Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-03 / 127. (4570.) szám
i XVII. évf. 127. (4570) szám ■ Péntek ■ 1938 junius 3 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* r. , , , _ t évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, J\ SZlOVüKiai eS kárpátaljai magyOTSag félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • l'i'l • *i A képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több. politikai napilapja ■gyei asám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. a • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Kedvezőbb előjelek ? Chamberlain ui tervet dolgozott ki a béke biztosítására Közvetítés a spanyol ellenfelek között - Közeledés Németországhoz - A feszültség enyhül Kánya őszinte szavai (sp) — Erőteljes és őszinte hang volt, ámít Kánya Kálmán magyar külügyminiszter használt szerdai nyilatkozatában. Lehet, hogy egy-két helyen — főleg Prágában —- meglepetést keltett, mert nem várták a problémáknak e nyílt felgöngyölését, de a mi véleményünk szerint a diplomáciában is jobb nyíltan szembenézni a tényekkel, mint a köntörfalazás áldiplomatikus módszerét Választani és mellébeszélni. Különösen ma Szükséges az őszinteség, amikor a legapróbb tévedés és kisiklás, egymás intencióinak félremagyarázása vagy nem ismerése katasztrófába sodorhatja a világot. Minek leplezni: Magyarország és szomszédjai között Számos elintézetlen probléma van. Sima udvariassággal nem segíthet rajtuk a diplomata, s a mézes szavak használata legfeljebb Rzt eredményezi, hogy itt is, ott is illúzió keletkezik, majd annál nagyobb harag és Elkeseredés, ha a fejlődés a hosszú takargass és szépitgetés után egyszer mégis csak fi napvilágra hozza az elintézetlen problémákat. ( Kánya Kálmán magára Vállalta, hogy férfiasán és egyenesen felsorolja az elválasztó momentumokat és — ahogy a mai $ulyos és felelőségteljes időkhöz illik — az udvariasság áloptimizmusa nélkül beszéljen Magyarország és a kisantant viszonyáról. Az utóbbi hetekben úgyis számos téves vélemény terjedt el főleg Csehszlovákiában a magyar magatartásra vonatkozóan, s a közvélemény Imrédy Béla erőteljes akciói után Rzt hitte, hogy Magyarország szakított miniden németkapcsolattal, mert megijedt a germán előtöréstől és pánikhangulatában most hanyathomlok bemenekül az uj „barátok" karjaiba és rettegve szövetséget köt Velük Németország ellen. Akik igy vélekedtek, nem ismerik a magyar politika nyugodt és szilárd vonalvezetését és nem tudnak különbséget tenni belpolitikai ügyek és a kikristályosodott külpolitikai irányzat között. Ugyanabba a betegségbe estek, Rmely a szlovákiai „magyar aktivizmus" és népfront hívei között is elterjedt. Más Magyarország belső politikája és más a külső kapcsolat Németországgal. Imrédy Béla bebizonyította, hogy a magyar ur a házában és a legerélyesebben letör minden ölyan kísérletet, amely esetleg egy idegen és a magyar emberi ideáloknak meg nem felelő formát kíván becsempészni a magyar közéletbe. Ideológiailag a magyar nem lesz idegen eszmék csatlósa, sem szélső jobboldali, sem szélső baloldali eszméké, mert van önálló politikai formája, amely lassan és szervesen érik a magyar társadalomban, gyökeresen a magyar talajból nő ki és fejlődik egy uj szociális társadalmi és lelki igazságosság felé. Amikor a magyar lélek az elmúlt hetekben lefékezte az idegen eredetű agitációt, fi gondolatszegény külföld azonnal az egész magyarországi német-politika összeomlásáról beszélt. Kánya Kálmán most tisztázta a félreértést. Akármilyen eréllyel fordul a nemzet a belföldön a szélsőjobboldali agitáció ellen, a külpolitikában Németország barátja marad. Egyszerűen kénytelen igy cselekedni, mert gazdasági és politikai érdekei megkövetelik. Nem cselekedhet másképp. Gazdaságilag Németország az egyetlen piac, nincs lehetőség, hogy a magyar áru legszámottevőbb mennyisége másutt találjon elhelyezést. A nyugati demokráciák, Anglia és Franciaország csodálkoznak vagy felháborodnak, hogy MagyarorLONDON. Az angol sajtó egyöntetűen közli, hogy a kormány uj kezdeményezésbe bocsátkozik a Halifax- és Chamberlain- félle békepolitika kiszélesítésére és megszilárdítására. Az uj kezdeményezés a következő pontokra vonatkozik: 1. Közvetítés a sponyal polgárháború ellenfelei között abból a célból, hogy Spanyolországban fegyPÁRIS. — Az ide érkezett jelentések szerint az alexandrettei Sandzsákban julius 15-én a népszövetség ellenőrzése alatt lezajló népszavazás előkészítő munkálatai megindultak. A választási listák összeállításánál a Szandzsák tizenhárom kerületében kitűnt, hogy a törökök kisebbségben vannak. Ezt az eredményt török körökben tévesnek mondják és valószínűnek veszik, hogy a listák összeállításánál nagy szabálytalanságok történtek. A sziriai francia hatóságok állítólag katonai előkészületeket tettek a Szandzsák határán és robszág nem feléjük orientálódik, de egyetlen pozitív lépést sem tesznek annak érdekében, hogy ez az orientáció gazdaságilag is lehetővé váljék és Magyarország Németország nélkül is megélhessen. A gazdasági érdek fűzi Budapestet a birodalomhoz, ugyanúgy, mint a többi dunai agrárállamot s ezt a köteléket lehetetlen elszakítani addig, amíg más módon nem biztosítható a megélhetés. De sokkal lényegesebb a magyar-német viszony másik tétele: a politikai érdekközösség. Erről beszélt leplezetlenül Kánya Kálmán és nevén nevezte a dolgokat, bármily kellemetlenül is esett ez azoknak, akik szerették volna, ha a magyar külügyminiszter nem a valóságokról és Magyarország érdekeiről beszél, hanem elképzelésekről és a mások érdekeiről. A magyar nemzet egy? harmada nem él a magyar államban. Ez a tény erősebb igazság minden ijesztgetésnél, minden „jön a burkus" mesénél. A magyar állam kötelessége, hogy törődjék a nemzet sorsával és jólétével. Addig nem nyugodhat, amíg az egyharmad magyar sorsát nem sikerül intézményesen biztosítani. Ma távol vagyunk attól, hogy a magyar kisebbségek helyzetét megoldottnak tekinthessük, ezt közvetve elismeri a csehszlovák kormány is abban a pillanatban, amint a nemzetiségi statútumok formájában végre verszünet keletkezzék. 2. Német-angol megegyezés. — A szerdai minisztertanácson a kormány tagjai természetesen nem leplezték a nehézségeket, amelyek az uj kezdeményezés megvalósulásának útjában állnak. Ha Spanyolországban Franco és Barcelona kiegyezne, akkor a nemzetközi feszültség azonnal megenyhülne és az angol-olasz bánó töltényeket helyeztek el a hidakban, amelyek Törökországba vezetnek. A helyőrséget szenegáli néger katonákkal egészítették ki. A helyzet a Szandzsákban feszült. A francia csapatok páncélkocsijaikkal állítólag megszállották Antiópiát és leverték a török tüntetéseket. Eddig ellenőrizhetetlen jelentések szerint Törökország katonai rendszabályokat foganatosít, ha julius 15-én a szandzsák! kerület nem kap teljes autonómiát. Az sem lehetetlen, hogy a szavazást egyáltalában nem tarthatják meg, mert a lakosság izgalma túl nagy. szerződés rögtön életbe lépne. Ezenkívül ebben az esetben a francia-olasz tárgyalások is folytatódnának és a két tengely, Róma-Berlin és Páris-London között megszületne a béke. Hivatalos optimizmus LONDON. — A Havas-ügynökség jelenti Londoniból: Angol diplomáciai körök szokatlan optimizmussal Ítélik még a diplomáciai helyzetet A borit parlamentet junius 9-ig elnapolták, ami jó jel és a kabinetet sem hívják össze ezen a héten. Chamberlain elhagyja Londont. Politikai kötőikben az a vélemény uralkodik, hogy a nemzetközi feszültség máris megenyhült s ámbár a krízis még mindig nem mtilt el végleg, a javulás jelei máris mindenütt észlelhetők. Otmilliárd ui hadihajókra LONDON. — Az uj angol tengerészeti költségvetés pótléka 2,410.500 font. Ebből az ösz- szegből 1,773.500 font uj hajóépitkezésekre van szánva, azaz ebben az évben összesen 36,293.027 fontot költ az angol kormány uj hadihajók építésére. Az 1938-as terv alapján két csatahajót, hét cirkálót,, három tengeralattjárót és egy re- pülőgépanyahajót építenek Angliában. keresi a megoldás és a békés rendezés lehetőségeit. E megoldás nélkül nem közeledhetik Magyarország a kisantanthoz, ellenben automatikusan az egyre erősödő németolasz blokk mellé kerül, amely hatalmas erejével és eddigi sikereinek tudatában rendkívül hatásosan harcol ugyanazért a nemzetiségi megoldásért, amely a magyar nemzetnek is életérdeke. A történelem előtt igazolhatatlan esztelenség volna, ha a magyarság ideológiai vagy érzelmi okokból szembefordulna azzal az érdekcsoporttal, amely gazdaságilag nélkülözhetetlen számára, politikailag pedig egyre növekvő kilátásokkal harcol ugyanazért, ami a legnagyobb magyar érdek: a kisebbségi megoldásért. Szembefordulna vele s csatlakozna egy felelőtlen ijesztgetés hatása alatt azokhoz, akiktől eddig semmit sem kapott, akiknek eszeágában sincs, hogy a magyar nemzetre nehezedő nyomást enyhítsek. A magyarság erős és egységes. Nem engedi, hogy a német formából az jöjjön el hozzá, ami ártalmas és amit nem akar. Erélyesen visszautasítja az ilyen kisérleteket. De az eínigránsuszitásnak nem dől be s nem retteg attól, hogy a németség egyszer majd a jövőben „lekapcsol a nemzet testéről hárommillió magyart", — inkább azzal a hárommillió magyarral törődik, amely tényle-f gesen más országokban él. A kisantant és elsősorban Csehszlovákia akkor nyerné meg Magyarországot, ha az örök unalmas és üres körülhizelgés helyett egyszer reális gesztust tenne a magyar nemzet felé. Ha tényleg azt akarja, hogy a magyarság közelebb kerüljön Csehszlovákiához, akkor meg kell teremteni ennek előfeltételeit s nemcsak botránkozni és sopánkodni, hogy Magyarország a német birodalom mellett áll. A magyar kormány két év óta kísérletezik azzal, hogy az előfeltételeket tisztázza a ikisantanttal. Kánya Kálmán őszinte szavaiból most megtudjuk, hogy minden kísérlet meddő maradt. Azok, akik szeretnék, hogy Magyarország hozzájuk csatlakozzék, szép szavakon kívül a legtávolabbról sem hajlandók eleget tenni az észszerű és a Nyugateurópában is ma- gátólértetődőnek tartott magyar kívánságoknak — s nem csoda, ha a magyarság türelme ilyen körülmények között lassan elfogy és Kánya erélyesen szembefordul a halogatási és a hitegetési játékkal. Pedig milyen könnyű és egyszerű volna Magyar- országot megnyerni. Mennyi lehetőség kínálkozik rá! De a kisantantállamok nem hajlandók átlépni a Rubicont, — s igy ne csodálkozzanak, ha a magyar-német érdekközösség megmarad és kemény szavakat hallanak a magyar külügyminisztertől. Franciaország és Törökország katonai előkészületeket tesz az alexandrettei népszavazásra Nyugtalanító hírek ■ Elhalasztják a szavazást?
