Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-22 / 141. (4584.) szám

1938 Jiinfag 22, szerda. 3 Az örvendetesen fejlődő magyar kulturmunka országos seregszemléje volt a SzMKE komáromi főkőzgyűlése A beszámolók a lelkészek, a tanítók és a falusi értelmiség lelkes munkába- állásáról emlékeztek meg ■■ Újból a régi elnökséget választották meg ■■ ■■ „Magyarnak lenni annyit tesz, mint dolgozni és kitartani mindhalálig" KOMAROM* — (Saját tudósítónktól.) Hatalmas érdeklődés mellett tartotta a Szlo- venszkói Magyar Kultur Egyesület idei fő- közgyűlését Komáromban, a Jókai-Egyesü­IiSZTA FRISS ARCBŐRT csak m Sa­ra t i o a víz rendszeres élvezete által érünk el, amely megszünteti a rossz emésztést és székrekedést, aminek min­dig csúnya bőrkiütések és foltok a következményei (3—5 evőkanállal "ég­gel, esetleg este is). let kulturházának dísztermében. Az érdek­lődés oly rendkívül nagy volt, hogy az összegyűlt érdeklődők számára szűknek bi­zonyult a képtárterem helyisége s idén először történt meg, hogy a SzMKE főközgyülését Komárom legnagyobb ter­mében kellett megtartani. Impozáns lefolyású volt a SzMKE országos főkőzgyűlése, minden részletében, bizony­ságául annak, hogy az átfogó jelentőségű, nemzeti irányú s keresztény alapokon nyug­vó kulturegyesület szerves része ma már a szlovákiai magyarság szellemi életének, összetartó kapocs a szlovákiai magyarság különböző vallásu, társadalmi állású, fog­lalkozású rétegei között. A SzMKE főköz- gyülésére nemcsak a komáromi és komá- romvidéki tagok jöttek el nagy számban, hanem Szlovákiának Komáromtól messze- Míi községi, vámsai is elküldték egyesületi megbízottaikat A falu gazdái, munkásai éppenugy megjelentek, mint a város intel­lektuális foglalkozású magyarjai s e nagy gyűlés nemcsak eszmei, hanem gyakorlati kapcsolatokat is hozott létre a falu s a vá­ros magyarsága között Jankovics Marcell megnyitó beszéde Dr. Jankovics Marcell, a SzMKE orszá­gos elnöke nagyhatású, mély gondolatok­ban gazdag megnyitóbeszédet mondott. — Magyar Testvérek! — kezdte beszé­dét, — szokássá vált e megszólítást hasz­nálni, hogy ma már szinte üres közhelyként, kopott sablonnak hangzik, mint minden megszólítás. Én mégis szándékosan és tuda­tosan élek vele, mert első szóval is már kettőt akarok kifejezni: Először is magát a magyar sorsot. Hogyha nem tartunk össze az egyetlen nagy lelki család vérségének ősösztöné­vel, ennek az örök törvénynek megérté­sével, akkor testvérieknek vagyunk, ahogy voltunk, vagyunk, leszünk minden­kor s mindenütt. Mi magyarok csak önmagunk erejével, ön­magunk hitelével, önmagunkban bízva, ön­magunkból élhetünk tovább. Azután meg az első szóval már alá akartam huzni a nagy kötelességet, a testvériség kötelességét, amit a magyar annyiszor felejtett magyarral szemben. Azt, hogy minden gondolatunk, akara­tunk, minden tettünk alfája legyen: egy­mással, egymásért, egymásnak, soha egy­más ellen...! — A világ körülöttünk reng s ring, mint a sajka a haragos tengeren. Egyetlen szi­getünk van, amelynek révpartja biztos: ősi magyar nyelvünk és hagyományos kultúránk. E kultúra fölött világitó tornyunk glóriás fénye: a mindig előre! — Programunk a legtöbb legyen, — mondotta a továbbiakban Jankovics Mar­cell, — egy szóval: mindent! Lökjük ki szó­tárunkból, lökjük ki u tünkből a gyáva, hit­vány szót: „nem lehet!" Lehet és lehet, ha kézen fog az akarat. — Nekem mindegy minden ostrom kí­vülről. A SzMKE nekem szent „noli me tangere!" — a szent ne nyúlj hozzám, mert b SzMKE munkájával építjük meg azt az ezer és ezer kicsi kultura-kápolnát, amely-, be csak a magyar hitnek van belépése. — Minden magyar tanulja meg először, mit jelent e szó: család! Jelenti az élet teljét. Az élet célját, a nemzet egyetlen megbízható sejtjét. A magyar falu ne te­kintse a gyermeket egyszerűen szaporo­dó munkáskéznek, hanem értse meg, hogy a gyermek mindenkinek életében még egyszer visszatérő saját fiatalsága, ma­gának a nemzetnek egyetlen halhatatlan­sága. — A magyar gyermek nem az ut porába való, hanem az iskolába, — a legszegényebb magyar se verje ki soha gyermekét az uc- cára, — abba az iskolába való, ahol igaz­ságot tanítanak. A gyerek lelke ne érezze soha, hogy mást tanított apám-anyám, — és mást tanítómesterem... Mert a nemzetnek csak egy igazsága lehet — Legyen a magyar nép érzésben, élet­ben, minden szóban s tettben is keresz­tény! Aki tudatosan keresztény, az érzi, hogy ember, igaz ember! — Tanítsuk meg a népet magyarságra! Magyarnak lenni annyit tesz, mint dol­gozni mindhalálig! Magyarnak lenni annyit tesz, mint kitartani mindhalálig, összetartani, mint a rög, a vér, a vas. Ma­gyarnak lenni ma annyit tesz, mint hinni egymásban. Piruljanak, akik még mindig visszahúzódnak csigamódjára a kényel­mes „elvileg nem veszek részt semmiben!" csigaházába, akik visszahúzódnak minden magyar kulturproblémától, mert azzal foglalkozni nem könnyű, nem vidám s né­ha talán nem is* veszélytelen dolog. A nagy magyar sórsközösség titkát két szó­ban foglalom össze: becsület és szeretet. Ez a két szó tartalmat azonban csak egy harmadik fogalomtól kaphat s ez a foga­lom: öntudat, öntudat nélkül nincs becsü­let, csak korrektség, öntudat nélkül a sze­retet semmi, csak szimpla karitatív tévé­170 szerverei Szombathy Viktor, a SzMKE főtitkára terjesztette elő ezekután részletes évi jelen­tését. Bevezetőben megemlékezett arról, hogy a SzMKE ezidén ünnepli fennállásá­nak tizesztendős jubileumát. Ez az ünnep újabb munkára szólítja a SzMKE tagjait és vezetőit. A tiz esztendő alatt befutott pá­lya határköveit az elért eredmények mutat­ják. A SzMKE nemcsak azoké, akik hivata­losan tagul iratkoztak, nem csak azoké, akik már megalakították szervezeteiket, hanem minden magyar emberé Szlová­kiában: ha magyarnak vallja magát, ak­kor tudva s tudatlanul, akarva s akarat­lanul a SzMKE-vel jut közeli kapcsolat­ba, a SzMKE-vel, amelynek célja: „mü­veit és öntudatos magyar ember Szlová­kiában!" S ilyen célkitűzésével soha nem öncél, hanem eszköz arra, hogy mindenki hozzájuthasson a nemzeti művelődés kincseihez. A SzMKE tízéves működéséről megemlé­kezve, elsősorban tisztelettel s nagy elis­meréssel kell szólanl a SzMKE népszerű el­nökéről, dr. Jankovics Marcellről, — mon­dotta a továbbiakban a főtitkári jelentés, — akinek őszinte köszönet jár mindazért, amit a SzMKE alapítása, fejlesztése és vezetése érdekében tett. De meg kell emlékezni a SzMKE másik nagy alapítójáról, néhai dr. Alapy Gyuláról s munkatársairól, különö­sen dr. Kamrás Józsefről, dr. Sziklay Fe­rencről, dr. Szijj Ferencről és az áldozatké­szen működő Intézőbizottság tagjairól. Ré­kenység, amely ad, ha nem fáj és szeret, ha szeretetét jutalmazzák, vagy legalább köz­zéteszik. A hagyományos magyar kultúra meg­mentése, a magyar jövő minden nemze­dékének állagban, számban való tiszta megőrzése, minden magyar fiatal lélek megmentése a mezítlábas libapásztortól a doktori diplomával dicsekvő ifjúig: ez mind öntudatos becsület kérdése. Aki ebben a kérdésben halálos betegség kér­dése nélkül közömbös, vagy e kérdések elől kitér, az lemondott a legékesebb nemzeti kincsről, a becsületről. — Kultúrát, hamisítatlan népi kultúrát a falunak és a magyar ifjúságnak, aki a mi jövőnk, a mi hitünk. Hogy lásson! Lelkünk legjavát s minden áldozatunkat a magyar ifjúságnak, hogy lelkileg talpra állhasson és megálljon a világrengések minden rázkódá­sában! In hoc signo vinces! Dr. Jankovics Marcell megrázóhatásu, pompásan felépített megnyitóbeszédét hosz- szantartó taps, tetszésnyilvánítás fogadta s melegen ünnepelték a SzMKE elnökét. Üdvözlések A főközgyülést Fülöp Zsigmond a Cseh­szlovákiai Magyar Dalosszövetség, Bárczy Oszkár a Csehszlovákiai Magyar Test­nevelő Szövetség, Fizély Imre a Magyar Szülői Társulatok Pozsonyi Szövetsége, Brogyányi Kálmán a Pozsonyi Képzőművé­szeti Egyesület, Ivánfy Géza a Csehszlová­kiai Magyar Közművelődési Szövetség, Lósy Béla a Délszlovákiai Gazdasági Egye­sületek Szövetsége, dr. Szijj Ferenc a Jókai Egyesület, Zombory György a magyar egyetemi ifjúság nevében üdvözölték me­leg szavakkal. Táviratilag és írásban Lud- vig Aurél, Petrikovich Aladár, Haulik György és az eperjesi SzMKE-csoport küldték üdvözletüket. — íí ezer tag vay Istvánról, dr. Staud Gáborról, Schubert Tódorról, akiknek, valamint a SzMKE pénztárosának, ifj. Nagy Jánosnak s ügyé­szének, dr. Kállay Endrének és a körzeti titkároknak, a SzMKE falusi vezetőinek, a lelkészeknek, tanítóknak, gazdáknak, mun­kásembereknek a magyar kulturügy fejlesz­téséért nagy köszönet jár. A SzMKE ma már a legnagyobb és leg­átfogóbb magyar kulturális szervezete Szlo­vákiának. Ti* esztendő alatt összesen 188 szerve­zete létesült, ezek közül most 170 szerve­zetet tart nyilván a központ s ezek 90 százalékában valóban lendületes, értékes kulturmunka folyik. Majd megemlékezett a jelentés a Közmű­velődési Testületek prágai kongresszusán elfogadott nyílt deklarációról, amelyben a magyar kulturmunkások tiltakoztak a kul­turális egyesületek működését megnehezítő bürokratikus akadályok ellen. Megemlékezett ezután a jelentés a kör­zeti titkárságok felállításáról s a központ működéséről, a titkárok és az intézőbizott­ság, valamint a választmány értekezletei­ről, a kassai és a pelsőci körzeti gyűlések­ről. A központ előadási anyagot küldött szét szervezeteinek s körlevelekkel irányí­totta a kulturmunkát. Kölcsönzött és aján­dékozott könyveket, színdarabokat, indí­tott vándorkönyvtárládákat. Sok szervezet tartott házitanfolyamokat, jól beváltak a női szakosztályok, a háziipari tanfolyamok. Harminc szervezetnek saját dalárdája Szép szabadságot kevés pénzért Abbáziában Vlla Salus Abbázia a két legszebben fekvő ház, saját tengeri fürdővel, magyar Vilié Spleitdore Laurana tulajdonos, magyar konyha, magyaros kiszolgálás. 2 hét utazással komplett KI 989.- Pozsonytól—Pozsonyig. Megrendelhető és Kí-ban fizethető a: CEDOK r. t. irodáibanBratislava,PieSfanyésKoSice-ben van, tíznek zenekara, igen soknak olvasó* köre. Az egyesületek egymás közötti szomszédo- lása bevált. Mintegy 400 szlnlelőadás és 500 nyilvá­nos kulturelőadás hangzott el, a SzMKE- vel közeli érintkezésbe 70—80.000 ember került. A rendes tagok száma 11.000, a szám emelkedőben van. A legtöbb községben az iskola, a szövetke­zeti helyiség, vagy a községháza ad helyet a SzMKE-nek. A kulturházak száma azon­ban egyre szaporodik. Csak kevés helyen kapott a hontvarsányihoz hasonló merev visszautasítást a SzMKE arravonatkozó- lag, hogy az iskola helyiségét előadásaira megkapja. A falu szellemi vezetői, — bizo­nyos kivétellel, — szívesen állanak a kul­turegyesület szolgálatába. A Közkönyvtá­rak Szövetsége 800 mesekönyvet bocsátott a SzMKE rendelkezésére. írószereket, tan­könyveket mintegy 15.000 korona összeg­ben osztottak szét az iskolásgyermekek kö­zött a szervezetek. A Magyar Vasárnap le­hetőleg 12 oldalon fog megjelenni. Majd megemlítette a jelentés, hogy a nagyszerűen működő kulturegyesületek mellett vannak községek és városok, ahol a kul­turegyesületek munkáját a megfelelő ve­zető, vagy a művelődés iránti kedv hiá­nya, a felekezeti, társadalmi, világnézeti ellentétek teszik lehetetlenné s az egye­sületi fegyelem még kiépítésre szorul. Pozsony, Nyitra, Léva, Érsekújvár, Igló* Jolsva, Dobsina, Eperjes eredményei mel­lett sajnálatosan nem áll ott például Ipoly* ság, Párkány, vagy Rimaszombat s más ha­sonló szlovákiai kisváros méltó SzMKE- egyesülete. A SzMKE igyekezett a legjobb viszonyt fenntartani a Járási Közművelődési Testü­letekkel s hangsúlyozza, hogy a JTK nem külön szerv, ennek nem szükséges önálló egyesületi életet élnie, hanem segítő szer­vezet, amely néhány járásban még kiépí­tésre, vagy átalakításra szorul. Úgyszintén mindent megtett a SzMKE, hogy a Katoli­kus és a Protestáns Ifjúsági Egyesületekkel is jóviszonyt építsen ki. Szombathy Viktor főtitkári jelentéséi meleg helyesléssel fogadta el a közgyűlés és Schubert Tódor indítványára köszönetét szavaztak a főtitkárnak eredményes mun­kásságáért. Titkári jelentések Ezekután az egyes körzetek titkári jelen­téseire került sor. A kassai körzet munkájá­ról Haltenberger Ince, a gömöri körzetéről a beteg Tichy Kálmán helyett dr. Borosa Zoltán (Feled), a lévai körzet eredményei­ről Varga Imre, a galántai körzetről Bocz Elek, a nyitrai körzetéről Jókay János szá­molt be tartalmas jelentésekben. A jelenté­sekből a SzMKE-munkának, eszméjének nagyszerű haladásáról győződött meg a fő- közgyülés közönsége. Számos uj szervezet alakult az utóbbi esztendőben, a kultur­munka minden jelentősebb ágát művelték a szervezetek, alkalmas vezetőik felügyele­tével, sokszor igen ötletesen, legyőzve a kö­zömbösséget, a megnemértést, A lelkészek és tanítók segítő munkájáról nagy elismeréssel nyilatkoztak s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy azok a szellemi vezetésre hivatottak is bekapcsolódnak a SzMKE munkájába, akik eddig mindenféle „meggondolásra" hivatkozva távoltartották magukat a kul- turmunkától. j S remélik azt is, hogy az alsóbbfoku ható­ságok általában több megértést fognak ta­núsítani a kulturmunkával szemben. A tit­kári beszámolókat szintén nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés. Pénztári ügyek Ifj. Nagy János h. bankigazgató, a SzMKE pénztárosa terjesztette elő a mult- évi zárszámadást s az idei költségvetést, Mindakettő mintegy 120.000 korona körül mozgott. A költségvetésben kulturházak se­gélyezését, nyomdai munkák kiadását,, könyvek vásárlását, előadások készítését vették föl nagyobb összegben. A zárszáma­JÓ GYOMOR: FEL BOLDOGSÁG! Gyomorégés, savtúltengés, gyo­morfekély, étvágytalanság, emésztési zavaroknál a CIGELKA-STEPHANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyó­gyulást eredményez. „CIGELKA" forrásvállalat, Bardejov

Next

/
Oldalképek
Tartalom