Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-19 / 139. (4582.) szám

1938 junius 19, vasárnap* rKSXGM-A^AGÁAR HTRIiM* 17 A Magy ar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Színház érdekelje leginkább a cseh közvéleményt A cseh közvélemény a múlt század első felében érdeklődéssel kísérte a magyar mozgalmakat ■ A magyar szellemi élet megnyilvánulásai utánzásra buzdítottak ' IX. BUDAPEST. — (Szerkesztőségünktől.) Sárkány Oszkár kitűnő tanulmányában be­hatóan vizsgálja azokat a kulturhatásokat, amelyeket a magyar fejlődés a csehre gya­korolt. Megállapítja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Színház voltak elsősorban azok a kultúrintézmények, amelyek a cseh közvéleményt leginkább érdekelték és amelyek programja és munkája a legin­kább buzdíthatott utánzásra. Prágai német lap rendszeres beszámolója a magyar kulturális életről Itt ismerjük fel a német lapoknak, első­sorban a kitűnő Őst und Westnek a jelen­tőségét. A magyar kulturális eseményekről ez a lap rendszeresen beszámol. 1837-ben hosszabb cikkben ismerteti a Tudományos Akadémiát, összefoglalja az akadémiai tö­rekvéseket és ismerteti a korábbi kísérlete­ket. 1838-ban újra kiemeli az Akadémia fontosságát a magyar irodalmi életben: a Magyar Akadémia tudniillik igen nagy súlyt fektet a szépirodalom támogatására. 1839-ben az Akadémia drámabiráló bizott­ságának munkáját dicséri s szinte Német­országnak ajánlja követésre. „Mi történt vájjon valami ehhez hasonló Németország­ban a nemzeti irodalom fejlesztése érdeké­ben? — kérdezi. — Látnivaló, hogy a ma­gyarok nyelvüket rendkívüli módon szere­tik." Ugyanigy nyomon követik a pesti színház fejlődését. Hirt adnak a színház megnyitásáról, tagjairól. Pesti tudósítóik sjorgalmasan beszámolnak a színház életé­ről. 1838-ban Gaál Peleskei nótáriusának sikeréről írva a lap megállapítja, hogy a ma­gyar tudós társaság és a Nemzeti Szinhár két hatalmas emeltyűje a magyar irodalom­nak, A magyar írók és tudósok munkáját a lap követendőnek állítja oda a csehorszá­giak elé. így például ismerteti Balogh Pál javaslatát egy népies kézikönyvet szerkesz­tő társaság létesítésére és megjegyzi, hogy Csehországban is szükség lenne egy ilyen társulat létrehozására. Szakadatlan az érdeklődés . Ha a két vezető cseh folyóirat, a Ceská Vcela és a Kvéty Ceské kisebb-nagyobb híreit összeállítjuk, megállapíthatjuk a Magyar Akadémia és a Nemzeti Színház iránti szakadatlan ér­deklődést. A Kvéty 1834-ben, megalakulása évében, már hirt ad az Akadémia vagyonáról, ösz- szehasonlitva azzal az összeggel, amely a cseh irodalom támogatására szolgál. 340.000 áll itt szemben 11.000 forinttal. Ez az összehasonlítás tehát nemcsak a Ma­gyar Akadémia gazdagságára vet világot, de a cseh kultúrintézmények, főleg a mú­zeum támogatására akar buzdítani. Ugyan­ebben az évben már a Ceská Vcelában is cikket olvasunk arról, hogy a Magyar Aka­démia erőteljesen támogatja az irodalmat. 1836-ban a Kvéty hirt ad arról, hogy a Ma­gyar Akadémia kiadta a filozófiai fogal­mak magyar neveit. A cseh terminológia a cseh tudományos köröknek is nehéz kérdé­se volt. 1836-ban Just. Michl közöl ebben a lapban cikksorozatot a magyar kultúrintéz­ményekről. Az Akadémia egyik feladatá­hoz: nyelvészeti tanulmányutak rendezésé- héz megjegyzi, hogy Csehországban és Morvországban is rendszeresíteni kellene ezeket A Magyar Akadémia gazdagsága, élénk szellemi tevékenysége a 40-es évek­ben is fölkeltette a csehek figyelmét. A cseh nemesség nem volt olyan áldozat­kész, olyan lelkesen nemzeti szellemű, mint a magyar. Az Akadémia tudományos tevékenységei, előadásai is többször fölkeltik önzetlen ér­deklődésüket képpen Máit ja a cseh közönség elé. ,,Uj, szokat­lan példát adott korunkban az anyanyelv iránti dicsér etrem éltó szeretette az erdélyi magyar Körösi Csorna Sándor, aki az anynyelve iránti felébredt szerétéiből egész életét annak felvi­rágoztatására és fejlesztésére áldozta." Van azonban egy másik magyar férfi is, aki minden­kinek fenntartás nélkül ideálja lehet, akit a Kvéty is csák tisztelettel és elismeréssel tud említeni és ez Széchenyi István. Mindebből megállapíthatjuk, hogy Magyar Apák! Magyar Anyák! Történelmi időt élünk. Ez az idő pedig viselőS s csak Tőled függ, Tőled, magyar testvérem, hogy mit szül majd a Te számodra is. Húsz esztendeje élűnk kisebbségi sorsban. Sze* retettel kérdem, magyar testvérem, számot ve­tettél-e magadban azzal, hogy ebben az elmúlt húsz esztendőben eleget tettél-e annak a köteles­ségnek, annak a hivatásnak, amellyel nemzeted­nek, fajtestvéreidnek tartozol éppen gyermekeiden keresztül? Gondolkoztál-e ezen, hogy a drága örökséget, amit nemzetedtől kaptál megőrzés, ér­tékesítés, megsokasitás végett, legalább olyan egészben juttasd tovább gyermekeiden keresztül a magyar nemzet egyetemes jövő egészének?! Látom sok szülőtársunk elborult arcát, fájdal­mas tekintetét s hallom megbánó „mea culpár­ját. „Rosszul számítottam" — vallja be az egyik. „Tévedtem, kegyetlenül tévedtem" — mondja a másik. „Javíthatatlan hibát követtem el" — álla­pítja meg a harmadik. „Megnehezítettem gyerme­kem egész jövőjét, életét" — kesergi a negyedik, s a jó Isten a megmondhatója, milyen szemrehá­nyással illeti magát az ötödiir, a tizedik, a száza­dik, az ezredik, mert gyermekét nem magyar is­kolába járatta. —- Hála Istennek — halljuk azonban lépten- nyomon, — a magyarság is kezd észbekapni, kezd nemzeti öntudatra ébredni, s kezdi önmagát meg­találni. — Ha ez valóban igaz, Hála legyen az Is­I tennek! — Ehhez azonban nem elég a pillanatnyi lelkesedés. Ha valaha szükség volt a komoly el­határozásra, az áldozatokban megnyilvánuló tet­tekre. uerv a mai nanok azok. Ma kell megmutat­„To jest laska k jazyku národnímu!" A pest-budai színházi életet éppen olyan fi­gyelemmel kísérik, mint az Akadémia tevé­kenységét. 1837-ben a Kvéty hosszabb cikk­ben számol be a Nemzeti Színház megnyitásá­ról. A helyárak elég magasak voltaik, mégis sokan kénytelenek voltak visszatérni, nem kap­ván jegyet, egyesek már délután három órakor odaálltak a színház elé, sőt nyolc ember már előző nap elbújt a székek ailá, hogy tanúja le­gyen a megnyitásnak. „To jest láska k jazyku národnimu!" Ez aztán a nemzeti nyelv szeretet e, — jegyzi meg a cseh újságíró. 1840-ben kívánatosnak tartják, hogy a cseh színpadokon is játszanak a kiváló külföldi drá­maírók müveiből, mint ahogy ezt a pesti szín­házban történik. Nemcsak az Akadémia, a szín­ház gazdagsága is irigységgel tölti el őket. 01- 'assák valamelyik magyarországi lapban, hogy ■ 2.000 forint segélyt kap a rendektől. Ha nekik zinházuk és pénzük lenne! A cseh állandó színház gondolata így a magyar színjátszásról beérkező hírek nyomán egyre követelőbhen merül fel a Cseh Nem­zeti Színház gondolata, amely a pesti mintára anyagilag független és csak csehül játszó állandó színház legyen. Látva a pesti Nemzeti Színház keltette élénk irodalmi pezsgést, olvasva a sikeres drámapá- lyázatokról, egyre határozottabban érlelődik meg a cseh közvéleményben az eszme, hogy nekik szükségük van Prágában állandó cseh színházra. Egyéb érdeklődési körök A csehek érdeklődése nem szorítkozott erre a két intézményre. F elkeltették figyelmüket a magyar szellemi élet legváltozatosabb megnyilvánulásai és utánzásra, megvalósításra buzdítottak. Székács József szerb népdalforditásához Jiri Jan a Kvótyben a következő megjegyzést fűzi: „Ebből látjuk, mennyire kívánatos az, hogy va­laki sikerült fordításokat nyújtson nekünk is a rokonnép oly gazdag dal- és elbeszélés-kincsé­ből." Nem kerüli el figyelmüket az sem, hagy a magyarok egyesületet akarnak alapítani, amelynek feladata lenne a népnek könyvet ad­ni a kezébe. Ez az eszme később megfogant a cseheknél. — A magyar közmondásgyüjite- mény hatására ők, is szeretnék öszegyüjteni a cseh közmondásokat. Mirodav Körösi Csorna Sándor alakját a haza- és nyelvszeretet példája­a cseh közvélemény a harmincas és negyve-1 nes éveikben érdeklődéssel kísérte a magyar! kulturális mozgalmaikat. Ez az érdeklődés azonban nem volt különöskép­pen mély, sem alapos, sem rendkívüli. A ma­gyar fejlődésből csak néhány vonást ragadnak meg, csak néhány példát állítanak utánzaindó példaként közönségük elé. • A cseh nyelv védelme a magyarok szellemében! A lapok eme törődésénél sokkal fontosabb három nemzetébresztőnek: Vinafíckynak, Kam- pelíknek és Kolovratnak állásfoglalása. Karéi Vinaíicky 1832-ben tervezetet dolgozott ki a cseh nyelvnek az iskolába való bevezetésére. Eszerint az elemi iskolában a tanítás nyelve mindenkor az anyanyelv, a középiskolában pe­dig mindkét nyelvet, a csehet és a németet ta­nítanák. Tervezetében hivatkozik a monarchia más nemzeteinek, elsősorban a magyarnak ha­sonló törekvéseire. Vinaíicky tehát nemzeti küzdelméhez a mo­narchia határain belül keres példát és szövet­ségest A magyar-cseh sorsközösség itt már elevenebben él s innen már csak egy lépés kell annak a felismerésére, hogy Csehország és Magyarország majdnem hasonló helyzet­ben hasonló célokért küzd, tehát a küzdelem módjai is kell, hogy egyformák vagy hasonlók legyenek. Ezért kell a cseheknek a nemzeti küzdelemben előrehaladottabb maavaroktól nunk, hogy ha a múlt veszteségei nagyok is, a je­len elhatározása és áldozatra való készsége, a jö­vőért való dolgozniakarás megmentheti még a jö­vőt, a jövő letéteményesét, a magyar gyermeket. Magyar gyermeknek magyar iskolában van a helye! Ezt igazolja az elmúlt húsz esztendő minden tanulsága. Nem teszünk szemrehányást, magyar szülő, mulasztásodért. Mulasztásod büntetését régen ma­gadban hordod már. De kötelességeddé tesszük, hogy — belátva és bevallva hibádat és tévedése­det — kivegyed részedet a további mentő munkából és jóvátételből. Minden magyar szülő, aki gyermekét nem magyar iskolába járatta, ál­lítsa ki magát oda tilalomfának arra az útra, ame­lyen itteni magyarságunknak haladnia kell. Le­gyen ő az élő lelkiismeret megtestesítője és kiáltsa bele a magyar köztudatba, hogy csak a magyar is­kola biztosíthatja, hogy a magyarnak született ifjak és leányok magyarok maradjanak: öntuda­tos, jellemes, képzett magyarok. Legyen ő az, aki féltő aggodalommal akadályozza meg azt, hogy magyar gyermek idegen nyelvű iskolát látogasson s idegen kultúra emlőin táplálkozva, örökre el­vesszen a magyar nemzettest részére. Magyar Szülő! A te feladatod, hogy a magyar kisdedóvón és a magyar iskolán keresztül, a ma­gyar gyermeknek a magyar iskola számára való megmentésével végre kialakuljon a nyelvi és nem­zeti összetartozáson alapuló, egymás Terhét hor­dozni kívánó magyar közösség. Magyar Apák! Magyar Anyák! Sohasem volt lélektanilag kedvezőbb idő jogos követeléseink, kívánságaink megvalósithatására, mint most. Meg kell találnunk a lehetőségeket magyar kisdedóvók megnyitására! Biztosítanunk kell magyar isko­láink részére az utánpótlást magyar kisdedóvók felállításával. — Magyar gyermeknek csak magyar óvódában és csak magyar iskolában lehet a helye! Állítsatok fel minél több magyar kisdedóvót! Magyar iskolákat a magyar gyermekeknek! POZSONY ÉS KÖRNYÉKE MAGYAR ISKOLAI SZÜLŐI TÁRSULATAINAK SZÖVETSÉGE. 'aat. jyiüHKg—1^—— tanulniok. A magyarok példa adó meimzetszeretete és nyelvművelő törekvése előtt hajtja meg az el­ismerés zászlaját Fr. K. Kaimpelik: „Más dicsé- retreméltó erényeiken kívül még az is megvan a fiatal magyarokban, hogy nemzetüket szeret­ve és nyelvüket művelve kiemelkedni igyekez­nek, hogy az európai nemzetek sorában sem­mivel sem maradjanak szégyenben." — Ugyan­csak a magyar példa, az egész módszer és kul­turális program lebeghetett Kolovrat miniszter szeme előtt, amikor a Cseh Akadémiának a magyarok követését ajánlja* 1840-ben ugyanis a Cseh Akadémia egy kül­döttsége: Pálacky, Jungmann és Kalina üdvö­zölte az Akadémia . elnökét, Kolovratot, aki többek között ezt mondotta a küldöttségnek: „Törődnünk kell a cseh nyelvvel, különben elpusztulunk! Tekintsünk csak a magya­rokra." Kolovrat tehát éppen a magyarokat ajánlja a cseh nemzeti élet vezetőinek figyelmébe mint követendő példát. Vinaficky, Kampelik és Ko­lovrat már nem egy-egy dicséretes jelenségre hívják fel a csehek figyelmét, hanem az egész módszerre, az egész program utánzására. ► Magyar háziasszonyok lapja NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Felhívás a magyar kerékpárosokhoz! Az czévi május elsejei pozsonyi magyar felvonulás nemcsak azt bizonyította be, hogy a magyarság felvonulása volt a leg­hatalmasabb, hanem azt is, hogy többszáz magyar kerékpáros van már magában Po­zsonyban is. Ebből arra következtetünk, hogy az ország többi részében több ezerre tehető a magyar kerékpárosok száma. A magyar kerékpárosok a köztársaságban élő többi nemzet kerékpárosaitól eltérőleg mindmáig szervezetlenek. Az alulírott szervezőbizottság hajlandó megfelelő számú érdeklődő esetén a törvé­nyes lépéseket megtenni aziránt, hogy a magyar kerékpárosok egyesületét hatósági jóváhagyással megalakítsa. Felkérjük tehát azokat a magyar kerék­párosokat, akik hajlandók volnának ilyen gazdasági alapon történő egyesület alakí­tásában résztvenni, hogy ebbeli készségüket pontos lakcímük közlésével a pozsonyi Ma­gyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12) — melyek a szervezők erre felkértek — levelezőlapon legkésőbb 1938 junius 30-ig tudassák. A magyar kerékpárosok szervező bizottsága. !! Naíuar igermcn magyar iskolába i valéü

Next

/
Oldalképek
Tartalom