Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-15 / 159. (4602.) szám

^^•7V\AG^AR-HrKLfflB>

5

193$ julius 15, péntek.

Meg tudnak-e egyezni a kárpátaljai agrárok a ruszin ellenzékkel az autonómia kérdésében?

Bródy Endre képviseld nyilatkozik a PMH-nak a kárpátaljai kérdés körül folyó kulisszamögötti tanácskozásokról - - A megegyezés akadályai

r UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztöségünk|öl.) A Központi Orosz Nemzeti Tanács, valamint az ulkrán irányzatú nemzeti tanács mozgalmai s végül az amerikai ruszinok küldöttségének kárpátaljai szemleutja után az a pillanatnyi benyomás, hogy a kárpátaljai autonómia életbeléptetésének ügyében folytatott politikai akciók zsálkuccába jutottak.

Ma már a csehszlovák agrárpárt közismert autonómiajavaslatán kívül más ügy alig foglalkoztatja a közvéleményt. Még dr. Gerovszky fölött is napirendre tértek, aki pedig köztudomásúlag az ungvári tárgyalások befejezése után Prágába utazott, ahonnan — Hodfa miniszter- elnökkel való tanácskozás után — Párisba repült.

A kárpátaljai centralista körökben mindenki fellélegzett

Néhány nap múlva azonban Gerorvazky újból megjelent Prágában s azóta többször találkozott Hodza miniszterelnökkel,

'míg két társa egyéni elfoglaltsága miatt kénytelen volt őt itthagyni és visszatérni Amerikába.

Tekintettel arra, hogy a kulissza mögötti tárgyalásokról biztosat senki sem tud, olvasóközönségünk pontos tájékoztatása céljából lapunk kárpátaljai szerkesztője a nagyfontosságu ügyben

kérdést intézett Bródy Endre nemzetgyűlési képviselőhöz, az Autonóm Földműves Szövetség főtitkárához, aki egyben a központi orosz nemzeti tanács alelnöke,

hogy mint a legilletékesebb politikus, adjon részletes felvilágosítást a Kárpátalja minden nemzetiségét mindennél jobban érdeklő autonómia körüli tárgyalások mai állásáról.

A Kurtyák-párt és az agrárok eredeti megállapodása

Sorrend szerint első kérdésünk a következő volt:

Mi történt a központi orosz nemzeti tanács

legutóbbi, történelmi nevezetességű ülése után az autonómia ügye körül?

Bródy képviselő erre szóló válasza a következő volt:

— A központi orosz nemzeti tanács ismert ülése után egy három tagból álló küldöttség vitte fel a központi orosz nemzeti tanács határozatát Hodfa miniszterelnökhöz s ebben a határozatban az autonómia azonnali megvalósítását követeltük és pedig a finn autonómia mintájára.

— Ugyanebben az időiben ülésezett azonban az ukrán irányzatúak nemzeti tanácsa is, amely a horvát autonómia mintájára kívánta Kárpátalja autonómiájának megvalósítását.

■— A két nemzeti tanács határozata közötti egységre lévén szükség., megkezdtük a tárgya^ lést a politikai pártok és a két tanács között. Ezeknek a tanácskozásoknak az lett az eredménye, hogy

az Autonóm Földműves Szövetség és az agrárpárt között a követeléseiket illetően 7 pontból álló megállapodás jött létre, még pedig a központi orosz nemzeti tanács határozatával egybehangzóan s igy a központi orosz nemzeti tanács e hét pontból álló megállapodást egyhangúlag jóváhagyta és magáévá tette,

Az ukrán irányzattal nincs megegyezés

■— Az ukrán irányzatnak nemzeti tanácsa az autonómia bevezetését illetően kötött eme pártközi megállapodást hajlandónak mutatkozott magáévá tenni azzal a feltétellel, ha a központi orosz nemzeti tanács képviselete, valamint az orosz pártok reprezentánsai kötelezik magukat egy olyan megállapodás öt évre szóló megkötésére, mely szerint

az autonómia bevezetése alkalmával az ukrán irányzat az orosz irányzatuakkal 50 százalékos paritás szerint fog osztozkodni mindenen, tehát úgy a hivatalok betöltésében, mint a hivatalos nyelvhasználat és az iskolaügy terén stb.

— Ennek a követelésnek elfogadása azonban ellentétben volt a két tanács között előzőnap létrejött ama megállapodással, hogy az itt lakó nép — akár orosz, akár ukrán irányzatú — egy és ugyanaz, egy oszthatatlan egészet alkot,

ha mindjárt két kulturirányzat is küzd itt egymással. Ha tehát egy 50 százalékos paritás alapján nyugvó megegyezés jönne létre, ez azt jelentené, hogy a népet mégiscsak két részre osztottuk s végeredményében két népet ismertünk itt el. Egy ilyen megállapodásért nálunk senki nem vállalna felelősséget s éppen ezért

az ukrán irányzatuakkal a megállapodás nem jött létre,

— Ettől eltekintve azonban az orosz irányzatú pártok a szojmválasztás esetén az ukrán irányzatúak nélkül is tudnák a Hodza miniszterelnök kívánsága szerinti orosz többséget Összehozni és biztosítani, mert ha a két nagy párt, úgymint az Autonóm Földműves Szövetség és az agrárpárt orosz része egységbe tömörülne, á kisebb pártök kénytelenek lennének létük megmentése érdekében hozzájuk csatlakozni.

— Itt két ilyen kis pártról lehet szó és pedig A Fencik-féle autonomista pártról és a cseh

nemzeti szocialista párt kárpátorosz csoportjáról.

— A hét pontból álló megállapodást ugyanis kényt elének voltak ezek az utóbbiak is magukévá tenni, mert hiszen

ezek a pontok a nép akaratát fejezik ki, amellyel szemben senki sem mer véleményt nyilvánítani,

A hét pont

E hét pont pedig a következő:

1. a finn autonómia mintájára kért autonó mia visszautasítása esetén a központi orosz nemzeti tanács hajlandó mint minimumot el fogadni az autonómiának horvát mintára való megvalósítását;

2. a szojmválasztások ez év november 30- íg, a régi kerületi rendszer alapján, egyénekre való szavazással írassanak ki;

3. a választásokig a Podkarpatszka Rusz területén lévő összes vezető állások ruszin kézbe adassanak ét, úgy mint: a kormányzói, alkormányzói, rendőrigazgatói, pénzügyi-elnöki és igazgatói, erdőigazgatósági, tanügyi referátusi, tanfelügyelői stb, állások*,

4. a prágai kormány bizonyítsa be jószán dékát Kárpátalja iránt azzal, hogy az alkormányzói állást 48 órán belül ruszin ember, rd töltse be már azért is* mert ehhez semmi féle törvény nem kell s minden további nélkül teljesíthető;

5. áülittassék fel vasutígazgatóság, posta- igazgatóság, ügyvédi kamara és minden közjogi és közgazdasági központ, amelyet jelen lég Kárpátalja nélkülöz;

6. állittassék fel Prágában a ruszin minisztérium;

7. a ma Szlovákiában lévő egyházmegyei terület ruszin lakossága részére — a határkérdés rendezéséig — ugyanazon jogok biz tosittassanaík, amiket a többi nemzetiségek él veznek.

Az agrárok felborítják a megegyezést

— Ml lett a sorsa a hét pontnak? — volt a következő kérdésünk.

— E hét pontba foglalt követelésre vonatkozólag a pártkőzi tárgyalások után a pártoknak kellett kimondaniok a végleges jóváhagyást, el- sorban tehát az Autonóm Földműves Szövetségnek, az agrárpártnak és a nemzeti szocialista pártnak. Az Autonóm Földműves Szövetség e megállapodást előzőleg már jóváhagyta, mert hiszen én terjesztettem azt elő az agrárpárt megbizottainak, ellenben

az agrárpárt cseh funkcionáriusai azt visszautasították és a megállapodás után másnap már a többi cseh pártok vezetőivel értekezletre gyűltek össze, hogy a megállapodást elgáncsolják.

— Az agrárpárt részéről Zajic képviselő, a cseh nemzeti szocialista párt nevében Jilíma országos párttitkár, a szociáldemokrata párt részéről pedig KekuS országos párttitkár még aznap felkeresték dr. Meznik alkormányzót, — akit a megállapodás 48 órán belül kívánt eltávolítani Kárpátalja éléről — s vele egy óra hosszat tanácskoztak. A tanácskozás eredménye az lett, hogy

Bacinsky szenátor bejelentette nekem, hogy az előző napon velem aláirt megállapodást nem a párt nevében, hanem a saját személyében irta alá,

de biztosított arról, hogy pár napon belül össze fogja hivatni a végrehajtó bizottságot, amellyel a megállapodást jóváhagyatja, mert egyes urak a pártban mindent megmozgatnak, hogy ezt a megállapodást felborítsák.

•— Az agrárpárt végrehajtó bizottsága néhány nap múlva csakugyan összeült, azonban itt nem Bacinsky, hanem Zajic győzött,

A Baóinsky jelentését ugyan meghallgatták, de a megállapodást mégsem hagyták jóvá, csupán azt, hogy Bafinsky a párt nevében tárgyalt s megbízták, hogy tovább tárgyaljon velünk, mintha a megállapodás meg sem lett volna ‘kötve. Egyben választottak egy uj bizottságot, amelyet — hogy a dolgokat elhúzza és elpos- ványositsa — uj autonómia,javaslat kidolgozásával bíztak meg.

— E határozatról én csak az újságokból értesültem, ezért aztán Írásban szólítottam fel Ba- őinsky szenátor és Dudás Ernő ungvári polgár- mester urakat, értesítsenek engem arról, hogy a közöttünk létrejött megállapodás köti-e az agrárpártot s amennyiben azt nem kötné, köti-e még őket, mint tárgyaló feleket, személyenként.

— Erre a levelemre Baőinsky szenátor úrtól dodonai választ kaptam, melyben a végrehajtó bizottság ülésén felvett jegyzőkönyvből kivonatot közöli velem.

— Erre a levélre szóló válaszul ismét csak levélben kértem fel válaszadásra, megismételvén a már egyszer feltett kérdéseket. Erre a második levelemre azonban választ nem kaptam, csupán szóbelileg 'közölte velem, hogy személyileg tartja magát a megállapodáshoz, de, sajnos, segítség nélkül áll a pártban s igy várjak addig, amíg a párt elnöke, Sceresky vissza nem jön Prágából a Hodza miniszter elnök úrtól hozandó utasításokkal.

— Eddig az agrárpárttal lefolytatott tárgyalás — fejezte be Bródy képviselő mondanivalóit.

A nemzeti szocialisták véleménye

Arra a kérdésünkre, hogy a többi pártokkal való tárgyalásainak milyen eredménye lett, a képviselő az alábbi felvilágosítást adta:

— Ó, igen, mialatt ezek az agrárpártban lefolytak, a nemzeti szocialista párt végrehajtó bizottsága is foglalkozott a szőnyegen forgó 7 ponttal s azt elvben jóváhagyta azzal a semmit mondó, de mindent kifejező hozzáadással, hogy

követeli nemcsak a vezető-, de az alsóbb ál lásoknak is ruszin kezekbe való juttatását, de a már megszerzett jogok respektálásával.

— Természetesen ennek a kifejezésnek az igazi értelmét, vagyis azt, hogy az itt élő nem ruszin tisztviselőket holtig kell eltartanunk, nem publikálta.

■— Megjegyzem még, hogy az agrárpárt külön bizottsága közben elkészült az uj autonómia- törvényjavaslattal, azt Prágába vitte és a Hodza miniszterelnök ur kezébe tette le. E bizottság tagjai voltak többek között Séeresky agrárpárt! országos elnök, Bacinsky szenátor, Kos- sey és Zajic képviselők, PopoviŐ Andrej munkácsi polgármester, Hrstka országos főtitkár, Mácza János dubrinicsi községi bíró és a velej- tei biró.

Hodza a megegyezést kívánja

— Információim szerint Hodza az autonómiajavaslatot átnyújtó küldöttségtől megkérdezte, hogy 'ki áll e törvénytervezet mögött s amikor megtudta, hogy csak az agrárpárt,

tudtára adta a bizottságnak, hogy semmiféle külön aikdót nem lát szívesen, egyszersmind utasította a bizottságot, hogy az autonómia megvalósítása érdekében tartsa magát az Autonóm Földműves Szövetséggel kötött megállapodáshoz.

Amikor pedig Zajic képviselő az én személyem „megbizhatatlan" voltára hivatkozott, Hodza miniszterelnök azzal intette le Zajicot, hogy e kérdéshez neki semmi köze, az autonómia megvalósítása a ruszinok dolga, abba tehát a csehek ne avatkozzanak.

— A bizottság, illetve küldöttség orosz tagjai lelkesedve jöttek ki a miniszterelnöktől s,

1 fxToT tk brindzát

még aznap felkerestek engem Prágában azzal, hogy

a tárgyalásokat tovább akarják folytatni, mert erre a miniszterelnök őket határozottan Utasította.

fin kijelentettem, hogy amíg az agrárpárt az általunk kötött megállapodást jóvá nem hagyja, addig minden további tanácskozásra való fel- kinálkozás tárgytalan, mert

a tanácskozás alapja csakis az általunk megkötött és aláirt megállapodás lehet.

— Baíinsky és Söeresky akkor kijelentették, hogy a megállapodást most már a julius 2-ára összehívott végrehajtó bizottság jóvá fogja hagyni. Ez a végrehajtó bizottság tényleg össze is ült, azon állítólag a hét pontba foglalt megállapodást jóváhagyták, azonban újból megbízták a bizottságot, hogy velünk az általuk elkészített autonómiajavaslatról tárgyalást folytasson. Azért mondom, hogy „állitólag", mert erről hivatalos Írásbeli értesítésit eddig nem kaptam, amiből

arra következtetek, hogy az ülésen Bacinsky szenátor ismét gyengébbnek bizonyult és igy a centralisták álláspontja győzedelmeskedett, vagyis az, hogy: tárgyalásokkal elhúzni, elpos- ványositani mindent, amíg csak lehet.

— Mi lesz ezután? — kérdeztük Bródy Endrétől.

— Hogy mi lesz ezután — tűnődött el a képviselő — azt senkisem tudja biztosan. Tudtommal dr. Gerovsky újra tárgyal Hodza miniszter- elnök úrral és én megvárom e tárgyalások eredményét. Azután

szabadkezet biztosítok magamnak

minden tekintetben, mert nyugodt lelkiismerettel állhatok népünk elé, hogy ezekben a kritikus napokban megtettem mindent, hogy országunk és népünk jövőjét — ha csak lehet — a szláv barátság jegyében építsük ki és biztosítsuk. Ha ez csődöt fog mondani, a következményekért viseljék a felelősséget azok, akik ezt előidézték.

Mi lesz a magyarokkal?

— És hogy képzeli el, képviselő ur, a magyarok érvényesülését az autonómián belül? — hangzott utolsó kérdésünk.

— Csak természetes, hogy a magyaroknak a számarányuknak megfelelő részesedés kell. hogy biztosittassék úgy a szojmban, mint a kulturális, iskolai és gazdasági élet minden terén. Ez olyan természetes, hogy ezt külön hangoztatni nem is szükséges.

S többet, azt hiszem, a magyarok nem is kívánnak, — fejezte be nyilatkozatát Bródy képviselő.

Bródy uiabb tárgyalása a miniszterelnökkel

PRÁGA. — Fenti, három nap előtt készült ungvári interjúnk kiegészítéséül a következőket közölhetjük még:

Bródy Endre képviselő julius 13-án, szerdán délben több mint egyórás kihallgatáson volt Hodza Milán miniszterelnöknél.

Amikor elhagyta a kormányelnök szobáját a ruszin autonomista tábor képviselője az A—Zet munkatársának nyilatkozott. Bródy Endre e nyilatkozatában

azon benyomásának adott kifejezést, hogy Hodza miniszterelnök komolyan rendet akar teremteni Kárpátalján

s a Saint Germaine-i nemzetközi szerződés alapelvei alapján haladéktalanul meg akarja valósítani Kárpátalja autonómiáját. Kérdés azonban, hogy szándéka megvalósítását nem fogja-e htáráltatni a Kárpátalján tizenkilenc év alatt gyökeret vert cseh pártok pártapparátusa.

Újabb feljelentések érkeztek a sikkasztó eperjesi közjegyző ellen

KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A letartóztatott Horák Vladimír eperjesi közjegyző ellen egyre újabb följelentések érkeznek és igy a hiányzó összeg növekszik. Közöltük, hogy az irodából számos ügy irata eltűnt. Ezért a vizsgálóbíró helyszíni szemlét tartott Horák lakásán és irodájában. A szemlén a letartóztatott Horák is részt vett fogházőr kíséretében. A szemle eredménytelenül végződött, az eltűnt iratokat nem találták meg, s Horák sem tudott sorsukról fölvilágositást adni. Horák Vladimír egyébként fölfolyamodással élt a letartózta tás ellen. A vádtanács elé került az ügy s az helybenhagyta a letartóztatást. Horák most a felsőbírósághoz fellebbezett, amely néhány; napon belül dönt ez ügyben.