelmet — legalább mintegy tiz-fizenötezer korőnát havónta — biztosítottak számára az eredményes munka reményében. Hat-hét millió korona befektetés A főhiba kétségtelenül a veretőszemély megválasztásában völt, helyesebben abban, hogy nem bíztak az itteni őslakos szakemberek képességében. Maxon polgármester megnyitóbeszédében azt mondta, hogy Kassa városának" még nincsen tradíciója kiállítások rendezésében és a jelenlegi kiállítás jó alkalom a tapasztalat- szerzésre. A tandíj mindenesetre drága egy kicsit. Eddig mintegy hat-hétmillió koronát fektettek bele a kiállításba. Három nappal a megnyitás után nagyon kevés a látogató, főleg pedig nagyon kevés az idegen. A kassai szállodákban rengeteg az üres szoba... Sürgős é« elhatározó Intézkedésekre van szükség, hogy a kiállítás anyagi eredménye menthető legyen. Kassán rendeztek már kiállításokat, nagyon szép kiállításokat, amik mindig jól sikerültek, ha nem is voltak túlméretezve. Kassának van tradíciója kiállítások! rendezésében. A kassai őslakosságnak! * Maxoü polgármester ur arról világosit fel bennünket, hogy az állandó épületek oldalfalai csak ideiglenesen készültek faforgács és beton- habarcs keverékéiből és azokat más falakkal fog- !yák kicserélni, mielőtt az épületeket átadják yégleges rendeltetésének a műegyetem számára.
