Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-13 / 157. (4600.) szám

r 1938 julius 13, szerda* /KÖZGAZDASÁG í pliflMEMMEWWBHMMM—B———BHgaMaMMM—MSSMEaSHqé^áK^^a A rovatért LuKfl GÉZA felel Tönkrement a délszlovákiai gyümölcs­termelők reménye: a baracktermés Az északi vidékeken helyenkint jé gyümölcstermés várható - Az erdei gyümölcsék gazdasági jelentősége - Fejlődik Szlovákia gyümölcstermesztése 1 POZSONY. —■ (Szerkesztőségünktől.) lAz idei abnormis időjárás katasztrofális'ha­tással volt a gyümölcstermésre. Néhány hó­nappal ezelőtt a legilletékesebb forráshoz, Buchta Viktor gyümölcsészeti főfelügyelő­höz fordultunk és akkor részletesen beszá­moltunk a tavaszi fagyokról és azok hatá­sáról a gyümölcsfákra. Azóta több hónap telt el és miután ma már részben a termés után vagyunk, újból felkerestük a főfel­ügyelőt;1 akit főként az elmaradt és Délszlő- vákiát különösen érdeklő kajszinbarackter- més felől kérdeztünk meg. Nyilatkozatát a következőkben adjuk: — A beérkezett jelentések alapján- meg­állapíthatjuk, hogy Délszlovákia valameny- nyi járásában 'á tavaszi fagyok folytán nincs gyümölcstermés. Ismeretes, hogy már­cius rendellenesen meleg volt és az a meleg idő előtt megindította a gyümölcsfák műkö­dését. Néhány hét múlva, amikor már nedv­keringésben voltak a gyümölcsfák, bekö­vetkezett a rendellenes tavaszi hideg időjá­rás. Megállapítható, hogy az idei fagyok ellen emberileg képtelen- ség volt védekezni, mert a fagyok több napon át tartottak, az­után körülbelül egyheti megszakítással új­ból visszatérték. Emellett erősen széles idő is volt, úgy hogy sem a füstölés, sem a fű­lt és nem használt. A délszlovákiai gyümölcstermelők remé­nye és büszkesége, a kajszinbarackter- més teljesen elpusztult és csak mutatóba maradt meg belőle na­gyon keyés. Pénzben kifejezni sem lehet azt a kárt, ami ezáltal Szlovákia gyümölcstermését éri, de jónéhátty millió veszteséget jelent — Érdekes, hogy a sárosmegyei Kisszeben- ben a baracktermés megmaradt, mert a kaj- szinbarackfák az általános tavaszi fagyok után - virágoztak. A többi gyümölcsnemek Délszlovákiában szintén sokat szenvedtek a fagykárok miatt, így a korai szilva, a ringló, az őszi­barack és a mandulatermés csaknem tel­jesen elpusztult és csak szórványosan lesz alma, késői szilva és kevés körte. Megnyugtatásul szolgál, hogy a gyümölcs­fák magukhoz tértek és különösen a kaj- szinbarackfák jövőre gazdag termést Ígér­nek. ; v /•' Ezután így folytatta Buchta főfelügyelő: 1 — Sokat szenvedtek a diófák, amelyek­nél még a vesszők is összefagytak jó dara­bon. A diófák .újból kihajtottak, virágoztak Gyümölcstermelőink legnagyobb része a nagy kár ellenére sem esett kétségbe, gyü­mölcsfákat rendesen gondozzák, permetezik és remélik, hogy a szűk esztendő után jö­vőre bőséges termés kárpótolja őket. Tavasszal aránylag kevesebb gyümölcs­fát ültettek Szlovákiában, mint más évek­ben, de ennek oka az, hogy a tél hosszú volt és a tavasz rendellenes. Egyébként a gyü­mölcstermesztés. szépen fejlődik és nemcsak a kisebb termelők, hanem a nagyobb gaz­daságok is szépen keresnek rajta. Érdekes, hogy ma már speciális gyümölcstermelők van­nak, ellentétben a régebbi idővel, amikor a gyümölcstermelést csak mellékfoglalko­zásnak tekintették. Eddig tartott a főfelügyelő nyilatkozata. Érdekesnek tartjuk hozzáfűzni azt, hogy a magyarországi gyümölcstermés is hasonló­képpen nagyon szomorú az idén, úgy hogy behozatalra ne*m igen számíthatunk. A ma­gyar kajszinbarack az ország legtöbb vidé­kén csak igen gyenge termést adott, ugyan­ez a helyzet cseresznyében, meggyben, va­lamint dióban. Szilvából helyenként köze­pes, almából és körtéből egyes vármegyék­ben jó, több vármegyében azonban csak közepes termés ígérkezik. Kecskeméten, a barack hazájában 150.000 mázsa barackra számítottak és ennek csak tizedrésze, alig 15.000 mázsa barack termett. 1800 vagon­nal akartak kivinni külföldre, de a helyzet az, hogy mindössze 200 vagon az egész idei export. A magyar baracktermés vesztesége tehát kerek hárommillió pengő! R. J. Elhúzódnak a gabonaártárgyalások Egyesült szocialista és kommunista front az áremelés ellen ■ ■ ■ Komplikációkat okoz a vastartalék ■ ■ ■ PRÁGA. — A gabonaármegállapitásra irá­nyuló tárgyalások egyre húzódnak. A Ga­bonatársaság elnöksége a kérdésben tegnap tárgyalt, azonban a tanácskozások, mint az előrelátható volt, nem vezettek eredményre. Az egyes csoportok álláspontját nem sike­rült összeegyeztetni s az újabb tárgyalások csütörtökön lesz­nek. Több lap ama reményének ad kifejezést, hogy csütörtökön sikerülni fog megállapo­dást létesíteni a Gabonatársaságot alkotó egyes csoportok között. A helyzet azonban jelenleg az, hogy megegyezésre semmivel sincs több kilátás, mint két héttel ezelőtt. A fogyasztói csoport ugyanis továbbra is mereven elzárkózik a legcsekélyebb áreme­lés elől is. A lapok közleményeiből megál­lapítható, hogy a szocialisták, a cseh nemzeti szocialis­ták, valamint a kommunisták ebben a kérdésben egy követ fújnak. Ez az egyesült front ma is ragaszkodik ah­hoz az álláspontjához, hogy a gabonaárak nem emelhetők, sőt kétféle gabonaárat szeretnének látni és pedig olyformán, hogy a kis- és közép­gazdáknál a gabonafölvásárlási árat egyál­talában ne emeljék, a nagybirtokosoknál vi­szont szállítsák le. A követelés nemcsak hogy észszerűden, de gyakorlatilag meg sem valósítható. A Venkov ma igen élesen reagál a szocia­lista sajtó cikkeire és világos választ vár arra, hogy a szocialisták hajlandók-e bele­menni abba, hogy elessék a 4 koronás ár­levonás, amelyet a raktározás költségeihez való hozzájárulás címén állapítottak meg s leszögezi, hogy ma már nincsenek készle­tek s igy nem indokolt a levonás. A lap arról is számot ad, hogy mialatt a katonai körök a 20.000 vagont reprezentáló vastartalékot kétszeresére szeretnék emeltetni, a pénzügyminiszté- riunj, az^ draktározás költségeinek fede­zése kérdésében elutasító álláspontra he­lyezkedik. A fentiekből megállapítható, hogy a gabo- naármégállapitás kérdése az idén sem olyan egyszerű, amint azt néhány lap elképzelte s a kérdést a Gabonatársaság saját kebelé­ben aligha lesz képes megoldani s nem ma­rad más'hátra, minthogy a kormánynak kell döntenie. (—) Julius végéig adandók be az 1939— 40. évi menetrendre vonatkozó indítványok. A vasutügyi minisztérium augusztus végé­re hívja össze a központi tanácsot, amely az 1939—40. évi menetrend összeálíitását fogja elintézni. A vonatkozó indítványok julius végéig adhatók be úgy a kül,. mint a belföldi szállítást illetően. A vasutügyi mi­nisztérium hangsúlyozza, hogy uj vonatokat nem szándékszik beállítani, legfeljebb na­gyon indokolt esetekben. (-—) Végrehajtási ügyosztály az adóhivatalok­nál Az igazságügymimsztérium úgy határozott, hogy az adóhivataloknál meghagyandó a végre­hajtási ügyosztály. Azoknál a hivataloknál- ame­lyeknél 10 ezernél kevesebb adószámla van, a yégréhajtási ügyosztály vezetésével az adóhiva­tali főnököt bízzák. meg, ott pedig, ahol ennél több,, de 20 ezernél kevesebb adószámla van, a végrehajtási ügyosztály vezetését külön hivatal­nokra bízzák. A nagyobb számú adószámlával rendelkező adóhivataloknál pedig külön végre­hajtási ügyosztályt szerveznek, « ( —) A bérszínvonal 7.5 százalékkal ma­rad alatta az 1929. évinek. A statisztikai je­lentések szerint -május hónapban a beteg­biztosítás alá eső egy munkás beszámítható munkabére 17.65 koronát tett ki, ami kö­rülbelül az 1937. évi • színvonalnak felel meg, de az 1929. évi májusi 19.16 koronás átlagbér mögött 7.5 százalékkal marad el. (—) A brindzaszindikátus együttműködése a politikai hatóságokkal. A brindzatermelést sza­bályozó kormányrendeletek egyúttal előírták azt is, hogy a brindzaszindikátusnak joga van a politikai hatóságokkal együtt arra felügyelni, hogy az e tárgyban kiadott rendeleteket betart­ják-e, így a szindikátusnak mindenekelőtt tud­nia kell, hogy kik azok a kereskedők, akiknek az egyes politikai hatóságok iparengedélyt ál­lítottak ki brindzakereskedelemre. A szükséges és súrlódásmentes együttműködés érdekében az országos hivatal most felszólitja az összes első­fokú politikai hatóságokat, hogy a szindikátus­tól beérkező tudakozódásokat, amelyek a -ren-. deleteknek megfelelnek, rendesen intézzék el. ( —) Burgony akeményitő-f ölszabaditás, A burgonyakeményitő ügyeket intéző testü­let julius és augusztus hónapra a kontingens 3 százalékát szabadította föl, tehát 1937 ok­tóber 1-től 1938 augusztus 31-ig a fölsza­badított burgonyakemény hőmennyiség 21 százalékot tesz ki. (—) A kisantant-hajózási társaságok érte­kezlete Prágában. A kisantant-hajózási társasá­gok képviselői a napokban Prágában tanácsko­zást tartottak, amelyen résztvett az angol Ang- lo-Danubian Shípping kiküldötte is. A tanács­kozásokon az egyes kisantant dunahajózási tár­saságok együttműködésének kérdését tárgyal­ták meg különös tekintettel az év második fe­lében lebonyolítandó gabona-, tömegáru-, va­lamint darabáruforgalomra. Egyúttal elhatároz­ás ahol még himvirág volt idejében, utólag termést is .hoztak, amely helyenként . köze­pesnek ígérkezik. A ribizke és egrestermés helyenként igen jó volt és jó árak mellett igen keresett is. ­A ribizkét az idén nagyobb mértékben keresik borkészités céljából. Kiválóan jó termés volt eperben és a házi­asszonyok-ezt főzték be cseresznye és más gyümölcs ■ helyett. Sok epret szállítottak Cseh- és Morvaországba is. — Milyen a helyzet északon? -—• kérdez­tük. .-—r Az északibb vidékeken a fagy csak a korai gyümölcsökben tett kárt. A főgvü- mölcsnemek. amelyek nemzetgazdaságilag a legfontosabbak, a fagy után virágoztak és igy megmenekültek. Almából helyenként jó, sőt helyenként kifejezetten gazdag termés várható, külö­nösen a Vág völgyében és a gömöri já­rásokban. A körte jó közepes termést igér, úgyszintén a szilva is. Erdei gyümölcsökben (szamóca, málna, áfonya, csipkebogyó st’b.) szintén jó ter­més várható, de ez még az időjárástól függ. Érdekes ,1 hogy Szlovákiában az erdei gyümölcsnek igen nagy gazdasági jelentősége van, mert pél­dául csak málnából 400 vagon termés is volt már évente, ami 1 korona 50 fillé­res átlagárat tekintve a legszegényebb néprétegnek ad kenyered málnát főleg a konzervipar .vásárolja. ták, hogy a kisantant hajózási társaságai Belg- rádban közös titkári irodát állítanak föl. (—) A kamarai pótlékok elleni fellebbezésről a kamara jogosult dönteni. A pénzügyminiszté­rium figyelmeztette az adóigazgatóságokat, hogy az általános és különös kereseti adóhoz kivetett kamarai pótlék ellen beadott fellebbe­zésekről nincs joguk dönteni, mert a döntés jo­ga kizárólagosan az ipar- és kereskedelmi ka­marákat illeti meg s csak ez utóbbiak döntése ellen lehet fellebbezéssel élni a kereskedelem­ügyi minisztériumhoz. Amennyiben a fellebbe­zést az adóigazgatóságnál adják be, úgy a ha­tóság köteles azt azonnal áttenni az illetékes kamarához s egyben közölni a kamarával azt is, hogy a fizetési meghagyást mikor kézbesítették ki, s hogy az általános- és különös kereseti adót az adófizető ellen milyen ténykedés alap­ján vetették ki. (—) Burgonyakiállitás Kassán. A burgo­nyatermelők- szervezetei a kassai országos kiállítás keretében minőségi burgonyakiálli- tást rendeznek. Á kiállítás pavillomját a cseh­szlovák állam és Szlovákia országrész pavi­lonjai között helyezik el. A burgonyakiállitá- son a Közönség előtt különféle burgonyaéte­leket fognak készíteni s a közönség között az ételek . készítésére vonatkozó előírásokat fogják osztogatni­Mi igaz a mezőgazdasági segély­alapra vonatkozó uj javaslatról T PRÁGA. — Tegnap a Metropress jelentése nyomán a többi lapokkal egyidejűleg hirt ad­tunk arról, hogy a földművelésügyi minisztérium uj törvényjavaslatot dolgozott ki a mezőgazda­sági segélyalapról. A híradással kapcsolatban a nagyipar álláspontját képviselő lapok megál­lapítják, hogy a nagyipar a kérdésben továbbra is elutasító álláspontra helyezkedik, a szocialista színezetű sajtó pedig egyenesen elfogadhatatlan­nak tartja a kérdésnek olyan formában történő rendezését,. mint arról tegnap beszámoltunk. A legérdekesebb a dologban pedig az, hogy a „Venkov", az agrárok főlapja, ma azt írja, hogy a Metropress jelentése nem felel meg teljesen a valóságnak, hogy nincs szó uj javaslatról, ha­nem arról, amelyre vonatkozóan a pénzügymi­nisztérium és a földművelésügyi minisztérium még a tavaly megállapodott. Nekünk egyelőre ‘ nincs kétségünk aziránt, hogy a kormánynak nem áll szándékában a kérdéssel érdemlegesén foglalkozni, most már csak az a kérdés, hogy mi célt szolgált a Metropress által lanszirozott hír, amit a szocialista sajtó most, a gabonaártár­gyalások során, igen ügyesen ki tud használni a maga javára. Csehszlovákia 90%-át importálja szójasziikségletének PRÁGA. —- Az évi szójaszükséglet, nem számítva bele a körülbelül 30.000 mázsa im­portált szójaolajat, Csehszlovákiában körül­belül 90.000 mázsát tesz ki s ez a mennyiség majdnem kizárólag étolaj. A belföldi szója- termelés mindössze 9000 mázsát tesz ki, úgyhogy a szükséglet 90 százalékát impor­tálni kell. Az import vámmentes és majd­nem kizárólagosan Mandzsukuoból kerül behozatalra, amely országgal Csehszlovákiá­nak nincs kompenzációs kereskedelmi lehe­tősége. Ezért belföldön egyre többet foglal­koznak azzal a gondolattal, hogy a szója vetésterületét, amely körülbelül 1000 ha-t tesz ki, emelni kell és hogy folytatni kell a múlt évben Romániában megkezdett akciót s azt egyidejűleg ki kel terjeszteni Jugoszlá­viára is. (—) Az újbányái járás háztartása 1937-ben. Az újbányái járás zárszámadása az 1937. évre 848.182 Kő-t mutat ki vagyon és 1,823.367 Kc-t teher fejében. A zárszámadás tehát 975.185 Kő passzívummal zárul. A terhek leg­nagyobb tétele egy másfélmillió koronát meg­haladó adósság. A járás bevétele a múlt esz­tendőben készpénzben 689.669 Ke, kiadása pe­dig 655.701 Kő volt, úgyhogy maradt 33-967 Kő pénztári többlet. A zárszámadás ellen 1938 julius 14.-ig lehet fölszólalni. (—•) Szlovákiai fizetésképtelenségek. Uj fi­zetésképtelenség: Ueimlich Zoltán, Abafafvá (rimaszombati bíróság) aktíva 10.355, passzíva. 66.066 korona. 45 százalékos fölajánlott há­nyad. (—) Meghosszabbított moratórium. A pénz* ügyminisztérium meghosszabbította a Nagybe- rezna és Vidéke Hitelintézet mint szövetkezet korlátolt felelőségü felszámolás alatt lévő cég moratóriumát 1938 december 31.-ig. Az első moratórium 1933 március 3.-án kelt, az utolsó meghosszabbítás kelte 1937 december 14. A pénzügyminiszter egyúttal újabb 5 százalékra korlátozta a moratóriumot, úgyhogy a morató­rium jelenleg már csak az 1933. évi március 7-i betétállomány 33 százalékára vonatkozik. (-) Uj szlovákiai telefonállomások. Szlová­kiában a következő uj telefonállomásokat he* lyezik üzembe: julius 12-én Pallóson, 15-én pe­dig Erzsébetkápolnán. Töhölön julius 11-én helyezték üzembe a telefonállomást. (—) Aratnak Fülek környékén. Fülek kör­nyékén az aratás megkezdődött. A nagy hőség következtében a búza és a rozs sok helyen be­sült. A forróságot a kapásnövények is megsíny­lették. Aránylag a dohány, a dinnye és a cu­korrépa szenvedett a legkevesebbet. A szőlők­ben a késői fagyok miatt 3(3—50 százalékos kár észlelehető. Helyenként a pernoszpóra iá föllé­pett. Sok kárt okoz a lisztharmat is. Cseresz­nye alig termett s a barackból is csak a fele maradt meg. Rendkívül gyönge a szilva-, alma- és körtetermés is, a dió teljesen elfagyott. (—) A rimaszombati járási kereskedelmi tes­tület közgyűlése. Tudósítónk jelenti: A rima­szombati járási kereskedelmi testület vasárnap tartotta meg első évi rendes közgyűlését Dick- mann Dezső elnöklete alatt. Az első, csonka- évre vonatkozó jelentést, a pénztári számadá­sokat és az 1938. évi költségvetést elfogadták. A közgyűlés tudomásul vette a járási vegyes ipartársulattal történt vagyonjogi megállapo­dást s a tanonevizsgarendre vonatkozó javaslat egyhangú megszavazása után a választott bí­róság tagjaivá Pauker Imrét, Engel Istvánt, Alt- mann Sámuelt, Füzy Rudolfot, Csipka Károlyt és a Janda Jánost választották meg. A döntőbí­róság tagjaivá Rőczey Jenőt és Gyulay Istvánt választották. ( —) Románia kiviteli prémiummal tá­mogatja a búzaexportot, A román kormány . elhatározta, hogy a szabad -külföldre irá­nyuló búzaexportot vagononként 10.000 lej kiviteli prémiummal fogja támogatni. A pré-: uniuin julius 3 5-töl szeptember 14-ig lesz ér­vényben. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom