Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-11 / 133. (4576.) szám

r t£38 ftmins 11, agomlmi. tPjWK3a-MAOÍSfiL-HIKLT© 7 fifjjffyff* VŰtUűtá Az egész országban derült és igen meleg idd­J árás uralkodik. A hőmérséklet maximuma 25 ok. Nyugat felől a felhőzet növekedésével zi­vatarok és a hőség enyhülése várható. — Idő­jóslat: Csehországban és Nyugatszlovákiában zivatarra hajló, nyugati széllel hűvösebb. A Kár­pátokban és Szlovákia többi részeiben igen me­leg és száraz. %P r w A POZSONYI VÁLASZTÓKHOZ. !Az Egyesült Párt pozsonyi központja köz líz Felhívjuk azokat a pozsonyi választópol­gárokat, akik lakást változtattak és igy nem kapták meg szavazólapjukat, érdeklődjenek tégi lakásukon. Ha ott sem kapják kézhez a Szavazólapjukat, haladéktalanul forduljanak a pozsonyi választási irodához, a Primáspa- lotában. A választási irodának törvényes kötelessége a választási lapokat elegendő Igazolás mellett kiadni, ** MEGSZŰNT A NAGYSZOMBATI SZOBA FESTŐ-SZTRÁJK. Tudósítónk jelenti: A nagy szombati festők és mázó lók a közelmúltban az Órabér miatt sztrájkba kezdtek, ami 'nagy riadal­mat okozott az építkezési vállalkozók körében. A járási hivatal közvetítésé vei most a munkások és munkaadók között megállapodás létesült s a sztrájkolók ma reggel újra munkába álltak. xx Nem ok nélkül vau annyi családban otthon jnindig Alpa sósborszesz. Ezen elterjedtségét és kedvességét jótékony hatásának köszönheti. Alpa enyhíti a reumás és neuralgikus fájdalmakat, a kereszt- és hátfájást. Alpa megszünteti a nehéz munka utáni fáradtságot, felfrissíti az idegeket és újból frisseséget ad. Az Alipa erősítő hatását örömmel fogadja mindenki, aki teljesítőképessé­gét meg akarja tartani akár foglalkozása közben, akár sport és turisztikánál. — KATONASZÖKEVÉNY VOLT A PRÁGAI SOFŐRGYILKOS. A prágai sofőrgyilkosság nyo­mozása során megállapították, hogy Ferdinand Sehovsky, aki agyonlőtte Pruáa autóvezetőt és azután öngyilkosságot követett el, katonaszöke­vény volt, akit már régebben köröztek a katonai hatóságok, de nem tudtak elfogni. A gyilkos­ságot Sehovsky útközben követte el nyilván azzal a szándékkal, hogy az aaitót megkaparintsa. Mint­hogy azonban az autóval nem boldogult, nem ma­radt más kivezető nt számára, minthogy öngyil­kosságot kövessen el. Tegnap éjszaka jelentkezett a rendőrségen Gottlieb József nevű kereskedő, aki előadta, hogy autón abban az irányban uta­zott, ahol a gyilkosság történt, eszméletlen embert látott feküdni az országúton, megállította kocsiját és odasietett. Ebben a pillanatban azonban észre­vette, hogy az ut szélén álló autóban ülő férfi re­volvert szegez rá. Gottlieb ismét beült kocsijába és tovább robogott, de az autóban ülő ismeretlen, aki biztosan Sehovsky volt, utána lőtt. — A BEREGSZÁSZI ÜJ TANONCISKOLA MEGNYITÁSA. Tudósítónk jelenti: A 'beregszászi vegyes ipartársulat június 19-én délelőtt 10 óra­kor adja át az uj tanonciskolát az iskola felügyelő- bizottságának. A megnyitás ünnepélyes keretek között történik. Egyidejűén megnyílik, a körzeti tanone-munkakiállitás is. 1 Pozsonyi Magyarok! Tudjátok-e, hogy mit jelent a községi választás? Hogy mi­nél több emberünk kerüljön be a községi képviselőtestületbe és a bizottságokba, ahol illetőségi, iskolai, kulturális, ipari, kereskedelmi, adó- és bérleti, valamint egyéb, a húsúnkba vágó közügyeket in­téznek. Érdeked, hogy a mieink megfe­lelő szómban kerüljenek be ebbe a testü­letbe, ezért agitálj és szavazz az Egyesült Magyar Párt listája javára, amelynek száma: 8. i . . — HALÁLOSVÉGŰ KÁRTYÁZÁS. Nyitrárél jelentik: Az esküdtszék a minap vonta, felelős ségre Dubravec Rezső románfalusi munkást, aki halált okozó verekedéssel vádolva került a bíró­ság elé. Újév napján a falu fiatalsága a korcs­mában szórakozott. Kuracina Ferenc gazda töb­bekkel kártyázott és néhány koronát' nyert el partnereitől. Amikor a játszmának vége lett, a veszítő partnerek megvárták az utón Kuracinát-, rátámadtak és verni kezdték. Hirtelen előbukkant Dubravec kezében a kés, amellyel súlyosan meg­sebesítette Kuracinát. A reggeli érákban akadtak a gazdára a szomszédok, aki Dubravecet jelölte meg tettesként. A tárgyaláson Dubravec beismer­te tettét. Az esküdtszék verdiktje alapján két és fél évi börtönre Ítélték a késelő kártyást. — PALYAVALASZTÁSI KÉRDÉSBEN, a fő­iskolai tanulmányokkal kapcsolatos minden ügyben, Ösztöndíjakról stb. szülőknek és az Ifjúságnak felvilá­gosítást nyújt: Janson Jenő, Pozsony, Safarlk-tér 4. I. 6. Válaszbélyeget mellékelni kell. — A HATÁSOS ELLENSZER. Newyork- ból írják: Jamaica szigetem a munkások már hosszú ideje sztrájkoltak. Végül is elhatározták, hogy újból munkáiba állnak, ami nem tetszett a sztrájkvezetőségnek. A munkáscsoportok éppen a gyár felé tartottak, amikor váratlanul egy fia­tal néger leány mászott az utszéli fára és be­szélni kezdett a sztrájk abbahagyása ellem. Min­den mondata után levetette egy-egy ruhadarab­ját, beszéde végén pedig meztelenül állt a fa ágai között. A munkások, — amerikai lapok szerint, *— olyan figyelmesen hallgatták a néger agitá- íomő beszédét, hogy teljesem elfeledkeztek ere­deti szándékúkróL xx Tudja-e már, hogy a világhírű Scihmoll- paszta-gyár elsőrangú parkett-pasztát gyárt, amely parkettjét gyönyörűen fényesíti, a por nem ragad rá a padlóra, ezért mindig világos marad. Keres keféjétől csak Schmoil-patkett-pafiztát kérjem. A szlovákiai és erdélyi irók sikere a budapesti könyvnapon BUDAPEST. —’ (Szerkesztőségünk tele­fonj el ént ése.) Az idei budapesti könyvna­pon az erdélyi és a szlovákiai magyar irók sátrának van a legnagyobb sikere. A szlo­vákiai magyar irók sátrában a pozsonyi Toídy Kör, a komáromi Jókai Egyesület és a kassai Kazinczy Társaság közösen állí­totta ki könyveit. A sátor előtt igen nagy az érdeklődés. A magyarországi könyvek közül eddig legtöbb fogyott Arany János müveinek olcsó kiadásából és Jókai Fekete gyémántok cimü könyvének olcsó kiadásá­ból. A könyvnap érdekessége Boigli bolgár költő sátra, aki ötvenkét bolgár költő ver­sét fordította le magyarra és árulja sátrá­ban. Az idei könyvnap szenzációi közé tarto­zik a „Magyarok Csehszlovákiában 1918 —1938” cimü könyv, amelyet a budapesti „Az Ország Útja” cimü folyóirat adott ki. A könyvet Borsody István szerkesztette, a könyv cikkeit pedig a legismertebb szlová­kiai magyar irók, tudósok, szervezők írták: jf Noszkay Ödön, Kövy Árpád, Baráth Lász-3 ló, Révay István, Varga Imre, Duka-Zó-] lyomi Norbert, Ungár Joob, Darvas János, Hantos László, Sziklay Ferenc, Fizély Im­re, Vass László, Brogyányi Kálmán, Na- rancsik Imre, Szvatkó Pál, Bolya Lajos, Haltenberger Ince, Sinko Ferenc, Kovács Endre, Vájlok Sándor, Czuczor László/ Krammer Jenő és Borsody István. A „Magyarok Csehszlovákiában 1918— 1938” könyvet a szlovákiai sátorban és az Egyetemi Nyomda sátrában árulják és az állandó érdeklődés központjában van. SZEPLŰ májfolt, arctisztátlan- ság elcsúfítja a leg­szebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány leg­újabb vívmányai sze­rint készült KQRALI-ÍRÉHET használja. Száraz arc­ra zsirosat, zsíros arcra száraz kré­met. Egy tégely ára IS'— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12‘— Ké. Fekete tégelyben. (Zsíros vagy száraz.) Készíti: VÖRÖSRÁK-patika, Bratislava, Miliály-kapu 24. Rendkívül érdekes Rédey Tivadar könyve a budapesti Nemzeti Színház félszázados történetéről PRÁGA. — Ma egészen stílusosan azt lehetne mondani, hogy megszületett a száz­éves magyar Nemzeti Színház regényes életrajza. Rédey Tivadar, — amint már rö­viden jelentettük — nagy történelmi mun­kát irt a budapesti Nemzeti Színházról és ennek első része most jelent meg. Úgy olvassuk ezt a könyvet, akár egy nagyszerű regényt. Az is igaz, hogy amit Rédey müve első részében a Nemzeti Színház megnyitásáig terjedő korszak is­mertetésében elmond, de a további ré­szek is igen sok magyar regénynek adtak már tárgyat és levegőt és még nagyon sok remek regénytárgy rejtőzik bennük* A magyar színészetnek ez a küzdelmes hőskora a XVIII. század végén és a XIX. század elején valóban egy nemzet kultur- romantikája és Rédey lebilincselő eleven­séggel, a részletek gazdag rajzával és a kü-« lönös korszak biztosan megérzett levegőjé-| vei eleveníti meg. De Rédey csak regényesen ír meg egy alapjában regényes korszakot,, azonban az, amit megír, a legteljesebb és a leghitelesebb történelem. Semmi fáradságtól vissza nem riadó kutatás előzte meg ezt a munkát. Min­den eredeti forrásokra megy vissza és előt­tünk áll az egész hatalmas anyag, minden kis részletével, minden árnyalatával. így sokkal több ez a Nemzeti Színház puszta történeténél, nem is szólva arról, hogy Rédey messze visszanyúl az előzmények ismertetésében a magyar színjátszás kez­detéig. Rédey könyve az egész magyar színjátszást és színészetet, sőt tovább menve a magyar drámairás fejlődésének történetét adja. Az első rész tulajdonképpen bevezetés, az előzmények kora és addig tart, amíg a nemzeti áldozatkészség meg nem építette és meg nem nyitotta a magyar színjátszás ál­landó hajlékát. A folyton elakadó vágyak, a lassan felmorzsolódó kísérletek, a nemes, de sokszor erőtlen szándékok kora ez or­szágszerte, de küzdelmes kohójából mégis kikerül az első nagy dráma, a Bánk Bán néhány nagy magyar szinésztehetség és vé­gül maga a Nemzeti Szinház. A második rész a szinház küzdelmes ifjú­ságát mutatja be. A drámairás zsenge ko­rát éli Magyarországon és a közönség ne­hezen alakul ki. A műsor jó részét idegen anyag tölti ki. Shakespeare is csak defor­máló közvetítéseken át jut el a magyar já­tékszínre. Az első ujdonságsiker a Peleskei Magyar ember szavazóüstájának száma: Pozsonyban 8 Komáromban 5 Rozsnyón 1 Poprádon 1 Pelsöcön © Dunaszerdahelyen 4 Párkányban 1 Alsómecenzéfen 2 Somorján 2 Jölsyán 3 Magyar ember az Egyesült Pártra szavaz! nótárius, majd Vörösmarty lesz a szinház ünnepelt szerzője, Szigligeti ragyogó, si­kerekben gazdag pályája indul el és erre a válságokban bővelkedő korszakra a Bánk Bán mintegy ráteszi a koronát. A korszak legkimagaslóbb igazgatója Bajza József. A harmadik rész a legszomorubb kor­szak, az 1848 utáni évek a szabadságharc bukásától a kiegyezésig. Ebben az időben még német színészek is játszanak a Nemzeti Színházban. Csak a Bach-korszak elmúltá­val ébred újra a nemzeti szellem. A színpa­don uj szerzők és uj színészek jelennek meg: Jókai, Szigeti, a szinészek közt Paulay Ede, Szilágyi Lilla, Prielle Kornélia és mások. A negyedik része a kiegyezést követő korszakot tárgyalja egészen az Opera kü­lönválásáig. Ebben a korszakban kezdődik a Nemzeti Szinház nagy felvirágzása egészen a leg­első nagy európai színházak színvonaláig. Sőt talán legfényesebb korszakát is ek­kor éri el a szinház PauJay Ede igazga­tása mellett. Ennek a korszaknak nagy vállalkozása a Csongor és Tündének és Az ember tragédiájának szinrehozatala, amely vállalkozás azóta is uj meg uj el­gondolások közt ismétlődik meg. Kialakult az uj nagy együttes, amely csak­nem a legújabb időkig kerete volt a Nem­zeti Szinház művészgárdájának. Ekkor ün- neplik Vizváryt, Márkus Emíliát, Gyenes Lászlót, Csillagh Terézt, Alszeghy Irmát,. Gabányit, Szacsvayt és végül Jászay Marit. A szinpad nagy sikereinek szerzői Tóth Ede és Csiky Gergely, Ez a kis vázlat csak halvány képét adja a könyv tartalmi és részletgazdagságának, Rédey élvezetes, közvetlen előadása a leg­vonzóbb olvasmánnyá teszi. Nélkülözhe­tetlen kézikönyv lesz és egyben állandó és kedves olvasmány. A budapesti Egyetemi Nyomdában a tartalomhoz méltón szép pa­píron jelent meg a könyv, igen gazdag képanyaggal. A kötet a Nemzeti Szinház ötven évének kimerítő arcképcsarnoka is. (*) Megjelent a Forrás május—júniusi 2. szá­ma. A csehszlovákiai magyar főiskolások Eötvös Körének folyóirata újra gazdag tartalommal je­lent meg. Az uj számból kiemelkedik a balmaz­újvárosi Veres Péter eredeti tanulmánya a ki­sebbségi kérdésről, amelyben aktuális és az utób­bi időben különösen sokat emlegetett kérdésein­ket veszi bonckése alá és ad rájuk feleletet. Komjáthy István az Eötvös Kör állásfoglalását fejti ki cikkében az uj történelmi sorsfordulón, Madarász László pedig a magyar ifjúság öntu­datra ébredését sürgeti Írásában. Értékes tanul­mány a pesti dr. Gunda Béláé, aki a magyar nép­rajz fejlődését, lehetőségeit vázolja és a szlová­kiai néprajzi gyűjtőmunka megindítására hívja fel figyelmünket. Moravitz Zoltán erős tanulmányá­ban a pozsonyi magyar tanítóképző 14 évét Írja le. A fiatal prágai főiskolás Aba Sándor „Nem- zetkisebbség-élettani feladataink" címen irt elmé­leti cikke nagy vonalakban egy egész nemzedék programját vetíti elénk. Az iparoskérdést Földes R. József szép tanulmánya nyitja meg, melyet iparos-ankét egészít ki, hűen visszatükrözve ipa­ros-fiatalságunk elhanyagolt sorsát. A nívós szá­mot több tanulmány, vers, novella és gazdag könyvismertetés egészíti ki. A „Forrás" megren­delhető a lap kiadóhivatalában: Pozsony, Mária- ucca 4. I. Ára 3 korona. (*) A budapesti Nemzeti Színház évzáró eseményeképpen felújítja Sophokles Elek­tráját és Moliére Úrhatnám polgárát. Júni­us 17.-én fejezi be a szinház előadásait és ezen az estén a Kék rókát adják elő 225- ödször. Junius 18.-án a Nemzeti Szinház a szegedi Szabadszinpadon folytatja előadá­sait a Szentivánéji álommal. (*) Pozsony Hummel-szobrot adományo­zott Kismartonnak, ahol az Esterházy-kas- tély parkjában állítják fel a szobrot. Johan Nepomuk Hűmmel, az egykori híres zene­szerző Pozsonyban született, évekig volt az Esterházy hercegi család udvari zenekará­nak karmestere. Hűmmel 1804-ben Haydn József ajánlására került az Esterházyakhoz és 1811-ig működött Kismartonban. Innét a jyeimari nagyherceg udvarába került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom