Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-14 / 158. (4601.) szám

1 zésre áll. A franciák a barcelonai kormány­nak tudomására hozták, hogy az angol terv azonnali elfogadásából nem következik, hogy a Sagunt és Valencia védelmében résztvevő franciák nyomban elhagyják a küzdőteret. Hivatkoztak arra, hogy Barce­lona polgári lakcsságáx-a jó hatással lenne a terv elfogadása, minthogy a légi táma­dások az önkéntesek eltávolítása után el­maradnának, vagy legalábbis csökkenné­nek. Egyébként Barcelonában a legna­gyobb bizonytalanság uralkodik, hogy mi­lyen egységeket érintene az angol terv. Bi­zonyos csak az, hogy azokat a külföldi ön­kénteseket, akik 1936 julius 18-ika előtt spanyol szolgálatban állottak, nem tekintik külföldieknek. Barcelonában utalnak arra, hogy a nemzetiek oldalán harcoló idegenlé­gióban ezelőtt a dátum előtt és után is ren­geteg külföldit vettek fel, ami lehetetlenné teszi az önkéntesek megbízható összeszám- lálását. Az angol terv mindenesetre úgy van meg- formulázva, hogy mind a két oldalon nehéz­ségbe ütközik a harcoló katonák nemzetisé­gének megállapítása. A nemzetiek körében viszont arra utalnak — mint már jelentettük hogy a valenciai kormány rengeteg kül­földinek adta meg a spanyol állampolgársá­got s ezeket sem akarják külföldi önkénte­seknek tekinteni. Mind a két fél hivatkozik arra is, hogy senki nem gondolja komolyan az angol terv megvalósítását s mind a két oldalról legföljebb 10.000 sebesültet és be­teget fognak elszállítani. A barcelonaiak azt állítják, hogy a harcképes olasz légionáriu­sok spanyol nevet fognak fölvenni és szét­szórják őket különböző spanyol csapattes­tekbe. Barcelonába hívták a londoni spanyol követet LONDON. — Del Vayo köztársasági külügyminiszter a köztársasági kormány londoni követét sürgősen Barcelonába hi­vatta, hogy részt vegyen a benemavatkozási bizottság jegyzékére adandó válasz megtár­gyalásában. A spanyol követ repülőgépen hagyta el Londont és Barcelonába utazott, ahol körülbelül egy hétig fog tartózkodni. Londoni politikai körökben az a vélemény, hogy különösen francia nyomás hatása alatt a barcelonai kormány hajlandónak mutat­kozik az angol terv elfogadására. Megjavultak az angol-olasz egyezmény kilátásai? Az önkéntesek visszahívására vonatkozó tár­gyalások kedvezőbb alakulása következtében újból optimiszíikusabban ítélik meg az angol­olasz szerződés jövőjét. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítójának jelentése szerint nem lehetetlen, hogy a nyári szünet alatt rendkívüli ülésre hivják össze a parlamentet, amennyiben a kormány elérkezettnek látja az időt, hogy az angol-olasz egyezményt életbeléptesse. Cham­berlain miniszterelnök egyébként vagy e hét végén, vagy a jövő hét elején kimerítő nyÜat- kozatot fog tenni a London és Burgos közötti tárgyalások eredményéről. Minden esetre mind­addig, mig ezekben a tárgyalásokban nem si­került megnyugtató eredményre jutni, Sir Ró­bert Hodgson burgosi angol megbizott nem tér vissza a nemzeti Spanyolországba. Angol kor­mánykörökben is az a vélemény, hogy Barce­lonában kedvező fogadtatásra talál az angol javaslat. Ispán győzelem TOKIO. — A Domei-ügynökség jelentése szerint a japán csapatoknak sikerült Sansi tar­tomány déli részében áttörni a kínaiak hadállá­sát. A kínai csapatok két irányban menekültek Honán tartomány nyugati és déli területeire. A japánok ezen a harcszakaszon az utóbbi négy nap alatt 120 kilométerrel nyomultak előre. Négymilliird dollár deficit Amerikában WASHINGTON. — Roosevelt elnök tegnap este terjesztette be a julius 1.-vel kezdődő uj költség- vetési számadásait. A számadásokból kiderül, hogy az államháztartás költségvetése ebben az évben •"984 millió deficitet mutat. Ezt a rendkívül magas deficitet Roosevelt a kincstár úgynevezett kiegyen­lítési mérlegének radikális megkurtításával és 3485 millió dollár értékű kincstári jegy kibocsá­tásával akarja eltüntetni. Megint kivégeztek egy orosz tábornokot VARSÓ. — Moszkvai jelentés szerint a be­lövi fehérorosz kerület katonai parancsnokát halálraitékék és agyonlőtték. A kivégzett tá­bornok Ubcrnicsnek volt az utóda, akit Tuha- csevszkivcl együtt végeztek ki annak idején. Hírek szerint mindenütt sor kerül azokra a ma­gas katonai személyiségekre is, akik az annak idején kivégzett tábornokok helyére kerültek, imrédy római utazásának célja 1938 julius H, csütörtök. Megerősíteni Olaszország és Magyarország baráti kötelékeit A magyar miniszterelnök nyilatkozatot adott a Stefani- ügynökség tudésitéiának küszöbönálló olaszországi útjáról BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter és gróf Csáky István rendkívüli követ vasárnap reggel utazik el Bu­dapestről Rómába, RÓMA. — Imrédy Béla magyar minisz­terelnök küszöbönálló római utazásával kapcsolatban nyilatkozott a Stefani-sajtó- iroda budapesti levelezője előtt. Az olasz sajtó teljes egészében közli a magyar mi­niszterelnök nyilatkozatát s annak nagy jelentőséget tulajdonit. Imrédy Béla nyilatkozata elején kijelen­tette, hogy örömmel tekint olaszországi út­ja elé, amelyet Kánya Kálmán külügymi­niszterrel tesz meg a jövő hét folyamán. Az ut egyik célja, hogy miniszterelnöki minő­ségében felvegye a személyes érintkezés fonalát a baráti olasz nemzet Ducejával és^ annak kormányával. Nem pusztán udva-| riassági látogatásról van szó, — folytatta f ezután nyilatkozatában a magyar miniszter- elnök, — hanem annak a benső és őszinte törekvésnek a kifejezésre juttatásáról, hogy ilymódon is ápolja és — ha lehet — még jobban megerősítse azokat az őszinte ba­ráti kötelékeket, amelyek Olaszország és Magyarország között olyan örvendetes mó­don fennállanak. A magyar miniszterelnök nyilatkozatá­nak további részében utalt arra, hogy az olasz nemzet nyújtott Magyarország felé legelőször baráti kezet s ezzel nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy Magyarország kiemel­kedett elszigeteltségéből és ismét tényező­jévé válhatott a nemzetek közötti politiká­nak. — De azt a baráti, gesztust sem fogja soha el­felejteni a magyar nép, — folytatta ezután Imre- dy, — amelyet akkor tett Mussolini nemzetünk irányában, amikor annak idején a római jegyző­könyveket előkészítő tárgyalások során segít­ségünkre sietett az akkor gazdasági válsággal küzdő mezőgazdaságunk, főleg búzatermelésünk alátámasztására. Mezőgazdasági értékesítési po­litikánknak ma is támasza Olaszország, amely behozatali szükségletének tekintélyes hánydát tőlünk szerzi be. Elmondotta ezután, hogy a két nemzet ba­ráti viszonyát a középkorig visszanyúló sűrű kulturális kapcsolatok fejlesztették és tették mind bensőségesebbé. Mindezek azzal a meg­győződéssel töltik el, — úgymond, — hogy mostani olaszországi látogatása a két nemzet együttműködésének további megszilárdítását fogja szolgálni, Olaszország nagyságában és ha­talmi pozíciójában a nemzetek békéjének és a középeurópai kérdések megnyugtató rendezé­sének egyik legfőbb biztosítékát látja a magyar miniszterelnök. Az olasz-magyar barátság pe­dig véleménye szerint nélkülözhetetlen tényező­jévé vált Középcurópa fejlődésének s haladásá­nak, mivel mindenkor az igazság és a béke raa­I gasztos eszméjét szolgálta és kívánja szolgálni a jövőben is. A jövő hit vegére varjak a nemzetiségi javaslatok teljes elkészülését A magyarokkal ét a lengyelekké! a tárgyalások folytatását a miniszterelnök néhány nappal elhalasztotta - Éles polémia az agrár és a iidák sajté között a felhatalmazási törvényről PRÁGA. —* A kormány és a miniszter­elnök kedd este összeállított és hivatalos jelentésben is közzétett heti munkaprogram­ja szerda reggelre annyiban változott meg, hogy a miniszterelnök ma ugyan fogadta még a cseh nemzeti liga képviselőjét, továb­bá a kárpátaljai autonóm földmüvesszövet- séget képviselő Bródy Endre képviselőt, nemkülönben a zsidó párt képviselőjét is, ellenben a csütörtökre tervezett tárgyalá­sokat a magyarokkal és a lengyelekkel a jövő hétre halasztották el. Állítólag azzal az indokolással, hogy a jövő hétre már sokkal áttekinthetőbb képet adhat a minisz­terelnök a tárgyaló feleknek. Koalíciós nehézségek E programváltozás mögött lehetetlen ész­re nem venni a koalíciós pártok okozta ne­hézségeket. Figyelemreméltó, hogy a cseh nemzeti egységpárti lapok a nemzetiségeket akarják már eleve felelőssé tenni a tárgya­lások esetleges meghiúsulásáért. Pedig a ne­hézségek másutt keresendők. Például a Venkov és a Lidové Lisíy mai vezércikkei nagyon tanulságos útmutatást nyújtanak. Mig az agrárpárti vezércikkíró a készülő fölhatalmazási törvényre nem talál elég ma­gasztaló szót, addig a cseh néppárti cikkíró azt ajánlja, hogy a pártok nagyon fontolják meg az újabb fölhatalmazás megszavazá­sát... De nemcsak a felhatalmazási törvényről van szó. Noha a nemzetiségi problémáik megoldásá­ra irányuló javaslatokat nem ismerjük s igy azokhoz állást nem foglalhatunk, a tárgyaláso­kat kisérő mellékjelenségekből azt kell megálla- pitanunk, hogy a miniszterelnöknek egyelőre a koalíciós pártokkal legalább is oly nehézségei vannak, mint a nemzetiségi — elsőrendű ér­dekelt — pártokkal. Hiszen ezt a háromhasábos, ölesbetüs címet, hogy „A nemzetiségi kérdésekre vonatkozó tár­gyalások döntő stádiumba jutottak" mintegy egy hónap óta naponként látjuk a különféle pártlapokban, legutóbb a cseh iparospérti No- vy Vecemíkbeai s e bizonygatna ellenér© még odáig sem jutottunk, hogy akár csak egyetlen egy javaslat tervezetét nyilvánosságra hoznák, hadd foglalhasson állást a sajtó is. Hiszen an­nak idején az adóreform-javaslatot, 1925-ben a nagy szociális biztosítási törvény javaslatát ki­adták a nyilvánosságnak, a sajtó — pártállás szerint — szétszedte a kormány tervezetet, szá­mos egészséges eszme született és végül meg­született a szociális biztosítási törvény, az egyenesadóreform stb. Bizonyos, hogy a nemzetiségi problémák gyö­keres megoldása sokkal nagyobb jelentőségű, mint akár a szociális biztosítási törvény, akár az adóreform volt. De éppen ezért kívánatos volna a nyilvános diszkusszió, A közönség nehezen érti meg, hogy miért a hosszú huza-vona és miért a nagy titkolózás és miért kell angol és francia- lapok­ból 'közölnünk fordításokat, melyek csak meg­közelítően találgatják a kérdés lényegét s miért nem szabad megirniok a belföldi lapoknak a tel­jes valóságot? Hiszen, hogy egyszer nyilvános­ságra kell hozni a javaslatokat, az olyan biz­tos, mint a halál. Nem kerülhető el. És akkor lesz csak igazán nagy kiábrándulás, vagy az egyik vagy a másik, vagy esetleg mind­két oldalon. A legnagyobb hiba, ami eddig a nemzeti problémák megoldására irányuló tárgya­lásoknál történt, a teljesen indokolatlan titko­lózás. A lapok kénytelenek talányokban beszél- nls s emeleti .a soviniszta sajtó irásmodora egyál­talán nem segíti elő, a szükséges békés légkör­nek a megteremtését. » A Právo Lidu Vecernlk, a szociáldemokraták esti lapija úgy véí1!, • hogy „a nemzetiségi kérdésekkel összefüggő vala­mennyi javaslat a jövő hét végére teljesen el­készül, úgy, hogy julius utolsó hetében a parlamentben benyújtható lesz". A lap ezenkívül elkeseredéssel állapítja meg, hogy „a birodalmi német sajtó a statútum és a töb­bi javaslat ellen ir" s kijelenti, hogy „azt a Különleges hashajtó a millió éves Igmándl keserűül! Páratlan gyógyérték rejlik Az Igmándi vízben, Hogyha gyomra el van rontva, Próbálja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próba-kisiiveg is szudétamémet párt visszautasítja". Minden esetre érdemes utána gondolni, hogy miért kénytelen a csehszlovák áilárppolgár a szudétanémet párt álláspontját birodalmi német sajtószemlékből megtudni s miért nem adnak le­hetőséget a közvetlen megnyilatkozásra. A Slovensky Hlas • viszont egyelőre ugyan kérdőjellel, de úgy tudja, hogy „Henlein pártja csatlakozik?" Mindössze az angol lapokkal egyértelem- ben azt hangoztatja, hogy a kormány gyors eljárása szükséges. A kárpátaljai kérdés Bármennyire is hangoztatja a centralista sajtó, hogy a szlovák kérdés nem vehető egy kalap alá a mai nemzetiségi problé­mákkal, ugyanakkor a másik oldalon ugyanaz a sajtó viszont határozottan kifeje­zésre juttatja, hogy például a kárpátaljai autonómia kérdése komplikálja a. helyzetet. A Lidové Noviny mai számában azt álla­pítja meg, hogy a kormánynak ma .válasz­tania kell, hogy a kárpátaljai közigazgatást provizóriummal intézi-e- el, vagy pedig most nyomban megvalósítja az autonómiát s. a közigazgatás kiépítését a szojmra bízza. A lap úgy tudja, bogy a miniszterelnöke másik megoldási mód mellett van és ezt a megoldást követeli a kárpátaljai ellen­zék is. A koalíciós nehézségeket csak elmélyítette a prágai polgármestervá­lasztás, miről lapunk -más helyén külön szá­molunk be. Újabb tanácsok Párisból E cim alatt ismerteti a Die Zeit a párisi la­pok állásfoglalását a birodalmi német lapvéle­ményekkel szemben. A német lapok ugyanis el­ítélően Írtak a hosszadalmasság miatt. ATemps egyebek között ezeket írja: — A német sajtó arra emlékeztet bennünket, hogy itt, e kritikus ponton fekszik az európai 'béke és ha csak a Csehszlovákia fölött állan­dóan lebegő veszély elmúlik, akkor nézhetünk nagyobb bizalommal a jövőbe. A Volkischer Beobaehter ama megjegyzésére, hogy az euró­pai hatalmaknak, Angliának cs Franciaország­nak többet kellene törődniük az európai béke sorsával, azt írja a Temps, hogy Franciaország a vita első pillanatától mindent megtett annak érdekében, hogy 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom