Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-17 / 161. (4604.) szám

Hal számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 Ki /®»\fMa; Kis Magyarok Lapja Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • F\ képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.— Kő. •>i A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c el 2, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága I!., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11 # « SŰRGÖNYCIM HIRLRP, PRflHfl, TANÍTÓ dicsérete Irta: SZIKLAY FERENC Többizben volt alkalmunk megdicsérni azt az önzetlen, lelkes, fáradhatatlan, idegfeszitő mun­kát, melyet a magyar tani tótársadalom Szlová­kiában és Kárpátalján az ifjúság felnevelése s ezzel a magyar jövő biztosítása, szebbé tétele érdekében kifejt. Volt alkalmunk megmutatni, hogy pedagógiai és didaktikai munkamódszerük mennyire a kor színvonalán áll s a pár hónap­pal ezelőtt kiadott, Boross Béla szerkesztette „Cselekvő Iskola'4 cirnü könyvük mennyire megfordítja az eddigi munkamenetet. Nem a tu­dásanyag kívülről való közlésével igyekszik a gyermeket az életbe kibocsátani, de beviszi az életet az iskola négy fala közé s így az öntudat- rs ébredés első percétől valami szerves kap­csolatot teremt a gyermekiélek és az élet között. Ám a „kisebbségi" magyar tanító munkája nemcsak pedagógiai és. didaktikai munka, külö­nösen faluhelyen nem az, mert igen-igen sok- szálu az a kötelék, mely a magyar tanítót a köz­élet minden ágazatához hozzáfűzi, gazdasági, kulturális, társadalmi vonatkozásban. A' tapit<5 —- á lelkész mellett’ — a magyai falu Jelkel Nemcsak az iskolán kívüli népművelés nehéz befolyásolja, mert ha más is, nem egyenlőtlen értékű a kétféle fegyverzet. A SzÁMTE által minden tanító lelkében ki­fejlődött közösségtudat ma férfias nyíltsággal, * 1 2 3 elszántan ki mer állani a fórumra s a mintegy másfélezer főnyi hatalmas tömeg meg meri mon­dani, mi a feltétele „a szlovákiai magyar kul­túra békés fejlődésének s a magyar kultúra hi­vatásos munkásai, a magyar tanítóság lelki meg­nyugvásának." — Szint mer ma vallani, hogy biztosítani kívánja „a Szlovákiában élő magyar nemzetiség nyugodt és békés fejlődését és az itt élő más nemzetiségekkel való harmonikus együttélést", mert „ez a mai rendkívül komoly és sorsdöntő időben elsőrendű államérdek". Az idézeteket a SzÁMTE 1938 május 25-én Léván tartott központi gyűlése határozatának bevezetéséből vettem, mely a napokban jutott kezembe. — A határozat egyes pontjait, me­lyek „a magyar tanítóság sérelmeit és kívánsá­gait sorolják fel, nemrégiben ismertettük. (L. PMH julius 1-i, 148. sz.) Itt inkább csak a kí­vánságok erkölcsi hátvédjére, vagy alapjára sze­retnék tehát rámutatni, amelyek igazolják, hogy A „főpróba" tanulságai Mit tanultak a nagyhatalmak tábornokai a kétéves spanyol háborúból ! A légi fegyverek nem dönthetik el a háború sorsát - A városok légi bombázásának hatása - Katonai megfigyelők sza véleménye a modem hadviselés fegyvereiről ­munkájára gondolok itt,- hiszen- ez a munkakör lényegében az iskolában elvégzett feladat foly­tatása. Nemcsak arra, hogy a tanító egyúttal a községi könzkönyvtár vezetője, az egyházi' vagy világi énekkarok hivatott karmestere. Színházi rendező, kertész, mezőgazdasági ta­nácsadó, szövetkezeti könyvelő s ki tudná a _■— rendesen ingyen vállalt — sokféle munkakört mind számba venni? — A falusi magyar tanító munkája nem a szorosan vett tanórákkal kez­dődik és végződik, de tart kora hajnaltól késő estig, szakadatlanul. De a kisebbségi magyar tanító élete nem is csak munka. Nehéz küzdelem is egyúttal. — Küzdelem az életért. Az élet biztonságáért. To­jástánc sok helyen, ahol a magyar érdekeket meg nem értő felsőbb körök szinte rossznéven veszik az iskola falai közül kisugárzó néppeda­gógiai, vagy gazdasági munkát. Küzdelem igen sok helyen az iskola létéért. Örökös poszton- állás a magyar tanító élete a magyar művelő­dés őrhelyein, a magyar falvakban. Húsz éve igy él a magyar tanító. Különösen az első években lehetett minden emberi erőt pórbára tevő a sokszor kényes, sokszor szinte lehetetlennek látszó helyzet. Ez a közös munkaszeretet a hivatás központi tényében: a nevelés-oktatásban, — a közös ér­dek, a tanitó-társadalom helyzetének egyöntetű biztosításában s a közös védekezés kollektív megszervezésének szándéka teremtette meg a magyar tanítóság öszefogó hatalmas szerveze­tet: a Szlovákiai Általános Magyar Tanitó- Egyesületet, illetőleg Kárpátalján a Krápátaljai Általános Magyar Tanitó-Egyesületet. A Szlovákiai Általános Magyar Tanitó- Egyesület ma, lehet , mondani, a legpontosab­ban, legeredményesebben működő magyar szervezetünk. Lapja, a „Magyar Tanító" minta­szerűen szerkesztett pedagógiai szaklap. Gazda­sági téren a Magyar Tanítók Szövetkezeti Könyvesboltja Galántán példát mutathat más testületeknek. Az egymástól elszigetelt, kereken kétszázötven, apróbb-nagyobb magyar falu tanítói, akik külön-külön teljesen ki lehetnek szolgáltatva a megnemértésnek vagy türelmet­lenségnek, a SzÁMTE által lesznek egységgé, szellemi fronttá, kollektív erővé. — Még igy is nehéz lehet a harc, hiszen politikai érdekek el­len kell felvennie a harcot — politikamentesen, ez csak a küzdelem taktikáját, szinte fizikáját, FRANCIA-SPANYOL HATÁR. - Az európai hatalmak vezérkarai, amelyek fi­gyelemmel kisérték a kétéves spanyol pol­gárháborúban alkalmazott haditechnikai eszközök és módszerek hatását, arra a meg­győződésre jutottak, hogy eddig még nem találtak ki olyan fegyvert, amely elég meg­semmisítő hatású lenne ahhoz, hogy végkép megtörje az elszánt polgári lakosság erköl­csi ellenállását Az utóbbi négy hónap alatt a nemzetiek legmodernebb hárommotoros bomba vetőgépei több, mint ötszáz légi tá­madást intéztek városok és falvak, kikötők és gyárak ellen és több, mint 2500 tonna súlyú bombát dobtak le anélkül, hogy az el­lenség lőszer- és élelmiszerellátását akárme­lyik ponton érdemlegesen meg tudták volna bénítani. A végkövetkeztetés, amelyre a semleges hatalmak katonai megfigyelői mindkét oldalon jutottak, az, hogy noha a bombavető repülőgép és a tank elsőrangú harci értékű segédfegyverek, de egyedül képtelenek a háború kimenetelét eldönteni. Mind a két fegyver megfelelő védelmi fegy­verek által semlegesíthető és a nemzetiek bombavetői, amelyek gyorsabbak és tökéle­tesebbek voltak, mint eddig bármely had­viselés hasonló fegyverei, hatásuk legna­gyobb részét a köztársaságiak légelháritó ágyúi következtében elveszítették, minthogy 5000 méter magasságból a világ legtökéle­tesebb bombavetője sem tud pontosan célba találni. Megsemmisítő hatású a légi fegyver, hogyha gyalogsági hadműveletek támoga­tására használják föl. Hegyes terepen töké­letesen tudja helyettesíteni a tüzérséget, va­lamint ütközetek előkészítésénél és a csata folyamán is a nehezen szállítható ütegek helyett eredményesen használható. 40 kilométeres sebességű) jobban bevált, mint az olasz és a német úgynevezett pe­helysúlyú tank, amely ugyan sokkal gyor­sabb mozgású, páncélzata azonban túlságo­san vékony. 7, A 75 milliméteres tábori ágyú, amely a világháború leghatásosabb fegyvere volt, a gépfegyverekkel szemben a spanyol há­borúban megbukott. 8. Megváltozott a légi háború taktikája is, amennyiben ma már nem alkalmazzák az úgynevezett repülőbravurokat. Az ellenséges repülők közötti egyéni pár­baj, amelyből a világháború annyi hősi legendája keletkezett, a modern hadvise­lésben teljesen eltűnik. A gyors bombavetőknek nincs szükségük úgynevezett vadászgépek fedezetére. Fran- co rendelkezett a Spanyolországban har­coló legjobb repülőkkel, mig a köztársasá­giak oldalán harcba vetett orosz repülőgé- kek kitűnőek voltak, de a köztársaságiak­nak nem voltak megfelelő pilótáik. Kvalitásos emberanyagban mindenkép­pen magasan fölötte áll a nemzetiek had­serege a köztársaságiaknak. Ez biztosította Franco számára eddig is a győzelmét. Meg kell jegyezni egyébként, hogy az orosz repülőgépek amerikai Boeing és Curtis-tipusu gépek voltak, amelyeket Oroszországban állítottak elő. Légi harc­ban a léghűtéses motorok alkalmasabbak, mint a vízhűtésesek. Ezekhez a pontokba foglalt megállapítá­sokhoz még a következőket lehet hozzá­fűzni: . A két év hadianyagvesztesége rendkívül nagy. Mind a két küzdő fél összesen körülbelül 1000 repülőgépet veszített. A jelenleg harcban álló repülőgépek száma nem egészen 800. Több, mint 800 tank vált hasznavehetetlenné, nem is számítva azokat a teljesen vagy részben Spanyolországban előállított páncélkocsikat, amelyek rendkívül gyorsan hásznavehetetlenné váltak. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN A döntő fegyvernem változatlanul: a gyalogság Ezeket a szempontokat véve alapul, a spanyol polgárháború mindkét frontján tar­tózkodó semleges megfigyelők arra a végső konklúzióra jutottak, hogy a spanyol háború nem hozott döntő újí­tásokat vagy éppen fordulatot a taktika és a technikai hadviselés terén. A katonai megfigyelések a következő pon­tokban foglalhatók össze: 1. A nemzetiek vezérkarának és tiszti­karának hatalmas tudásbeli fölénye a köztársaságiákkal szemben óriási eredmé­nyeket biztosított Franco részére annak ellenére, hogy mintegy 500.000 főnyi köztársasági hadsereggel csak 400.000 főnyi nemzeti katonaságot tudott szembeállítani. 2. A döntő fegyvernem továbbra is a gyalogság marad. Egy gépfegyverekkel és más technikai se­gédeszközökkel fölszerelt gyalogság válto­zatlanul a modern hadviselés tulajdonképeni alapja. 3. A jelenleg használt tankok praktiku­san semmivel sem jobbak, mint azok, améJyeket még a világháborúban hasz­náltak. A tankokat tüzérségi és gyalógsági tömeg­támadás esetén lehet csak alkalmazni, mint­hogy elszigetelt akcióban meglehetősen könnyeh megsemmisíthetek. 4. A légi támadás morális hatásáról alko­tott felfogás a spanyol háborúban szerzett tapasztalatok alapján erősen Megváltozott. Katonai szakértők véleménye szerint kizá­rólag morális célzattal végrehajtót légi tá­madásnak semmi értelme sincs. Földalatti védelmi kamrákkal jól fölszerelt város úgy­szólván teljesen biztonságban érezheti ma­gát a légi támadással szemben mindaddig, amig a bomba vetők légelháritó ütegek se­gítségével meglehetős magasságban tartha­tók. Saguntot 160-szor, Barcelonát 110-szer bombázták. 5. A lovasság modern, önműködő fegy­verekkel vívott háborúkban teljesen hasz­navehetetlen. Kevés esetben alkalmazták a spanyol háborúban a lovasságot és minden egyes tapasztalat azt bizonyítja, hogy a harcbavetett állagok 60 százaléka elpusztul. Megváltozott a légiharc taktikája 6. A harcok azt mutatták, hogy az orosz, úgynevezett középsúlyú tank (20 tonnás,_

Next

/
Oldalképek
Tartalom