Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-03 / 127. (4570.) szám

i XVII. évf. 127. (4570) szám ■ Péntek ■ 1938 junius 3 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* r. , , , _ t évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, J\ SZlOVüKiai eS kárpátaljai magyOTSag félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • l'i'l • *i A képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több. politikai napilapja ■gyei asám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. a • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Kedvezőbb előjelek ? Chamberlain ui tervet dolgozott ki a béke biztosítására Közvetítés a spanyol ellenfelek között - Közeledés Németországhoz - A feszültség enyhül Kánya őszinte szavai (sp) — Erőteljes és őszinte hang volt, ámít Kánya Kálmán magyar külügyminisz­ter használt szerdai nyilatkozatában. Lehet, hogy egy-két helyen — főleg Prágában —- meglepetést keltett, mert nem várták a problémáknak e nyílt felgöngyölését, de a mi véleményünk szerint a diplomáciában is jobb nyíltan szembenézni a tényekkel, mint a köntörfalazás áldiplomatikus módszerét Választani és mellébeszélni. Különösen ma Szükséges az őszinteség, amikor a legapróbb tévedés és kisiklás, egymás intencióinak félremagyarázása vagy nem ismerése ka­tasztrófába sodorhatja a világot. Minek lep­lezni: Magyarország és szomszédjai között Számos elintézetlen probléma van. Sima ud­variassággal nem segíthet rajtuk a diploma­ta, s a mézes szavak használata legfeljebb Rzt eredményezi, hogy itt is, ott is illúzió keletkezik, majd annál nagyobb harag és Elkeseredés, ha a fejlődés a hosszú takarga­ss és szépitgetés után egyszer mégis csak fi napvilágra hozza az elintézetlen problé­mákat. ( Kánya Kálmán magára Vállalta, hogy férfiasán és egyenesen felsorolja az elvá­lasztó momentumokat és — ahogy a mai $ulyos és felelőségteljes időkhöz illik — az udvariasság áloptimizmusa nélkül beszéljen Magyarország és a kisantant viszonyáról. Az utóbbi hetekben úgyis számos téves vé­lemény terjedt el főleg Csehszlovákiában a magyar magatartásra vonatkozóan, s a köz­vélemény Imrédy Béla erőteljes akciói után Rzt hitte, hogy Magyarország szakított min­iden németkapcsolattal, mert megijedt a germán előtöréstől és pánikhangulatában most hanyathomlok bemenekül az uj „bará­tok" karjaiba és rettegve szövetséget köt Velük Németország ellen. Akik igy véle­kedtek, nem ismerik a magyar politika nyugodt és szilárd vonalvezetését és nem tudnak különbséget tenni belpolitikai ügyek és a kikristályosodott külpolitikai irányzat között. Ugyanabba a betegségbe estek, Rmely a szlovákiai „magyar aktivizmus" és népfront hívei között is elterjedt. Más Ma­gyarország belső politikája és más a külső kapcsolat Németországgal. Imrédy Béla bebizonyította, hogy a magyar ur a házá­ban és a legerélyesebben letör minden ölyan kísérletet, amely esetleg egy idegen és a magyar emberi ideáloknak meg nem felelő formát kíván becsempészni a magyar közéletbe. Ideológiailag a magyar nem lesz idegen eszmék csatlósa, sem szélső jobboldali, sem szélső baloldali eszméké, mert van önálló politikai formája, amely lassan és szervesen érik a magyar társada­lomban, gyökeresen a magyar talajból nő ki és fejlődik egy uj szociális társadalmi és lelki igazságosság felé. Amikor a magyar lélek az elmúlt hetek­ben lefékezte az idegen eredetű agitációt, fi gondolatszegény külföld azonnal az egész magyarországi német-politika összeomlásá­ról beszélt. Kánya Kálmán most tisztázta a félreértést. Akármilyen eréllyel fordul a nemzet a belföldön a szélsőjobboldali agi­táció ellen, a külpolitikában Németország barátja marad. Egyszerűen kénytelen igy cselekedni, mert gazdasági és politikai ér­dekei megkövetelik. Nem cselekedhet más­képp. Gazdaságilag Németország az egyet­len piac, nincs lehetőség, hogy a magyar áru legszámottevőbb mennyisége másutt találjon elhelyezést. A nyugati demokrá­ciák, Anglia és Franciaország csodálkoz­nak vagy felháborodnak, hogy Magyaror­LONDON. Az angol sajtó egyöntetűen közli, hogy a kormány uj kezdeményezés­be bocsátkozik a Halifax- és Chamberlain- félle békepolitika kiszélesítésére és megszi­lárdítására. Az uj kezdeményezés a követ­kező pontokra vonatkozik: 1. Közvetítés a sponyal polgárháború ellenfelei között ab­ból a célból, hogy Spanyolországban fegy­PÁRIS. — Az ide érkezett jelentések szerint az alexandrettei Sandzsákban julius 15-én a népszö­vetség ellenőrzése alatt lezajló népszavazás előké­szítő munkálatai megindultak. A választási listák összeállításánál a Szandzsák tizenhárom kerületé­ben kitűnt, hogy a törökök kisebbségben vannak. Ezt az eredményt török körökben tévesnek mond­ják és valószínűnek veszik, hogy a listák össze­állításánál nagy szabálytalanságok történtek. A sziriai francia hatóságok állítólag katonai elő­készületeket tettek a Szandzsák határán és rob­szág nem feléjük orientálódik, de egyetlen pozitív lépést sem tesznek annak érdeké­ben, hogy ez az orientáció gazdaságilag is lehetővé váljék és Magyarország Német­ország nélkül is megélhessen. A gazdasági érdek fűzi Budapestet a birodalomhoz, ugyanúgy, mint a többi dunai agrárállamot s ezt a köteléket lehetetlen elszakítani ad­dig, amíg más módon nem biztosítható a megélhetés. De sokkal lényegesebb a magyar-német viszony másik tétele: a politikai érdekkö­zösség. Erről beszélt leplezetlenül Kánya Kálmán és nevén nevezte a dolgokat, bár­mily kellemetlenül is esett ez azoknak, akik szerették volna, ha a magyar külügyminisz­ter nem a valóságokról és Magyarország érdekeiről beszél, hanem elképzelésekről és a mások érdekeiről. A magyar nemzet egy? harmada nem él a magyar államban. Ez a tény erősebb igazság minden ijesztgetésnél, minden „jön a burkus" mesénél. A magyar állam kötelessége, hogy törődjék a nemzet sorsával és jólétével. Addig nem nyugod­hat, amíg az egyharmad magyar sorsát nem sikerül intézményesen biztosítani. Ma távol vagyunk attól, hogy a magyar ki­sebbségek helyzetét megoldottnak tekint­hessük, ezt közvetve elismeri a csehszlo­vák kormány is abban a pillanatban, amint a nemzetiségi statútumok formájában végre verszünet keletkezzék. 2. Német-angol meg­egyezés. — A szerdai minisztertanácson a kormány tagjai természetesen nem leplez­ték a nehézségeket, amelyek az uj kezde­ményezés megvalósulásának útjában állnak. Ha Spanyolországban Franco és Barcelona kiegyezne, akkor a nemzetközi feszültség azonnal megenyhülne és az angol-olasz bánó töltényeket helyeztek el a hidakban, amelyek Törökországba vezetnek. A helyőrséget szenegáli néger katonákkal egészítették ki. A helyzet a Szandzsákban feszült. A francia csapatok páncél­kocsijaikkal állítólag megszállották Antiópiát és leverték a török tüntetéseket. Eddig ellenőrizhe­tetlen jelentések szerint Törökország katonai rend­szabályokat foganatosít, ha julius 15-én a szand­zsák! kerület nem kap teljes autonómiát. Az sem lehetetlen, hogy a szavazást egyáltalában nem tarthatják meg, mert a lakosság izgalma túl nagy. szerződés rögtön életbe lépne. Ezenkívül ebben az esetben a francia-olasz tárgyalá­sok is folytatódnának és a két tengely, Róma-Berlin és Páris-London között meg­születne a béke. Hivatalos optimizmus LONDON. — A Havas-ügynökség jelenti Londoniból: Angol diplomáciai körök szokatlan optimizmussal Ítélik még a diplomáciai helyze­tet A borit parlamentet junius 9-ig elnapolták, ami jó jel és a kabinetet sem hívják össze ezen a héten. Chamberlain elhagyja Londont. Politi­kai kötőikben az a vélemény uralkodik, hogy a nemzetközi feszültség máris megenyhült s ám­bár a krízis még mindig nem mtilt el végleg, a javulás jelei máris mindenütt észlelhetők. Otmilliárd ui hadihajókra LONDON. — Az uj angol tengerészeti költ­ségvetés pótléka 2,410.500 font. Ebből az ösz- szegből 1,773.500 font uj hajóépitkezésekre van szánva, azaz ebben az évben összesen 36,293.027 fontot költ az angol kormány uj hadihajók épí­tésére. Az 1938-as terv alapján két csatahajót, hét cirkálót,, három tengeralattjárót és egy re- pülőgépanyahajót építenek Angliában. keresi a megoldás és a békés rendezés le­hetőségeit. E megoldás nélkül nem közeled­hetik Magyarország a kisantanthoz, ellen­ben automatikusan az egyre erősödő német­olasz blokk mellé kerül, amely hatalmas erejével és eddigi sikereinek tudatában rendkívül hatásosan harcol ugyanazért a nemzetiségi megoldásért, amely a magyar nemzetnek is életérdeke. A történelem előtt igazolhatatlan esztelenség volna, ha a ma­gyarság ideológiai vagy érzelmi okokból szembefordulna azzal az érdekcsoporttal, amely gazdaságilag nélkülözhetetlen szá­mára, politikailag pedig egyre növekvő ki­látásokkal harcol ugyanazért, ami a legna­gyobb magyar érdek: a kisebbségi megol­dásért. Szembefordulna vele s csatlakozna egy felelőtlen ijesztgetés hatása alatt azok­hoz, akiktől eddig semmit sem kapott, akiknek eszeágában sincs, hogy a magyar nemzetre nehezedő nyomást enyhítsek. A magyarság erős és egységes. Nem engedi, hogy a német formából az jöjjön el hozzá, ami ártalmas és amit nem akar. Erélyesen visszautasítja az ilyen kisérleteket. De az eínigránsuszitásnak nem dől be s nem ret­teg attól, hogy a németség egyszer majd a jövőben „lekapcsol a nemzet testéről há­rommillió magyart", — inkább azzal a há­rommillió magyarral törődik, amely tényle-f gesen más országokban él. A kisantant és elsősorban Csehszlovákia akkor nyerné meg Magyarországot, ha az örök unalmas és üres körülhizelgés helyett egyszer reális gesztust tenne a magyar nemzet felé. Ha tényleg azt akarja, hogy a magyarság közelebb kerüljön Csehszlová­kiához, akkor meg kell teremteni ennek előfeltételeit s nemcsak botránkozni és so­pánkodni, hogy Magyarország a német bi­rodalom mellett áll. A magyar kormány két év óta kísérletezik azzal, hogy az elő­feltételeket tisztázza a ikisantanttal. Kánya Kálmán őszinte szavaiból most megtudjuk, hogy minden kísérlet meddő maradt. Azok, akik szeretnék, hogy Magyarország hozzá­juk csatlakozzék, szép szavakon kívül a legtávolabbról sem hajlandók eleget tenni az észszerű és a Nyugateurópában is ma- gátólértetődőnek tartott magyar kívánsá­goknak — s nem csoda, ha a magyarság türelme ilyen körülmények között lassan elfogy és Kánya erélyesen szembefordul a halogatási és a hitegetési játékkal. Pedig milyen könnyű és egyszerű volna Magyar- országot megnyerni. Mennyi lehetőség kí­nálkozik rá! De a kisantantállamok nem hajlandók átlépni a Rubicont, — s igy ne csodálkozzanak, ha a magyar-német ér­dekközösség megmarad és kemény szava­kat hallanak a magyar külügyminisztertől. Franciaország és Törökország katonai előkészületeket tesz az alexandrettei népszavazásra Nyugtalanító hírek ■ Elhalasztják a szavazást?

Next

/
Oldalképek
Tartalom