Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-19 / 139. (4582.) szám
1938 junius 19, vasárnap* rKSXGM-A^AGÁAR HTRIiM* 17 A Magy ar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Színház érdekelje leginkább a cseh közvéleményt A cseh közvélemény a múlt század első felében érdeklődéssel kísérte a magyar mozgalmakat ■ A magyar szellemi élet megnyilvánulásai utánzásra buzdítottak ' IX. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár kitűnő tanulmányában behatóan vizsgálja azokat a kulturhatásokat, amelyeket a magyar fejlődés a csehre gyakorolt. Megállapítja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Színház voltak elsősorban azok a kultúrintézmények, amelyek a cseh közvéleményt leginkább érdekelték és amelyek programja és munkája a leginkább buzdíthatott utánzásra. Prágai német lap rendszeres beszámolója a magyar kulturális életről Itt ismerjük fel a német lapoknak, elsősorban a kitűnő Őst und Westnek a jelentőségét. A magyar kulturális eseményekről ez a lap rendszeresen beszámol. 1837-ben hosszabb cikkben ismerteti a Tudományos Akadémiát, összefoglalja az akadémiai törekvéseket és ismerteti a korábbi kísérleteket. 1838-ban újra kiemeli az Akadémia fontosságát a magyar irodalmi életben: a Magyar Akadémia tudniillik igen nagy súlyt fektet a szépirodalom támogatására. 1839-ben az Akadémia drámabiráló bizottságának munkáját dicséri s szinte Németországnak ajánlja követésre. „Mi történt vájjon valami ehhez hasonló Németországban a nemzeti irodalom fejlesztése érdekében? — kérdezi. — Látnivaló, hogy a magyarok nyelvüket rendkívüli módon szeretik." Ugyanigy nyomon követik a pesti színház fejlődését. Hirt adnak a színház megnyitásáról, tagjairól. Pesti tudósítóik sjorgalmasan beszámolnak a színház életéről. 1838-ban Gaál Peleskei nótáriusának sikeréről írva a lap megállapítja, hogy a magyar tudós társaság és a Nemzeti Szinhár két hatalmas emeltyűje a magyar irodalomnak, A magyar írók és tudósok munkáját a lap követendőnek állítja oda a csehországiak elé. így például ismerteti Balogh Pál javaslatát egy népies kézikönyvet szerkesztő társaság létesítésére és megjegyzi, hogy Csehországban is szükség lenne egy ilyen társulat létrehozására. Szakadatlan az érdeklődés . Ha a két vezető cseh folyóirat, a Ceská Vcela és a Kvéty Ceské kisebb-nagyobb híreit összeállítjuk, megállapíthatjuk a Magyar Akadémia és a Nemzeti Színház iránti szakadatlan érdeklődést. A Kvéty 1834-ben, megalakulása évében, már hirt ad az Akadémia vagyonáról, ösz- szehasonlitva azzal az összeggel, amely a cseh irodalom támogatására szolgál. 340.000 áll itt szemben 11.000 forinttal. Ez az összehasonlítás tehát nemcsak a Magyar Akadémia gazdagságára vet világot, de a cseh kultúrintézmények, főleg a múzeum támogatására akar buzdítani. Ugyanebben az évben már a Ceská Vcelában is cikket olvasunk arról, hogy a Magyar Akadémia erőteljesen támogatja az irodalmat. 1836-ban a Kvéty hirt ad arról, hogy a Magyar Akadémia kiadta a filozófiai fogalmak magyar neveit. A cseh terminológia a cseh tudományos köröknek is nehéz kérdése volt. 1836-ban Just. Michl közöl ebben a lapban cikksorozatot a magyar kultúrintézményekről. Az Akadémia egyik feladatához: nyelvészeti tanulmányutak rendezésé- héz megjegyzi, hogy Csehországban és Morvországban is rendszeresíteni kellene ezeket A Magyar Akadémia gazdagsága, élénk szellemi tevékenysége a 40-es években is fölkeltette a csehek figyelmét. A cseh nemesség nem volt olyan áldozatkész, olyan lelkesen nemzeti szellemű, mint a magyar. Az Akadémia tudományos tevékenységei, előadásai is többször fölkeltik önzetlen érdeklődésüket képpen Máit ja a cseh közönség elé. ,,Uj, szokatlan példát adott korunkban az anyanyelv iránti dicsér etrem éltó szeretette az erdélyi magyar Körösi Csorna Sándor, aki az anynyelve iránti felébredt szerétéiből egész életét annak felvirágoztatására és fejlesztésére áldozta." Van azonban egy másik magyar férfi is, aki mindenkinek fenntartás nélkül ideálja lehet, akit a Kvéty is csák tisztelettel és elismeréssel tud említeni és ez Széchenyi István. Mindebből megállapíthatjuk, hogy Magyar Apák! Magyar Anyák! Történelmi időt élünk. Ez az idő pedig viselőS s csak Tőled függ, Tőled, magyar testvérem, hogy mit szül majd a Te számodra is. Húsz esztendeje élűnk kisebbségi sorsban. Sze* retettel kérdem, magyar testvérem, számot vetettél-e magadban azzal, hogy ebben az elmúlt húsz esztendőben eleget tettél-e annak a kötelességnek, annak a hivatásnak, amellyel nemzetednek, fajtestvéreidnek tartozol éppen gyermekeiden keresztül? Gondolkoztál-e ezen, hogy a drága örökséget, amit nemzetedtől kaptál megőrzés, értékesítés, megsokasitás végett, legalább olyan egészben juttasd tovább gyermekeiden keresztül a magyar nemzet egyetemes jövő egészének?! Látom sok szülőtársunk elborult arcát, fájdalmas tekintetét s hallom megbánó „mea culpárját. „Rosszul számítottam" — vallja be az egyik. „Tévedtem, kegyetlenül tévedtem" — mondja a másik. „Javíthatatlan hibát követtem el" — állapítja meg a harmadik. „Megnehezítettem gyermekem egész jövőjét, életét" — kesergi a negyedik, s a jó Isten a megmondhatója, milyen szemrehányással illeti magát az ötödiir, a tizedik, a századik, az ezredik, mert gyermekét nem magyar iskolába járatta. —- Hála Istennek — halljuk azonban lépten- nyomon, — a magyarság is kezd észbekapni, kezd nemzeti öntudatra ébredni, s kezdi önmagát megtalálni. — Ha ez valóban igaz, Hála legyen az IsI tennek! — Ehhez azonban nem elég a pillanatnyi lelkesedés. Ha valaha szükség volt a komoly elhatározásra, az áldozatokban megnyilvánuló tettekre. uerv a mai nanok azok. Ma kell megmutat„To jest laska k jazyku národnímu!" A pest-budai színházi életet éppen olyan figyelemmel kísérik, mint az Akadémia tevékenységét. 1837-ben a Kvéty hosszabb cikkben számol be a Nemzeti Színház megnyitásáról. A helyárak elég magasak voltaik, mégis sokan kénytelenek voltak visszatérni, nem kapván jegyet, egyesek már délután három órakor odaálltak a színház elé, sőt nyolc ember már előző nap elbújt a székek ailá, hogy tanúja legyen a megnyitásnak. „To jest láska k jazyku národnimu!" Ez aztán a nemzeti nyelv szeretet e, — jegyzi meg a cseh újságíró. 1840-ben kívánatosnak tartják, hogy a cseh színpadokon is játszanak a kiváló külföldi drámaírók müveiből, mint ahogy ezt a pesti színházban történik. Nemcsak az Akadémia, a színház gazdagsága is irigységgel tölti el őket. 01- 'assák valamelyik magyarországi lapban, hogy ■ 2.000 forint segélyt kap a rendektől. Ha nekik zinházuk és pénzük lenne! A cseh állandó színház gondolata így a magyar színjátszásról beérkező hírek nyomán egyre követelőbhen merül fel a Cseh Nemzeti Színház gondolata, amely a pesti mintára anyagilag független és csak csehül játszó állandó színház legyen. Látva a pesti Nemzeti Színház keltette élénk irodalmi pezsgést, olvasva a sikeres drámapá- lyázatokról, egyre határozottabban érlelődik meg a cseh közvéleményben az eszme, hogy nekik szükségük van Prágában állandó cseh színházra. Egyéb érdeklődési körök A csehek érdeklődése nem szorítkozott erre a két intézményre. F elkeltették figyelmüket a magyar szellemi élet legváltozatosabb megnyilvánulásai és utánzásra, megvalósításra buzdítottak. Székács József szerb népdalforditásához Jiri Jan a Kvótyben a következő megjegyzést fűzi: „Ebből látjuk, mennyire kívánatos az, hogy valaki sikerült fordításokat nyújtson nekünk is a rokonnép oly gazdag dal- és elbeszélés-kincséből." Nem kerüli el figyelmüket az sem, hagy a magyarok egyesületet akarnak alapítani, amelynek feladata lenne a népnek könyvet adni a kezébe. Ez az eszme később megfogant a cseheknél. — A magyar közmondásgyüjite- mény hatására ők, is szeretnék öszegyüjteni a cseh közmondásokat. Mirodav Körösi Csorna Sándor alakját a haza- és nyelvszeretet példájaa cseh közvélemény a harmincas és negyve-1 nes éveikben érdeklődéssel kísérte a magyar! kulturális mozgalmaikat. Ez az érdeklődés azonban nem volt különösképpen mély, sem alapos, sem rendkívüli. A magyar fejlődésből csak néhány vonást ragadnak meg, csak néhány példát állítanak utánzaindó példaként közönségük elé. • A cseh nyelv védelme a magyarok szellemében! A lapok eme törődésénél sokkal fontosabb három nemzetébresztőnek: Vinafíckynak, Kam- pelíknek és Kolovratnak állásfoglalása. Karéi Vinaíicky 1832-ben tervezetet dolgozott ki a cseh nyelvnek az iskolába való bevezetésére. Eszerint az elemi iskolában a tanítás nyelve mindenkor az anyanyelv, a középiskolában pedig mindkét nyelvet, a csehet és a németet tanítanák. Tervezetében hivatkozik a monarchia más nemzeteinek, elsősorban a magyarnak hasonló törekvéseire. Vinaíicky tehát nemzeti küzdelméhez a monarchia határain belül keres példát és szövetségest A magyar-cseh sorsközösség itt már elevenebben él s innen már csak egy lépés kell annak a felismerésére, hogy Csehország és Magyarország majdnem hasonló helyzetben hasonló célokért küzd, tehát a küzdelem módjai is kell, hogy egyformák vagy hasonlók legyenek. Ezért kell a cseheknek a nemzeti küzdelemben előrehaladottabb maavaroktól nunk, hogy ha a múlt veszteségei nagyok is, a jelen elhatározása és áldozatra való készsége, a jövőért való dolgozniakarás megmentheti még a jövőt, a jövő letéteményesét, a magyar gyermeket. Magyar gyermeknek magyar iskolában van a helye! Ezt igazolja az elmúlt húsz esztendő minden tanulsága. Nem teszünk szemrehányást, magyar szülő, mulasztásodért. Mulasztásod büntetését régen magadban hordod már. De kötelességeddé tesszük, hogy — belátva és bevallva hibádat és tévedésedet — kivegyed részedet a további mentő munkából és jóvátételből. Minden magyar szülő, aki gyermekét nem magyar iskolába járatta, állítsa ki magát oda tilalomfának arra az útra, amelyen itteni magyarságunknak haladnia kell. Legyen ő az élő lelkiismeret megtestesítője és kiáltsa bele a magyar köztudatba, hogy csak a magyar iskola biztosíthatja, hogy a magyarnak született ifjak és leányok magyarok maradjanak: öntudatos, jellemes, képzett magyarok. Legyen ő az, aki féltő aggodalommal akadályozza meg azt, hogy magyar gyermek idegen nyelvű iskolát látogasson s idegen kultúra emlőin táplálkozva, örökre elvesszen a magyar nemzettest részére. Magyar Szülő! A te feladatod, hogy a magyar kisdedóvón és a magyar iskolán keresztül, a magyar gyermeknek a magyar iskola számára való megmentésével végre kialakuljon a nyelvi és nemzeti összetartozáson alapuló, egymás Terhét hordozni kívánó magyar közösség. Magyar Apák! Magyar Anyák! Sohasem volt lélektanilag kedvezőbb idő jogos követeléseink, kívánságaink megvalósithatására, mint most. Meg kell találnunk a lehetőségeket magyar kisdedóvók megnyitására! Biztosítanunk kell magyar iskoláink részére az utánpótlást magyar kisdedóvók felállításával. — Magyar gyermeknek csak magyar óvódában és csak magyar iskolában lehet a helye! Állítsatok fel minél több magyar kisdedóvót! Magyar iskolákat a magyar gyermekeknek! POZSONY ÉS KÖRNYÉKE MAGYAR ISKOLAI SZÜLŐI TÁRSULATAINAK SZÖVETSÉGE. 'aat. jyiüHKg—1^—— tanulniok. A magyarok példa adó meimzetszeretete és nyelvművelő törekvése előtt hajtja meg az elismerés zászlaját Fr. K. Kaimpelik: „Más dicsé- retreméltó erényeiken kívül még az is megvan a fiatal magyarokban, hogy nemzetüket szeretve és nyelvüket művelve kiemelkedni igyekeznek, hogy az európai nemzetek sorában semmivel sem maradjanak szégyenben." — Ugyancsak a magyar példa, az egész módszer és kulturális program lebeghetett Kolovrat miniszter szeme előtt, amikor a Cseh Akadémiának a magyarok követését ajánlja* 1840-ben ugyanis a Cseh Akadémia egy küldöttsége: Pálacky, Jungmann és Kalina üdvözölte az Akadémia . elnökét, Kolovratot, aki többek között ezt mondotta a küldöttségnek: „Törődnünk kell a cseh nyelvvel, különben elpusztulunk! Tekintsünk csak a magyarokra." Kolovrat tehát éppen a magyarokat ajánlja a cseh nemzeti élet vezetőinek figyelmébe mint követendő példát. Vinaficky, Kampelik és Kolovrat már nem egy-egy dicséretes jelenségre hívják fel a csehek figyelmét, hanem az egész módszerre, az egész program utánzására. ► Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Felhívás a magyar kerékpárosokhoz! Az czévi május elsejei pozsonyi magyar felvonulás nemcsak azt bizonyította be, hogy a magyarság felvonulása volt a leghatalmasabb, hanem azt is, hogy többszáz magyar kerékpáros van már magában Pozsonyban is. Ebből arra következtetünk, hogy az ország többi részében több ezerre tehető a magyar kerékpárosok száma. A magyar kerékpárosok a köztársaságban élő többi nemzet kerékpárosaitól eltérőleg mindmáig szervezetlenek. Az alulírott szervezőbizottság hajlandó megfelelő számú érdeklődő esetén a törvényes lépéseket megtenni aziránt, hogy a magyar kerékpárosok egyesületét hatósági jóváhagyással megalakítsa. Felkérjük tehát azokat a magyar kerékpárosokat, akik hajlandók volnának ilyen gazdasági alapon történő egyesület alakításában résztvenni, hogy ebbeli készségüket pontos lakcímük közlésével a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12) — melyek a szervezők erre felkértek — levelezőlapon legkésőbb 1938 junius 30-ig tudassák. A magyar kerékpárosok szervező bizottsága. !! Naíuar igermcn magyar iskolába i valéü
