Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-26 / 145. (4588.) szám
1938 junlus 26, vasárnap. <pi«<mMag^arhtrm^ 17 Karéi Havlícek Borovsky állandóan foglalkozott a magyar reformkor eseményeivel Az alkotmányjogi és reform-küzdelmek hatása Csehországban ■■ ■■ Karéi Havlícek Borovsky felfogása a magyarságról ■■ ■■ x. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) „ A negyvenes években a magyar alkotmányjogi* és reformküzdelmek jelentős hatást gyakoroltak a cseh alkotmányos érzés fejlődésére. A szerkesztőségekben jól ismerik a Pesti Hírlapot, a Kvéty 1841-től híreket ad a lapból, ezek azonban a legritkább esetben politikai természetűek, a csehek túlnyomó helyi és irodalmi érdeklődéséhez híven inkább irodalmi és kulturális események, meg apró jellemző esetek ér- > deklik őket. A magyarságot ellenségnek tartja Senki sem fordult olyan érdeklődéssel a magyar alkotmányos küzdelmek és általában a reformkor eseményei felé, mint Karéi Havlícek Borovsky. Havlícek a romantikus ideológiában nőtt fel, majd meglátogatta Lengyelországot és Oroszországot. Egyévi oroszországi tartózkodás után a pánszlávizmusban mélyen y csalódva tért vissza hazájába s a cseh politikai realizmus s az ebből fakadó ausztroszlávizmus hirdetője lett. járt Magyarországon is, beutazta Szlovákia egy részét, sőt ő egyike az elsőknek, akik komolyabban kezdenek érdeklődni a szlovákok életkörülményei és sorsa iránt, Magyarországról kezdetben ő is az általános romantikus felfogást vallotta, aminek nyomait megtaláljuk későbbi írásaiban s lapjainak a magyarsággal szemben használt hangjában. A magyarságot —- a romantikus felfogáshoz híven — a szlávok S leginkább a csehek ellenségének tartja, de mégsem olyan veszedelmes ellenségnek, mint az oroszokat és lengyeleket. ..Ugyanis abban a helyzetben vagyok, hogy í bebizonyíthatom, — írja 1844-ben Moszkr vában, — hogy az oroszok és mutat is muf íandis a lengyelek nem testvéreink, mint s ahogy őket nevezzük, hanem sokkal inkább » ellenségeink és veszedelmesebbek nemzei tünkre nézve, mint a magyarok és némei tek.“ A magyarokat a szlovákokon keresztül ismerte meg, tehát elsősorban a magyarosítás túlkapásairól hallott, de ugyanekkor megtudhatott olyasmit is a magyar alkotmányos és nyelvi küzdelmekről, ami felkeltette érdeklődését. Hallhatott olyan szlovák hangokat, amelyek őszinte megbecsüléssel szóltak a magyarságról és a magyarság nagy fér- fiairól, nisz a Hronka egy cikkéből tudjuk, hogy a szlovákok befelé elismerték a magyar törekvések önzetlenségét és egyes magyar államférfiak nagyságát. „Jsou i mezi Ma- d’armi muzové, kteíím „slusí cest a dika“ a které uprimné cti nejen vlast Uherska, ale cela Európa .. .** A magyarositásról. a magyar alkotmányos küzdelmekről, Széchenyiről tudomása volt Havliéeknek. ! De a magyarok példája lebeg előtte Amint a romantika útvesztőjéből kivezető utat keres népe számára, a magyarok példája lebeg szeme előtt. Az ő célja éppen úgy a nemzeti és alkotmányos függetlenség, mint a magyaroké, ugyanazon az utón akar ő is haladni, mint a magyarok. Barátja, Václav Zeleny igy emlékezik meg erről: ,,Havlícek ennek az évtizednek a közepén (1845) meg volt győződve arról s ezt ki is jelentette barátai, fiatal hazafiak körében, hogy ha az országgyűlés ebben az ütemben halad, akadályok nélkül, tiz éven belül a cseh alkotmány oly jól biztosítva lesz, mint a magyar." Ez az adat azt mutatja, hogy Havlícek kétségkívül magyar hatásra —■ letért a teljesen szükkörü nyelv- és irodalommüvelés programjáról és élénk figyelemmel kisérte a magyar alkotmányos küzdelmeket. „Mit tanulhat a magyaroktól ?“ Még határozottabban mutat rá Havliéek nrra, hogy a magyar eseményeket figyelemmel kell kisérni, egy 1845-ben Pesten tartózkodó barátjához, Vojtéoh Weiden- hofferhez intézett levelében: „Ott, Pesten, remélem, meggyőződhetik arról, hogy mit kell nekünk, cseheknek országunkért tennünk, hogy abból a megvetésből, melybe esett, kisegíthessük. A magyarok először megtanítják önt arra, hogy kell nyelvünket és hazánkat szeretnünk és jogait megvédenünk. Megnyílik a szeme, hogy mi hiányzik még nekünk cseheknek, hogy a többi nemzetek sorába állhassunk: és megyőző- dik, hogy nem bolondok azok, akik a cseh nyelvet felkarolják, mint ahogy őket a mi szegény, elvakult és műveletlen honfitársaink nagy része nevezi." A levél igénytelen magánlevélnek készült. A címzett nem tartozott a cseh feluju- lás jelentékenyebb alakjai közé, Havlícek földije volt, jó cseh, de inkább gazdasági érdeklődésű ember, később gyáros lett Németbródban. Pesten meglehetősen elsziA magyar tanár Hangosat kiáltott a gyerek után: — Feri, gyere csak! A gyerek megismerte a hangot s egy kis izgalom futott át a szivén. Mit akarhat a tanár ur? — Nézd, Feri, a majálisra a második osztályból is választok egy-két rendezőt. Te leszel az egyik, jó lesz? — Köszönöm, tanár ur — felelte a gyerek elpirulva a büszkeségtől. Nagy kitüntetés volt ét. A diákmajális legjobb és legelőkelőbb mulatsága volt a környéknek. A legszebb lányok és legszebb asszonyok vettek rajta részt A város híres leánynevelöintézete akkora csapattal jelent meg mindig, hogy beleszédültek a diákszivek. Bárka Ferenc még csak tizenkétéves volt, de hirtelen férfinak érezte magát a vállára rakott kötelesség súlya alatt. Karján piros szalagot viselt. Egy tábornok nem olyan büszke a nadrágján végifutó piros csikra, mint amilyen büszke ő volt erre a karszalagra. Az erdő lassan árnyékba borult. A fák közé belopódzott az este. Az ágakra színes lampionok kerültek s őrtüzek gyulladtak a tisztásokon. — Hát te miért nem táncolsz? — kérdezte a háta mögött valaki. A számtantanár volt. Az elegáns Strompf tanár ur, aki a legszebben öltözködött a tanári karban s olyan vékony lábafeje volt, mint egy kisasszonynak. —- Vagy talán nem mered felkérni azt a szép lányt ott? A tűz fényében álló fa alatt egy gyönyörű szőke lány állt Lehetett tizenhatéves. Egy tizenkétéves diákgyereket nem tarthatott magához való táncosnak. A gyerek nem felelt, csak nézett zavartan a tanárra és a lány felé. — No, gyere, majd én felkérem neked. Már vitte is a tanár a gyereket a lágy füvön, a tűz ragyogásában, a hűvösséget árasztó fák alatt. — Szabad kérném, nagysád, ennek á fiúnak számára. Be is mutatom mingyárt: Bárka Ferenc, második gimnazista. A lány elnevette magát s illedelmesen kezet fogott a fiúval. Most a lány lapockájára kellett tenni a két kezet, jobbra kellett lépni a jobblábbal s utána huzni ütemesen a balt. Csárdást húzott a cigány. A gyerek tudta, hogy forogni is kell, de már forgás előtt is szédült. A háta mögött érezte a számtantanár urat, aki felkérte számára a hölgyet, felelősséggel tartozott neki is. De felelősséggel tartozott a rendezői jelvénynek is. Összeszedte egész tánctudományát, kecsességét, bátorságát s úgy kihúzta magát, hogy legalább is harmadik gimnázistának látszott A tánc szerencsésen véget ért, a forgatás is sikerült, nem történt kacajt keltő felbukás a füvön. —• Köszönöm szépen — hangzott a gyerek háta mögül a köszöntés a kipirult táncosnő felé. A tanár ur megköszönte a diákjának ajándékozott táncot, talán attól félve, hogy a diák elfelejti megköszönni. De ez nem felejtette el, szépen meghajolt a lány előtt, áld mosolyogva nyugtázta mindkét köszönetét és könnyedén szaladt társnői felé. Sajnos, a majálisok is véget érnek, véget ért ez a majális is s utána még egy egész sereg. A negyvenedik majális következett a diákemlékektől, gyerekdaloktól, leányálmoktól megszentelt erdőben, mikor dr. Bárka Ferenc meghívót kapott. getelve érezte magát, nem talált megfelelő cseh társaságot és ezért Havlícek levélben ajánlja, hogy kiket keressen fel. A levél éppen a címzett jelentéktelensége miatt nyer általánosabb érdekességet: Havlícek itt az; átlag-csehnek ajánlja, hogy járjon nyitott szemmel Magyarországon, igyekezzék megfigyelni, hogyan dolgoznak a magyarok, hogyan kell a hazát és nyelvet szeretni, hogyan kell jogait megvédeni. Azonban nemcsak tanulni lehet Magyarországon, hanem egy kicsit a jövőbe is látni: Magyarország a nemzeti fejlődésben előbbre van mint Csehország, ott a csehek megláthatják annak a nemzeti küzdelemnek az eredményeit, amelyet most folytatnak és akkor el kell ismerniük, hogy nem bolondok azok, akik a cseh nyelvért és irodalomért lelkesednek és dolgoznak. Ezzel a tanulsággal kell járnia minden cseh számára egy magyarországi tanulmányA meghívó arról szólt, hogy az iskola régi tanulói megalakítják az öregdiákok egyesületét, felkéretnek tehát mindazok, akik valamikor az iskola falain belül szívták lelkűkbe a tudományokat, jelenjenek meg a majálison, a múlt idők sok édes és bájos emlékének felelevenítése és a baráti kapcsolatok kimélyitése végett. Dr. Bárka Ferenc megörült a meghívónak. Második gimnázista kora óta nem vök abban a városban, mert tanulmányait a harmadik gimnáziumtól kezdve másik intézetben folytatta. — No, ez kedves lesz — gondolta, mikor végigolvasta a meghívót. Mingyárt be is jelentette a feleségének és a gyerekeinek, hogy május' utolsó vasárnapján nem lesz otthon, mert találkozóra utazik. — Egyedül mégy? — kérdezte a felesége, alkalmat adva az urának, hogy magával hívhassa. — Természetesen — felelte a doktor nevetve —• második gimnáziumba is egyedül jártam. A majális külsőségei semmiben sem változtak. A diákzenekar ugyanazokat a nótákat játszotta, ugyanolyan kergetőzés folyt a fák alatt, a gulyásnak ugyanolyan illata volt, mint negyven esztendővel ezelőtt. A tisztás sem lett sem kisebb, sem nagyobb. Csodálatosképpen a fák sem változtak meg. A lampionok hangulatos fényköröket lengettek a drótokon és kiderült, hogy a nevelőintézet leánynövendékei is épp olyan szépek, mint a boldog diákkorban voltak. A tanári kar, természetesen, egészen megváltozott. És nem jött el senki a volt osztálytársak közül sem. Dr. Bárka Ferenc azóta egyetlenegy osztálytársával sem találkozott. Második gimnázistakorban az ember még nem köt mély barátságokat. Sejtelme sem volt róla, hogy mi lett velük. De azért nem bánta meg, hogy eljött. Gyönyörű volt az erdő, idegsimogató volt a kivdlágitott vigasságot körülölelő balzsamos csend és nincs szebb a világon, mint a fiatalság, mely majálissá izzítja magát. — Miért nem táncol, doktor ur? — szólalt meg mögötte egy barátságos hang. Az iskola uj igazgatója vplt. Szép magas, elegáns férfi, lágy gesztusokkal, baráti mosollyal az arcán. — Vagy talán nem meri felkérni azt a szép szőke lányt ott? A fő az önbizalom, doktor ur. Tessék csak jönni. Doktor Bárka Ferenc hagyta magát huzni a kezénél fogva s ösztönszerüleg meghajolt az intézeti lány előtt, halkan megmondva nevét. A cigány csárdást húzott. Az egykori diák átfogta táncosnőjét s eszébe jutott a már régen elhalt Strompf tanár ur és a negyven év előtti tizenhatéves lány, akihez épp úgy vitték tánckérésre. Nem is a nótát hallotta már, hanem egy messziről jövő csodálatos muzsikát, mely körüllebegte a szivét. A régi kislányt érezte a keze alatt, a régi zavarral, a tanárt tudta a háta mögött, aki csaknem úgy kérte fel számára a táncosnőt, mint valamikor régen a másik. Vigyázva rakta a jobblábát a balhoz, a balt a jobbhoz. És vigyázva forgott az alig érezhető lánnyal, hogy szégyenbe ne fulladjon a csárdás. Mikor a cigány abbahagyta a zenét, meghajolt a pirosarcu lány előtt, hátrásomfordált és kiszökött az erdőből. Sietett a vonáthoz. A múlttal sikerült találkoznia egy boldog pillanatban, a jelennel már nem akart találkozni. útnak. Az a Havlícek, aki minden átlag- csehnek ilyen tanulságok levonását ajánlja a magyar fejlődésből, kétségkívül maga is levonta ezezket a tanulságokat, talán éppen szlovákiai utján, melynek emlékei ebben a levélben is visszazsengenek. A magyar reformeszmék hatása Hogy a magyar példa állandóan mint ösztönzés, buzdítás állt Havlícek előtt, arra Sárkány Oszkár még egy jellemző kijelentést idéz. A Prazské Novinyban egy külön-, ben döntő jelentőségű cikkében mondja e- zeket: „Nincs talán alkalmunk csehül tanulni? Vagy nemzetiségünket szeretni? Hát ki parancsolja nekünk, hogy együnk, hogy bálba, színházba menjünk?... Ki parancsolja a magyaroknak, hogy magyarul tanuljanak és szeressék nemzetiségüket és nyelvüket?" — Cikkei, levelei elárulják azt is, hogy a magyarországi eseményeket nemcsak nagy általánosságban, mint legtöbb kortársa, hanem részletesen is ismeri. így például a jobbágyfelszabadítás különböző próbálkozásairól is értesült: „Épp igy senki sem akadályozza meg a községet abban..., hogy közös erővel kiváltsa magát a jobbágyságból, amint azt Magyarországon most sok község teszi." Mindezek bizonyítják, hogy Havlícek reformeszméire a magyarországi reformeszmék közvetlenül is hatottak. SzéttséfáfroMs Mm * 1 2 3 4 5 6 7 8 A SZÁRAZ ARCBŐR Okai és ismertető jelei Copyright by Alexandra D. Jürss, Pozsony* * Ahogyan a zsíros arcbőr, olyképpen a száraz arcbőr is eltérést jelent a normális arcbőrtől és az otthoni arcápoíás keretein belül szintén különleges kezelést kivan meg. A száraz arcbőr ismertető jelei a következők: 1. Laikus szem számára is száraznak néz ki. Ez persze nem zárja ki, hogy bizonyos felületek az egyébként száraz arcbőrön zsírosabbak, sőt néha kimondottan zsírosak ne legyenek. Ilyen felületek többnyire az orr és az ál környékén vannak.. , • ' 2. A pórusnyílások vagy egyáltalában nem/ vagy csak nehezen láthatók. 3. Az ilyen arcbőr bizonyos helyeken néha érdes. 4. Sokszor fordul elő, hogy az ilyen arcbőr hámlik is. 5. A száraz arcbőr gyakran viszkető vagy feszülő (huzó) érzéssel jár. Különösen hidegben vagy szélben. 6. A bőr fokozottabb miértekben ingerlékeny. 7. Hajlamosságot mutat, hogy rajta a coupe- rose néven ismert és szabad szemmel jól látható vékony vörös erecskék képződjenek. 8. Jellemző a ráncképződésre való fokozottabb hajlamossága különösen a szemek körül. Egyéb biológiai okon kívül, az arcbőr szárazságának oka abban rejlik, hogy az ilyen arcbőr faggyumirigyeinek a működése normálisnál kisebb. Az arcbőr ennek folytán nem jut elégséges belső táplálékhoz, úgyszólván nem lesz elégségesen olajozva, ami egyben azt is jelenti, hogy nincsen külső behatások ellen elegendően védve. A faggyumirigyek terméke ugyanis a legfelső bőrrétegek számára védőpáncélt jelent külső behatások ellen, egyben azonban a bőrt áthataflan- nó is teszi bizonyos anyagok számára, valamint óvja a rugalmasságát is. Milyen szempontokat kell tehát követnünk a száraz arcbőr otthoni ápolásánál? a) Kerülnünk kell az olyan kozmetikai szereket, melyek az ilyen zsírszegény arcbőr amúgy is csekély zsírtartalmát elvonják. b) Mesterséges utón, kívülről, kell az ilyen arcbőrt táplálnunk és ilymódon kell ejuttatnunk hozzá azokat a hiányzó tápanyagokat, melyeket a bőr regenerálódásához szükségei. c) A faggyumirigyeket fokozottabb tevékenységre kell serkentenünk. d) Az arcbőrt védenünk kell kedvezőtlen külső behatások ellen. Legközelebbi cikkeim azzal fognak foglalkozni, hogy ezeket a célokat az otthoni arcápoíás keretein belül miként érhetjük el a legpraktikusabban. * (Alexandra D. Jürss, kozmetikai intézet (Pozsony, Goethe-iu. 15. Tel.: 56) a Prágai Magyar Hírlap olvasóinak készségigei ál rendelkezésre díjtalan szóbeli vagy írásbeli felvilágosítással mindennemű kozmetikai kérdésben. Kozmetikai szexek használatát illetőleg is.), Irta: Falu Tamás
