Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-26 / 145. (4588.) szám

tfuEq.rES.HdEd v Sem Mpqozs mos Bqos 3aqqo-; A3oq ‘qB90 soaii -oziq -fga ‘qqEÍtopioq pOA qnqiáiani PCpo] i;g •uoqozsnq b ipuqaj p>o B„fuEq.iES uapinq üoqnfqp'B zb p}ada[iq pqjBj joqpta ‘a;sg; •BqBaoqqio tSa.i Satu jiazeqjg ‘S’TBZBq Bq^oqunSp s bjubzs -Sara jazg b aj^souajaz'g pzzoq afao© poA mán ap ‘zoqioqjBg ‘zotftBfppzB.o iS^j bzssia jbth bct[Oa qjqzg -qoA 'woqB.v.o'Bqip sa ruorn -oz9 ‘ípdej, yj papö[9pa A’Sj •qauqaqóía.fS pzsjBf uaq'jxaq b wepaq uiau fuBqjES 90X0 -uoi ‘soqzsid J}o.mÁ§ b qorsap.iaq B qpASöA "91 ASdq ‘BjjpA BqBtq a<q •qBuAuiBq.rBS.ndBd b pazspa; uoÁí?Bj\j qqoA qqasiq xazs.iaza ap ‘^oqqaosBq oj.fu.iozs pAupqqnq b s ueqauis sojsnza qppij aqjoq pmB ‘quiBjBA qapau irppiIQj V 'qw^A a® eazsp qaq&.raÁ.o b a<q f •aqq.iaq daz® b aqqa aq qaAgtA ppraq sa Sara qpssB[ ppraq ‘p^Biu apaqzsapyf •qrqfB.i poA Bqirni qqazs jBqqos A.8oqqBSO ‘ipBg quioi ‘qouBljo ‘qB? -íjozsp&r qaqa.ia.f3 siq jtiqag; •S'aai qrtaqitct* u^s -jquaq zpq Áobu ÁSg qAUBqjBSJidiBd sofS-tto.t ‘soqzsTd b ip.iqp') v aiqop] pBABfoiza^z 6oaid s;q b s jaqqsq b 3aui b;^[ joqqg •eqaqsaq b qavp§? pBqnáj qpxqizszuq b s pjaj uio.ioq S9 pnj Bdnso Satu BfBqinti sau -izs AuBq.rps y '0[pq ppaj aqaqej napúira ASoq qfng ppnq BJOqqB 9 pfupq pzní SaqaAuxozs y •qtuaqiqq ira ‘b}ji?a unjsoupAi.g; •Tupapzóq poppj íofiuq a;aqaj ‘nzssoq. ÁSo poj\[ pqaui qams idusba b ‘pp;ze ajafaqaq zBqjepqBq Xgg •BjdBq BipAujBzs jaza b Bjpqostnaqp ;qoJ\S'BA pBqjBzs aj^a.\ — :uB°opqoq jaj woqfBq:ps ni •ÁupqiEa -jidBdi b Sara ppuqB uoA[IbS'bj Aga lozsoppj •n^Jpds ipBqBzsp zb Bqgoj unni -oraoz® o s ;{ibzs uaqpSaAap b azssara: Aupq -.iBandBŐ b s anaA as aizsa oqpBj ASoq qnaq -.iój Á§i qndai bSSbita e uoqApoj qo b^bSu^ji uaqApqASa tuib' ‘nipzsumao sbuijbuu zb ;za ajgaA Bf;iqBZsia ASoiqi ‘AuBq.ipsxtd'Bd b ipop -uoS bjÍb Sí pap •uaqaifeq b qBg.ioj nqopBiop -uoS pBA BÁu^qJBS o zb ASoq, ‘pqjBj bujoa Bqopiuog sí ASoqaa •naqpSaAai b poSnii nadazs AnBqiBsiiclBd b ‘jjoa dpzs pqu zy tftmpwaiiM y •sí iBABfAuBsapa ASba jBAB[dBsep9 jodBlpzapAaj b bjb bssbji ap ‘uodBq íAuba -jrÁuoziq uaAqui ASoq úiodiqpzapAai af‘qz -oq jbÁSbojspi nAuBApAuoziq qqoí uapuim jj?z3 •i«[oajosiq qungoj ;aqaAAuoqiuojiqnf ]pqp}IOA9f quisoBq souBf jjozpq qoJBAgBui -s;q b ppzoq qazgi ‘aqAAuoqAuBJB zb qau^aq -iniaqaq uBfdB[B qiiAiiBAjiAuoziq qiqB ‘ie.ios -Apu B qBuqoJBASBmsiq b qBuqozB ueqpfdBq qojBASEftí s|>j b qnjgoj lufpzoq sí jsoi\[ •qBUjiq iBAuuBAíiAnoziq „nap -apnnpiq“ soubibpjb qqBinSai qiqÉ ‘sí pBqopiu -BP nAfppzso psjB luruizBuuuSjBaj ‘nqppiuB) iB[oqsqBaj sa íJBSjod b pBqozB qnjpuiqap qEu -qosBpxpSzuoaq qBsanB.ÁSQ •qBUzopjB} Bqpp -jpgzuojq b ‘uba qusappaq iuojbij qqafjpjgaj [UAiq uaqasaASa qauqiqB ‘q9|nuBp íBioqsi luiap zb qozy ’inAa^ BqBpjBSpsnza zb ‘uba ásappaq ppq [nAiq uouupiq B qaujqB sa Bqpp "JbSAubjb zb ‘uba s; asappaq Aga ppapaui qop -EzAjppzso pnnpiq b qauiqB ‘BqBpjB§puBuiaAS E zb ‘uba BÁuBApiAuoziq saAga-uizs qauiqv MBf Bqpioqsi JB.ÍgBUi mán iqB ‘sí }zy ‘^?!P jbASbui iqB ‘qunzsaAiai pjquapuiui aqAAuoq -Aubje zy •aqAÍuoqAuBJB zb paAau qoqmpsiq JBAgEiu qqofgajsagaj b Bfjjaq sí psoui BÍisa -pq opzsaqjazs qBUBi’dE'q qojBAgBj\[ si^ y •aqAÁ'upqAuBJB zb uofinjaqaq aAau Agoq ‘bj -je piiaui IbábuijBgjozs H3[ JBASBuisiq qqpj IBqqos sa UBqiBi'iBAgBiusrq pjozoqpeiEsa uiau .Cgoq ‘{[auiaj isapq sousp *qaupjuapuiui qps -SBqpBgopniu uaqzsnq sí qp jBqnAupAjiAuoziq igaAAa zb Agoq ‘qoiuiniiEi naijaq jbuiuioibS -.iozs pozoqop uaqA^j iBjoqsi íjniuia zb qaa -qazg aqAAupqAuBJB zb aq qappaqipjaq uiau ppBiiu qní§af qqezssoj paq-Aga qiqE ‘sí qou -bA[o qBpjOA — souTbs — ap ‘BqBÍBpjBSzuojq sa -psnza ‘-Aubjb ‘-pupuiaAg qaupAAuoqAuBJB BÍdBq qojBAgB|\[ si\{ b aq Pinjaq bábu JBAgBUi -siq Punpiq zpzsqqpp JoqsBpzsoiqAuEAjiAuoziq IA9[3I V 'qBUOIOBqBAAgBU pjBA'BAJBA B qaU-paqjnjp qoqpip b uppn Aa Ppopippja iBSsppuu -bp sapainsaaq B s ‘pEqoAuBApiAuoziq igpAA? zb qBppopzsoiq .ieiu UEqEjoqsi qqopgaj V \QqiMum%wial£§ dfssSeifA cpsti^AáPícij isapft e }zso ie)|0)99Puere tujfiaui ssjBq souer - bjbjosapu ^oigeipof e i$)upAp( Bezsjo zsaSa z|f — DÍ0Z02g0.EQS |SfAA© )|OjdÁ6duis;)| qqb|oÁi)|6e| v l ISAÁNSIMANVSiV ZV 18 1003)1 1)1 — £02 — ’‘poASB^ c-p *o XA. *P!0 sapAo'H < •pBípui qos urp qazsg ‘qBuziqg^ui ’joqiux ‘jazssp pjaj\[ ‘pEqos q.rqau qopy ‘qnppp uioipufBs uiajsí qBApdioq aAJaAaqgajv ‘P?P?IB« qiq?u qopy • ‘qauaguuaq pppja uiBqpi bh ‘paqp sí ASn u^ uiapaiazg •qBUBZSiB Bq ‘uaspuppn^i ‘paqp uiapaJazs •qnq b pniui ‘qaapqaj A[q ‘quipsoBq siq qunqan qBUUBA •MNI¥SDV>! SÍM •BlSoppa ‘-p -o ‘in ‘sofBiv 9qBZg •BfAgBq uaqpqpq papxaq ‘pBzpq b sp Bfpjoqpa pbSbui 3iui ‘gippBpujiu qpfprzs ASj •pasomq b uaAap I9jqpisoipuinAg b pjaui ‘pApapuisz b Bfpjoqaj Ipjppapzpq É pjajv •qp^ppn Agn ‘paqnunq puini ‘qpfpizs p^pazs b qnsa sí ppo ^qaupuuap piui unjB| B ppq ‘qaujpzsaq *ASi uosojpA y •pagxaqaq jpzsauaj b pjaui ‘sauiapjp uias luuauijq Saul ‘sí uiipqnj b pudppazsso ‘isijudp zb 9PI puoiog oai isniHdy •apin?g ‘S3A9 01 ‘Bqpapg spApto •BqgpzsjoAunaui b qpzs aAzapuaAJO aqjaq ‘uBqBJod bdoii zb uaqid apsap pjopga^ •[BUBfApv qBAjB sp qBppopEÁgBqia zy ‘jBiBp* psBpBgjpBqgaui Bzspqoj iqauuaAQ •BApy iaAUuaui q9 ‘uiBpfBJ Saui [[njpAup’g :buii zb I9zs uaoq ppjpqfB oSjapja ‘BAzpi ‘aAíaqpSaui 8 ‘BÍBqsapqnj so.íSnoa ‘bASb Bqnd uasouiu BjpqBzsfp qauj^j •EppEgEJpa laqp ipjBq uappaAgaq b paa^ ‘Br.íUBUias ‘BfdB uias juqqpso 9JJOJ j^a uiau pi^i *BAjp isoiq Áupgazs ‘aAjopoXggaur jopSpsqa zy Bqp§BUi ipSopnp ‘uppazs Baon zb ‘uuii>i •VZSYH03 XaWHHAO VAÍiy ZV •p,ip3(S2 ceaAp 31 *Bqiep3 agjQ •Bppopip pqos gpiv ppfopuiajax o zy ‘BppBqppo ppfiuozs Ágon ‘pinjogaui 2piTA y •Bqpf|B BíASppp y pjopBqaq BJBgns *BJpBzopioqga qaq y ppofiaj dBU y •ppozp sí Sara pjpfpmiu s ‘puajjop poa'SeÜ Sp zy íppo.ígpA uppn osg ‘uoASbu jbiu pioa ppeqqpx tubpipibp poSbjua ppBlB BJaSiPP segbúi Ágg ‘uiBpjpf uaqopja zy nppnipp isnÍEiu dpzs ^gg *ovhia iav>iínn3 zv •pSBqjBg'saApgi ‘buoh XSbM •qipaqiaAoq uaqzpur s ‘BpzBSzsaqpiu e sí injQ ‘qiiapSaui SBq napúig ‘pjppdBq uapmux qBUBpjoqapaX •pazpui sapp ‘9f y qipagppfnÁS ubsbuiibSjozs ‘pauraqsaapiaq up zy uaqAp uapuiui qisaaaqiaj •PEPBIU UIlBgpJlA qppzajpgam sí qaqpui'y ‘updipip ‘zsidjbu ‘pmapf ‘E^joqi zb jbui sí q;nA’K TBggpjiA SOPBIIÍ ‘dpzs uaqia uapuim mapapinag ■jBiíágBgEJiA ajax ‘rapqsaapjaqsiq ^2a maqan uba 'W3>IS03Xíi3MSra N3 ZV •puiiizs ‘S8A? Sí ‘eubiv spin •BqgBzsJO.Íuuapt b puamaq sí p g ‘EJpfjis B.f/ÍUB ppuoqpj PPO ‘Bqpqjp opamap b puami^[ uBqBpBUBq bajb zy •BppSpJ UOíÍSbU jbj\[ ‘qizsgnXu uaqppamap y ‘Enpopnog paj {■>! ‘Bf íuBsapP iqau uasauifq •.ínpisiq baxb ígg upaon zb Agaj^j ‘jps B AjÍBN ‘9q B pBAJO *VAHy ZV IVSfai X0ÜVA9VN SÍM 9iZ — 202 -W Pingvinek a budapesti állatkertben A budapesti állatkertbe külföldről me­gint uj állatok érkeztek. Ezek közül a leg­nevezetesebbek a pingvinek. Huszonöt év óta nem volt Budapesten pingvin, amit részben az a körülmény p7. okozott, hogy a budapesti állatkertben a mi éghajlatunkat nehezen elviselő és életkörülményeiben egyébként is kényes pingvinek számára nem volt megfelelő lakóhely. Az állatkert veze­tősége tavaly nyáron ennek a hiánynak pót­lására a nagy tónak a kis szikla mögött le­vő öblében szakszerűen megépített pingvin­tavat és a pingvinek számára elviselhetetlen nyári meleg ellen hűthető hidegházat léte­sített. Ez az uj férőhely most tiz pingvinnel népesült meg, mégpedig az Afrika déli partvidékén honos pápaszemes-pingvinek fajából. Ez a pingvinfaj bírja aránylag még legjobban a mi éghajlatunkat. Kedves, okos kis állatok, az embertől egyáltalán nem fél­nek és táplálékukat, az Északi-tengerből számukra rendszeresen hozatott heringeket, ápolójuk kezéből veszik el. A tiz pingvin naponta átlag három kiló keringet fo­gyaszt el.---------------­--------------------------­Óú á&Uákútu Két óriáskirály egyszer (háborúba kevere­dett egymással. De itt nem úgy volt, mint más rendes háborúban, hogy aki bírja mar­ja, hanem másképpen. Becses és Trecses, a két ellenséges király fia, bujócskáztak. Előbb egyik bujt el, aztán a másik. Aki a másikat megtalálja, az a gyzőztes. Először Becses bujt el, de Trecses megtalálta. Most hát Trecsesen volt a sor. Trecsens nagyon jó búvóhelyet keresett. Hogy ellensége meg ne találja, egy mély kútba ugrott. Hét éjjel és bét nap egyre csak zuhant, zuihant és zu­hant. A nyolcadik nap reggelén egy puha sző­nyegre esett. A szőnyeg előtt egy icipici ajtó volt, az ajtón egy tábla. Ez volt rá­írva: „Tepecs mécs, kelepecs, nyilj ki kis ajtó! Ezt olvasd el háromszor!” Trecses el is olvasta és mikor az utolsó szót kimondta, egy kecskeformáju, béka- szemű, elefántlhangu, parókáshaju vén szi- pirtyó lépett elő. Megkérdezte Trecsest, miért jött ide. Trecses elmondta, hogy bu- jócskát játszottak és azért ugrott a kútba, hogy ne találják meg. Aztán csak zuhant, zuhant és zuhant. Aztán egy puha szőnyeg­re esett, a szőnyeg előtt egy ajtó állt, azon egy cédula volt, ő azt háromszor elolvasta. Azt gondolta, ha ezen a kis ajtón bemegy még. úgyse fogják őt megtalálni. A kecske- alakú, békaszemü, elefántlhangu vén szipir- tyót Kupluplucsnak hivták. Kupdiuplucs a fejét rázta: — Hát fiam, ide nem egykönnyen jössz be. Először mutasd az igazolványod! Erre Trecses elővette az autóbuszbér­letét. — Ez nem jó — mondta YCupluplucs. Trecses elővette a villamosbérletét. — Ez sem jó! Mondtam, hogy közlekedési bérletekkel ide nem lehet bejönni! — Hát akkor nézzük az 'Operabérletem, talán. jó lesz? —; Ez nem Opera! — mondta Klupluplucs haragosan és nagyot ütött az asztalra. — Kérem a Csumicsum-bérletet! — Csumicsum? — csodálkozott Trecses. — Itt talán majmok laknak? — Ha nincs Csumicsum-bérleted, akkor mars innen! — kiáltotta a szipirtyó és be­lökte Trecsest egy másik ajtón. Trecses egy sötét folyosóban találta magát. Elindult s mikor körülbelül 6 kilométert ment, egy kis szobácskára bukkant. A szobában egy ki- lenctonnás viziló üldögélt. Trecsest öröm­mel fogadta. — Talán eledelnek jöttél? Gyere, mind­járt bekaplak! — Azt már nem! Hanem eressz innen tovább! — Van-e enmicsim-bérleted? — kérdezte a viziló. Trecses elővette a szépirásfüzetét, kité­pett belőle egy lapot és átadta Brubrunak, a kilenotonnás vízilónak. — Jól van — mondta Brubru és mosoly­gott. (Nem tudott olvasni és biztosan azt hitte, hogy megkapta, amit kért.) Trecses hát tovább ment. De ahogy az egyik kanyarodéihoz ért, egyszerre csak ott állt előtte Becses. — Hát te hogy kerültél ide? — kérdezte. — Utánad ugrottam a kútba, bementem Kupluplucs szobájába, aztán elmentem a 9 tonnás vízilóihoz és most itt vagyok. Mert amit te tudsz, azt én is, tudom. Te is meg­találtál engem, én is téged. Nem lesz több háború, hanem minden marad, ahogy volt. — Jól van — mondta Trecses. Fölmentek a napra és még most is élnek, ha meg nem haltak. — 207 — SZÉP TAVASZ. Elérkezett a szép tavasz, zöldéi a fa ága, Fehér, Úszó felhők közül Kisütött a tavaszi nap áldó tüzsugára. Vig kisfiúk, kisleányok dalolva, nótázva Ujjongó lélekkel járnak a határban. Gólyamadár, fecskeinadár, repülj jó anyám­hoz, Tegyétek az ablakába ezt a szál virágot. Ártatlan, szerény ibolya, rólad veszek példát, Mindenható, örök Isten, áldd meg édes­anyám. Thüringer Márta, gimn. I. 0. t., Fülek. HARMATOS RÓZSA. Sirt a felhő, öntötte a könnycseppet, Uditette vele a természetet. Ragyogott a virágmezőn a gyémánt, Piros rózsa, sárga rózsa sziromján. Kiskertemben végigmentem az utón, Gyémántszemek lassan tűnnek a napon. A megmaradt, mint szivárvány ragyogott, Játszi színe a lelkemig megfogott. Letéptem egy harmatozó, szép rózsát, Vigyázattal vittem be a gyémántját. Odaadtam azt az édesanyámnak, Adjon csókot harmatozó rózsának. Lovász Emese, 12 éves, Ipolyság. Betegsége alatt dús haja nőtt Mullibimby ausztráliai város villanyos erőtelepének Skelton nevű alkalmazottja vé­letlenül magas villanyárammal telitett veze­téket érintett meg. Életét munkástársának lélekjelenléte mentette meg, aki azonnal ki­kapcsolta az áramot. Skelton az irtózatos ütéstől elvesztette eszméletét és több hétig betegen feküdt. Mire meggyógyult, tekego­lyó kopaszságu fején dús haj nőtt. Élnek-e óriásszfirnyek a Himalája kttrOI? A Himalája lábánál fekvő Jalpaiguri ke­rület lakosait páni rémületbe ejtették azok a hirek, hogy ismét óriás-lábnyomokat ta­láltak a hegy lábánál. Mindegyik lábnyom 60 centiméter hosszú és 27.5 centiméter széles és a nyomok egymástól való távol­sága arra mutat, hogy 6 méter magas „hus- toronytól” származhatnak. Legutóbb 1936- ban láttak a környéken hasonló óriásnyomo­kat. Több bennszülött eskü alatt volt haj­landó akkoriban vallani, hogy egy torony- magasságú torzonborz külsejű „ember-ször­nyeteget,” láttak a mezőn. A tudósoknak so­hasem sikerült a híresztelés valódiságát el­lenőrizni, de a környék lakossága rendít­hetetlenül hiszi, hogy óriásszörnyek tanyáz­nak a Himalája körül. TANULSÁGOS történetek ________ AKI SZ ABAD. A sas a ketrecben állt. Mig ő néma ma­radt, élénken csiripelt a veréb a ketrec te­tején. — Te fecsegsz, locsogsz — mondta a sas —, én meg hallgatok. — Fecsegek, igen — szólalt meg a ve­réb —, mert szabad vagyok. AZ ÉHSÉG. A sas a veréb közelébe került. A barna madár vígan fürdött a porban. — Neked való a por — szólalt meg a sas —, én a tiszta égbe emelkedem. A sas magasra szállt, alig látszott. Ami­kor tyúkot pillantott meg a veréb közelé­ben, villámgyorsan lecsapott a magasból. A veréb ezzel fogadta: — Te is leezállsz a. tiszta fényből, ha éhes vagy . . . MEGFEJTÉSEK A 25. sz. rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Rántott, itt, bűn, hév, cső, ács, nél, ns, rb, cukorka. — Rablánc, nincs, tt, otthon, távolba, csu, érk, tó. — Nagy Ilona rejtvénye: Tehén, Emil, hid, él, n. — Pancza Kornél rejtvénye: Rokon. — Klucsik Tildus rejtvénye: Tisza, Izsák. — Nagy Róbert sarokrejtvénye: Uszoda, szó­da, Zora, oda, da, a. — Lénárd Ilona rejt­vénye: Kétséges. — Szuh Vilma rejtvénye: Rák, kár, rét, tél, lap, pad, dél. — Illés Má­ria rejtvénve: Háború: — Klucsik Tildus rejtvénye: "Repül, német, Mária, arany, Ro­mánia. A rejtvényeket helyesen fejtette meg: Áldor István. Alagi József, :: Biró Ist­ván, Benkő Ferenc, Benkő Palika, Bencae Károly, :: Csolnoki László, :: Darvas Szi­lárd, Dobos László, :: Egres Gábor, :: Far­kas Géza, Forgách Ildikó, Forgách Klárika, Fekete János, Furuglyás Miklóé, :: Gúnya Mihály, Gergely Ferenc, :: Horváth Ferenc, Horváth Dezső, Halas Kázmér, Halász Ist­ván, Hriczó Iván. :: Jelűnek Öli, :: Kovács Péter, Kis Ferenc, Kerekes Péter, Koleszár György, Koleszár Dezső, :: László Dénes, Láng Ede, :: Martos Béla, Molnár Teréz, Molnár Ági, :: Rót.h Bözsi, Riszner Jenő, Riezner Karcsi, :: (Sós Sándor, Szelei Mik­lós, :: Török István, Török Gábor, Tóth Jenő, « Virágh Vilma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom