Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-16 / 160. (4603.) szám
4 1938 fullus 16, szombat. ~*j Htítmuafudaü a föid kikul Ida: 1/Uubauec Pál Howard Hughes amerikai repülő és mii- üiomos három és fél nap alatt átrepülte a földtekét: Amerikából indult és oda tért vissza. Nem volt semmi hiba ebben a repülő bravúrban, úgyszólván az elegancia és könnyedség graciózus tánca volt, bizonyítva, hogy mire képes az ember, ha történetesen pozitív és konstruktív erők szolgálatába állítja képességeit. Hughes hason- lithatatlan technikai rekordja olyan hatással volt az emberiségre, hogy ezalatt a három nap alatt még a politikai eseményeket is háttérbe szorította és a világsajtó első helyen hatalmas cikkekben számolt be róla. Nem csoda, hiszen Verne legmerészebb álmai eltörpülnek a legyőzött valóság mellett cs Hughes teljesítménye után szédületes perspektíva nyílik meg azok előtt, akik találgatják az emberiség jövőjét. Mert hiszen bizonyosra vehető, hogy a repülőtechnika mellett a rádió és televízió épp igy fejlődik majd és utópiákkal vessen számot az az uj és újszerű H. G. Wells, aki regényes formában próbálja majd feszegetni, hogyan fest 1950. élet ezen a földön, élet és probléma, szenvedés és öröm, álom és valóság. Minden összefolyt a száguldás relációjában, eltörpült, semmivé vált, szürke lett, mint a távolba vesző látókör. A sztratoszférában az égbolt sötétlila, majdnem fekete, a nap fényessége homályba vész és nappal is világítanak a csillagok. Nem a mi világunk és mégis az, mert Piccard megállapította, hogy a kozmikus sugárzás az emberi élet olyan feltétele, akár a föld és viz, sőt talán jobban determinálja az embert mindennél, amit ismerünk. így hát rejtélyekkel teli világban élünk, de a repülő embert nem érdekli a világ megismerése, ő csak a kitűzött célt akarja, másra nem jut idő. Hughes nem tudott mit mondani Amerika millióinak, akik lesték a nagy rekorder megnyilatkozását. Minél gyorsabb a tempó, minél jobban távolodunk a földtől, annyival kevesebb a mondanivaló s önkénytelenül is eszünkbe juthat Madách Tragédiájának az Űrben játszó jelenete, amikor Ádám dermedt bábként kering az űrben s csak akkor tér beléje vissza az élet, amikor a Föld szellemének szózatát hallja. A repülő ember ilyen megdermed- ten keringő ,,báb istenség “ s nincs mondanivalója. A lelki elszegényedés tragédiáját mutatja ez: három nap alatt a föld körül, de annak, aki ezt a teljesitményt fel tudja mutatni, a levegő hóditó Roburjának nincs mondanivalója. Goethe hónapokon át utazott postakocsin Olaszországba, mindenütt megállt, ott is, ahol nem kellett a lovakat kicserélni, mert az élet minden megnyilatkozása érdékelte, mindenben meglátta az- örökkévaló Szellem megtestesülését: kőben, fűszálban és Faustban egyaránt. Lindbergh is azt mondta, hogy az Óceánt legyőző útja ,,unalmas" volt. Unalom és magasság szorgos és szerves összefüggésben állnak egymással s az unalomnak, mint a belső üresség érzetének egyik példája a szédülés, ha igen magasból tekintünk le. A lelki elszegényedés belső ürességet okoz, szédül az ember, aki igy tekint önmagába s milliókhoz intézett szózatában nem tud egyebet mondani, minthogy igen unalmas volt az ut. Hughes bravúrjának ez a lélektani oldala s ez az oldal, illetve ennek az analízise legalább oly fontos, mint a repülés diadala és a technikai fejlődés. A bravúr egyébként az amerikai világkiállítás szol- gálatában állt s mondhatni, amit a repülő bravúr időben jelent, ugyanezt jelenti térben az ilyen világkiállítás: halmozást, el- nagyítást, amely a szegénységet takarni hivatott. Két nap alatt a föld körül s néBaldócfürdő Í Tátrai gyermek- és diáküdülő ! fiuknak és lányoknak. Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké! ] Strand, evezés, tennisz, lovaglás, ! hizókura, stb. Orvosi felügyelet. Idegen nyelvek. Kedvező feltételek. Prospektus: Igazgatóság, Baidovte kúpele, p.Spi$skéPodhradi8. hány óra alatt megcsodálhatni a világkiál- litáson felhalmozott mindenségét az emberi termelő erőnek, pontosan ugyanaz. Nem vagyunk hálátlanok, jól tudjuk, mit jelent a fejlődésnek ez az irama, de szeretnék,, ha útközben egy erdő mentén leszállhatnánk s Európa meg Amerika közt legalább egy órát elterülhetnénk a gyepen s nem látnánk világkiállítást, csak úszó felhőket az égen. Ezt az órát, amelyet veszteségnek számit ! rekorder, nyugodt szívvel nyereségnek könyvelhetjük el. Szükségünk van erre az egy órára, hogy — — legyen mondanivalónk, ha nem is milliók, de a magunk számára. Aztán, nem bánjuk, jöjjön a rekord: két nap alatt, egy nap alatt a föld körül! Persze vannak, akik nincsenek megelégedve a dolgok ilyetén való fejlődésével s visszasírják az olajmécses, no meg a postakocsi korát, amelyről sztereotip szóval azt mondják, hogy ez volt a „régi jó idő.“ Nos, nemrég számította ki egy angol statisztikus, hogíy a postakocsi tízszer annyi embert ölt meg. mint a vonat. Egy másik statisztikus pedig azt bizonyítja, hogy a repülés veszély-velejárója korántsem akkora, mint a vasutközlekedésé. Egyebekben pedig mindez már csak azért sem fontos, — s Hughes teljesítményének értékelésénél azért mellékes, — mert a fejlődés a magaszabta törvényszerűségével történik s történni fog továbbra is, mert szükségszerű. Szükségszerű minden, ami az emberi megismerésből folyik, tehát a technikai haladás is. Három nap alatt a föld körül, — lehet, hogy 1950-ben már egy nap alatt s olyan kényelmesen párnázott kabinban tehetjük meg ezt az utat, mint amilyen a mai luxusvonat első osztálya. Ha pedig a sztratoszféra-repülés valósul meg, akkor mindez gyenge kezdet színében tűnik majd fel és Hughes rekordján mosolyogni fogunk, fölényes emberek, akik az ilyesmit pár óra alatt elintézzük. Ebben rosszat látni nem lehet s ha vannak született pesszimisták, akik minden technikai teljesítménynél a jövő háborújának kiteljesedését látják s eljövendő borzalmak infernóját festik meg elrettentő példaképp, úgy nem szükséges, hogy ezek kellemetlenül befolyásoljanak s rontsák azt a győzelmi hangulatot, amely az emberiséget áthatja, ha ilyen rekordokról, a technikai civilizáció ilyen fejlődéséről számolhat be, és minden pesszimista mellékzöngétől mentesen örömmel hisz benne, hogy az eljövendő korok kényelmesebbek, sőt talán etikai szempontból is jobbak lesznek. Mert nem szabad megfeledkeznünk annak a lehetőségéről sem, hogy az ilyen arányú technikai fejlődés egy ponton ad absurdum viszi a háborút, mint ellentétek ultima ratio- ját s hiába lesz az, hogy minden készüléknek egy ellenkészülék, a bombavetőknek lég elhárító üteg felel meg: a technika tökéletesítése mindkettőt könnyen lomtárba juttathatja és velük mindazt, amit ezen a téren fel fognak találni. Három nap alatt a föld körül ma. Egy nap alatt holnap. Néhány óra alatt holnapután. Ez pedig a legnagyobb valószínűséggel azt jelentené, hogy magától kiküszöbölődik, amitől a pesszimisták tartanak, azok, akik nem jó szemmel nézik, milyen mesébe illő rekordokat állít fel a ma embere. Ezen tehát valóban nem kellene búsulni s nem kellene a fejlődést kárhoztatni. Hughes rekordjával kapcsolatban rengeteg cikk jelent meg, viszont egy lényegesen érdekesebb tünetről nem emlékszik meg senki. Hughes ugyanis rádióösszeköttetésben állt Newyorkkal s mikor Moszkvába ért, csak annyit mondott a rádióba, hogy „jó időnk volt, nem akadt leküzdeni való nehézség. egyebekben pedig nincs sok mondanivalóm." Igaza van: nincs sok mondanivalója s nem is lehet. Madártávlatból látta a földet és a tengert, nem vette tudomásul, hogy lakatlan steppék és tultömött világvárosok, tengerek és hegyóriások felett jrepül, nem érdekelte semmi mindabból, ami, A SzKIE katolikus jellemképző munkájával egész embereket,hősi jellemeket akar nevelni a mai magyar élet számára A várgede! munkabizottsági ankét második napján a szociális munka és a nemzeti kulturmunka korszerű feladatait jelölték ki ■■■ A célt a keresztény és szociális magyar nemzeti társadalom kialakulása ■■ VÁRGEDE. — A Szlovénból Katolikus Ifjúsági Egyesület munkabizottsági amkétjámak második napján a szociális munka és a nemzeti kulturmunka ezidei feladatait szabták ki. Az első előadó, Záreczky István teológus a SzKIE szociális feladatairól beszélt. Előadásának eleijén kifejtette, mennyire szükséges korunk különböző áramlatai közepette szabatosan meghatározni a katolikus világnézet alapján az egyén és a társadalom egymáshoz való viszonyát, vagyis világosan lefektetni egyrészt az egyén kötelességeit a nemzeti társadalommal szemben, másrészt a társadalom kötelességeit az emberi személlyel szemben. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos feladata a katolikus ifjúságnak bekapcsolódni a magyar nemzeti közösség valamennyi egészséges szociális megmozdulásaiba, nehogy távolmaradásaival megbontsa a nemzeti közösség egységét. Majd a SzKIE gyakorlati szociális teendőire mutatott rá. Ezek közül mint legfontosabbat a szövetkezeti mozgalomba való minél intenzivebb bekapcsolódást ajánlotta a SzKIE ifjúságának. További fontos feladatként a falusi nyomor okozói, például az alkoholizmus, az urhatnámság, a divatmajmolás és az áldomás rendszer elleni küzdelmet jelölte meg. Végül felszólította az ifjúságot a legerőteljesebb harcra a kasztszellem ellen. Mert nem hivatása a SZ-KIE-nek elavult társadalmi rendszerek mellett sikraszállani, hanem a lelkek forradalma utján uj, osztály tálán, életre- valóan egységes magyar népi társadalom kialakításáért dolgozni. A katolicizmus szociális elvei szerint nevelt ifjúság a lehető legalkalmasabb a népi sorskö- zösségi tudaton alapuló, valóban keresztény és szociális beállítottságú magyar nemzeti társadalom kialakulásának előmozdítására. Az előadást követő vita után az országos munkabizottság elhatározta, hogy: 1, A SzKIE szociális tanfolyamokat fog rendezni a csoportvezetők számára. 2. Megszervezi a tagok takarék- pénztárát minden helyi csoportban. 3. Hatni fog tagjaira, hogy kapcsolódjanak be a szövetkezeti mozgalomba. 4. Tanácsolni fogja tagjainak, hogy lépjenek be a keresztény magyar munkásszervezetbe. 5. A propaganda minden eszközével kampányt indít a kasztszellem ellen. 6. Kampányt indít a munkásokat megkárosító, kizsákmányoló munkabérek ellen. 7. Fölkéri az egyházi főhatóságot egy önálló magyar Karitász-szervezet engedélyezésére, úgy, mint az a szlovák és a német katolikusoknak már régen engedélyezve lett. A délelőtti vita folyamán megjelent az anké- ton Bubnics Mihály püspök, a SzKIE országos fővédnöke, ki mély, bensőséges érzéssel kifejtette azt, hogy * a Katolikus Akció voltaképpen nem más, mint a mai idők szükségleteinek megfelelő lelki- pásztorkodás korszerű szerve, amelynek hatékonysága egyenes arányban fog növekedni a papság és a világi munkatársak természetfelettien apostoli lelkületével, A SzKIE és JKT A második előadó, Ivánffy Géza, az Országos Magyar Közművelődési Szövetség, ügyvezetője, a különböző magyar egyesületeknek a járási közművelődési testületekben való együttműködését tárgyalta. Rámutatott arra, hogy a különböző magyar népnevelői egyesületeknek zárt egységként kell fellépniük a csehszlovák államban. Ezt az egységes felsorakozást teszik lehetővé a járási közművelődési testületek, amelyek megalakításának és működésének módszeréről gyakorlati felvilágosításokat adott az előadó. , Az előadás után Bubnics püspök kijelentette,’ hogy a SzKIE elnöksége utasítani fogja valamennyi helyi csoportját a járási közművelődési testületekbe való erőteljes bekapcsolódásra, valamint arra is, hogy befolyásukkal mindenkor biztosítsák a JKT rendezéseinek keresztény szellemét. Kovács Gyula pápai kamarás, a SzKIE országos igazgatója sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy némely magyarlakta járásban még mindig akadályok gördülnek a magyar járási közművelődési testületek megalakulása elé. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalomnak gerincesen ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tör- vénybiztositotta jogai mindenütt érvényesüljenek, igy a járási közművelődési testületekkel kapcsolatban is. Történelemtanítás és iettemképzés A harmadik előadó, Magyar Ferenc országos titkár, a SzKIE nemzeti kuíturmuinkájáról szólva kifejtette, hogy a magyarság és a kereszténység felbonthatatlan egységgé forradtak a történelem folyamán, A nemzeti gyökérbe beléoltódott a kereszténység oltóága. Azóta a kettő oszthatatlanul eggyé lett. Mgyar kultúránkban többé szételemezni nem lehet, hogy melyik benne a keresztény alkotóelem s melyik a nemzeti. Történelmünk nagyjait. Szent Istvánt, Szent Lászlót,, Hunyadit, Mátyás királyt, a Rákócziakat, Széchenyi Istvánt s annyi mást a katolikum jellemalakitó ereje nevelte nemzeti életünk hőseivé. Ugyanígy akar a SzKIE katolikus jellemképző munkája egész embereket, hőst jellemeket nevelni a mai magyar nemzet, a mai magyar élet számára. Előadása további részében Magyar Ferenc kihangsúlyozta, hogy földműves népünk magyar nemzeti öntudatának fokozására, népünk nemzetté való kifejlődésének előmozdítására múlhatatlanul szükséges felkelteni földműves ltjainkban azt a tudatot, hogy a parasztság képezi nemzetünk éltető gyökerét s alapját, hogy továbbá a földmüvesmunka egyenrangúan értékes a magyar társadalom bármelyik többi rétegének munkájával és hogy mindezért a magyar parasztságnak minden oka meg van arra, hegy öntudatosan büszke legyen földműves mivoltára. Az előadást követő eszmecsere után a munkabizottság elhatározta, hogy: 1, a SzKIE a magyar történelem tanítását be fogja állítani ifjaink jeUemképzésénck szolgálatába , cs pedig oly módon, hogy rá fog mutatni nemzetünk nagyjainak jellegzetes magyar erényeire, továbbá azokra a sajátosan magyar hibákra, amelyek oly gyakran okoztak kárt nemzetünknek. 2. A SzKIE ebben a műnk a esztendőben fokozottabb mértékben ismertetni fogja tagjaival a mindennapi élet konkrét helyzeteire vonatkozó törvényadta magyar nemzeti jogainkat a csehszlovák államban. 3. Fel fogja hívni csoportjait* hogy az ifjúság vegye ld részét a magyar gyermekek magyar iskolába való beiratkozásának előmozdításában és propagálásában, 4. Nyomatékosan és állandóan figyelmeztetni fog mindenkit arra, hogy gondos szeretettel őrködjenek úgy beszédben, mint írásban a magyar nyelv tisztasága fölött. Uj csendőröket vesznek fel — államnyelv ismerete nélkül is PRÁGA. — A „Národ" mai számában közli, hogy a csendőrséghe bj. legénységi állománybeli személyeket vesznek föl. A pályázónak erkölcsileg feddhetetlen előéletűnek. legalább 21 s legfeljebb 35 évesnek, nőtlennek vagy özveg-' ’• gyermektelennek, legalább 165 centim • magasnak és katonaviseltnek kell lennie. Az államnyelv ismeretének a föltételét elengedhetik s megfelelő határidőt adnak annak elsajátítására. A szabályszerűen fölszerelt és felbélyegzett kérvényeket az illetékes országos csendőr- főparancsnoksághoz kell benyújtani, 1
