Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-16 / 137. (4580.) szám

8 T>RA:GAlA^AGVgRHTRItAP 1938 jtinius 16, csütörtök. SzmHAZ-Kör^-KaLTCiRA. AZ VJ SZELLEM LEGÚJABB SZÁMA Hogyan látják a szlovákok a magyar problémát? Érdekes levélváltás egy szlovák és egy magyar kozott ■■ Márai az angol és az olasz ifjúság neveléséről ■■ ■■ Brogyányi Kálmán feláhitja a Féja-ügy mérlegét ■■ Melyik a legerősebb hadsereg Európában ? A közelmúltban rendkívül érdekes levél­váltás jelent meg a csehek legelőkelőbb fo­lyóiratában, a Prítomnostban. A szudétané- met párt egyik tagja levelet irt a Prítom- nost egyik munkatársának és részletesen leszögezte a szudétanémet ellenzék állás­pontját. A cseh újságíró válaszolt a levél­re és a maga részéről vázolta a csehek véleményét. A levélváltás nagy feltűnést keltett Prágában és kétségtelenül hozzájá­rult a két nép közötti helyzet értelmi tisz­tázásához. Ez a levélváltás inspirált egy fiatal szlo­vák intellektüelt, Hecko Antalt, amikor nyílt levelet intézett az llj Szellem szer­kesztőjéhez, akihez régi barátság fűzi és leplezetlen őszinteséggel elmondja, ho­gyan gondolkozik a szlovák értelmiség a magyarságról, milyen hibákat és előnyö­ket lát meg benne és mik Szlovákiában az ellentétek csirái. Ugyanakkor rámutat azokra a tévedésekre is, amelyek a magyarokban a szlovák kér­déssel kapcsolatban gyakran kikristályo­sodnak. A drámai erejű és izgalmas levél­re Szvatkó Pál válaszolt ugyancsak az Uj Szellem hasábjain és elmondja, hogyan képzeli a szlovákiai magyar értelmiség a kiegyezést a szlovákok és a magyarok kö­zött, illetve egy-két tételt állít föl, amelyek ezt a közeledést előkészíthetnék. Ritkán ol­vastunk aktuálisabb cikket, mint a szlová­kiai tézisnek és antitézisnek ez a szellemes és meggyőző szembeállítása. Az Uj Szellem olvasói bizonyára meglátják e levélváltás jelentőségét és megérzik, hogy sokat jelent, ha a közvetlen eszmecsere megindul már a magyarok és a szlovákok között. Angol és olasz ifjúság Az Uj Szellem junius 15-i száma egyéb­ként is gazdag érdekes és aktuális cikkek­ben. A világérdeklődés iközéppontjában még mindig az angolok és az olaszok föld­közitengeri párharca áll és Márai Sándor finom és meggyőző erejű cikkben számol be az angol és az olasz ifjúság között levő különbségekről. Megismerjük a két ifjúságot, ahogy ma ki­kristályosodott: az Oskar Wilde-i puhaságban és splee­nekben élő intellektuális angolok között és a spártai erényeket mindennél többre becsülő fegyelmezett erőre törekvő ola­szoknál. Lehangolóan hat azért Márai végső megál­lapítása, amely szerint bármi különbség is van a két ifjúság között, ,.adott esetben mind a kettő egyforma jól fog harcolni." Egy évvel a Féja-ügy után Brogyányi Kálmán okos és meggyőző cikk­ben állítja fel a magyar népi mozgalom mérle­gét „egy évvel a Féja-ügy után". Rámutat arra, hogy bizonyos részről milyen kisajátítási törekvések indultak meg tavaly Féja Géza körül és a baloldali sajtó mennyi rosszakarattal akart a Féja-üggyd kapcsolat­ban éket verni a nemzeti érzésű öregek és fiatalok közé. Ez a kísérlet nem sikerült, ami részben az Uj Szellem érdeme is. A cikk az elmúlt évet úgy vázolja fel, mint egy megnyert harcot és az összefogás időszakát a jobb jövő felé. Különösen gazdag ebben a számban a Sza­bad Szó-rovat. Szlovákia minden problémája felénk lüktet és a megjelentetett levelek és hozzászólások jóformán elénk vetítik valamennyi szellemi kérdésünket Nagy Vilmos az Eötvös-Kör álláspontját tol­mácsolja és eloszlatja a félreértéseket, amelyek e fiatal csoport körül támadtak. Janics Kálmán a saját fejlődésén át mutatja be, hogy az Uj Szellem gyámolitása mellett hogyan fejlődött a nemzetközi humanizmus gondolatkörétől a nem­zeti öncéluság nemesen értelmezett és gyakor­lati arcvonala felé. Szegő Károly néhány érde­kes adattal gazdagítja Vájlok Sándornak ugyancsak az Uj Szellemben megjelent cikkét, amely Bozsena Nemcová magyarországi útle­írásával foglalkozik. Az európai hadseregek ereje Kétségtelenül a nagy olvasóközönséget a leg­jobban az a francia eredetű tanulmány érdekel­heti, amely az európai hadseregek jelenlegi állásáról és helyzetéről szól. Ez a tanulmány nem általános jellegű lírai meg­állapítás, hanem egy francia szakértőnek alapos és adatokkal teli cikke, amelyből plasztikusan elénk domborodik a német, az angol, az ölasz, az orosz és a francia hadseregek ereje. Még az egyes repülőgéptípusok neveit és motorjaik ere­jét is lelközli ez a tanulmány, úgyhogy különö­sen a légi haderő tekintetében kitűnő össze- hasonlitásokat végezhetünk a cikk alapján. A folyóirat vezércikke a budapesti könyv­nappal foglalkozik és azokkal a könyvekkel, amelyek jelentősége tulemelkedik a néhányna- pos propaganda méretein. Érdekes kis tanul­mány ismerteti Sedgnobosnak, a híres francia történetírónak legújabb könyvét, amely „Euró­pa összehasonlító történelméről" szól s uj kísér­letet jelent az európai összefoglaló tudományos­ságban. Egy másik cikk André Fribourgpnak uj és nagy szenzációt keltő könyvéről számol be. E könyv címe: „A legyőzőitek győzelme" s a francia iró szellemesen vázolja azt az utat, ame­lyet a legyőzött Németország húsz év alatt mai győzedelmes helyzetéig befutott. Végül egy kis tanulmány a „Magyarok Csehszlovákiában" ci­Í mü, Budapesten megjelent könyvet ismerteti az olvasóval. A szinesfilm apostola Budapesten nyilatkozott Korda nagy terveiről és a film nagy fejlődéséről BUDAPEST. <— Korda Sándor és Pallós István ajánlásával Budapestre érkezett Tim Whelan, az ame­rikai és angol filmipar egyik legjelentősebb rendezője, akinek szinesfilmjei az egész világon nagy föltünést keltettek. Tim Whelan évekig Amerikában dolgozott mint filmíró és rendező. Amikor a szinesfilmet föltalál­ták és megkezdődtek az első kísérletek, az angol szár­mazású rendező rávetette magát az u) találmányra és már első müvei nagyszerűen sikerültek. Néhány esz­tendővel ezelőtt Kordáék vállalata szintén megkezdte szinesfilmek gyártását és ekkor hozták át Amerikából Tim Whelant, aki a London Film szines osztályát ve­zette. Egymásután készítette el szines filmjeit, miköz­ben tovább foglalkozott ennek a problémának a meg­oldásával. Az ő nevéhez fűződik Merle Oberon föl­fedezése. Az egyszerre híressé vált angol művésznő filmjeit Tim Whelan rendezte. Korda szerint Budapest a legszebb nyaralóhely A rendező elmondotta, hogy Korda Sándor aján­lotta neki Budapestet, mint nyaralóhelyet. Elmondotta, hogy huszonöt hónapja nem volt szabadságon. Nem­régen fejezte be legújabb filmjét és akkor kijelentette, hogy most már négy hétig mindenesetre pihenni fog. Amikor arról tanácskoztak, hogy hova mehetnek Európában pihenni és szórakozni. Korda és Pallós habozás nélkül azt ajánlották neki, hogy feleségével csak Budapestre menjen. Olyan lelkesen beszéltek a város szépségeiről, hogy Tim Whelan kedvet kapott a kirándulásra. Eddig még nem voltak a magyar fő­városban, de kijelentette, hogy már az első napon nagyszerűen érezték magukat. Kordáéti tervei — A London Film vezetősége — mondotta a rende­ző — most készítette el a jövő esztendő termelési programját. A jól sikerült amerikai utazás után Korda Sándor rendkívül nagyszabású programot dolgozott ki és az ő tehetsége és erélye biztosítja, hogy ez a program meg is valósul. A legjobb barátaim a London Film magyar vezetői, a három Korda, Pallós és Biró Lajos, akik maguk között mindig magyarul beszélget­nek. Rajtuk keresztül ismertem meg a magyar irodal­mat. a magyar színházat és a magyar ételeket Sza­badságom legnagyobb részét Budapesten fogom el­tölteni. A filmrendező ifjú felesége hosszú listát hozott ma­gával: különböző dolgokat akar vásárolni Budapesten, különösen magyar kézimunkát, azután ki akar rándul- ni a Hortobágyra. Néhány szót magyarul is tudnak. Elmondotta, hogy magyar szobalánya van és elmegy Gyömrő faluba, mert szobalányának édesanyja ott él és feltétlenül meg akarja látogatni. A szinesfilm nagy fejlődése Érdekes készüléket hozott magával Tim Whelan. A szinesfilm készítői feltaláltak egy uj fölvevőgépet. Az alig néhány kilónyi súlyú gépezettel Whelan több fölvételt csinált budapesti strandokról és pár óra múlva már kis házigépen levetítette ezeket a szines fölvételeket. — Bár még nem oldódott meg véglegesen a szines­film problémája — mondotta — az utolsó hónapokban sok jelentős lépéssel haladtunk előre. Ma már ott tartunk, hogy egy ilyen kis kamarával amatörök is pompás fölvételeket csinálhatnak és azt órák múlva már le is vetíthetik. Természetesen a gépecske kezelé­séhez szakértelem és gyakorlat szükséges. Whelan még elmondotta, hogy feltétlenül a szines- filmé a jövő, amely oly rohamosan fejlődik, hogy nem­sokára ki fogja szorítani a nemszines filmeket (*) A Magyar Szemle júniusi számát Kü'hár Flóris budapesti házionök, egyetemi tanár, az Eucharisztikus Kongresszus szellemi előkészítő bizottsága helyettes elnökének cikke nyitja meg az „Eucharisztikus Kongresszus tanulságai” cí­men. — Török Árpád, a német gyarmati követelé­sekkel foglalkozik nagy szakismerettel alapos ta­nulmányban. A következő cikk is a gyarmati kér­déssel foglalkozik — angol szemmel: ezt a tanul­mányt Mattié Elek irta. A két cikk kitünően tájé­koztat erről az igen aktuális kérdésről. — Ra- paics Raymund szakszerű cikkében a magyar cse­megeszőlő termelési és gazdasági kérdéseit .bon­colja a magyar szőlészet széles ismeretével. — Mátrai László Kornis Gyula tudományos működé­sét méltatja és a sokoldalú tudós és író legújabb munkáival foglalkozik behatóan. — Nagy érdek­lődésre tarthat számot Csabai István mütörténeti cikke is. Csabai M. S. mester XV. századi magyar festőművész alkotásait ismerteti és méltatja a ma­gyar művész jelentőségét. — Erdélyi János a „visszarománositó” mozgalmat teszi kritika tár­gyává fontos kérdést tárgyaló cikkében. — Pro- kopy Imre átveszi az elhunyt Bajza József szere­pét a Magyar Szelemben és a jugoszláviai belpo­litikai eseményeket ismerteti. — Nánay Béla cik­ke magyar iró nemzetszeretetét nyitja meg a gaz­dag figyelő-rovatot. — Bartócz József „Diákszo­ciográfiai vázlatok” címmel a diákszociográfiával foglalkozik, amii a diákság életkörülményeinek megfigyelését és leírását jelenti. — Observans megszokott külpolitikai szemléje után Gogolák Lajos kimerítően ismerteti azokat a csehszlovák emlékiratokat, amelyek az 1919—20-as békekon­ferencián oly fontos szerepet játszottak. A hirde­tési rovatban olvassuk, hogy megjelent a Magyar Szemle Könyveinek legújabb kötete: Eckihardt Sándor „A francia szellem” cimü monográfiája.1 (*) Liszt Ferenc és a Rákóczi-induló. A Berliner Tageblatt meséli: 1850 elején, az osztrák reakció vi­rágzásakor Liszt Ferencet hangversenyre rendelték a bécsi Burgba. Bécs rendőrfőnöke azonnal érdeklődött, vájjon „tisztességes és megbizható ember"-e. Az in­formációk megnyugtatók voltak ugyan, de a rendőr­ség mégis súlyos aggodalmakat táplált Csakugyan, a hangverseny során Lisztben volt annyi bátorság, hogy Ferenc József előtt eljátsza a Rákóczi-indulót amely akkor kérlelhetetlenül börtönbe juttatott mindenkit, aki dalolta vagy .fütyülte. Az udvar odavolt a rémü­lettől, azonban Ferenc József mosolyogva fordult Liszthez: „Ugyan, játsza el még egyszer, oly ritkán van alkalmam rá, hogy ezt a szép indulót hallhassam." (*) Godin Imre Pöstyénben. Tudósitónk jelenti: A pozsonyi szlovák nemzeti színház operaegyüttese ju­nius 15-én kezdi meg nyári vendégszereplését Pös- tyénben. Az előadások keretében Godin Imre, a világ­hírű magyar tenorista Puccini Pillangókisasszonyában lép fel. Hir szerint Godim Imre a prágai cseh nemzeti színházhoz szerződött. (*) Szeptemberben mutatják be Fedák Sári operett­jét. Budapestről írják: Jelentette a PMH, hogy Fedák Sári zenés darabot irt, amelynek „Virágország" a cí­me. Meséje azon a dunamenti nyaralóhelyen játszódik le, amelyen leánykorában Geraldine királyné sokáig vendégeskedett és ahol virágneveket kaptak a fiatal arisztokrata leányvendégek. Úgy tervezték, hogy Fe­dák Sári darabját már ebben az idényben bemutatják, de a tervet különféle akadályok hiúsították meg. Fedák Sári szerepeltetésére két színház tartott igényt és hosszú pereskedéssel telt el az idény legértékesebb ideje. Most aláírták a megállapodást, amely szerint szeptember 20-án mutatja be a Városi Színház Fedák Sári darabját, amelynek főszerepét természetesen ő maga alakítja. (*) Tristan és Isolda századik párisi előadása. Pá­risból jeelntik: Tristan és Isoldát, Wagner zenedrámá­ját junius 21-én századszor játszák a párisi Nagy­operában. E célból az operaház vezetősége elhatároz­ta, hogy ünnepi előadásban hozza ki a müvet. Az ün­nepi előadás vezénylésére az opera igazgatósága Furt- wanglert kérte feL (*) Uj amerikai filmsztárt fedeztek feL Hollywood­ból jelentik: Hollywood nagy versenyt rendezett, amelynek az volt a célja, hogy uj sztárokat fedezzenek fel. Marjorie Beawer személyében valóban uj sztárt fedeztek fel, aki Loretta Young mellett a nalva-komika szerepét kapta meg egy nagy Metró-filmben. Az uj filmsztárnak nagy jövőt jósolnak. (*) FÜm és irodalom. A Metro-gyár most ünnepelte fennállásának tizenötéves jubileumát A világ egyik legjelentősebb filmgyára ebből az alkalomból elhatá­rozta, hogy még az eddiginél is fokozottabb mértékben minden erejét irodalmi filmek alkotására fogja szentel­ni. A Metro-gyár a Marié Antoinette, továbbá a Re- marque-féle „Három baj társ" filmekkel már eddig is megmutatta, hogy az irodalmi filmek alkotásának ter­vét valóra váltja. Most megfilmesítik Cronin ,A cita­della" dmü világhírű regényét valamint egy hatalmas pilótadrámát készítenek egy színdarabból, amelynek óriási sikere volt Amerikában. A* irodalmi filmek so­rozatát Marcell Pagnol „Fanny" dmü hires drámája teszi teljessé. (*) Analfabéta tenorista, Nápolybái jelentik: Egy énekversenyen felfedeztek egrjH giyönyörü hangú tenoristát. Guiseppe Gallichi a neve. Munkanélküli, kni és olvasni nem tud. Már akadt egy mecénása. A fUttsoMfi htaaik musota: ALFA: Jána. (Cseh film.) ÁTLÓN: Budai cukrászda. (Magyar film.) LUX: A hindu síremlék. (L. Jana.) METROPOL: 100 férfi és egy leány. (D. Dur­bin.) TÁTRA: Bili detektív diadala. URÁNIA: A nyilvános vőlegény. (L. Joung.) VIGADÓ: A gránátok tüzében. (J. Way.) A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Csütörtök este: Az emiber tragédiája. Törzs Jenő felléptével. Péntek este: Az ember tragédiája. Törzs Jenő felléptével. Szombat este: Nápolyi kaland. Operett. Vasárnap d. u. Az ember tragédiája. Törzs Jenő felléptével. Vasárnap este: Nápolyi kaland. Hétfő este: Nápolyi kaland. Ke-dd este: 11 latszertár. Kaboa Gyukt fel­léptével. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Csütörtök délután: Gólya* zanatórlum. Olcsó (hely árakkal. Csütörtök este: Duó. Makay Margit és Beregi Oszkár vendégjátéka. Péntek este: Víg özvegy. Lehár nagy ope­rettjének reprize. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Juh. 16—17-én: Ab asszony és az orvos. Jun. 18—19—20-án: A kirakatbaba. RÁDIÓ MOZI Jun. 15—16-án: Vadnyugati vonatrablók. Jun. 17—18—19-én: Hotel Kikelet. I Járjatok a magyar színház előadásaira! —■Wl 111 I 'I 111 Ilin—HIIIII' IMI" I Imim iillHIHillWIIII I ■■ I milWiBMiW—■!■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom