Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-21 / 164. (4607.) szám

XVII. évf. 164 (4607) szám ■ Csütörtök • 1938 július 21 Előfizetési éri évente 300, félévre 150, negyed* évire Té, bevonta 26 k4„ külföldre: évente 45Ó, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. ■flyes ssém áré 1.20 KI, vasárnap 2,— Ki. Szerkesztőség: Prága IU Panská u lic el 2. IL' emelet • Kiadóhivatal: Prága IU Pánská uliee II, III. emelet • • TELEFON; 3 0 3-1 1. # • SÖRGŐNYCIM: HÍRLAP, PRAHÁ. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja A magyar államférfiak római napjai A magyar-jugoszláv viszony kiméiyüése áll a római tárgyalások középpontjában Vlrglnlo Garda cikke az olasz-német-magyar-jugoszláv összefogásról — Imrédy és Kánya a Vatikánban és a pápánál — A magyar miniszterek megtekintenék a fasiszta szodális és egészségügyi intézményeket Királylátogatás Párisban (*) A diplomáciai mü, amire fölépült a 19. század világrendje, a szentszövetség volt. Reáépült minden hatalmi ténye a kor­nak s ellene irányult valamennyi nemzeti és szociális forradalom. A 20. század történeté- bén ilyen szerepet tölt be az entente cor- diale, ez volt áz alaptétel, amire később föl­épült az egész hatalmi rendszer, mely ma is, há Ingadozva is, de változatlan érvénnyel képviseli a nagykapitalista demokráciák ér­dekeit a világ többi, elégédetlén vagy sor­sukba bélétörődő hatalmaival szemben. Az enténte cordiale 1904-bén létesült hosszú, évszázadokra menő angol—francia viszály nyomán, azonos érdekék s azonos félelmek kohéziójából. Akkor égy angol fcirálylátoga- tás adta megszületéséhez az intuíciót s most, harmincnégy esztendővel később majdnem hasonló; körülmények között újból angol ki­rálylátogatással demonstrálják, hogy még él s hogy éréjé hem csorbult ki. Ami e két lá­togatás között történt, az körülbelül a hu-, szadik Század élső félének mozgalmas és véres története, súlyos bizonyító anyag aZ enténte cordiale mellett — és ellen, v Biztosan érdekesebb lett volna a. látoga­tás — legáláb is az újságírók számára — hogyha a jélénlegi’Uralkodó helyett fivére, VIII. Edvárd hajttat be Párisba Lebrun ol­dalán. Már csák azért is, mert VIII. Edvárd égyéniségébén sok volt a közös vonás VII. Edvárddal, a nagy diplomata-uralkodóval, aki megcsinálta áz enténte cordialét s aki útnak indított egy olyan politikai játszmát, amely még ma sem ért véget s úgy látszik, még sok nemzedéken át fog tartani. VIII. Edvárdnak is megvolt az a képessége, ami­vel nagyapja megnyerte a világtörténelem minden bizonnyal egyik legnehezebb diplo­máciai csatáját, — megvolt benne a közvét­lenség, a kedvesség, a charme, amit különö­sen tud értékélni Róbespierre népe áz ural­kodóknál. VII. Edvárd harmincöt évvel ez­előtt kedvességévéi nyerte meg a franciák szivét, — pedig ez a szív akkor az angolok felé vastag jégpáncélba burkolózott Sok megbócsátanivalója volt a francia nemzét- nék és sok feléjtenivalója. El kellett felej­teni mindenekelőtt a világhatalmi elsőbb­ségért folytatott évszázados harc súlyos se­béit és még kellett birkózni azzal a gondo­lattal, hogy ebben a harcban Anglia máradt fölül s Franciaországnak be kell érnie a má­sodik nagyhatalom helyével. A felejtés és beletörődés nem ment könnyen a gloire nemzetének. Az angol forradalomtól Water­looig — mert hiszen ez volt a kor, amely Anglia világhatalmi emelkedésének legra­gyogóbb dátumait jegyzi föl — hét háborút viselt egymás ellen a két ország, s mint See- léy irja: 126 évből 64 háborúban telt el. S aztán Waterloo után is sok felejtenivaló akadt, egéézen a faschodai kalandig, ami nagyon fájt a franciáknak s nem csoda, hogyha már azon a ponton voltak, hogy szö­vetkezve Németországgal, világfrontot szer­veznek Anglia ellen. Araikor VII. Edvárd 1903 májusában mégéfkezétt Parisba, az a cél lebegett előt­te, hogy szétugrássza a franciá-német ba­rátságot. A feladat nem völt könnyű, mért hiszen a búr háborúk hatása alatt álig volt népszerütléhébb hatalma a világnak Ang­liánál: a humanisták nem tudták elfelejteni neki a búr háborúk kegyetlenkedéséit, a nacionalisták még Fáschodáért forraltak feóMiut etikáé. Érdekes és tanulságós, amit RÓMA. — Kedden délután Imrédy Béla magyar miniszterelnök, Kánya Kálmán kül­ügyminiszter, gróf Ciano és Basíiani állam­titkár, valamint báró Villani kvirináli ma­gyar követ a magyar követség tagjainak kí­séretében Castelfusano tengeri fürdőhely vendéglőjében megebédelt. Délután öt óra­kor a magyar vendégek megtekintették á fasiszta kórházat, amely Olaszország eg3dk legmodernebb kórháza. A kórház előtt a magyar miniszterelnököt és kíséretét Mo­réik professzor, az intézet igazgatója fogad­ta mintegy kétszáz fehérkabátos orvos élén. A professzor megmutatta a magyar vendé­geknek a kórház modern laboratóriumát és minden kényelemmel berendezett betegszo­báit. Mikor a vendégek a kórház levegoző erkélyére léptek, az ott fekvő tüdőbetegek meleg taps$ál és éljenzéssel fogadták őket A kórház színháztermében egy kisleány vi­rágcsokrot nyújtott át Imrédynek. Itt Mo­réik professzor a betegek nevében üdvözölte a magyar miniszterelnököt, aki meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést. A kórházból a magyar vendégek a Tevere partjára mentek s megtekintették a Musso- lini-fórumot. A fórumon Moratti tábornok, az ifjúsági szervezet parancsnoka fogadta őkét és az ő vezetésével megtekintették a testnevelési akadémiát. Az akadémián lelkes ünneplésben részesítették a magyar minisz­terelnököt és kíséretét. Ezután Imrédy mi­niszterelnök kegyelettel adózott a Duce ko­rán elhunyt bátyjának emlékműve előtt Az emlékmű megkoszorúzása után a ma­gyar államférfiak Mussolini társaságában a Tevere partján a tengerésznövendékek gya­korlóterére mentek. A növendékek gyönyö­rű szabadgyakorlatokat mutattak be. A gya­korlat után a tengerészapródok és a külön­böző fasiszta miliciaalakulatok diszlépésben vonultak él Imrédy miniszterelnök és Mus­solini előtt; majd a magyar és az olasz him­nusz hangjai után befejeződtek az ünnep­ségek. e diplomáciai mestermüről jegyez fel Mau- rois, az angol történet kitűnő francia isme­rője VII. Edvárdról szóló könyvében, — ér­dekes és tanulságos, már csak azért is, mert megmutatja, mennyire hat a demokratákra, ha egyszerű igazságokat királyok szájából hallanak. VII. Edvárd tapintatosan, szelle­mesen és mindig a legjobb pillanatban tud­ta mondani a franciáknak azt, amit éppen hallani akartak. Ez volt a titka e látogatás sikerének. Na meg az, hogy VII. Edvárd nem olyan benyomást tett a franciákra, mint egy király, hanem mint egy ember, aki szeret jól enni, diszkrét szakértelemmel mustrálja á Szép asszonyokat, élvezi a fran­cia színházat és a francia pezsgőt s aki méltóságát ezekben az ünnepi pillanatok­ban is valami olyan utánozhatatlan köny­Mussolini igén meleg búcsút vett Imrédy Béla miniszterelnöktől és kíséretétől. A ma­gyar államférfiak gróf Cianó kíséretében visszatértek á Villa Madame-ba, ahol dísz­vacsora volt tiszteletükre. Díszelőadás Giglivel RÓMA. — Az olasz főváros lakossága ked­den este az antik Róma legszebb színházában, a Terecalla-ámK:'* átrumban rendezett díszelő­adáson ünnepei magyar vendégeket. A húsz­ezer főnyi közönség teljesen megtöltötte a néző­teret. A nézőtéren Róma minden társadalmi RÓMA, — A pápai udvar gépkocsija szer­dán reggel kilenc órakor érkezett a Villa Ma­dame elé, hogy Imxédyí és kíséretét a Vatikán­ba szállítsa, A magyar államférfiak a Vatikán­ban Pacélli bíboros-állam titkárt látogatták meg, majd az albanoi hegység felé folytatták útjukat, hogy a Castelgandolföban tartózkodó Szent- atyánál tegyenek tisztelgő látogatást. CÁSTEL GANDOLFO. — Ma délelőtt kü­lön kihallgatáson jelent meg a pápánál Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügy­miniszter. A? államférfiakat Pacelli bíboros-* államtitkár mutatta be a Szentatyának, aki a két magyar államférfival szívélyesen elbeszélge­tett. Később Imrédy miniszterelnök feleségét fo­gadta a Szenfatya és atyai rokonszenvét nyilvá­BUDAPEST. — A római politikai tárgya­lások során elkészített jegyzőkönyveket ma délután teszik közzé. Imrédy Béla magyar miniszterelnök á hivatalos tárgyalások befe­jezése után még néhány napig Olaszország­ban marad, hogy tanulmányozza a fasizmus uj alkotásait. Imrédy vasárnap érkezik haza Budapestre és a jövő hét folyamán folytatja a milliárdos terv végrehajtásával kapcsola­tos tárgyalásokat. Az Esti Újság római tu­nyedséggel viselte, hogy nem kellett lebo­rulni előtte, arait a franciák, — mióta lát­ták egy uralkodó fejét a nyaktiló alatt le­hullani, — nem szívesen tesznek, hanem egyszerűen szeme közé lehet mosolyogni. VII. Edvárd nemcsak Angliáról, hanem a királyokról is megváltoztatta a franciák vé­leményét s ezzel az utolsó lélektani akadályt is elhárította a két nagykapitalista nemzet barátkozásának utjából. Amit utána a mi- Oisztérék és diplomáták faragtak e művön, már csak részletmunka volt, biztosán fon­tos és maradandó részletmunka, de hibáik éppoly kévéssé ingatták meg, mint ahogy sikereik nem tették sokkal szilárdabbá a müvét. A németek soha nem tudták megbo­csátani VÍI. Edvárdnák ezt a lépést s á )o- carnói politika legidillébb napjaiban jelent, osztálya képviselve volt. Este kilenc óráikor lé­pett a színház díszpáholyába Imrédy miniszter­elnök feleségével Mussolini, Ciano és Kánya társaságában. Leírhatatlan lelkesedéssel fogadta őket á közönség. A közönség Magyarországot és a Dúcét éltette és a hangorkán csak akkor ült el, amikor Verdi „Aida“ cimü Operájának kezdő akkordjai felhangzottak. A főszerepet Benjamino Gigli világhírű tenorista énekelte, aki Mussolini személyes felkérésére szakította félbe szabadságát, hogy a díszelőadáson részt- vehessen. A zenekart De Fábrici híres karnagy vezényelte. nitottá előtte a magyar nemzet iránt. Magyar- országnak, á magyar népnek és vezéreinek pá­pai áldását küldte. A pápa Imrédy Béla miniszterelnöknek a Pius- rehd nagykercsztjét, Imrédynének a hölgyeknek adományozható legmagasabb pápai kitüntetést, a Pro Eceláésia et Poníifice keresztjét adomá­nyozta. Kánya Kálmán külügyminisztert ugyan­csak a Pius-rend üagykeresztjével, gróf Géáky István meghatalmazott minisztert pedig a Szent, Szilveszter-rend nagykeresztjével tüntette ki. - Ezenkívül a magyar államférfiak kíséretének tagjai is magas pápai kitüntetésben részesültek, Pacélli , bíboros-államtitkár délben háromné­gy edegy órakor a Villa Madaráéban visszaadta Imrédynek és Kányának a látogatást. dósitőjának értesülésé szerint Mussolini még ez évben visszaadja Imrédy látogatását Bu­dapesten. A Vatikán lapja a látogatásról RÓMA. ~!r Az Osservatore Romano élénken foglalkozik a magyar államférfiak római utalásával és szívélyesen üdvözli a magyar vendégeket. A Vatikán lapja beje­lenti, hogy Imrédy miniszterelnök és Kánya meg, még pedig egy weimari publicista tol­lából vaskos könyv VII. Edvárdról s az úgynevezett angol bekeritési politikáról. Megint úgy látszott, hogy inkább a fran­ciákkal, mint az angolokkal hajlandó bé- külni a birodalom, dé aztán, mint tudjuk, történt, ami történt s ebből a békülésből nem lett semmi. - • így kanyarodótt vissza Európa ismét az entente cordialehoz. áz angol királylátogatás' hoz, igy melegedtek föl ismét régi pohárkö­szöntők frázisai s ugylátszik, Nevtlle Cham- berláin sem tehét majd egyebet, mint amit apja tett, a nagy Joe, megpecsételj a szö­vetséget a két. hátálom között s halad to­vább a régi utón, mely remélhetőleg nem a tegnapi célókhoz vezet vissza. fi Valutánkén és a pápánál MussoSini még ezidén visszaadja a látogatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom