Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-26 / 145. (4588.) szám
14 1938 junius 26, vasárnap. A magyarság gazdasági követelései A földbirtokreform által okozott veszteségek visszatérítése v. (hl.) Jaross Andor a magyar követelések 12 pontjában mondja a következőket: „A magyar nyelvterületen létesített csehszlovák telepek és maradékbirtokok földje a magyar földművelő lakosságnak osztandó ki.“ Ezt úgy magyarázzuk, hogy a szlovákiai magyarság települési határa az 1921. évi népszámlálás alapján szabandó meg, ezen a határon belül levő valamennyi eddig létesített csehszlovák telep és maradékbirtok földje az ottlakó magyarság között kerüljön újból felosztásra. A földbirtokreform Ugyanis nem szociális feladatokat oldott meg, hanem csehszlovák nemzetpolitikai célok szolgálatában állott. Ennek indokolásául felsoroljuk a legutóbbi statisztikai adatokat. A csehszlovák földbirtokreform alapjait fttdvalevően az 1919. évi 215. számú, úgynevezett lefoglalási törvény vetette meg. Ezt a törvényt nemsokára a földhivatal megszervezéséről és a földjuttatásról szóló törvény követte. Csehszlovákia összes művelhető területe 14,048.610 hektár, amelyből a földbirtokreform céljaira 4,057.158 hektár területet foglaltak le, azaz az összterület 28.62 százalékát. A köztársaság magyarlakta területe 939.007 hektár, ebből a földreform céljaira 325.852 hektárt foglaltak le, tehát a magyarlakta terület 34.72 százalékát. Az arány tehát jóval magasabb, mint az országos átlag. A magyarok által lakott területen a parcellázás gyorsabb ütemben zajlott le, mint a köztársaság többi részén. A parcellázás a magyar területen a következőképpen oszlott meg: uj telepek létesítésére 34.853 hektár, maradékbirtokokra 57.975 hektár, különféle kisebb birtokosoknak 56.071 hektár, államosítottak 12.463 hektárt. Az egész magyarlakta területnek tehát a 15 százaléka került egyelőre idegen kézre, azaz a magyar etnikumot tarkítja színtiszta magyar lakosságú területen. Szociális szempontból elég megemlítenünk azt, hogy a földreform következtében 7116 magyar mezőgazdasági munkáscsalád, vagyis lélekszámban 35.580 magyar indult el 1922—1927 között régi munkahelyéről a bizonytalan jövő felé. A földbirtokreform a hivatalos statisztikai adatok alapján a magyarlakta vidékeken a felosztott terület 79.37 százalékát juttatta más nemzetisé- güeknek, az ottlakó magyarságnak csak a felosztott terület 20.63 százaléka jutott. Szlovákiában és Kárpátalján még 85.000 hektár erdőterület és 6000 hektár mezőgazdasági terület vár felosztásra. A legutóbbi földművelésügyi minisztériumi jelentés szerint az 1937. év végéig a felosztott területek 79 százalékát telekkönyvezték az uj birtokosok nevére, az államosított birtokoknak pedig csak az 5 százalékát. A jelentés szerint a telepes- és a maradékbirtokosok még 197 millió korona vételárral tartoznak. Ennyi volna röviden a hivatalos statisztikai adatok tömege. Ha a magyar veszteségeket összeszámítjuk, akkor csak a földbirtokreform során 269.781 hektár a veszteségünk. Ez csak a magyarlakta területen ért területi veszteség. Magyar földbirtokok szlovák vidéken is voltak szép számmal, gzt azonban egyelőre kikapcsoljuk követeléseink közül. A földbirtokreform során ért magyar veszteséget a magyarlakta területen kereken másfél milliárd koronára becsüljük, az összes magyar földveszteséget kereken két milliárdra. Kétmilliárdos veszteség egy nemzetiség vagyonában óriási tételt jelent. Ez a roppant nagy anyagi sérelem tehát jóváteendő. Ezt követelte Jaross Andor külön pontban is. Nemcsak anyagi, hanem nemzeti és szociális veszteség is az a magyarság szempontjából. Nemzeti veszteség azért, mert a telepes- és maradékbirtokok a magyarság néprajzi térképét kedvezőtlenül módosítják. A kérdés szociális oldalát vizsgálva már számadattal állapítottuk meg azt, hogy kereken negyvenezer magyar volt kénytelen elhagyni munkahelyét, mert a telepesbirtokon nem. volt már szükség munkaerőre. A maradékbirtokosok pedig igyekszenek olcsóbb, nem magyar mezőgazdasági munkásságot telepíteni birtokukra. Ez a telepítés szintén néprajzi tarkitást jelent szin- jnagyar területeken. Á szlovákiai magyarság visszautasítja azt a naiv állítást, hogy a föld szétosztásának idején a magyarság politikusai voltak azok, akik a magyar népet a földigényléstől visszatartották azzal a „mesével *, hogy ez az állapot úgysem tart sokáig, kár földet igényelniük. A tény az, hogy a magyarság politikusai nem tartották vissza a magyarságot a földigényléstől. A magyar igénylőket a földhivatal utasította vissza, vagy nem juttattak nekik annyit, mint amennyit igényeltek. A földbirtokreform szociális szempontból annyit jelent, hogy a lefoglalt területet a területen lakó mező- gazdasági munkásréteg, továbbá a környék törpe- és kisbirtokosai közt kell kiosztani. Ezzel erős kisbirtokososztály képződik, ami állampolitikai szempontból is igen fontos tényezőt jelent. Ezzel szemben nálunk a telepesbirtokosok állandó segítségre szorulnak az állam részéről, mert az idegen-i bői •odatelepitett uj birtokosok nem értenek, de nem is érthetnek a számukra idegen talaj megmunkálásához. így nem is csodálkozunk azon, hogy a legtöbb mezőgazdasági kényszeregyességi eljárást éppen a telepesés maradékbirtokosok ellen indították. Az államnak súlyos tehertételt jelent már 15 esztendő óta a helytelenül végrehajtott földbirtokreform. Nemhogy uj adóalanyo kát teremtett, hanem uj terheket vállalt magára. Nem történik ez akkbr, ha hozzáértő, odavaló mezőgazdasági lakosság közt kerül felosztásra a föld. Ennyit röviden a földbirtokreformról. Ez a magyar követelés húsba vág, a magyar nemzettest egyik legfájóbb sebe, mely gyó gyitásra vár. Szüntessék a szlovákiai nyersbőr kiviteli illetékét POZSONY. — A szlovákiai nyersbőrkereskedők több Ízben kifogásolták azt, hogy a szlovákiai igen jó minőségű nyersbőröket a vágásnál nem kezelik szakszerűen, ami nagy károsodást okoz. Ezért a belföldi gyárosok a szlovákiai eredetű nyersbőrt csak legutolsó sorban és nemszi- vesen vásárolják. Ezzel szemben a külföld szívesen veszi a szlovákiai nyersbőrt ,de az 1937. évben bevezetett kiviteli illeték Szlovákiában nagy nyersbőrkészlet halmozásához vezetett és ez a kereskedőknek okoz kárt. Amikor a hivatalos körök belátták e rendelet káros voltát, 1 30.000 darab nyersbőrre illetékmentes kivitelt engedélyeztek, sajnos azonban a rendelkezés későn jött, mert a külföld szükségletét már máshonnan fedezte. Javulást csak az hozhatna, ha a szlovákiai nyersbőr kivitele teljesen illetékmentes lenne. A folyó évben az üzlet még nem élénkült meg, a várt javulás elmaradt, az egyes áruk ára azonban előreláthatólag már elérte a mélypontot, úgyhogy remény van rá, hogy a közeljövőbein — tekintettel az őszi szezonra — az árak emelkedni fognak. Az inkasszó sok kiván- | ni valót hagy hátra. A kárpátaljai szövetkezeteknek több mint egy harmada magyar Mégy éven beiül nyolcvankét u| hitelszövetkezetet alapítanak - - A magyarság részt követel! - IINGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) Az ungvári országos szövetkezeti központ a napokban tartotta meg tizenharmadik rendes közgyűlését. A közgyűlésien száznegyven szövetkezet megbízottja és nyolc más fizikai személy jelent meg. A központ kötelékébe 316 működő szövetkezet tartozik. Ezek közül a kölcsönös föleim üvespénztárakon kívül 167 hitelszövetkezet s a többi: bor-, ipari-, földműves-, színházi- és egyéb szövetkezet. A szövetkezeteknek több mint egyharmada magyar szövetkezet. A 167 hitelszövetkezet tagsági üzletrészei 3.203.520.62 koronát tesznek ki s a tartalékalapok összege 2.206.444.50 korona. A szövetkezeteknél elhelyezett takarékbetétek összege 11 miihó 317.286.10 korona. Az 1937. év folyamán a szövetkezetek 37,333.374 korona kölcsönt nyújtottak tagjaiknak. A közgyűlésen elhangzottakból megtudjuk, hogy a központ 82 uj hitelszövetkezet alapítására kap engedélyt 4 éven belül. Kiváncsiak vagyunk, hogy a 82 hitelszövetkezet közül hányat fognak alakítani a magyar falvakban s már most leszögezzük, hogy a magyarság ez (—) A magyar CC-.járadékok szelvényeinek kifizetése. A Zemská Banka, mint a párisi Caisse Commune kifizetési helye junius 27-től kezdve a 4 százalékos magyar aranyjáraidiék 99 számú, az 1913. évi 4.5 százalékos magyar járadék 35. számú, az 1914. évi magyar járadék 33, számú és az 1914. évi magyar járadék 40. számú, szelvényét egyelőre inkasszóra fogadja el. A kifizetés akkor fog megtörténni, ha a közös pénztár megállapítja azt, hegy a szelvények nem ama címletekhez tartoznak, amelyek szelvényeit Magyarországon 1931-ben kifizettek. (—) A lira árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél lévő conto specjale utján történő utalványátruházásokra 100 lira = 150.51 korona arányában állapították meg. (—) Bukarestben a szabad csehszlovák koronát a Celbszlo'vák Nemzeti Bank jelentése szerint ma 5.10—5,20 koronával jegyezték a multiheti 5.15 5.25 koronás jegyzéssel szemben. akcióban számarányának megfelelő részt követel. A közgyűlés elég sima lefolyású vollt, csupán a megürült igazgatósági és felügyelő-bizottsági helyek betöltésénél csapott össze a két irányzat a nagyorosz és az ukrán irányzat. Ugyanis az igazgatósági tagok közül dr. Brascsajkó Gyula ügyvéd, az ismert ukrán vezér helye került választás alá. Az elhalálozott Hadzsega Bazil felügyelőbizottsági tag helyett pedig ugyancsak a k ózismert ukrán vezért, Volosin Ágoston képezd ei igazgatót jelölték. Tekintettel arra, hogy a nagyorosz irányzat hívei nem voltaik megszervezve, nem tudták megbuktatni ezeket a jelölteket. Igaz ugyan, hogy így is a magyar szövetI kezetek szavazataival történt a beválasztás. Az igazgatóságba Kalmár Marián nyugalmazott számvevőségi igazgatót, dr. Marina Gyula papnöveldéi vicerektort, dr. Brascsajkó Gyula ügyvédet, Kucin Vaszil és Tivadar Iván földimivest választották. A megüresedett felügyelöbizottsági helyeket a következőkkel töltötték be: Demjén András földműves, Volosin Ágoston tanitóké- pezdei igazgató és Popovics András, munkács város polgármestere. HofherrSchrantzClaytonShuttíeworth magyar gépgyári müvek. Kizárólagos képviselő: W0LFGANG SCHWARZ BRATISLAVA Mostová 8. Tel. 40 - 46. A csehszlovák-magyar kereskedelmi revíziós tárgyalásokról PRÁGA. — (MTP.) A Magyarországgal üzleti összeköttetésben lévő körök figyelmét az illetékesek arra hívják fel, hogy a júliusra kitolt csehszlovák-magyar revíziós kereskedelmi tárgyalások során az uj ipari kiviteli kontingensekre vonatkozó igényeket aligha fog sikerülni hatékonyan érvényre juttatni. Az illetékesek emellett utalnak azokra az előírásokra, amelyek szerint minden uj kiviteli kontingensre vonatkozó igényt alá kell támasztani ama magyar árufajtákra vonatkozó adatokkal, amelyek az uj kiviteli kontingens fedezése szempontjából számbajöhetnek. Ezenkívül nem kizárt, hogy az indítványozott uj kiviteli kontingens az eddigi —- ki nem merített — kontingensek rovására menne. Ezenkívül az is beigazolandó, hogy a kiviteli áru Magyarországon elhelyezhető, Az illetékesek nyomatékosan figyelmeztetik az érdekelteket arra, hogy az ipari áruk kiviteli kontingense csak a magyar árubehozatal megfelelő emelése fejében történhet* A Gabonatársaság „előrelátó" gazdálkodása miatt török búzát kell importálni PRÁGA. — A köztársaság keleti részén buzahiány van. A malmok csak korlátozott kapacitással dolgoznak és megfelelő meny- nyiségü búza kiosztására várnak. A Gabonatársaság a malmok részére Romániában vásárolt búzát, amely Királyházán keresztül érkezik be. Ezenkívül Törökországban is vásároltak bizonyos tételt Ezt Trieszten keresztül szállítják. Jellemző a Gabonatársaság „előrelátó" és „tervszerű" gazdálkodására, hogy 1937 tavaszán százvagonszámra vitték ki a búzát Kelet- szlovákiából Trieszten keresztül Olaszországba s most ugyanazon az utón kell behozni a drága török búzát. Annakidején a keletszlovákiai és kárpátaljai malmok tiltakoztak a kivitel ellen és fölhívták az illetékesek figyelmét a következményekre. A következmények itt vannak: a milliós költségekkel fölépített raktárak várják az idei termést, a Gabonatársaság pedig előrelátó politikája miatt importálja a román és a drága török búzát. Kereskedelmi érdekeltség vette át a máramarosi kosárfonó üzemeket NAGYSZŐLLŐS. — (Saját tudósítónktól.) Máramaros kelleti fele lakosságának egyik igém fontos megélhetési forrását képezi a házit,párként űzött kosárfonás. E foglalkozási ág központjában a Huszt melletti Iza falucska áll, ahol körülbelül 500 embert foglalkoztató üzemben állítanak elő kosarakat, fonnak demizsomokat s egyéb vesszőfonatokat. A kosárfonás idáig szervezetlenül történt olyan vállalkozók vezetése mellett, akik ezt az iparágat a magiuk számára kisajátították s a foglalkoztatott munkásokat gyöngén fizették. Most egy uj érdekeltség kezdte meg a működését ezen a vidéken, az „Első Kárpátaljai Kosárfonó Üzem és Export. Az uj érdekeltség a kezdetleges máramarosi kosárfonó iparég,at teljesen modem alapokra akarja fektetni és a nagy keresletnek örvendő fonott bútorok előállítását fogja bevezetni. Remélhető, hogy az uj vállalat létesítése végetvet a kosárfonással eddig űzött spekulációnak és az uj vállalat minden bizonnyal teljes számban fogja foglalkoztatni az eddigi szakmunkásokat, akik most már talán munkájuk megfelelő ellenértékét iis meg fogják kapni. (—■) Állatvásári hir. A hétfői prágai állatvásárra 400 c^jrb szarvasmarha, 1800 sertés és 800 bakonysertés fölhajtását jelentették be. Az idegen valutákkal való kereskedelemről PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank közlése szerint Csehszlovákiában magánszemélyek, mint ismeretes, nem vásárolhatnak és nem adhatnak el idegen fizetési eszközöket s ilyeneket nem is cserélhetnek. Idegen fizetési eszközöket vásárolni és eladni csupán ama bankoknak, váltóüzleteknek és utazási irodáknak van joguk, amelyek erre a pénzügyminisztériumitól engedélyt kaptak. A kereskedők, iparosok, szállodások az utazó idegenektől áruért, vagy szolgálat fejében elfogadhatnak idegen valutákat, azonban kötelesek a valutát a legrövidebb időn bedül a minisztérium által valutákerejskedéssel felhatalmazott pénzintézeteiknek eladni. (—) Szlovákiai fizetésképtelenségek. Uj fizetés- képtelenség: Berger Miksa királyházai vegyeskereskedő, aktíva 31.800, passzíva 51.503 korona, — Lovas Erzsébet Losonc, aktíva 23.470 korona, passzíva 40.015 korona. — Sdhiwarz Zoltán kassai női divatárukereskedő, aktíva 123.518, passzíva 246.317 korona. — Friedmann Hermann volt kassai kereskedő, aktíva 110.780, passzíva 145.180 korona, — Perl Gyula Juda eperjesi vegyesárukeres- kedő, aktíva 42.594, passzíva 67.164 korona, — Major János szőgyéni kereskedő, aktíva 63.000, passzíva 124.411 korona. — Frey Géza poprádi szabó, aktíva 9.760, passzíva 47.792 korona. (—) Magasabb repceárak. Az olajos magvak termelése érdekében tervbevették, hogy a reipce árát Nyugatszlovákiában 5, Keletszlovákiában 7 koronával emelik föl. Az 1938 évben ennél fogva a következő árak lesznek érvényben: Nyugat- szlovákiában: július 16-tól augusztus 15-ig 209 korona, augusztus 16-tól szeptember 15-ig 214 korona, szeptember 16-tól október 15-ig 219 korona, október 16 után 224 korona: Keletszlovákiában: julius 16-tól augusztus1- 15-ig 207 korona, augusztus 16-tól szeptember 15-ig 212 korona, szeptember 16-tól október 15-ig 217 korona, október 16. után 222 korona. (—-) Áthelyezték a Tisza Fakereskedelmi r.-t. székhelyét. A Tisza Fakereskedelmi r.-t. székihelye eddig Ruttka volt s azt most a közgyűlési határozat értelmében Prágába helyezték át. A céget már be is jegyezték a prágai kereskedelmi lajstromba. Alaptőke 250.000 korona. (—) A rimaszombati kereskedőik járási grémiuma julius 3-án délelőtt 10 órakor tartja első évi rendes közgyűlését. Programon az elnöki jele ntésep kívül a pénztári jelentés, az 1938. évi költségvetés megállapítása, a rima szombati járási vegyes ipairtársiullattal fennálló vagyonjogi viszony rendezésének bejelentése, a tamanc- és vizsgarend megállapítása, a döntőbizottság megválasztása és az alapszabályok módosítása szerepel.
