Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-15 / 136. (4579.) szám

1938 Junius 14, szerda. BHOBHnnB ftli&ym ida vátkalá Az esős időjárás tegnap Keletszlovákiára ter­jedt át, núg nyugaton a csapadékos idő átmene­tileg megszűnt. — Időjóslat: Változó felhőzet, keleten csapadékra hajló, egyebütt száraz, hű­vösebb. TO«GM-MA<&AftHlRl>ap ttÉMtfÉÜfii — A SzMKE A MAGYAR GYERME­KEK MAGYAR ISKOLÁZTATÁSÁÉRT. A SzMKE havonta megjelenő folyóirata, a Magyar Vasárnap júniusi számát tisztán a szlovákiai magyar gyermekek magyarnyel- “■ iskoláztatásának kérdésére szánta. A négy oldalán iskolai kérdésekkel fog- ozik s kimutatja, hogy az a gyermek, t nem saját anyanyelvén oktatnak, az „.et nehéz küzdelmeiben lemarad, gyenge isz, elveszett nemzete, családja s kultúrája számára, de leginkább elveszett önmaga számára. ,,Magyar gyermeknek magyar is­kolában van a helye!“ -— ez a folyóirat is­kolai különszámának mottója és statisztikai példákkal bizonyltja ezt az igazságot, de felhívja a figyelmet arra is, hogy a köztár­saság alkotmányának 134. §-a értelmében az erőszakos elnemzetietlenitést a törvény semmiféle alakban sem engedi meg,, sőt büntetendő cselekménynek minősiti. Jobb ■magyar ifjúságot csak jó magyar iskola biz­tosíthat. A versenyképes magyar iskolát csak öntudatos magyar szülők fejlesztik. A jobb magyar jövő sorsa tehát az öntudatos magyar szülők kezében nyugszik. A SzMKE központja (Komárom, Kultúrpalota) min­denkinek szívesen küld az iskolai külön- számból, akár nagyobb mennyiségben is, ingyen. — KÉSMARK EGYELŐRE NEM KAP KERES­KEDELMI AKADÉMIÁT, Lőcséről jelentik: Illetékes helyen azzal a tervvel foglalkoznak, hogy Szlovákiá­ban egy második szlovák kereskedelmi akadémiát léte­sítenek, amelynek párhuzamos német osztályai is len­nének. Az uj kereskedelmi akadémiáért már több vá­ros versenyez, így többek között Késmárk városa is, amelynek elöljárósága javasolta a jelenlegi kétévfolya- jnos kereskedelmi iskolának négyévfolyamos akadé­miára való kibővítését, párhuzamos német osztályok­kal. A késmárki ipartársulat evégett felterjesztést Is nyújtott be az iskolaügyi minisztériumhoz. Az iskola­ügyi minisztérium e napokban azonban úgy határozott, hogy ennek a felterjesztésnek az elintézésével mind­addig várni kell, amíg a Pozsonyban létesítendő — párhuzamos német osztályokkal is ellátott — keres­kedelmi akadémia ügyében végleges döntés nem tör­ténik. — GYANÚS SZÁRMAZÁSÚ ÉKSZERE­KET AKARTAK ELADNI. Kassal szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A kassal rendőrség letartóztatta Steinberger Hermán és Jakufoovics Hermán beregszászi lakosokat, akik egy itteni ékszerésznek ékszereket kínáltak megvételre. Az ékszerek eredetéről nem tudtak felvilágosí­tást adni, mire a kereskedő rendőrt hivott. Ki­hallgatásukkor szintén zavaros válaszokat ad­tak, mire letartóztatták őket. Polio szappan 4- mindén mosás hői! — AZ ÉRSEKUJVÁRI JÁRÁS 1,100.000 KO­RONA „VÁRATLAN" BEVÉTELE. Tudósí­tónk jelenti: Az érsekujvári járás a közelmúltban azt az értesítést kapta a pénzügyminisztériumtól, hogy a nagysurányi cukorgyár adóinak rende­zése során sok évre visszamenőleg az érsekujvári járásnak mintegy 1,100.000 koronával több pót­adó jár, mint amit eddig igénybevett. Miután ez összeg az 1938-as költségvetés bevételei között nem szerepelt, a járás abban a helyzetben volt, hogy ezt az összeget szabad belátása szerint a rendes költségvetési kiadásokon kívül állíthassa be. A járási választmány ebben az ügyben e na­pokban ülést tartott s elhatározta, hogy az ősz- szeget a következőképpen fogják felhasználni: 100.000 koronát fordítanak államvédelmi célokra, 500.000 koronával lehetővé teszik a Komját— Dögös—Tardoskedd—Sókszelőce útnak a meg­építését. 100.000 koronával felemelik a járás hoz­zájárulását az érsekujvár—kamocsai vicinális út­ra. 50.000 koronával segélyezik a naszvadi ut építését. 100.000 koronával felemelik az érsek­ujvári járási egészségügyi ház eddig 200.000 ko­ronára előirányzott segélyét. 50.000 koronát ad­nak a községek villanyositására. Ebből 30.000 koronát Komját s 20.000 koronát Gyorok község kap. 5.000 koronát szavaztak meg a járási gré­miumnak a székház építési költségeihez. 12.000 koronát a járási ifjusággondozónak. Kisebb-na- gyobb összeget kaptak egyes jótékony egyesüle­tek, azonkívül tanulmányi segélyeket is megsza- vaztak — REVERENDÁBAN SZÉLHAMOSKODOTT — BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK. Nyitóról jelentik: A kerületi bíróság btiinte tótanács a hétfőn tárgyalta Tornáim Pál znióv ár aljai fiatalember büwperét, aki nem mindennapi módon követett el csaláso­kat a környékbeli falvakban. Reverendát öltött magára és sorra járta a környékbeli plébánoso­kat, akik előtt elpanaszolta, hogy felszentelés előtt áll és némi kölcsönre van szüksége. Sikerült is nébányszáz koronát összeszednie, majd Szolcsány községbe ment, ahol szintén a plébános bizalmába férkőzött. A vasárnap délutáni litánián beszédet is mondott. A csalások azonban _ rövidesen kide­rültek, mire a biróság elé állították. A vád igazo­lást nyert és a bíróság hathavi börtönnel sújtotta Tornáim Pált, • Családi rémdráma Budapesten Veszekedés hevében a férj agyonlőtte magái, a feleség konyhakéssel átvágta a nyakát ■■■ BUDAPEST, w (Szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) Kökényi Béla 46 éves adótisztviselő Szentkirály- uccai lakásán összeveszett feleségével. A sok családi perpatvar miatt már mind a ketten idegbajosak voltak. A férj izgalmában revolvert rántott elő és főbelőtte magát. Azonnal meghalt Az asszony a tragikus lát­vány hatása alatt konyhakéssel átvágta a nyakán az ereket. A mentők reménytelen állapotban szállították be a Rókus-kórházba. Az asszony egyébként már többször megkísérelt öngyilkosságot, de sohasem sikerült neki. Földalatti erődítményekből áll a csehszlovák „Maglnot-vonal" A „Boston Sunday Post“ érdekes riportja a csehszlovák határmenti erődítményekről PRÁGA. —■ Az olmützi „Nasinec“, a ,,Prager Abendzeitung" és az ostraui ,,Morgenzeitung“ részletesen közli a ,.Bos­ton Sunday Post“ munkatársának tudósí­tását a csehszlovák határerőditményekről. Az angol újságíró Moravec tábornok kísé­retében tekintette meg a csehszlovák eröd- övet. Az „Abendzeitung" nyomán a tudó­sításból a következő részleteket közöljük: Az 1600 kilométer hosszú határvonalon Csehszlovákia olyan erőditményrendszert épített ki, amelyet idegen megfigyelők átha- tolhatatlannak tartanak. Csehszlovákiát az erődöv felépítésénél a francia védelmi osz­tályok támogatták. Az ismert Maginot-vo- nal kiépítésénél szerzett tapasztalatokat a csehszlovák vezérkar rendelkezésére bocsá­tották tanulmányozás céljából. Franciaország legjobb mérnökeit és leg­tehetségesebb tisztjeit küldte el Csehszlo­vákiába. Valamennyi Németországból és Lengyelor­szágból Csehszlovákiába vezető ut tömör, körülbelül három és fél méter magas és ugyanilyen széles cementblokkokkal van el­torlaszolva. A blokkok az ut mind a két oldalán mintegy négy és fél méter távol­ságban vannak elhelyezve körülbelül 250 méter hosszú útszakaszon. Békeidőben j^r- mü ezen az útszakaszon mindössze hatkilo­méteres óránkénti sebességgel haladhat és az egyes blokkok között szabadon hagyott térség oly keskeny, hogy csak egyszerű utasautó tud keresztüljutni rajta. Nagy te­herautók vagy tankok az útvonal ezen sza­kaszán nem tudnak keresztüljutni. A határon hatalmas acélkapuk vannak, amelyek a földből kiemelhetők és a be­törő hadsereg orra előtt becsukhatok. 180 méternyi körzetben ezen a vonalon tank csapdák vannak elhelyezve. Ezek mély árkok, amelyekben akna van el­helyezve és a tank, amelyik ilyen árokba belezuhan, menthetetlenül megsemmisül. A földalatti erődítmények egy messzeágazó dróttalan távirórendszerrel a földalatti pa­rancsnokságokból irányíthatók. Egyetlen gombnyomással a drótakadá­lyok magasfeszültségű árammal telitőd nek, az acélkapuk bezárulnak és a tank csapdák kinyílnak. A nehéz ütegeket és a légelháritó ágyukat, amelyek a határvonal mentén vannak el helyezve, ugyancsak földalatti periszkóp mérő készülékekkel és dróttalan tüzelő ké szülékekkel vannak ellátva és hozhatók mű­ködésbe. Ilymódon a támadó egyetlen katonát nem lát a föld felszínén és az egész ellenállást föld alól irányítják. Emögött a véderőd mögött, amelynek tulaj- donképeni célja az, hogy a csapatok megle- petésszerü támadását föltartsa és az előre­nyomulást meglassítsa, húzódik a tulajdon- képeni csehszlovák Maginot-vonal, amely mintegy ezer acélerőd láncolaté ból áll. Az egyes erődök alagútrendszerrel vannak összekövte egymással, de egyetlen gomb­nyomással az egymástól teljesen független egységek megváltoztathatók, abban az eset­ben, ha a rendszer egyrésze az ellenség ke­zébe kerülne. Az erődítmény-rendszerben mintegy hét venezer katona van elszállásolva, ezek nek a száma azonban huszonnégy óra alatt 250.000-re emelhető. Különleges vasúti vonalak vezetnek a ka­zamatákba, amelyek hosszú ideig tartó há­borúra vannak berendezve. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a készletek és hadianya­gok óriási mennyiségben vannak fölhalmoz­va, gondoskodás történik arról is, hogy földalatti fedezék levegője elviselhető és kellemes legyen. A csehszlovák vezérkar meg van győződve arról, hogy a hosszú há­ború a végtelen lövészárkokban katasztro­fális hatást gyakorolna a katonák erkölcsé­re, — írja többek között az amerikai újság- iró érdekes cikkében* ^zmHÁz«Kön^Kabinit^ A budapesti Eucharisztikus Kongresszus filmjének prágai bemutatója PRÁGA. — Most mutatta be a Karpa- ten-film a prágai sajtónak a budapesti Eu­charisztikus Kongresszusról készült filmet. Ez a nagyszerű film a magyar dómok és székesegyházak pompás felvételeivel indul, majd bemutatja Pacelli bíborosnak Horthy kormányzó által történt ünnepélyes fogad- tatását. Azután megkezdődnek a világra­szóló kongresszus csodálatos szépségű moz­zanatai: Pacelli bíborosnak a magyar és külföldi főpapsággal való felvonulása, a pápa követének áldásosztása, a magyar előkelőségek a menetben, magyar leányok fehérruhás tömegei, a szentséges körmenet misztikusan szép látványa, százezrek hódo­lata, a kivilágított Budapest álomszerüsége, a hit fényárban úszó hajói a Dunán. A ki­sérő zene és ének nagyszerű hozzáértéssel van kiválogatva, sehol egy zavaró akkord. A felvételek a mai filmtechnikának egyene­sen remekei. A hit képekbe sűrített szim­bóluma ez a film, amelynek hatása alól senki sem vonhatja ki magát. Országszerte minden bizonnyal hatalmas sikert fog arat­ni. (n.) Tihanyi Lajos festőművész Párisban hirtelen meghalt PARIS. —• Tihanyi Lajos, a kiváló magyar festő­művész, aki évtizedekig élt Párisban, hirtelen meghalt. Ezelőtt három nappal még vidám levelezőlapot irt bu­dapesti barátainak és jó egészségnek örvendett. Tihanyi mindössze ötvenhároméves volt. Tanulmá­nyait Budapesten kezdte és 1909-ben állított ki először Budapesten, ahol a Nyolcak Csoportjához tartozott. Ekkor már Matisse, Gaubuin és Cézanne hatása alatt állt. Sokat élt Párisban még a háború előtt és 1923- ban végleg Párisban telepedett le, ahol Matisse-nál folytatta tanulmányait. Közben Berlinben és Bécsben is élt évekig, ahol többször kiállított és mindenütt igen komoly sikereket ért el müveivel. Párisban több mü- vészegyesületnek volt a tagja, amelyeknek kiállításain állandóan nagy sikerrel szerepelt. Érdekes és elmélyült egyéniség volt, aki kompozícióiban mindig a spirituá­lis lényeget hangsúlyozta. A tájkép is nagyon érde­kelte, de legszebb eredményeit mégis portréiban érte el, amelyeknek expressziv őszintesége és finom léleke­lemzései örökbecsű értékek maradnak. A párisi magyarok kedvence volt, mindig vidám maradt és rengeteg anekdóta keringett róla. Sok hon­fitársának segítségére sietett, valahányszor szükség volt erre. Esténként beült a Café du Dome-ba és ott figyelte az emberek hömpölygését. Egész Páris ismerte művészetét és rengeteg francia barátja volt. Nem érde­kelte, hogy mekkora embernek tartják, gőgöt nem is­mert és mindenkihez volt egy kedves szava. A tények embere volt. Párisban azt mesélték, hogy ha egy ame­rikai Franciaországba utazik képet venni, Tihanyi eléje úszik és az amerikai már Tihanyi-képekkel meg­rakodva érkezik meg. Mindenki érdekelte, mindenkit szomjasan hallgatott és mindenből tanulni igyekezett. Nappal a műtermében dolgozott és ami onnan kikerült, világszerte ismertté tette nevét. Süketsége miatt néha nagyon szenvedett, de ezt nem mutatta senkinek. Va­laki egyszer rajtakapta, hogy a kávéház telefonfülké­jében a kagylóval a fülén beszélt, pedig nem hallhatott semmit. Csendes, vidám és szerény módon kitűnő ember volt (*) Vasárnap lesz a SzMKE főközgyü- lése. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egye­sület idei főközgyülését dr. Jankovics Mar­cell elnökletével vasárnap, junius 19-én tartja Komáromban a Jókai Egyesület kul- turházának képtártermében, délelőtt félti- zenegy órakor, a már közölt napirenddel. A gyűlés előtt istentiszteletek. Az ebédre való jelentkezések okvetlenül elküldendők a SzMKE központjába. A közgyűlés délután­ján dr. Fleischmann Gyula közérdekű elő­adását tartja meg. (*) A budapesti Nemzeti Színház műsorterve. Buda­pestről jelentik: Most jelent meg nyomtatásban a Nem­zeti Szinház jövőévi müsortervezete. Az uj évad programja igen sok érdekes eseményt igér. Húsz be­mutató, illetve bemutatószámba menő felujitás szerepel ezen a programon: nyolc klasszikus vigjáték-repriz és tizenkét magyar és külföldi bemutató. A nyolc víg­játék: Aristophanes egyik müve; Shakespeare két mü­ve: a Makrancos hölgy Harsány! Zsolt uj fordításában és az Ahogy tetszik Szabó Lőrinc fordításában; Mo- reto Donna Dianaja Innocent Vincze Ernő átdolgo­zásában: Moliére Nők iskolája: KJeist Amphytrion-jaJ Gogoly Revizor-a és Eötvös József Éljen az egyenlő­ség clmü vigjátéka Galamb Sándor átdolgozásában. A tervbe vett magyar újdonságok: Aszlányi Károly vigjátéka: Asztalos Miklós Utolsó kaland cimü törté­nelmi szinjátéka: Berczeli A. Károly Fekete Máriá-ja; Bibó Lajos uj darabja: Dékány András szlovákiai tár­gyú vigjátéka: Erdős László paraszttárgyu színdarab­ja; Kodolányi János uj színmüve; Nyirő József székely vigjátéka és Móricz Zsigraond Boszorkánya; a kül­földi darabok közűi Jeljin E. Földnélküli királynője, Knittel F. Via mala cúnü drámája, Ostrovszky Vihar-* ja, Járviluoma Pohjababeliek cimü finn népdrámája, Schreyvogel Isten a Kremlben cimü drámája és Vuo-* lijski Niskavuori asszonyok clmü színmüve szerepel 3 műsorterven. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom