Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-29 / 147. (4590.) szám

XVII. évf. 147 (4590) szám ■ Sxcrda ■ 1938 junius 29 Előfizetési érj évente 300, félévre 150, negyed* . j » » )• , évre 76, havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, j\ szlovákiai és karpataljai magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • >. .» .. . fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOlltlKdl TlQpildpjd Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Ili. emelet • • TELEFON: 303-1 1, •« SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHH. Az ujahb hajóelsüilyesztések következményei Az angol ellenzék blokád alá akarja helyeztetni Maiorca szigetét Chamberlain ellenzi a tervet, mert az olaszok represtzáliákkal felelnének — Rekhenau tábornok a spanyol katonai tapasztalatokról -­A komáromi polgármester (sp) —- A községi választások magyar győzelmeinek eredménye most kezd kibon­takozni. Komárom, a szinmagyar város a Duna mentén, magyar polgármestert vá­lasztott és a polgármester két helyettese is a2 Egyesült Pártból való. Ez a jelentés több helyiérdekű 'hírnél, mert a meginduló gyó­gyulás egyik első jele s egyúttal útmutatás arra vonatkozóan, hogy miként aknázhat­ják ki a szlovákiai magyarok politikai egy­ségüket s mi a cél, amely felé a jelen kö­rülmények között törekedniük kell. Régi meggyőződésünk, hogy a magyarság, ha összefog és ha céltudatosan dolgozik, a szlovákiai kommunális politikában hasonló, sőt a nemzet anyagi javainak megőrzése szempontjából gyakorlatibb eredményeket érhet el, mint a prágai Rudolfinumban. A városi és a községi politikában a magyar­ság, ha .egyszer végre közös erővel lép föl, kivívhatja jogait, sőt vezető szerepével va­lóban reális munkát végezhet anyagi és szellemi javainak körülbástyázásánál és visszaszerzésénél. Hathatósabban szolgál­hatja azt az ,,apró munkát", amelynek lé­nyegéről az elmúlt hónapokban többször szó esett. A magyar városokat és közsé­geket a lehetőség szerint nemzeti erődökké épít' éti ki, ahol minden magyar nyugtot és biztonságot talál s nem kell attól tartania, hogy érdekeit a vele nem egyező városi vezetőség háttérbe szorítja. Az elmúlt két évtizedben annyi gazdasági és szellemi kin­cset vesztettünk, hogy valóban itt van az utolsó pillanat a megmaradt törmelékek ösz- szegyüjtésére, kiegészítésére és megvédé­sére. Az egységesen magyar községi veze­tés sokat tehet e téren, ha nem is mindent (tisztában vagyunk a nehézségekkel). A magyar erőgyarapodás, káderépités, gazda­sági föllendülés elsősorban a visszahódított, erősen tartott és céltudatosan kiépített köz­ségi hatalomból indulhat ki. Lám, a szu- détanémetek is igy cselekedtek s erejüknek és gazdaságuknak egyik legbiztosabb gya­rapítója az egymásután visszanyert német város és falu lett, ahol sziklaszilárdan be­rendezkedtek és mélyen a talajba eresztet­ték németségük gyökereit. Ilyen körülmények és lehetőségek között valóban nemzeti ünnep Komárom visszahó- ditása. Húsz évig sínylette a város magyar­sága azt, hogy nem az ő embere volt az élen s emlékszünk azokra a súlyos bonyodalmak­ra, amelyeket az odanemillő vezetés a múlt­ban Komárom gazdasági és szellemi életé­ben okozott. Most máskép lesz, mert azok kerültek az élre, akiké Komárom, s akik szeretik a városukat. Hogy pedig nem üres jósolgatás és kombináció az, amit mondunk, tüntetőén igazolja egy szomszéd város ana­lógiája: Érsekújváré. Ebben a városban hosszú idő óta magyar a városbiró, a kitűnő Holota János és tudjuk, hogy Érsekújvár az elmúlt évtizedben remek fejlődést futott be. A magyarság nem gyöngült benne, s gazda­ságilag sem oly leromlott, mint más szlová­kiai városokban. A fiatal magyar szellem és életerő is sokat köszönhet Érsekújvárnak, s Szívesen jár le e bizakodó, lüktető, egészsé­ges magyar parasztvárosba, hogy remény­séget és ihletet merítsen nehéz munkájára. .— Nos, Érsekújvár most testvért kapott a közelben, Komáromot. Délnyugatszlovákia két központja, csaknem 60.000 ember van felagyar vezetés alatt/ s tudjuk, hogy Fülöp LONDON. — Jelentettük, hogy a nem­zetiek repülőgépei hétfőn újabb angol hajó­kat süllyesztettek el a Földközi tengeren. Ez a hir ismét nagy izgalmat és feszültséget keltett Londonban különösen a politikai életben. Attlee őrnagy, a munkáspárti el­lenzék vezére az alsóház keddi ülésén újból kérdést intéz Chamberlainhez a hajóbombá­zások ügyében. A kormány helyzete nem könnyű. Londonban egyre növekszik a ked­vetlenség és a rossz hangulat az angol ha­jók állandó bombázása miatt és a közvéle­mény rosszalja, hogy az angol kormány nem tesz semmit a támadások megtorlására. A bombázások révén a brit presztízs csök­ken s ezt az angol közvélemény nem szíve­sen tűri el. A közvélemény jelenleg különö­sen érzékeny a brit hajózás kérdéseinél. A Times mai számában Sir Archibald Sinclair, a liberális ellenzék vezére döntő cselekvést követel a kormánytól és Franco megbünte­tését. Az alsóház folyosóin rámutatnak arra a tényre, hogy a legutóbbi parlamenti sza­vazásnál a kormányliberálisok egy része, Sir John Simon párthívei nem szavaztak Chamberlain mellett. A Manchester Guardian közli egy kon­zervatív képviselő levelét, aki kifejti, hogy a brit tengeri érdekek védelme egyike az impérium legfontosabb kérdéseinek. A be­Zsigmond, az uj komáromi polgármester, aki eddigi eredményes magyar munkájával, igy a Jókai-szobor körüli tevékenységével is, számtalanszor bebizonyította, hogy rea­lizmusával és gyakorlatiasságával, szívóssá­gával és körültekintő nyugalmával rendkí­vül alkalmas e nehéz, de eredménythozó kommunális föladat elvégzésére, méltó párja lesz Érsekújvár polgármesterének. A két város pedig nemes versenyre kelhet ma­gyar munkában és magyar eredményekben. Kétszeres örömmel könyveljük el a ko­máromi sikert most, amikor a csehszlovákiai magyarság sorsdöntő napok előtt áll és a tárgyalások a magyarok és a kormány kö­zött éppen megindultak. Azért örülünk neki, mert bebizonyítja, hogy a magyarság min­den vonalon legyőzte eddigi letargiáit, fé­lelmeit és gyöngeségeit, s a saját erejéből is föl tud egyenesedni, hogy meghódítsa azt, ami az övé. Nem szorul kegyekre, s talán még sohasem volt oly életerőben húsz év óta, mint most. Nemzeti erélyét és szívós élniakarását nem törheti meg semmi, még az sem, ha nem veszik komolyan kívánságait. A magyarság vezérei, akik csaknem száz százalékban maguk mögött tudják a ma­nemavatkozási konferencia léte angol szem­pontból korántsem olyan fontos, mint a za­vartalan tengeri kereskedelem. Az ellenzék azt kívánja, hogy az angol hadihajók ve­gyék blokád alá Franco malorcai légi köz­pontját. A Manchester Guardian szerint e szigeten állandóan húsz-harminc olasz vagy német eredetű Franco-repülőgép állomáso­zik. E gépek állítólag köz vékáit l alá van­nak rendelve a német, illetve azvolasz fő­hadiszállásnak. Angol parlamenti és politikai körökben a közvélemény hangulatával ellentétben tud-* ják, hogy azt a blokádot, amit a munkás­párt javasol, lehetetlen megvalósítani, mert súlyos európai bonyodalmakhoz vezetne. Elsősorban az olasz-angol szerződés végét jelentené s ezzel Chamberlain külpolitiká­jának csődjét is. Ezt viszont a miniszterelnök semmikép­pen sem engedheti meg, inkább lemond, vagy uj választásokat ir ki. Maiorca angol blokádja ahhoz vezetne, hogy Olaszország blokád alá veszi Valenciát és Barcelonát s ezzel a kétéves intervenciós politika meg­szűnik és komoly európai bonyodalmak ke­letkezhetnek. Barcelona ürömmel üdvözli a nemzetközi bizottságot BARCELONA. — Vasárnap a barcelo­nai kormány fenntartás nélkül elfogadta azt a junius 24-iki angol jegyzéket, amely a nyílt városok légi bombázásának fölül­gyarság tömegeit, lojálisán követik a hivó szót és nem zárkóznak el a közeledési kí­sérletek elől, de önérzetesen és a nemzeti ébredés elsodró erejű eredményeire rámu- mutatva jelennek meg a kormánynál, hogy meghallgassák terveit. Nem kverulánsok állnak a Kolowrat-palotában. Éppen a ko­máromi eredmény is olyasvalami, amire utalhatnak és hangoztathatják, hogy a cseh­szlovákiai magyarság minden körülmények között, még tárgyalások nélkül is erősödik s éppen ma eltökélt szándéka, hogy minden erejével és tekintet nélkül az előzményekre küzdeni fog nemzeti létének megszilárdítá­sáért. Ha brutálisan rá nem tipornak, a sa­ját erejéből is egymásután hódítja majd vissza a Komáromokat, mert belsőleg rege­nerálódik, s fölemelkedésének titka nem az esetleg megadott különféle adomány, hanem fölfrissült belső nemzeti energiája. Kassán negyven százalékkal emelkedett a magyar iskolásfiuk és leányok száma, Komáromot visszahódítottuk, Kárpátalján pedig oly erővel manifesztált a magyarság, hogy a német és a román töredékeket is magához vonzotta. Mindennap egy-egy uj eredmény, valóban nem szükséges, hogy vizsgálására alakult nemzetközi bizottság megteremtését és Spanyolországba külde­tését jelenti be. A barcelonai kormány elég­tétellel üdvözölte a javasolt nemzetközi rendszabályokat s biztosra veszi, hogy a világ közvéleménye ezekután ítéletet al­kothat a spanyolországi helyzetről. Spanyol háborút tapasztalatok PARIS. — Az Oeuvre kivonatokat közöl Reichenau német tábornoknak állítólagos spanyolországi katonai szakjelentéséből. A tábornok a részletes jelentésben megállapít­ja, hogy a német repülők a spanyolországi légi harcokban kitünően beváltak. Ezzel szemben a könnyű tankok nem feleltek meg a várakozásnak, de amikor a könnyű tan­kokat nehezekkel helyettesítették, akkor bebizonyosodott, hogy a nehéz tankok el­lenállhatatlan harci értéket képviselnek. Ki­tünően beváltak a német légelháritó és tankelháritó ágyuk is Reichenau tábornok örömmel állapította meg, hogy a német re­pülők hősiesen küzdöttek Spanyolország­ban. A német pilótákat minduntalan kicse­rélik, úgy hogy a német légi haderő igy sokezer kipróbált légi katonára tesz szert. A tábornok véleménye szerint a spanyol polgárháború még nagyon soká fog tar­tani. mindent egy kockára, a tárgyalásokra te­gyünk föl. Ha sikerül a megegyezés, ám jó, ha nem hoz eredményt, nem esünk kétség­be. Ezzel a nyugodt tudattal indulhatunk a mozgalmas politikai idők elé, nem kell kap­kodnunk és semmiesetre sem kell „utolsó szalmaszálakba" kapaszkodnunk. A köztár­saság keleti részének magyarsága előtt Korláth Endre olvasta fel azt a határozati javaslatot, amely ugyan elsősorban a kár­pátaljai magyarság kívánságait tolmá­csolja, de lényegileg megfelel a cseh­szlovákiai összmagyarság követeléseinek. Korláth Endre és pártja a kárpátaljai ma­gyarság 85 százalékát képviseli hivatalosan is, senkit nem lephet meg tehát az önérze­tes és biztos hang, amit Korláth használ. Leszögezi, hogy a magyarság csak az Egyesült Párt vezetőit ismeri el vezéreinek — s a miniszterelnöknél megjelenő magyar politikusok határozottságát bizonyára emel­ni fogja az a nagy, önérzetes és egyhangú támasz, amelyben két nappal a tárgyalások előtt Kárpátalja őslakossága részesítette őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom