Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-23 / 142. (4585.) szám
<K^gMMAfi^ARHTRLgP 1938 junius 23, csütörtöki A negyvenéves Hangya Irta: Hantos László fontosabb gazdasági teendőket végzi a legnagyobb lelkiismerettel és becsületességgel. Több mint kétezer vidéki Hangya-szövetkezetben nemcsak a falvak fogyasztási szükségletét látja el, hanem — talán ez az értékesebb és nehezebb munka a termelést és az értékesítést is a kezében tartja. Ma a magyarországi Hangya-szövetkezetek juttatják pénzhez a falut, mert hiszen a székifütől, a tojástól és a tolitól kezdve a szarvasmarháig a falu minden eladásra kerülő javát felvásárolják a vidéki szövetkezetek utján a különböző központi értékesítő Hangya-szövetkezetek. A magyar kormányzat annyira értékeli a Hangya ezirá- nyu munkáját, hogy a legtöbb esetben egy- kezet biztosit számára, ezt az egykéz-rend- szert pedig a kormányhatóságok ellenőrzik. Az értékesítés terén a Hangya törte meg a jeget Magyarországon és olyan poziciókat vívott ki magának nemcsak belföldön, de külföldön is, hogy ezzel igen nagy előnyöket tud biztosítani a magyar falvak gazda- társadalmának. Ezzel kapcsolatbn óriási értékkel bir az a munka is, amelyet a Hangya a falu kereskedelmi felvilágosításával végzett. Minden mozgalom ereje, súlya tömegeiben van. Ez vonatkozik a magyar szövetkezeti mozgalomra is, amely negyven esztendő óta képviseli a nemzeti gondolatot és a keresztény erkölcsi világrendet. Budapest uccáin tizenötezer magyar szövetkező kemény léptei alatt dobbannak meg az uccák kövei, tizenötezer falusi gazda, műn' SZLOVÁKIA* <— Ma üli nagy ünnepét a magyar gazdasági élet egyik leghatalmasabb szervezete, a Hangya szövetkezetek központja Budapesten. A Hangya negyvenéves jubileumi kongresszusán megjelenik a magyar miniszterelnök is és beszédet intéz a vidék tizenötezer szövetkezeti reprezentánsához a budapesti Iparcsarnokban. Ez a jubileumi kongresszus nemcsak a magyarországi keresztény gazdasági rend ünnepe, hanem az ország határain kívül élő magyar nemzettesteké is, különösen a magyar falvak lakosságának nagy ünnepe, mert a mai életünkbe eredményes formában csak a szövetkezeti mozgalmat tudtuk az államfordulat előtti időből átmenteni. A jubileumi kongresszuson több mint húsz állam kiküldöttei vesznek részt és az idegen szövetkezeti vezetők magukkal viszik a magyar falvak élniakarásának és gazdasági életének nagyszerű megnyilvánulását és hírét. Mi, szlovákiai magyarok különös büszkeséggel tekintünk a mai jubiláris kongresz- szusra, mert hiszen az első Hangya-szövetkezet a szlovákiai Brogyánban alakult meg, a Hangya lánglelkü apostola, néhai Meskó Pál is szlovákiai származású és a legtöbb szövetkezeti alakulás nálunk a kilencszázas évek elején Meskó Pál kezdeményezésére történt. Idősebb falusi magyarjaink közül még ma is sokan emlékeznek ezekre az időkre és hálatelt szívvel emlegetik a magyar szövetkezeti mozgalom akkori vezéreit: gróf Károlyi Sándort, Meskó Pált, Bernát Istvánt, Balogh Elemért, akik a multszázadvégi liberális-kapitalista világban kézbe merték venni a falvak lakosságának altruista megszervezését, akik szembe mertek szállni az akkori liberális uralommal és világrenddel, sajtóval szemben. Akik az akkori liberális gazdasági életbe bevitték a keresztény erkölcsöt és a nemzeti gondolatot, A nacionalista gondolat a gazdasági életben ebben az időben nehéz küzdelmet okozott, a kisemmizett falusi kisemberek, a tőkenélküli szegénység tömegei álltak szemben néhány nagyobbára idegen nagytőkéssel. A magyar szövetkezeti apostoloknak nehéz harcot kellett megvivniok ezekkel a hatalmasságokkal, mert hiszen nemcsak a közvéleményt irányitó sajtó, hanem igen sok esetben maga a hatalom is melléjük állott túlzottan liberális felfogásával. A magyar keresztény nacionalizmus már akkor zászlajára tűzte ezt a jelmondatot: „Isten, nemzet, család, munka." „Isten" a keresztény erkölcsi felfogást jelentette, a „nemzet" a mindenekfölött álló nacionalizmust, a „család" a magyar tömegek, a magyar falvak lakosságának erőteljes és hathatós védelmét kulturális, gazdasági és szociális szempontból egyaránt, a „munka" pedig a magyar munka értékelését és védelmét a liberális nagytőke kizsákmányoló törekvéseivel szemben. Ez a nacionalista felfogás negyven esztendővel ezelőtt született meg és ma sok európai államban látjuk ennek a felfogásnak folytatását és gyakorlati keresztülvitelét. A mai magyar gazdasági élet is ezen a jelmondaton nyugszik és épül a jövő számára. A magyar gazdasági politika tehát nem külföldi mintára épiti át gazdasági életét, hanem azokra az alapokra, melyeket negyven esztendővel ezelőtt raktak le a magyar szövetkezeti mozgalom utA Prágai Magyar Hírlap előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek kedvezményes üdülése ABBAZlABAN. Sikerült a Prágai Magyar Hirlap előfizetői, olvasói és hirdetői részére egy rendkívüli kedvezményt biztosítani. A közeli, enyhe éghajlatú Adriánál üdülést, pihenést, gyógyulást tudunk nyújtani mérsékelt áron. Nemcsak olcsó, hanem rendkívüli szolgáltatmányokat nyújtunk a teljesen . modern komforttal berendezett és a déli strandnál fekvő CARLTON SZÁLLÓBAN ahol magyar vezetés, magyar konyha és magyar vendégszeretet gondoskodik utasainkról. A kedvezményes üdülés 10, 14 vagy *21 napos turnusokban történhet. A tíznapos üdülés kedvezményes ára JuIÍUS HÓ l.-íg és Október 1.-től: ................................................................................................ Líra 328 A tizennégynapos üdülés kedvezményes ára ............................................................... Líra 437 A huszonegynapos üdülés kedvezményes ára..................................... Líra 656 Julius hó 1.-től — október hó 1.-ig: A tíznapos üdü'és kedvezményes ára............................... Líra 456 A 14 napos üdülés kedvezményes ára.......................... Líra 618 A huszonegynapos kedvezményes üdülés ára.......................................... Lira 910 Ezen árban bennfoglaltatik a teljes ellátás napi háromszori étkezéssel és a kiszolgálás. Gyógy és zenedij naponta és személyenként Lira 3.50. Egyágyas szoba igénybevételéért felár fizetendő és pedig a 10 napos üdülés esetén Lira 55, 14 napos üdülésnél Lira 77 és 21 napos üdülésnél Lira 100. A kedvezményes üdülés kívánságra bármikor egyéni indulással is igénybevehető. Korlátozott hely felett rendelkezünk. Ajánlatos a kedvezményes üdülést kellő időben előre előjegyeztetni. Az előjegyzéshez Lira 75 előleg szükséges. Jelentkezés és felvilágosítás kizárólag: Carlton szálló igazgatóságánál Abbázia. kás, intellektuel hirdeti az egységben rejlő erőt. Az egység ereje nemcsak a politikai, de a gazdasági életben is érvényesül. Ez a nagy seregszemle hirdeti a nemzeti összetartás gondolatát gazdasági téren a nemzeti erkölcs jegyében, szemben a kapitalista osztály materializmusával. A gazdasági anarchia elleni védekezés tömöritette ezt a milliós magyar tömeget, amely tudatában van annak, hogy a keresztény és a nemzeti felfogásnak megfelelően irányított és ezáltal megerősödött nemzet a legsúlyosabb helyzetben is bizakodással és reménységgel tekinthet a jövőbe. Sose jó a nagy sietség! törő vezérei. A magyar gazdasági életben tehát nem egészen újkeletű a nacionalista felfogás. A nacionalista világnézet a keresztény erkölccsel együtt akkor indult hóditó útjára gazdasági életünkben, amikor még szó sem volt fasizmusról, nemzeti szocializmusról, marxista állami berendezkedésről, melyek nemzeti vagy nemzetközi céljaik elérésére vették kezükbe a széles néprétegek gazdasági megszervezését. A magyar nacionalista világnézet már a kezdet kezdetén optimista volt, mert a természet rendjének bölcsességén nyugodott. A természet rendje munkát és egyetértést, összetartást parancsol a nemzeti és a nemzeti gazdasági célok elérésére. A természet rendjének eme bölcsessége, ennek igazi felismerése vezetett el a magyar nép gazdasági megszervezéséihez és ez a gondolat fütötte a magyar nacionalista gazdasági rendszer felépítőit első, úttörő munkájuknál, A Hangya ma Magyarországon a leg^ Egy kis iratszekrényt akartam csináltatni nemrég. Éppen csak kicsit, hárompolcosat, amelybem néhány levelet, újságot, mit tart az ember. Szépen felrajzoltam magamnak a szekrényt, egészen egyszerű dolog legyen, inkább csak nyitott polc, olcsó, kicsiny és kényelmes. — A polcon beporozodnak az írások, — mondta valaki, akinek említettem a tervet. — Igaz, — aggodalmaskodtam, — valami ajtót kellene csinálni rá, aztán az egész alkalmatosságot felakasztani a falra, a képek közé. Eldobtam a régi tervrajzot s újat szerkesztettem. Csinos kis szekrényke a falon, három polccal, ajtócskával — De miért teszed a falra? — kérdezte az egyik hozzászóló, — ezzel az erővel a földre is állíthatod, csinálhatsz beléje négy polcot, alája négy lábat s nem kell a szögekkel bíbelődnöd. — Persze, — helyeseltem, valami egyszerű kis szekrénykét csináltatok hát, öt polccal, abba rendesen el lehet helyezni mindent s legfeljebb egy széket kiteszek a szobából. Elhivattam az asztalost s megbeszéltük a dolgot, Az asztalos ügyes módosítást ajánlott, legyen hat polc, egy oldalfiókkal. — így legalább lesz egy rendes, komoly irat- szekrénye, — mondta s már rajzolta is a tervet. A szekrény nőni kezdett, komoly elfogadható bútordarabnak ígérkezett Volt hat polca, ajtaja 8 oldalfiókja is. Másnap lélekszakadva rohantam az asztaloshoz: — Szeretnék a szekrényekben dossziékat elhelyezni, legyen szives ezek számára is találni valami helyet a szekrényben. Amolyan ábécé- rendszerű fiókok kellenének. — Akkor függőleges polcokat, hosszanti elhelyezéssel. — Jó lesz. Szerencse, hogy asztalosunk nem kezdett bele még a munkába, mert restelkedve hivattam magamhoz. — Legyen vízszintes és függőleges polc egyaránt, némely iratot igy fektetek le, másikat amúgy. Azonkívül legyen az alján hely, dobozok számára . « . Újra elkészítettük a tervet, most már mindenkit meghívtam a tanácskozásra, szekrényügyben szakértő vagyok. Fejből tudtam minden deszka szélességét s vastagságát, a colit, a minőséget s hajlékonysági együtthatót. A terv elkészült, impozáns, hatalmas szekrény volt, egyre jobban nőtt, kétméteressé dagadt, huszonkét polccal — Holnap belekezdek, — mondta az asztalos, — ha valami még tetszenék, időben tessék szólni, mert egyéb munka is sürget Na jó. Másnap korán reggel írást küldtem az szta- losnak s arra kértem, hagyjon helyet a könyveknek is és az iratoknak haránt s székében, függőlegesen és emeletesen, könnyen lehessen mindent megtalálni s a szekrény két ajtóra nyíljon. De jobb a tolóajtó. A mester gondba borulva sietett hozzám. — Legjobb, ha két szekrényt készítek, — vette elő a collstokkját, — egybe az nem fér sehogy, ahogy kívánni tetszik. Nagyot sóhajtottam. 3 — Alea jacta est Legyen tehát kettő, jő hatalmas. Most egyideig stzünet következett, csak Id- sebb-nagyobb javításokat kértem a mestertől. Később elhozták a szekrényeket. A szegény, kicsi hárompolc hatalmasan megdagadt Szekéren hozták, három darabja lett, két méter magas, kettő széles, benne hatvanöt polc s a másikban is tíz óriási rekesz. Alig tudtunk helyet találni neki. Ki kellett cipelnünk néhány bútort s a falról képeket szedtünk le, átrendeztük a szobát s a monstrumot beállítottuk. Először csak nagynehezen fért el, de ügyesen levertünk a falból is egy darabot. Aztán a tolóajtóval lett baj. Ez a mód nem tetszett: mindig csak a szekrény egyik felét láthattuk belülről s a tolattyuk bedagadtak. Két karral kellett nekifeszülni, hogy az ajtókat szét tudjuk választani egymástól. Visszavittük a szekrényt s újra hazahoztuk. Még csak néhány elenyésző javítást kellett rajta tenni. Faragni itt, fűrészelni ott, ezt sekélyi- teni, azt mélyíteni s -néhány deszkát kiemeltünk. Pompásan sikerült. Háromszál deszkát megdagasztottunk, három szörny lett belőle s most azon tűnődtünk, mit rakjunk belé, hogy félig tele legyen legalább ♦ ♦ ♦ (twyvi). Az arcbőrt elcsúfító számos tisztátalan- ság, mint gyulladásos pirosságok, pörsené- sek és pattanások, amelyek elégtelen bél- müködés és emésztési zavarok következtében támadnak, a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által <— reggelenként egy pohárral — rendszerint rövidesen eltűnnek. Kérdezze meg orvosát. i Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál A lévai magyar gimnázium ügye Megjegyzések egy újságcikk és egy elszólás kapcsán LÉVA. — Léva városának a lévai csehszlovák állami reálgimnáziumban a párhuzamos magyar osztályok bevezetése érdekében benyújtott ismeretes memoranduma ismételten napirendre tűzte a garamvölgyi magyarságnak ezt a régi sérelmét. Súlyos jogsérelem érte a garamvölgyi magyarságot azzal, hogy a magyar nép páratlan áldozat-' készségéből felállított g évszázados fényes múltra visszatekintő lévai magyar tanintézetben, felsőbb ígéretek ellenére, megszüntették a magyar tanítást. Hat Ízben indított akciót Léva magyarsága a jogsérelem orvoslása érdekében. A hatodik akciójára pár hét előtt a minisztériumtól azt a választ kapta Léva város vezetősége, hogy költségvetési okok gátolják a magyar párhuzamos osztályok felállítását. Léva közgyűlése e válasz után arra az álláspontra helyezkedett, hogyha valóban csak pénzügyi okok s nehézségek állnak útjában a garam- vöígyi magyarság jogos kívánsága teljesítésének, a város is segítségére siet az iskolaügyi minisztériumnak az ügy megoldására. Legutóbb egyhangúan megajánlotta a magyar intézet belső berendezésének költségeit és három évre az iskola elhelyezését is magára vállalta. Léva városa azt gondolta, hogy ezzel az áldozatkészségével is kidomborítja a magyar gimnázium szükségességét és anyagi hozzájárulásával nagy lépéssel előbbre viszi kívánságának teljesítését. Nem régiben nagy megdöbbenéssel olvastuk az A-Zefcben azt a cikket, amely Léva is- kolaíigyi kérdéseivel foglalkozik és azt a megálla- pitást teszi, hogy a lévai magyarságnak a sérelme a magyar gimnázium hiánya miatt nem is olyan, mint azt beállítják, mert hiszen a lévai szlovákoknak még elemi iskolájuk sincs. A lévai magyar gimnázium hiánya nem lehet, sérelem, mert Ipolyságon. Érsekujvárott és Komáromban vannak magyar gimnáziumok. Fel kell világositanunk az A-Zet cikkíróját, hogy: 1. sérelem az, ha egy 64 magyar községből álló nagy magyaT vidék évszázados magyar tanintézetében elnémult a magyar szó; 2. tévedés az, hogy Léván nincs szlovák elemi iskola; iskola van, csak megfelelő épülete nincs, noha építéséhez az ingyen telket a magyar városatyák is egyhangúan megszavazták; 3. ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar gimnáziumnak volt és van épülete, de lefoglalták a csehszlovák gimnázium számára; 4. a garamvölgyi magyar szegénységnek nem áll módjában gyermekeit messze vidéken iskoláztatni; 5. a városi képviselőtestületben képviselt csehszlovák pártok is elfogadták a városi elöljáróságnak azt a memorandumát, amely rnegá1 lapítja a sérelmet és annak jóvátételét kéri az iskolaügyi minisztériumtól, igy az A-Zet cikke ellentétben áll ezzel az állásfoglalással, de nagyon gyanúsan hasonlít ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet Léva küldöttsége legutóbb Prágában az iskolaügyi minisztériumban tapasztalt, ahol a referens azzal fogadta a küldöttséget, hogy „most egyszerre jut eszébe a magyaroknak minden sérelem". Mennyire téved a referens ur! A lévai magyar gimnáziumot ért jogsérelem ügyében már az államfordulat után a kormány által kinevezett képviselőtestület is állást foglalt 1920 szeptember 1-én és küldöttséget menesztett illetékes helyekre, tehát. a magyar nyelv jogainak visszaállítása érdekében 18 év óta folytat kitartó küzdelmet a lévai magyarság s 18 év óta nem jutottunk tovább az Ígéreteknél. Már pedig most, amidőn a. nemzetiségi sérelmek orvoslásának kérdése foglalkoztatja a kormányt, méltán elvárhatjuk a lévai magyar gimnázium ügyéi^k reparálását j«l 4
